Kurír - esti kiadás, 1992. szeptember (3. évfolyam, 170-191. szám)

1992-09-01 / 170. szám

1992. szeptember 1. ÚTELÁGAZÁS Egy „magányos” bizottsági elnökkel beszél­gettünk a Parlament folyosóján. Kulin Fe­renc, a kulturális bizottság elnöke a napok­ban elveszítette bizottságának legsúlyosabb oszlopát, Csurka Istvánt, aki lemondott a bi­zottságban helyet foglaló MDF-es liberáli­sokkal való együttműködésről. Kulin azon­ban láthatóan mégsem érezte egyedül magát. - Lélektanilag önöknek nem lehetett kellemes érzés a hétfői napirend elő­tti vitát hallgatni. Csurka ellen szóltak, de - ha úgy tetszik - mégis az önök pártját bírálták. - Ebbe a vitába mi nem is akartunk bele­szólni. Magába a Csurka-vitába volt módunk beleszólni, s lesz is a frakcióban holnap meg­rendezendő párbeszéd során. Nem érezzük tehát elszigetelve magunkat. Hogy a Csurkát ért támadások a pártot is érintik, az természe­tes. Olyan arányban vonatkozik ránk, amilyen arányban mi magunk nem végezzük el az elemzést, a kritikus pontokon való elhatároló­dást. Az MDF-et ért bírálatokat nem tartom a párton belüli liberálisokra nézve sértőnek. - Csurka úr jelezte, hogy kiválik az ön által irányított kulturális bizottságból. - Mindeddig különösebb megalkuvás nél­kül részt vehettünk a munkában. A médiavitá­nak a nyári szünetig tartó szakasza más törté­nelmi helyzetben zajlott. Szükségszerű az el­várás, mert - mint az tanulmányából kiderült - Csurka István ma már nem jogszabályokkal kívánja megoldani a kérdést, levonulását ő je­lentette be. A Debreczeni-féle válaszcikk nyo­mán nyilvánvaló a feszültség a két ember kö­zött, és ezt Csurka nem kívánja elszenvedni. A bizottság tovább halad a jogalkotás munkájá­ban, Csurka is halad a maga útján, és ez a két út 1992 augusztusában elágazik.­­ Az elnökségi ü­lést követő­ sajtóértekezleten Csurka úgy fogalmazott: lehet, hogy két párt van az MDF-ben, de a liberálisok az ő­ ismeretei szerint öten vannak. Ön is közéjük tartozik. - Nyilvánvaló, hogy Csurka azért mon­dott konkrét számokat, mert ez az öt politi­kus megszámlálható, ha úgy tetszik, elkülö­níthető. Mi öten nemcsak vonzódunk a kon­zervatív-liberális eszmekörhöz, de ki is szok­tuk azt fejteni. Ha a velünk rokonszenvezők táborát vesszük figyelembe, meg kell nézni, hogy a legutóbbi elnökségválasztás során há­nyan szavaztak ránk.­­ Az elnökségi ülés és az országos tanács ülése azt mutatja: a párt a szakadás elkerülése végett „összezárja a pajzsokat". A fal mögött azonban „csöndben bűzlik a hulla".­­ Figyelmébe ajánlom a miniszterelnök úr napirend előtti felszólalását. Igazán határo­zottan megfogalmazta Csurkával való egyet nem értését. A miniszterelnök bennünket ille­tő kritikája pedig (nevezetesen, hogy nem he­lyes a párton belüli vitákat ellenzéki lapokban közzétenni) kétfelé vág. Legalább annyira vo­natkozik a kormányhoz közel álló lapokra is. Itt sem mentek ugyanis elébe a tisztázásnak. - Úgy tűnik, Antall József kormányelnöki minőségében sokkal erősebben elhatárolódott Csurkától, mint a pártfórumokon. - Meggyőződésem, hogy Antall József pártfórumokon is ugyanezt a véleményét fej­tette ki, de a sajtótájékoztatókon ez nem szűrődött kellőképpen át. Ott tompították a kritika élét. Olyan esetekben is elhallgatott a sajtó a vitákból, amikor jelen volt, és ponto­sabb információi voltak. - Valóban megváltozott-e a párt összetétele, szociális karaktere? - A tagság és a szimpatizánsok jó része belső emigrációba vonult vagy elfáradt és hallgat. Létezik egy lappangó pártközvéle­mény is, amely nagy mértékben befolyá­solhatja az MDF önismeretét, ha ezt a lap­pangó közvéleményt az országos gyűlésig meg tudjuk szólaltatni. BUJÁK ATTILA Fotó: KRISTA GÁBOR Csurka kivonult, Kulin marad Románc Király B. Izabella látogatást tett a magyarság „dezinfor­­mációs központjában” a ma­gyarság képviseletében. Az MDF-es honanya - ha vala­ki nem jött volna rá az eddi­giekből - a rádióban járt, egyáltalán nem hivatalos kül­döttségben, mindazonáltal a nép nevében. Három társá­val együtt közlemény beol­vasásának kierőszakolásával sikerült rést ütnie a bástyán, ami mögé behúzódtak a kommunisták. Miért ne tette volna? Hiszen népképviselet van, nem? Ezért pediglen nem rosszallás járna neki meg levél a rádióelnöktől a házelnöknek, hanem elisme­rés. Ennek ellenére nem csügged. Újabb demonstrá­ciókat emlegetett tegnapi parlamenti felszólalásában, hogy „Pongrácz Gergellyel kézen fogva” teljesítse köte­lességét, feltehetően azt, amit a nép ruházott rá. Poli­tikai románc, 1992 Magyar­­országán... ÍGY Le Pent várnak Már hírt adtunk arról, hogy Je­­an-Marie Le Pen, a híres-hír­hedt francia politikus lesz a vendége Szegeden a „Közéleti kávéház” egyik októberi ren­dezvényének. A szélsőjobbolda­li­­nézeteiről ismert képviselő egyúttal szeretne találkozni a hazai, úgynevezett nemzeti pár­tok képviselőivel, vezetőivel is. Az esp műsorban „fellép” Mó­­nos Áron (az ügyészség által betiltott és elkobzott „Összees­küvés a nietzschei birodalom ellen” című könyv szerzője) és egy ma még ismeretlen, de „is­mert­’ történész is. A karmeste­ri pálcát a rendezők Dányi László kezébe tették, aki a Bé­kés megyében megjelenő Dél­kelet című napilap munkatársa. A különös randevúról hallva - állítólag - többen felkeres­ték a megyei ügyészéget, egyik-másik szereplő résztvé­­tele miatt tiltakoztak. Csong­­rád megye főügyésze, dr. Me­rényi Kálmán cáfol: bennün­ket sem magánszemély, sem párt vagy egyesület, vagy más szervezet nem keresett meg. A „Közéleti kávéház” egy de­mokratikus ország parlamenti képviselőjét fogadja. A „Közéleti kávéház” ren­dezvényeinek vezetőjét, dr. Szondy Ildikót ugyanerről kérdeztük. - Hozzám is elhallatszottak ezek a tiltakozó suttogások. Nem hivatalosan, de már több „hivatalos” személy véleményét kikértem. Volt, aki azt mondta, hogy rendezvényünk nyitott és nyilvános fórum, az szerepel, akinek személye érdeklődést válthat ki. De azt sem hallgatom el, hogy volt, aki óvott. Minden­esetre a rendezvényt megtarjuk, meghívót pedig „mindenkinek” küldünk. O. Z. LAPFORDULÓ Magyarország legkisebb példányszámban megjelenő reggeli­ déli napilapja, a miskolci Déli Hírlap/Hajnali Hírlap komoly változások előtt áll. Meg nem erősített hírek szerint a nemrégiben utcára dobott Hajnali Hírlap nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, fel­emésztette a tulajdonosok pénzét. Ezért vár­ható, hogy a Hajnali Hírlap megszűnik, és he­lyette más verzióban jelenik meg a közked­velt napilap. Az egyik elképzelés szerint csak Déli Hírlap lesz egy kiadásban, reggeli megje­lenésben, míg más elképzelések szerint ma­rad a Hajnali név, szintén reggeli kiadásban. Szóba került az is, hogy egy Budapestre ke­rült régi, legendás miskolci újságíró kiadóvál­lalata tőkével beszáll a Déli Kft. kiadói bizni­szébe. Ezekkel és más, esetleges személyi változásokkal kapcsolatban azonban csak a Déli Hírlap Kft. törzstőkéseinek gyűlése után kaphatunk végleges információt. P. L. Lézermedicina Magyarországon Magyarországon az orvosi lézer használata még messze elmarad a nálunk fejlettebb or­szágok gyakorlatától. Az ismert egészség­­ügyi szemlélet és finanszírozási mód az el­múlt évtizedekben nemigen használt a lé­zer elterjedésének. Drágának ítéltetett. Azt senki sem vette számításba, hogy a gyó­gyulási idő jóval megrövidül használatától. Egy-egy műtét után például tizennégy nap helyett mindössze két napot kell kórház­ban tölteni. A magyar orvosok abban bíz­nak, hogy az egészségügy finanszírozási átalakulása után a lézer végre betölti méltó helyét a magyar orvostudományban. Ennek egyik előjele, hogy augusztus 31-én megkezdődött az I. Nemzeti Orvo­si Lézerkongresszus. A ott voltak szakem­berek közül többen részt vettek azon a sajtótájékoztatón, amelyet hétfőn tartot­tak, és a lézer felhasználásáról a magyar­­országi orvostudomány területén volt a témája. Ennek során elmondták, hogy a KFKI is foglalkozik lézerműszerek előál­lításával, azok kikísérletezésével. .Arra tö­rekszenek, hogy minél jobban miniatüri­zálni tudják a készüléket, mert így az áruk is jóval kevesebb lesz. A cél, hogy a magán­orvosi rendelőkben is működhessenek majd. Szó esett arról is, hogy ma már az egyetemi oktatás során ismertetik a hall­gatókkal a lézer jótékony hatását a gyó­gyításban. Az onkológiai sebészet a lézer egyik leg­fontosabb felhasználási területe, mert steri­len lehet vele operálni, a fertőzés tovább­terjesztését a minimumra csökkenteni. Ma már létezik olyan lézer is, amelynél egy gépben több sugarat lehet egy nyaláb­ba fogni, így növelve a gyógyítás haté­konyságát. De ma már az egyéb műsze­rekkel ki nem mutatható daganatos sejte­ket is föl lehet fedezni vele, sőt egyes tu­morokat is lehet megszüntetni. A Népjóléti Minisztérium képviselője elmondta: a lézerek ára nagyon magas, több tízezer forinttól harmincmillióig ter­jed. A tárca a tőle minden telhetőt megte­szi, hogy széles körben elterjedjenek ezek a műszerek a magyar orvoslásban, de azt tudomásul kell venni, az anyagi lehetősé­gek korlátozottak. Káser Miklós és az On­kológiai Intézet főigazgatója úgy vélte, a magas ár relatív, el kéne érni, hogy folya­matosan használják a készüléket a külön­böző egészségügyi intézmények. A konferencián a 150 előadást hallgató közel 500 orvosnak kiváló alkalmat nyújtott a rendezvény arra, hogy megismerkedjenek a lézermedicina minden csínjával. MILLEI MUNKÁT! KENYERET! A Munkástanácsok Országos Szövetsége elfogadhatat­lannak tartja azt a kormányzati javaslatot, hogy a jelenle­gi 5 plusz 1 százalékról összességében 9 százalékra emel­jék a munkanélküliségi-járulékot, ezzel fedezve a Szoli­daritási Alap jövő évi, mintegy hatvanmilliárd forintos hiányát. A szövetség azt is visszautasítja, hogy a maximá­lisan másfél éves járadékfizetési időt egy évre, illetve a maximális járadékösszeget a minimálbér kétszerese he­lyett annak másfélszeresére csökkentsék. A MOSZ ezzel szemben javasolja, hogy a kormány átfogó foglalkozta­táspolitikai koncepciót dolgozzon ki, összhangban egy minden részletében elfogadható szociális törvénnyel, mely valamennyi állampolgár számára biztosítja a mini­mális ellátást, a minimális megélhetési feltételeket. A SÚLY­­­HITEL Az aszálykárok felmérését követően - ezek a vesztesé­gek mintegy 25-30 milliárd forintra tehetők - a Föld­művelésügyi Minisztériumban kidolgozták azt az intéz­kedéscsomagot, amellyel segíteni kívánnak a nehéz helyzetbe került gazdálkodóknak. A gazdálkodóknak jóval kevesebb a pénze, ezért a kedvezményes kamato­zású hitelek értékét - hektárra vetítve - megemelik. Az aszálykárosnak minősülő termelőknél további ked­vezmények megadását javasolja az FM, így további tíz­­százalékos kamattámogatást, a tavasszal felvett, a mun­kák elindítását szolgáló hitelek még nem törlesztett ré­szére további tízszázalékos kamattámogatást; az 1990- es aszálykár célhitelre állami garanciavállalás történne. VÍZIÜLÉS Ünnepi közgyűlését tartja a 75 éves Magyar Hidroló­giai Társaság szeptember 6-án, Szegeden, a Forrás Szállóban. Az eseményen Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter ismerteti a tárca gazda­ságpolitikáját. Az egész világon mindinkább felismerik a víz értékét, megbecsülik és védik. Az ehhez kapcso­lódó hazai tennivalók - a víz ésszerű és takarékos fel­­használása, megóvása a szennyezéstől és korszerű tisz­títása­­ egyik fő támogatója és szervezője a Magyar Hidrológiai Társaság. A közel 4300 tagot számláló társaság 11 szakosztálya és 19 területi szervezete szak­mailag és területileg is átfogja az egész országot. SZABOLCSI KÁRPÓTLÁS Rendkívül sok embert érint az úgynevezett harmadik kárpótlási törvény Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a térség kárrendezési hivatala több tízezer egy­kori politikai üldözött igénybejelentésére számít. A Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Hivataltól a második kárpótlási törvény alapján, az 1939 és 1949 kö­zötti időben igazságtalanul okozott károkért eddig ke­vesen, mindössze hatszázan kértek a nyírsé­giek közül kárpótlást. A továbbiakban sem várható, hogy lényege­sen emelkedne ez a szám. Az első kárpótlási törvény után - elvett földjükért és vagyontárgyaikért - össze­sen 60 ezren kértek kárpótlást Szabolcsban. AZ AUSTRIA100­0 NYEREMÉNY­JEGYZÉKE A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 35. heti AustriaLotto nyereményjegyzéke a következő: A 3 da­rab 6 találatos szelvényre egyenként 8 637 386 schil­­linget, az 5 plusz 1 találatos szelvényekre egyenként 312 074 schillinget, az ötösökre 12 716 schillinget, a négyesekre 328 schillinget, a 3 találatos szelvényekre 25 schillinget fizetnek. A nyerőszámok: 3, 4, 11, 27, 32, 39, a pótszám: 15. A 2 darab telitalálatos Joker­szelvényre egyenként 2 115 865 schillinget fizetnek. Joker-nyerőszámok: 3 1 2 8 5 3. 5 JOBB SZAKMOUIKÁSOK Mintegy ötven szakmunkásképzéssel foglalkozó isko­lában indul az idén szeptembertől Iposz-osztály, vagyis az Ipartestületek Országos Szövetsége által támogatott új típusú szakmunkásképzés. Ezekben az osztályokban a tanulók a hagyományostól eltérően több szakmai­gyakorlati képzésben részesülnek, valamint kötelező az idegen nyelv tanulása. Emellett oktatnak általános gazdasági tárgyakat is, segítve a tanulók iskola utáni egzisztenciaalapítását, önállósulását. A saksér­leti okta­tás tavaly három, az idén pedig további hat kisipari szakmában indult meg. A tantervek, illetve a tananyag kidolgozásában az Iposz szakértői támogatást kapott a Német Kézműipari Központi Szövetségtől, és együtt­működnek a Nemzetközi Szakképzési Intézettel is.

Next