Kurír - esti kiadás, 1992. május (3. évfolyam, 86-105. szám)
1992-05-21 / 99. szám
14 * Nem tudom, mi lenne otthon, ha egyszer végre 80 ezer néző előtt játszana két nagy csapatunk, és a metrószerelvényeken egy kocsiban utazna mondjuk 100-150 ferencvárosi és újpesti drukker. Itt nem történt semmi, a spanyolok és az olaszok békében megvoltak egymással, csupán a londoni metrósok vesztették el egy kicsit a fejüket, mert a stadionba járó közvetlen szerelvények indulását összevissza mondták be, így aztán több ezer ember futkosott lépcsőn fel és le, nem tudván, melyik vonat indul. De mondom, semmi balhé nem volt. Na, és a meccs. Azt hiszem, teljesen fölösleges felidézni, hogy percről percre mi történt, de néhány momentumra azért érdemes emlékezni. Például arra, amikor még az elején Sztoicskov kapufát rúgott. Az előttem ülő spanyolok hangosan, gesztikulálva mondták: Mehet Nápolyba, ha akar. KATONA HORVÁTH JÁNOS JELENTI LONDONBÓL Torrerok-gladiátorok: 1 -0 Azt hiszem, igazán nem túlzás a cím, hiszen a szerdai BEK-döntőben a labdarúgás hős vitézeinek gigászi csatáját láthattuk. Az már csak a játék mindenkori velejárója, hogy valakinek veszítenie kell, és most az olasz gladiátorok kikaptak a hosszabbításban a spanyol torreróktól. De nehogy azt higgye bárki, hogy ezért szégyenkezniük kell, mert legalábbis itt, a Wembley stadionban a spanyol szurkolók éppúgy megtapsolták a levonuló genovaiakat, mint ahogy kijutott a dicséretből a kupát körbevivő Barca-játékosoknak is a tifosik részéről. Aztán amikor Vialli gurított „ajtó-ablak ” helyzetben ugyancsak mellé, és dühében majd szétrúgta a hirdetőtáblát, az olaszok sóhajtottak. Pedig ők már tudták, hogy sztárjuk megy a Juventushoz, mégsem szidták. Aztán a német bírók, Schmiedhuber szinte hibátlanul vezette a meccset, egészen a hosszabbítás második félidejének hetedik percéig. Akkor azonban, legalábbis sokunknak úgy tűnt, megajándékozta egy szabadrúgással a Barcelonát. Ebből lett a gól. Boskov magába roskadt, és az épp előtte álló partjelzőnek üvöltött hosszú perceken át. Mivel kiválóan beszél németül, el lehet képzelni, hogy nem Goethe-verseket szavalt. Vagy vegyük Lombardót. A messziről öregnek kinéző genovai gazella szerintem a mezőny legjobbja volt. Amit „összefutott", azt talán még Zátopek is megirigyelné. És a végén, amikor vesztettek, sírva fakadt, csak társai tudták nagy nehezenfeltuszkolni, hogy átvegye az ezüstérmet. Nézhetjük a két kapust is. Azt mondják, a portások a legidegesebb játékosok. Nos, Pagliuca és Zubizarreta olyan bravúrokat mutatott be, amiket csak kivételes képességű emberek tudnak. És nem vesztették el a fejüket, sőt a kakaskodni akaró Bakerót vagy a másik oldalon Mancinit ők nyugtatták és fékezték meg. A vége, ugye, nem veszik közhelynek, ha azt mondom, hogy fantasztikus fiesta. Miközben a spanyolok táncolnak és énekelnek, a fél olasz csapat bevonul az öltözőbe, Boskov alig tudja visszaparancsolni őket. A spanyolok körbeviszik a kupát, mindenkinek megmutatják, akit illet. Az olaszok pedig kidobálják mezeiket a csendben ülő szurkolóiknak. Könnyes búcsú az egyik oldalon, zenés tánc a másik térfélen. Cruyff belecsap egy Barca-sálat a kupába, erre még nagyobb a tapsvihar. Az öltözőben már bizonyára behűtve várja őket a pezsgő, lassan beindulnak. Már húsz perce, hogy eltűntek a csapatok, ám a spanyol közönség még mindig a lelátón táncol. A hangosbeszélő többször elköszön tőlük, hogy jó éjszakát, ám mit érdekli most őket az éjszaka. Övék a kupa, és ez a legfontosabb. Ha azt mondtam az elején, hogy balszerencsés góllal nyertek, most elnézést kérek tőlük, mert hát azért nem érdemtelenül lettek Európa első számú csapata. Kijfir KEMA SZOLGÁLTATÓ KFT. 1138 BUDAPEST, PANNÓNIA U. 114. KÉMÉNYBÉLELÉS TELEFON: 173-1578 112-7264 KEMA SZOLGÁLTATÓ KFT. 1138 BUDAPEST, PANNÓNIA U. 114. TELEFON: 173-1578, 173-2239 FAX: 173-1578 VÁRJA ÖNT EURÓPA ELSŐ TOPLESS HAJVÁGÓ SZALONJA. Telefon: 173-2239 Nyitva: Hétfő-péntek 10-19-ig Budapest XIII., Népfürdő u. 17/D 1992. május 21.