Kurír - reggeli kiadás, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-08 / 7. szám
1994. január 8. KÖZVÉLEMÉNY Nagy-Britanniában egy jó kis régi törvény alapján nem büntethetőek a csepűrágók, kristálygömbös sósok és a meteorológusok. Bocs, azt szeretném kérdezni, hog’ az Önök közvélemény kutatásában négy éve miért mindig a harmadik Dóm Dezső, amikor az emberek már azt se tudják, kicsoda? S miért csökönyösen negyedik Herczegh Béla, akin már csak röhög a nép? - Közvélemény-kutatásaink szigorúan tudományos alapossággal, a hibalehetőségek minimalizálásával, a közvélemény minden szegmense ízlésének figyelembevételével készülnek. - Tessék nézni, én megkérdeztem a feleségemet, a gyermekemet, az anyámat, az apósomat, a nagynénémet (hármat!), továbbá tizennégy kollégámat, és ebből három emlékezett Dóm Dezsőre, és ez a három se tartotta valami sokra. - A mi közvélemény-kutatásaink szigorúan tudományos alapossággal készülnek, a magyar lakosságot reprezentáló véletlenszerű minta kiválasztásával, majd mindezt még súlyozva is, hogy semmiképp ne csúszhasson be hiba. No most Herczegh Béla tegnap arról panaszkodott a kizárólag Albánia magas hegyein kapható Csőgyár és Vidéke című üzemi lapban, hogy naponta be POLiTiZáL TOK mutatkozik a feleségének, és az mégis mindig Jenőnek szólítja, és ez neki gyaníts. - Az kétségtelen, hogy Herczegh Béla népszerűsége valamit csökkent az elmúlt években, ezt jeleztük is, amikor nulla egész hetvenhárom ezreddel lejjebb csúsztattuk. A méréseink azonban hajszálpontosak. Olyan véletlenszerű mintát választunk ki, amelyik reprezentálja a magyar lakosságot, és ezt még mindenféle módon súlyozzuk is. - A sógorom katona, és azt mondta, hogy a mintkori közvélemény-kutatást náluk végezték. Húsz sráccal a századából jött ki épp a kocsmából, amikor odajött a kérdezőbiztos és kérdéseket tett fel. - És miért? A hadsereg összetétele nem fejezi ki jellegzetesen a magyar népesség számarányos reprezentációját? - Nekem spéciei hiányoznak belőle a nőnemű egyedek és a nyugdíjasok. - No igen, de a katonákkal hölgyek is voltak. Igaz, az intelligencia-kvóciensünket meg kell szorozni héttel, de ez híven tükröződik az eredményben. És a zajra kinézett az emeleti ablakból három öregasszony, azokat is megkérdeztük. - És hogyan súlyozták az egészet? - A kérdezőbiztos táskájában volt öt kiló disznótoros. - Megmondom őszintén, mi újságírók, akik megalapozott politikai elemzésekkel, nagyon komolyan készülünk a választásokra, fel vagyunk háborodva ezen a magabiztos, felelőtlen... - Igen? Tessék mondani, akkor lesz választás? Biztosan tetszik jövendölni... ? fujdM WU A HÉT MŰTÁRGYA (Picasso portréja) politikus A világhírű festőművész szívesen választott politikai témákat műveihez. A spanyol polgárháború időszakában igen népszerűek voltak a szélsőjobb- és szélsőbaloldali politikusok, akik birtokában voltak az abszolút igazságnak és sohasem fukarkodtak ígéretekkel. Ez abból a szempontból is praktikus volt, hogy akik azután az ígéreteket számontartották, azok lettek az ellenségek és a hazaárulók. Pablo Picasso nagy rutinnal és bő festőiségggel kezelte ecseteit. A portrén világosan látszik a szélsőséges politikus népszerűségének titka: az egyszerű, hatékony, a társadalmi békét és jólétet sugalló ideológia. Közérthető jelszavukat sokan átvették: egy párt, egy nép, egy pártelnök. HIDEG, MELEG, KÓNYA ^■EGSZŰNT AZ iNFLáCióH Vízkereszt után két nappal, amikor az ügyeskezűek már a hatodik emeletről is képesek ledobni az utcára a fenyőfákat, nos ezen a szép napon tesszük közzé e heti örömteli grafikonjunkat. Olvasóink már régóta tudják, milyen ádáz és elszánt küzdelmet folytatunk az elgrafikonyodás ellen, ezúttal egy hétig sikerült az ellenállás, végül azonban győzött a gazság, s kénytelenek voltunk katapultálni. Büszkén, felemelt fejjel mondhatjuk: csak a csatát vesztettük el, a háborúnak még nincs vége, egy hét múlva újult erővel vesszük fel a harcot az idegen szívű grafikonok ellenében. 30 DECEMBER ZUHAN! HÍRADÓ FORINT/MÉTER 1000 MEGÚJULT A MACZÓ-SAJT! Alig két esztendeje, hogy beszámolhattunk a magyar tejipar hatalmas vívmányáról, a Maczósajtról, s máris arról kell tájékoztatnunk mellékdíjrektorságunk nagy tekintetű olvasótáborát, hogy az említett tejtermék a megújulás rögös útjára lépett. 1994-től már csak ilyen, karcsúsított Maczó-sajtot lehet forgalomba hozni. Az új Maczó-sajt dizájnját Makovecz Imre tervezte, a központi főalakot pedig nem kisebb művész, mint maga Szervátiusz Tibor szobort a sajtba. (A modern Maczósajt elődjénél annyiban is korszerűbbnek mondható, hogy súlya 33 grammról 25 grammra csökkent, mérete is kisebb lett, tehát könnnyebben elfér az ember szájában, vagy a zsebében. Ezzel szemben az ára változatlan!) Fura időket élünk, alacsonyan szállnak a vadlibák, már a Babiczky is repült, úgyhogy ne teszetoszázzunk, vágjunk bele! A Lukács kabinsorában az új belügyminiszter egyik legelső ténykedéséről beszélnek a hozzáértők. Eszerint Kónya Imre, a beiktatását követő első napokban felkereste több, az utcán posztoló egyenruhás kollégáját és amolyan megkésett karácsonyi Mikulásként csokoládékat és kártyanaptárokat osztott szét közöttük. A Szecska női napozójának kukkolói Kónya úr ebbéli ténykedését a rendőrség imázsának változtatására irányuló erőfeszítésként értékelik. A Rudas mindentudó öregjei ezzel kapcsolatban egy viccet terjesztenek, melyet ezennel mi is megosztunk mellékdájrektorságunk széles horizontú olvasótáborával. íme: Miért eszik a rendőrök az utcai táblákat? Mert a Nestlé-reklámból tudják, hogy mindegyik táblában egy jó pohár tej van. A Sportuszoda 6-os versenypályájának törzstallózói Horváth Balázsról, hazánk első szabadon kinevezett belügyminiszteréről hoztak egy beugratós kérdést. Ismeretes, hogy az egykori sztárügyvéd, becenevén Konyak Balázs, az emlékezetes taxisblokád idején cirkuszi artistákat megszégyenítő produkciót nyújtott a Parlament ablakán, s e híres-nevezetes imbolgással kapcsolatos a következő vicc: mi hasonlóság Horváth Balázs és Horthy Miklós között? Az, hogy egyiknek sem sikerült a kiugrás. A Kürt utcai tisztasági feredő bezárt kapui előtt fagyoskodók Friderikusz Sándorról, mindannyiunk népszerű Fridijéről hoztak egy megdöbbentő hírt. Mint az széles körben köztudott, Sanya, a decemberi Friderikusz sóban egy fehér pulit adományozott egy Claudia Cardinale nevű színésznőnek, egy hasonló márkájú fekete kutyust meg Alain Delonnak. Aici látta a műsort, tudja, Cardinale néni majd kibújt a bőréből örömében, látszott rajta, az élete nagy pillanata jött el azzal, hogy egy magyar puli tulajdonosa lett, Delon viszont fanyalogva fogadta az ebet, mondván, még nem tudja mitévő legyen vele! Nos, ehhez képest Delon úr hazavitte magával a kis fekete gombolyagot, Cardinale asszony viszont hazafelé mentében, a kormányváróban az egyik ott szolgálatban lévő leányka kezébe nyomta az állatot, mondván: legyen az övé a kutyuk. A Dagály (ex-Szabadság strandvizenyő) vendégei a történet zaftosabb részéről hoztak egy információt. Eszerint Fridi, amint tudomást szerzett az esetről, éktelen hátjgra gerjedt, megkerestette a gyanútlan hölgyet és követelte vissza az ebet. Aki viszont kötötte az ebet a karóhoz, mondván, megszerették egymást, s különben is, a művésznő neki ajándékozta. Fridit persze nem abból a fábryból faragták, elment az atyaúristenhez is, az egész légiközlekedést leváltással fenyegette, s végül, nagy diadalt aratott: visszaszerzett egy fiatal lánytól egy kiskutyát. GRAFIKONY 800 600 400 200 AZ EZÜSTFENYŐ /ABIES PECTINATA L./ FOGYASZTÓI ÁRÁNAK VÁLTOZÁSA