Kurír - esti kiadás, 1993. február (4. évfolyam, 21-26. szám)

1993-02-01 / 21. szám

1993. február 1. Bírál a vállalkozói kamara . Idén, hasonlóan az elmúlt évekhez, jog­szabályok egész sorát alkotja meg a magyar parlament. Ezek közül igen nagy várakozás előzi meg a kamarai törvényt. A legnagyobb vita jelenleg akörül folyik, hogy a jogszabály előírja-e a kötelező kamarai tagságot, vagy sem. Napokkal ezelőtt a Magyar Vállalkozói Kamara is megvitatta ezt a kérdést. Az MVK állásfoglalása a tervezettel, illetve an­nak jó néhány pontjával kapcsolatban ter­mészetesen más, mint a jogalkotóké. A vállalkozói kamarától származó infor­mációink szerint a testület a gazdasági élet­ben két kamara létrehozását szorgalmazza. Vagyis legyen ipari és kereskedelmi, vala­mint agrárkamara. Ezek működését az álla­mi és helyi igazgatástól független jogi sze­mélyiségű, önigazgatáson alapuló köztestü­letként képzelik el. Az MVK kötelező tagsá­got javasol. A kamarai törvénnyel összefüggésben kri­tizálták az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um iparpolitikai koncepcióját. Mint meg­tudtuk, elsősorban azért, mert nem tartal­mazza azokat az elképzeléseket, amelyek a kamarai törvény alapján a kamarák részére kerülnek átadásra, hatósági jogosítványként. Ezenkívül kifogásolják, hogy a koncepció nem tartalmazza a kereskedelemfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket, sem az üzleti szolgáltatásokra, sem pedig a nagy-, illetve kiskereskedelemre. Értesüléseink szerint az ÁEVK legutób­bi tanácskozásán nyílt harcot hirdetett az utcai zugkereskedelem elterjedése ellen. Véleményük szerint az utóbbi években, de különösen tavaly, az utcai kereskede­lem olyan mértékben megszaporodott, hogy a legális adót fizető kereskedőnek működése és megélhetése került veszély­be. Az érdekképviseleti testület úgy ítéli meg, hogy az önkormányzatok az ideigle­nes utcai helyfoglalási engedélyek kiadá­sával - a rövid távú érdekeik előtérbe he­lyezésével - legalizálják az engedély nél­küli, és ennek következtében az adóköte­lezettség nélküli jövedelemszerzést. (SZILÁGYI) A Ellenbrumm Ördöngős részletek ■ Merthogy február elsejétől, ez a dr. Juhász Jó­zseffel, a Matáv marketingosztályának vezetőjével készített telefoninterjúnk is többet kóstál majd. Emelkednek a telefondíjak. Az áremelés várható következményeiről kérdeztük Juhász urat. - A drágulással valószínűleg egyre többen nem tudják majd kifizetni a telefonszámlát s kénytelenek lemondani a telefonról. Hogyan gazdálkodik a Ma­táv a felszabadu­lt vonalakkal? - Az áremelés az előfizetési díjak esetében 100 forintot jelent. Eddig 250, most 350 forint­ba kerül majd. Ez az összeg és a díjszabás emel­kedésének mértéke szerintünk nem indít el tö­meges vonallemondásokat. Ha mégis lennének felszabaduló vonalak, azokkal a Matáv csak az érvényes jogszabály­nak megfelelően rendelkezhet. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően kapják meg őket a telefont igénylők az igénylés beadási sorrend­jének megfelelően. - Egy részletes, beszélgetésekre lebontott telefon­­számla megkönnyítené a pontosabb díjbefizetést. Ez a számlázási rendszer külföldön már általános gya­korlat, a Matávnál miért nem az? - Ez komoly technikai probléma. Részletes számlát csak azoknak a telefontulajdonosoknak tudunk küldeni, akiknek készüléke a fejlettebb, digitális rendszerű központokba van bekapcsolva. De mivel ezek a központok is elég terheltek, rész­letes számlát csak külön kérésre készítünk. Azok­nak az előfizetőinknek, akik a régebbi típusú köz­pontokhoz tartoznak, még akkor sem tudunk részletes számlát produkálni, ha igénylik azt. F. P. 13 ■ A dolog ősoka is egy zsurnaliszta. Híres tollnoka e hazának, Jókai Móric, aki mielőtt nagy mesemon­dóvá fejlődött volna, saját kezűleg írta, rajzolta, tör­delte és terjesztette az újságját. Mint medve, még emlékszem nevezett szerző „Az új földesúr” című regényére. Az utolsó fejezet en­gem említ: „A medve nagy filozoph”. És innen kö­vetkezik az állító­lagos február má­­sodiki medve ki­be sétálás leírása. Szép kis kitalá­­ció, prózaírónk szíve joga, nem is tehetség nélküli lelemény. A többi már történelem. A százkötetes ,Jó­­kai-összes” soro­zatot lefordítot­ták német nyelv­re (akkor még Monarchia vol­tunk), majd a ki­adók nagyobb örömére ponyva­változatot adtak ki ugyanebből, később ezt a vál­tozatot visszafor­dították magyar nyelvre. A szá­zadforduló táján már a nép saját nyelvén olvas­hatta, mi az ő ál­lítólagos hagyo­mánya. A med­vék eddig nem tiltakoztak. KNL HATÁRON INNEN 3

Next