Kurír - reggeli kiadás, 1992. szeptember (3. évfolyam, 240-269. szám)
1992-09-01 / 240. szám
4 3°u BAUMIT HOMLOKZATI AKCIÓ! Utazást nyerhet Ciprusra.. * A I lm IC7tl IC 17 C70 ntom har 17 CO/ l/arlwaimAnni _____X1..ZH.I!. .1. i.".» ' 1 ' ■. i-n . r . n ■ Augusztus 17.-szeptember 17. 5% kedvezmény Csapjon a homlokára! A ház már csaknem készen áll... mindössze vakoló anyagra van szükség. És lassan vége a nyárnak! A BAUMIT most is megoldást kínál. A kiváló minőségű, közkedvelt BAUMIT-vakolatok közül most 5%-os kedvezménnyel vásárolhatók meg az árusítóhelyeken az alábbiak: A nemesvakolat a háznak esztétikus külsőt kölcsönöz. A thermovakolat megbízható hőszigetelést biztosít otthonának. A lábazati vakolat és a felújító vakolat segít az enyhén nedves, régi műemléki épületek felújításában, vagy átvállaljuk fűtési költségeit 50 000 forint értékig. Mindössze a vásárolt BAUMIT-termék blokkjának másolatát kell elküldenie címünkre. Már csak egy kis szerencsére van szüksége, hogy a kiváló minőségű vakoló anyagon kívül a fentieket megnyerje. Sorsolás szeptember 25-én, az őszi BNV-n a BAUMIT pavilonban. BAUMIT Kft. 1103 Budapest, Noszlopy u. 2. Telefon: 157-2741,157-2372 VÁROSATYÁK A DÉLSZLÁV BÉKÉÉRT Valamit tenni kellene már. Ezt a késztetést mindannyian érezzük, de eddig a politikusok és a katonák sem tudtak megoldást ajánlani a délszláv öldöklés befejezésére. Aligha van biztos recept a háború ellen, hétfőn mégis reménykedve hallgattam egy maroknyi lelkes magyar és külföldi aktivistát, akik hisznek abban, hogy a városok és polgáraik a volt Jugoszláviában is tehetnek valamit a békéért. Budapesti előkészítő megbeszélésükön úgy döntöttek, hogy az idén novemberben a macedóniai Skopjében rendezik meg a második nemzetközi önkormányzati (s vele párhuzamosan a polgári) békekonferenciát. Azért esett Skopjéra a választás, mert a vérzivatarban mindmáig nyugodt „sziget” maradt, de onnan mégis közvetlen közelből érzékelhető a pusztítás, a szenvedés. Váratlan probléma esetén pedig Kecskemét - miként azt polgármestere bejelentette - „beugrik”, s megrendezi a konferenciát. Magyarország tehát, amely tavaly novemberben házigazdája volt az első nemzetközi önkormányzati konferenciának - emlékeztetett hétfőn Demszky Gábor főpolgármester s ott a kiélezett helyzet ellenére leültek egymással beszélni a szerb, a horvát és a szlovén városok képviselői, továbbra is erőteljesen kívánja támogatni a délszláv háború átfogó megoldását, főleg a jótékonykodáson túlmutató akciókat. Ilyennek ígérkezik a skopjei konferencia is, amelynek megrendezése mindazonáltal nem mentes a kockázatoktól. A szervezők - élükön a holland városok békemozgalmával - kivétel nélkül minden délszláv térségből, minden ott élő népből szeretnék Skopjéba hívni azokat, akik vallják - és a mostani háborús, nacionalizmusnak kedvező hangulat ellenére is merik vállalni, hogy a különböző nemzetiségek együttélése normális, sőt szép és természetes dolog. - Bármilyen furcsa, ezt egyre többen érzik így a háború tépázta volt Jugoszláviában - nyilatkozta lapunknak Mient Jan Faber úr, a Helsinki Polgári Közgyűlés elnöke, a városok békemozgalmának egyik szellemi atyja, ő többször járt e térségekben az elmúlt hónapokban, s nem tartja illuzórikusnak azt, hogy akcióik révén tehetnek valamit a megbékélésért. Mindenütt találkozott olyan emberekkel, akik nem hódolnak be a gyűlölködésnek, s többnyire illegálisan, de ellenállnak. Ez különösen igaz Boszniára. Szarajevóban például egy többnemzetiségű csoport egy pincéből rádióadón próbálja ellensúlyozni a hivatalos propaganda háborús manipulációit, s együttmaradásra biztatja a város tarka népességét. A hozzájuk hasonló gondolkodású polgárokhoz kívánnak szólni a konferencia résztvevői, akik között ott lesznek a szerb, szlovén, albán, szandzsáki, horvát és macedón, sőt a görög, magyar, holland, olasz, amerikai városok küldöttei. Ha minden jól megy, még a sorozások elől Hollandiába menekült, odahaza dezertőrnek minősített délszláv fiatalok is - magyarázta Faber úr. Amszterdamból busszal indulnának Skopjébe, s útközben is toboroznának résztvevőket. Gondok nyilvánvalóan Szerbia határán adódnának, ahonnan - az amnesztiatörvény hiányában - e fiatalok börtönbe kerülhetnének. A biztonságos áthaladást Kis-Jugoszlávia igazságügy-minisztere hajlandó lenne szavatolni, ám arra nincs garancia, hogy ez a gyakorlatban is így lesz. Faber úr szerint az talán védelmet jelentene, ha több (akár ellentétes oldalon álló) délszláv és külföldi város, így Budapest polgármestere is felszállna erre a buszra. A polgármesterek közös utazása önmagában véve modellként szolgálhatna a nemzetiségek együttélésére. Kivált, ha a busz minden utasa eljut Skopjéba. MÓRICZ ILONA Az ősi időkben a zarándokokra ezernyi veszély leselkedett hónapokig tartó, viszontagságos útjuk során. A szent helyek látogatóinak nemcsak a pogányokkal és az istentelen rablóbandákkal, a farkasokkal és a medvékkel kellett megküzdeniük, de sokszor még az éhezés rémével is szembe kellett nézniük. A zarándokok támogatása mindig is istenes, jó cselekedetnek számított, és a világszerte terjeszkedő hatalmas amerikai gyorsétterem-hálózat, a McDonald’s most úgy döntött, hogy feleleveníti ezt a szép, ősi hagyományt. Salisbury ódon katedrálisa mind a mai napig messziről érkezett zarándokok tömegeit vonzza magával. A fáradt vándorok éhségének csillapítására a helyi MacDonald’s főnöke egyezséget kötött a helyi egyházi elöljárókkal. A hamburgergyártók ajándékaként a látogatók díszes pergamentekercset kapnak zarándokújuk emlékére, ezenkívül pedig egy McDonald’s-utalványt, amellyel kedvezményesen vásárolhatnak ennivalót a közeli étteremben. A hamburgergyártók bőségesen támogatják a székesegyház renoválását is. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy a dolog nem teljesen etikus, azt Christopher Powen, a dóm elöljárója nyugtathatja meg: „Lenyűgöző katedrálisunk zarándokok százezreinek nyújt lelki inspirációt. Egy kis becsületes pénzügyi akció igazán nem árthat.” V. A. 1992. szeptember 1. Csak az eső segíthet Háború folyik Lengyelországban. Tizenötezer tűzoltó, rendőr, katona - 22 repülőgéppel, helikopterekkel, tankokkal - folytatja drámai küzdelmét a lengyel történelemben eddig példátlan erdőtűzzel. A katowicei és olsztyni vajdaság területén lévő Kuznia Racborska és Smolamia falun kívül még egy település és egy kisváros gyermekeit már kitelepítették. A hatóságok készen állnak arra, hogy bármelyik pillanatban evakuálják a teljes lakosságot. E területen van Dél-Lengyelország legnagyobb összefüggő erdősége, amelyből most tízezer hektár ég és további tízezer hektár van veszélyben. A tűz a vasútvonal közelében napokkal ezelőtt, két helyen kezdődött. Arra gyanakszanak, hogy valószínűleg gyújtogatás okozta a katasztrófát. Óránként ötven kilométeres sebességgel terjed tovább a tűz, s a mentési munkálatokat az erős szél, a teljes szárazság és a 35 fok feletti hőség oly mértékben nehezíti, hogy a tűzoltóság egyik vezetője szerint - ha nem fog esni az eső - reménytelen a küzdelmük. A tragikus harcnak eddig két tűzoltó esett áldozatául, öt ember hollétéről nem tudnak. A mentőosztagok újabb és újabb erősítést kapnak ugyan, de már a vizet is tartálykocsik és vonatok szállítják, mert a helyszínen nincs, a környék egyetlen patakjától is elzárta a tűzoltókat a tűz. A tűzoltókat állandóan bekerítik a lángok, mert az égő erdő fölött 900 fokosra felforrósodott levegő viharosan örvénylik, és több száz méterre sodorja el az égő fadarabokat, állandóan újabb helyeken lobbantva fel a tüzet. A környék összes útjait lezárták, s a polgári védelem felszólította a lengyeleket, hogy aki csak teheti, küldjön élelmiszert és innivalót a helyszínre, mert immár képtelenek megoldani a napi 24 órán át küzdő 15 ezer ember ellátását. Az egyik résztvevő csupán ennyit mondott: „Nem tudom, milyen lehet a pokol, de csak ha fele ilyen, akkor jobb, ha imádkozunk.” A sajtó, a rádió minden más hírt megelőzve óránként szabályos hadijelentéseket ad a katasztrófa helyszínéről - nem véletlenül: csupán szombaton 1200 erdőtűzről kaptak jelentést a hatóságok. B. VARGA JÚLIA (Varsó) Temetés kérdőjelekkel Ami a szertartások menetrendjét illeti, mindent kidolgoztak a legapróbb részletekig. A szeptember elején Honoluluról startoló repülőgép közvetlen a hajdani Fülöp-szigeteki tábornok-elnök szülővárosába, és északi Ilocos Norte tartományba kell, hogy szállítsa a koporsót, elkerülve ezzel a fővárost, Manilát. Kilencnapos „békés és rendezett légkörű gyászperiódust” követően, szeptember 11-re tűzték ki a temetést, hogy az egybeessen Ferdinand Marcos születésnapjával. Minderről az özvegy, Imelda Marcos írt alá egy gondosan megszövegezett egyezményt Rafael Alulan belügyminiszterrel, biztosítva a manilai hatóságokat, hogy az egykori államfő holttestének hazatérését a család nem fogja kihasználni „nyugtalanság szítására”, s nem ad alkalmat a Marcos klán ma is szépszámú híveinek arra, hogy a kegyeleti eseményt kormányellenes megmozdulássá változtassák. Ami azt illeti, az aprólékos megállapodás ellenére könnyen lehet, hogy az utolsó pillanatban meghiúsul a terv. A Marcos família ugyanis attól tart, hogy a honolului St. Francis Kórház a Marcos elhúzódó kezelése során felhalmozódott, máig is kifizetetlen számlák miatt megakadályozza a holttest elszállítását amerikai területről. Elvégre az 1986-ban hazájából elmenekült elnök hosszas betegsége alatt vagy 200 ezer dollárnyi számla gyűlt fel, aminek kifizetését azóta is hiába várják. A hajdani First Lady mindeközben nem csak a temetés kérdőjelei, s politikai háttere miatt kell, hogy izguljon. Számolnia kell az elene indított soktucatnyi bírósági eljárással is: a manilai hatóságok egyaránt vádolják adócsalással, valutarendelkezések áthágásával és korrupcióval. Néhány esetben az ügyben eljáró bíró az elmúlt hetekben felmentette ugyan az özvegyet, az azóta liberalizált devizajogszabályokra hivatkozva. Maradt azonban függőben levő per így is vagy 70, Imelda asszony tehát még várhatóan jó ideig folytatni kényszerül jogi csatározásait a manilai adminisztrációval. Pedig - ha hinni lehet nyilatkozatainak - felhalmozott vagyon helyett ma már ő is csak baráti kölcsönökből és családja anyagi segítségéből tartja fenn magát. Nemrégiben Hongkongban tett sikertelen látogatást, ahol számos bankban próbált nyomára jutni az állítólag oda írtalt Marcos-féle millióknak. Ám sanyarú sors ide, pénztelenség oda, a mindig kíváncsi újságírók kifürkésztek, hogy üres kézzel azért a brit koronagyarmatról sem távozott. Közmondásos cipőbolondériája úgy látszik, még ma sem múlt el: potom 5700 dollárt fizetett ugyanis három elegáns, krokodibőrből készült topánkáért, így viszont meglehetősen nehéz elhinni a pénzügyi helyzetéről szóló sirámokat. SZ. G. .................-------------------£---■&...irkklililllillllllllllllllllllllllHWH Az özvegy változatlanul rajong a cipőkért