Kurír - reggeli kiadás, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-10 / 126. szám

HÉTFŐFRAKK KEDD Kiton: Rolls-Royce plusz eg Látnak-e önök, kedves olvasóink, a képen a zakójából éppen „ki­vetkező” úriemberen valami különlegeset? Míg gondolkodnak a válaszon, hadd mutas­suk be: Schiffer Miklós­­, a Schiffer­man’s fashion Kempinski társtulajdonosa, a vi­lághírű Boss férfiruhá­zati cég magyarorszá­gi ügyvezetője. E be­mutatásból nyilván ki­derül, megfejtésügy­ben a ruha körül kell „kereskedni”. Könnyű persze a divatszak­embernek, hiszen már ut­­cahossznyi távolságból ész­reveszi a lényeget. Persze mielőtt letörnénk önöket, jegyezzük meg gyorsan, hogy igencsak „vájt szemű” divatomán személyiségnek kell e felismeréshez lenni. A megoldás ugyanis Schif­fer úr zakója, amelynek márkája Kiton. Érthető, ha ma még mifelénk nem mond túl sokat e név. Ám ha annyit jegyzünk itt rög­tön meg, hogy a Kiton nem is ruházat, hanem fo­galom, akkor már sejthető valami. Nos, a Schiffer úron lévő mélykék, klasszi­kus egysoros, háromgom­bos, dupla slicces, keskeny, magas reverű blézer árából akár egy kisebb kocsit is vehetnénk. Merthogy 150 ezer jó magyar forintokat dukál. S hogy mitől ilyen esz­­méletlen az árfekvés? Nos, a világ egyik legdrágább ruhájával köthetünk köze­lebbi ismeretséget Schiffer úr birodalmában. Megtud­tuk, hogy az egész zakót kézzel varrják, ott, ahol el­kerülhetetlen, régi típusú Singer varrógépek segíte­nek. Egy zakót az elejétől a végéig egy ember készít. Ám ennek ellenére vannak olyan munkafázisok, ame­lyet igen híres maestrok végeznek el. A délolasz, nápolyi cégnél például a gomblyukazás vagy az ujj­­bevarrás olyan tradicioná­lis munkafolyamat, amely úgy száll apáról fiúra, mint például a Rolls-Royce­­gyártás során a hűtőrács csíkozása. No, és a szövet! Valami fantasztikusan finom és könnyű az érintése. És ugye az magától értetődő, hogy ez a kasmírszerű anyag gyűrhetetlen. A szö­vet összetétele gyártási ti­tok. Olyannyira, hogy nemcsak hogy ők szövetik ezt a különleges Blue Dia­monds gyapjút, hanem még a megfelelő vágóálla­tot is a cég munkatársai vá­lasztják ki. Egy úgyneve­zett felső szövéstechnikát alkalmaznak, s az összes el­készült szövetet pácolják, ettől semmilyen fizikai vagy kémiai behatásra sem változtatja többé a méretét. A Kiton-zakó különleges­sége továbbá, hogy más és másféle bélés van a külön­böző helyeken. A zakótest bordó selyem, a zseb kék, az ujjak pedig mindig vilá­gos, csíkos selyemmel bé­leltek. Egyszóval szabászati mes­termunka a javából A cég egyébként so­hasem reklámozza termékeit, Paone úr, a cégtulajdo­nos szerint a Ki­ton olyan a ruhák között, mint az autóknál a Rolls- Royce plusz egy! Schiffer úr saját fordí­tásában ez As­­ton martint jelent, udvartól kezdve főrendek, miniszterek felik a Kitont. Olyan ele­gáns viselet, hogyha valaki mondjuk egy farmerrel ve­szi fel, már akkor is jól öl­tözött. A Kiton úgy a világ legrangosabb ruházati cé­ge, hogy tulajdonképpen nem is jelenik meg az ava­tatlanok előtt. Schiffer úr üzletében négy ilyen csodálatos darab várja jövendőbeli gazdáit, ráadásul igen nagy szeren­csével jutott hozzájuk. Idén a kölni vásáron ismerkedett meg a cég képviselőivel, és amikor elmondta, hogy Pesten üzletet nyit, ők ajánlották fel e mintadara­bokat. Ami igazán nagy szó, hiszen Bécsben, a csá­szárvárosban is csak két üz­letben kapható. És ugye azt mondanunk sem kell, hogy a Kitont nem lehet csak úgy megrendelni, a cég dönti el, hogy kinek ad el. A márka csúcsa pedig az a moher-alpaka-selyem alapanyagból rendelésre készült öltöny, amely az itt bemutatott zakónál egy­­pi­cinykével többe kerül. Úgy háromszázötvenezerbe! A Szépművészeti Múze­umban a paravánt áttörve lobogó hajú ifjú manöke­nek zúdultak a színpadra - ez kétségkívül különlegesen látványos volt. Az meg vá­ratlan, hogy - még mindig a gondos koreográfiának engedelmeskedve - ezután fodrászok vették kezelésbe őket, s persze a L’Oreal Studio Line frizuraformáló termékeivel. A meglepő, de tulajdonképpen stílusos múzeumi helyszínen a rög­tönzött termékbemutatót egy kellemes parti követte. A Riviéra Kozmetikai Kft., a L’Oreal Paris kizárólagos forgalmazója érthetően nagy felhajtást csinálhatott a Studio Line-nak, hiszen ez a frizuraformáló termék­család öt esztendő alatt a cég első számú termékévé vált. S ugyanolyan ismert glóbuszszertő, mint a Co­ca-Cola, a Swatch vagy a Nike. És ez csak természe­tes ugye, hogy a megjelen­tek nagy része - a hölgyek legalábbis használják a Stu­dio Line-t. Ránky Katalin, a Riviéra ügyvezető igazga­tója nemcsak hivatalból es­küszik rá, de mint mondta, vékony szálú haját koráb­ban haueroltatni kellett, ám a Studio Line megoldotta gondját: egy kevés hab, szárítás, és az eredmény önmagáért beszél. Hason­lóképpen vélekedett a Gundel PR-managere Var­ga Rózsa is, aki szerint egy modern nő gyors frizura­formáló kelléke a Studio Line, s ekképp nélkülözhe­tetlen. Novák Henriette, az ismert tévés szerkesztő-ri­porter divat és kozmetikum iránti vonzalma közismert, így egyáltalán nem volt semmi különleges abban, hogy forgatócsoportjával tiszteletét tette a L’Oreal­s Martin. S még Hajós Kata­­innak, a Burda magyaror­szági főszerkesztőjének is volt néhány jó szava két fa­lat között e különleges „hajkenceficékről”, igaz, bevallása szerint nem ő, ha­nem lánya használja, de nagy megelégedéssel. pápai királyok vj­ Múzeumi L’ Oreal-parti Gyűrhetetlen, bordó selyembélését a márkanév diszkréten díszíti Ez már a divat csúcsa, avagy Kitonban az ember mindig jól öltözött Hárman azok közül, akik a Studio Line-ra esküsznek: Novák Henriette, Ránky Katalin és Varga Rózsa emeli poharát a frizuraformáló sikerére VORARLBERG A KEMPINSKIBEN 2601 négyzetméteren, az Alpok karéjában, a Bode­­ni-tó partján, azaz Európa szívében van egy kis terület, amelyet lakói és barátai Ländle - Országocska­­ néven becéznek. Ez Vorarl­berg, sógoraink egyik leg­kedveltebb és leglátogatot­tabb idegenforgalmi cent­ruma. Télen s nyáron egya­ránt megtalálja számítását az ide utazó. Hogy mást ne mondjunk, ez az a hely, ahol telente a lécek is síelni tanulnak. 1906-ban tartot­ták a világhírű Arlbergen az első sítanfolyamot. Több száz sípálya várja a téli sportok szerelmeseit. S ha Vorarlberg, akkor a Bode­­ni-tó partja, s nyáron a Bre­­genzi Ünnepi Játékok. Ha itt megpendülnek a húrok, és felhangzik az ének, az egész kontinens odafigyel a világ legnagyobb vízi szín­padára. Idén nyáron Verdi Nabuccója kerül színre pa­rádés szereposztásban. A kétezer éves Országocska, mint minden évben, idén is partit adott turisztikai kíná­lata bemutatására. S ha tud­juk, hogy messze földön hí­res a tájjellegű konyha, ak­kor a Kempinski gasztronó­miai kínálata méltó figye­lemfelkeltése volt Vorarl­­bergnek. A táj egyik avatott szakértője az idegenforgal­mi szakújságíró, tévés sze­mélyiség, az ablakos Papp Endre láthatóan élvezettel kóstolja a vorarlbergi íze­ket, nota bene ő már több­ször a helyszínen is ízlel­hette e konyha különleges­ségeit. A Travel Trade Ga­zette Hungary igazgatónője és Csók Csaba, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége főtitkárának társaságában kapta lencsevégre őket a Frakk fotóriportere. Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek, Lovas Katalin, Csók Csaba és Papp Endre Cannes ’93: fesztivál a csók jegyében A 46. Cannes-i Film­­fesztivált csütörtökön, május 13-án, a Ma mai­son preferee című hazai film díszbemutatójával nyitják meg, amelynek főszerepét a franciák má­ig legkedveltebb színész­nője, Catherine Deneuve alakítja. A hölgyeknek egyébként is megkülön­böztetett figyelmet szen­telnek az idén: az Arany Pálmáért folyó verseny­ben és a versenyen kívüli programban 11 rendező­nő műve szerepel. A 12 ország 23 ver­senyfilmje között olyan alkotók neve is megtalál­ható, mint Wim Wen­ders, Steven Soderbergh, aki 1989-ben már kiérde­melte az Arany Pálmát, Paolo és Vittorio Taviani, Peter Greenaway vagy a japán nagymester, Ak­ira Kuroszava. Nem kisebb személyi­ségek foglalnak helyet a zsűriben sem: a Louis Malle vezette bírálótes­tületben helyet kapott Claudia Cardinale, Judy Davis és Inna Csurikova is. A fesztivál díszvendé­gei közé várják többek között Nastassja Kinskit, az idei Oscar-díjas Em­ma Thompsont, Rosan­na Arquette-et, Robert de Nirót, Michael Do­­uglast, Arnold Schwarze­negger, Alberto Sordit és Vittorio Gassmannt is. A fesztivál rendezőbi­zottságának elnöke, Pier­re Viot az extremitások fesztiváljának nevezi az ideit, melyet a nagyon rövid és nagyon hosszú filmek jellemeznek. „Né­hány pszichodráma alatt a sírás fojtogat majd ben­nünket, más fil­meknél pedig a kacagás csal könnyeket a sze­münkbe” - ígéri. A fesztivál záró akkordja­ként jótékonysági gálát rendeznek az AIDS-be­­tegek javára, Elizabeth Taylor gondozásában. Azt, hogy ezt a film­szemlét a szélsőségek jel­lemzik, már a plakátja is sejtetni engedi: háttere nem más, mint a filmtör­ténet leghosszabb csók­jelenete, amelyet Hitchcock egyik filmjében Ing­rid Bergman és Cary Grant produkál. (FERENCZY­­EUROPRESS)

Next