Kurír - reggeli kiadás, 1994. augusztus (5. évfolyam, 209-238. szám)

1994-08-11 / 219. szám

1994. augusztus 11. -­­si PISZKOS ÉRDEKEK (Folytatás az 1. oldalról) - Ön szerint lehetséges, hogy az al­világ alkut kötött Sütő­ József őr­naggyal? - Elképzelhetetlennek tartom - szögezi le határozottan Nagy Jenő, az Annabella Szálloda igaz­gatója, aki húsz éve él Balatonfü­­­reden, és húsz éve dolgozik a ven­déglátóiparban. Módja volt megfi­gyelni a város északai életét. Nagy úr egyébként a Szocialista Pártot képviseli az ország házában. - Másfél éve irányítja a kapi­tányságot Sütő őrnagy. Tevékeny­sége kizárólag a szakmai munkára irányul - mondja. - Soha nem vet­tem észre, hogy bármiféle politikai célzatú megmozdulásban részt vett volna. A rendőrség alkalmazottait is a szerint méri, ki milyen módon látja el feladatát. Nem hiszem, hogy bármiféle megegyezésre ké­pes lenne a bűnözőkkel. Kétségte­len, nincs könnyű helyzetben, hi­szen nem könnyű kiismerni, me­lyik vállalkozó mögött milyen ér­dekcsoportok állnak. Azt viszont határozottan állítom, hogy egyet­len érdekcsoport szabálytalansága­it vagy jogsértését sem nézte el.­­ Az önkormányzat tehetetlen az alvilággal szemben. Többnyire más nevén működtetik az éjszakai báro­kat és a szórakozóhelyeket.­­ Sajnos a jelenleg érvényben lévő szabályok azt nem kutatják, hogy a különböző gazdálkodó egy­ségeket voltaképpen kik irányítják. De egy ilyen kis városban minden­ki ismer mindenkit, ezért a szóbe­széd is gyorsabban terjed. Az a bökkenő, hogy hiába tudja az ön­­kormányzat valamelyik bárról, hogy más a valódi tulajdonosa, nem áll módjában föllépni, mert jogszabály ezt nem támogatja. A legfontosabb teendő az lenne, ha az önkormányzati törvényt meg­változtatnák. - Lát-e lehetőséget az alvilág föl­számolására? - Ezen a téren nem vagyok túl­ságosan optimista. A tisztességes vállalkozók az adó kifizetése után jóformán üres kézzel távoznak a szezon végén. Egyre többen kény­telenek piszkos eszközökhöz nyúl­ni, vagy összejátszani a bűnözők­kel. Ha a lakosság, ha a polgárok ezt nem tűrnék el, akkor feltehető­en a rendőrség hatékonyabban avatkozhatna be a konkrét esetek­be. Amíg a füredi polgárok érdekei azt diktálják, hogy érdemes össze­játszani az alvilággal, addig jelen­tős változásra nem lehet számítani - sóhajt Nagy Jenő. DALLOS ZSUZSA ■m Mónus-féle porkinés Az uborkaszezon és a pusztító káni­kula negyvenkettedik napján egy magyar, előzőleg francia lakos, híres szabadkőműves-szakértő úgy gon­dolta, már régen szerepelt az újsá­gok belső oldalainak valamelyikén, és beperelte a miniszterelnököt. La­p­unknak még arról is beszélt, hogy lidert kedvelték, sőt támogatták a zsidók.­­ Mónus Áron, a híres-hírhedt Összeesküvés: a nietzschei biroda­lom című könyv szerzője magánin­dítványt terjesztett elő Horn Gyula miniszterelnök ellen a Hódmezővá­sárhelyi Városi Bíróságnál. Értesü­léseink szerint a bíróság érdemben nem foglalkozott a beadvánnyal, hanem az iratokat továbbította a parlament elnökének, kérve Gál Zoltánt, a t. Ház foglaljon állást az ügyben. (Magyarul: döntsenek Horn mentelmi jogáról, ha a „vád” életképes.) Mónus keresetében többek kö­zött leírja, hogy a kormányfő 1994. július 3-án írt nyílt levelében a be­csület csorbítására alkalmas valótlan tényeket állított és ilyen kifejezést használt. Szerinte bűnt (?) követett el Horn Gyula, amikor az említett levélben az alábbiakat írta: „Egyér­telműen ki kell tehát mondani: tör­ténelmi bocsánatkéréssel tartozunk. Azok is, akik akkor éltek, és azok is, akik csak örökölték a bűnös elhall­gatás gyakorlatát. Igen, bocsánatké­réssel tartozunk 600 ezer elpusztí­tott és több tízezer elhurcolt és meggyötört honfitársunk miatt.” A szabadkőműves zsidók bűnös­ségét gyakran hangoztató író véle­ménye: a levél közzététele a Magyar Köztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét, valamint az ál­lampolgárok személyét és jogait sérti, veszélyezteti. Mónustól először azt kérdeztem: - Komolyan gondolja-e a pert, vagy más céljai voltak? - Természetesen komolyan gondoltam. Meggyőződésem, nem a magyar nép a felelős, nem a ma­gyar miniszterelnöknek kell bo­csánatot kérni a nemzet nevében. Persze a maga nevében megteheti. A II. világháborúban történtekért egyébként a zsidók a felelősek. Sőt bűnösök! - A zsidók? - Nem mindegyik, de sokan. - Ha jól értem, nem kevesebbet ál­lít, mint hogy a zsidók támogatták sa­ját elhurcolásukat, kínzásukat, meg­ölésüket. Vagyis továbbra is fenntartja: Hitler élvezte a szabadkőműves (?) zsidók bizalmát, anyagi támogatását. - Igen! Eddig senki nem cá­folt meg. - Nem gondolja, hogy az ilyen bo­csánatkérésnek elsősorban gesztus érté­ke van? Több példa is volt erre a kö­zelmúltban Európában. - Nem. (OLÁH) • •• A Magyarországi Zsidó Hitközsé­gek Szövetsége az alábbi állásfogla­lás közzétételét kérte: „A nemzetközi politikai életben és általában a politikai-társadalmi érintkezésben vannak gesztusok, amelyek szimbolikusak. Gondol­junk csak Willy Brandt emlékezetes jeruzsálemi látogatására a Siratófal­nál, vagy éppen a múlt hetekben a frissen megválasztott német állam­elnök, Roman Herzog varsói meg­nyilatkozásaira. Mi itt, Budapesten 1994. július 3-án így olvastuk Horn Gyula levelét, amelyet a holocaust ötvenedik évfordulójára a gyászoló magyarországi zsidóság szervezetei­nek küldött. A magyar kormány, a kormányfő, s az a politikai szellem, amelyet reprezentál, semmilyen eszmei és gyakorlati formában nem azonosítja magát a holocaustot elői­déző folyamatokkal. A bocsánatkérés humanista gesztusa nem tartalmazza, nem foglalja magában a bűnösség, ki­vált nem a kollektív bűnösség gondolatát. Jelképes értékű, erköl­csi kifejezés, és nem tételes jogi kategória. A magyarországi zsidó­ság 1944-ben, éppúgy mint ma, a magyarság szerves része, elválaszt­­hatatlan a magyar néptől. Elhur­colásuk és a mártírok elpusztítása tehát nemcsak és kizárólagosan zsidó belügy, hanem egész Magya­rország fájdalmas tragédiája. Horn Gyula erről az azonosságról és sorsközösségről szól, levelében. Éppen ezért Mónus Áron indoka, miszerint a feljelentéssel az a célja, hogy »valóban jó és korrekt vi­szony alakuljon ki a magyarság és a zsidóság között«, merő porszin­­tés. A magyarság fogalmába ugya­nis mi, magyarországi zsidók, ele­ve beleértjük magunkat.” Nem vesztegetés, korrupció Annak idején azt mondták, minden idők legnagyobb megvesztegetési botránya, amelybe az akkori legna­gyobb kormányzó párt, az MDF is belekeveredett. Azóta piti üggyé degradálódott a Fazekas-ügy néven is­mertté vált bűnügy. Tegnap a Fővárosi Főügyészség már elküldte az iratokat a Fővárosi Bíróságnak, hogy minél hamarabb pont kerüljön Fazekas Károly, az ÁV Rt. volt portfolio-igazgatójának, valamint Ling Antal és Kiss Árpád vállalkozók ügyének végére. A részletekről Selmeci Istvánt, a Fővárosi Főügyészség osztályvezető ügyészét kérdeztük.­­ A történet azzal kezdődött, hogy Kiss Árpád vál­lalkozó megkereste a Digitel 2001 Rt.-t, amely tele­kommunikációs rendszerek tervezésével, telepítésé­vel foglalkozik. A cég pályázatot nyújtott be az KHVM-hez, Gödöllő és Vác térségében megvalósí­tandó, regionális távközlési koncesszió elnyerésére. Kiss ajánlatot tett, ha kap 200 millió forintot, segít a Digitelnek abban, hogy elnyerje a tendert. Sőt meg­fenyegette az rt. vezetését, amennyiben elutasítják ajánlatát, akkor lehetőség szerint azon lesz, hogy ve­szítsenek. Felhívta a figyelmüket Ling Antal nyíregy­házi vállalkozóra, aki közvetlenül segít majd ügyük­ben. Néhány nap múlva Ling már be is jelentkezett az rt.-nél, kérvén, mutassák meg neki pályázatukat az eredményes közreműködés érdekében. A Digitel elő­ször húzódozott, ám mindenképpen szeretett volna nyerni, hiszen többmilliárdos üzletről volt szó. Végül is idén február 12-én lefaxolták Lingnek a pályázatu­kat. Rá három napra a vállalkozó elvitte a vezetőket Fazokas Károlyhoz, az ÁV Rt. portfolio-igazgatójá­­hoz. Fazokas úgy viselkedett a találkozón, mint aki befolyással tud lenni az ügyre, bár meggyőződésem szerint semmi érdemlegeset nem tudott volna tenni az rt.-ért. Ling a találkozó után négymillió forint előleget kért a Digiteltől. A társaság megsejthetett valamit abból, hogy palira veszik, ezért előbb Szabó Tamás akkori privatizációs minisztert, majd a rendőrséget is értesítette. A zsaruk vegyi anyaggal jelölték meg a négymillió forintot, amelyből Ling még az átadás napján egymillió forintot adott egy étteremben Fazekasnak. Ekkor csaptak le a rendőrök, és helyezték őket május 13-ig előzetes letar­tóztatásba. - Végül is úgy tudom, nem történt vesztegetés. De akkor mivel vádolják a három főszereplőt? - A vesztegetést valóban nem lehetett bizonyítani, annál is kevésbé, mert Fazekas nem volt olyan pozí­cióban, amelynek segítségével közvetlen ráhatással lett volna, hogy a Digitel elnyerje a pályázatot. Ám mindenképpen korrupciós cselekedetről van szó. Kisst, Linget és Fazekast hivatali befolyással való üzérkedéssel vádolják. Ha a bíróság helyt ad a vád­nak, akár három év börtönbüntetést is kaphatnak az érintettek.­­ Kiss csak blöffölt, amikor az MDF-re hivatkozott? - Sem a blöffre, sem az ellenkezőjére nincs bizo­nyítékunk. SZILÁGYI BÉLA HATÁRON INNEN 5 Kormányfő kénes kárán A híres fürdőhelyen alig lehet észrevenni, hogy itt tölti sza­badságát hazánk miniszterelnö­ke. Sem Bástya elvtárs, sem az elmúlt négy év gyakorlata nem érvényesül Bükfürdőn. A vasi üdülőtelepülés szolgála­tos rendőrei szerint semmi többletdolguk nincs Horn Gyula miatt. Vasárnapi érkezé­sekor átsegítették a hét végén szokásos forgalmi dugókon. Azóta nem is hallottak róla. A hotel bejáratánál sem posztol­nak gorillák, csak egy diszkrét kamera figyeli a kapubejárót. A presszó teraszáról hiába bá­mészkodtunk lopva a szabadtéri medencék felé. A pincér észreveszi a kíván­­csiskodásunkat. Asztalunkhoz jön és kérdés nélkül beszélni kezd: - Maguk is őt keresik?! Én még nem láttam, de a kollégám már találkozott vele egyik reggel. Az uszodához sétált, egy hölgy és két testőr kíséretében. Tegnap nem jött le ebédelni. A vallomás után visszamegy a pult mö­gé és az emeletről érkező Hitekre vet sű­rű pillantásokat. Feleslegesen, Horn Gyula nem mutatkozik. Az étterem konyháján kiderül: nem tudják, mi a kor­mányfő kedvenc élete. Az étkezések al­kalmával ő is ugyanúgy a háromféle me­nüből választ, mint a többi vendég. Nincs előkóstoló, a szakácsok keze nem remeg attól, hogy egy magas rangú sze­mélyiségnek főznek. A recepción előzékenyek, de nem közlik, a kétszáz szoba közül melyikben pihen Hem. Az elnöki delegáció biztonsági főnöke siet se­gítségünkre azzal, hogy szóba áll velünk. - A miniszterelnök úr a szabadságát töl­ti, kikapcsolódni és gyógyulni jött ide. A kormányzati teendőket átadta. - Miért pont erre a helyre esett a választás? - Elsősorban az áldásos termálvíz mi­att. Természetesen az sem elhanyagolha­tó, hogy ezt a vidéket méltán a béke szi­geteként tartják számon. A kötelező óva­tossági rendszabályokon túl semmilyen más biztonsági intézkedést nem kellett bevezetni. A szállóban lakók intelligens európai emberek, nem néznek bele Horn úr szájába. Kedvesen köszönnek és men­nek tovább. A kénes víz játssza az elkövetkező na­pokban az elnök gyógyulásában a legfon­tosabb szerepet. A szálló orvosai nem szólnak bele a kezelésbe, Horn saját or­vosa állította össze a kúrát, amit a szakal­kalmazottak segítségével hajt végre perc­nyi pontossággal. A nyugodt környezet és a víz mellett az is befolyásolhatta a bü­ki vakáció létrejöttét, hogy Horn Gyula felesége egy közeli kis faluból származik. (PAJOR) A hotel kertje A képviselő autója Még el sem csitultak a Mindent vagy sem­mit: vetélkedő győztese, dr. Telegdi László által keltett hullámok, máris egy újabb nagy sikerű játékos, Mádai Péter örülhet az általa megnyert Opel Astrának, az Opel Tóth márkakereskedéstől. - Családommal együtt nagyon örülünk az autónak - mondja Mádai Péter. - Életem egyik nagy kihívása volt ez a játék, s bár több televíziós kvízműsorban vettem részt, többek között az Elmebajnokságban, a Szó, zene, képben, és 1967-ben sikerült megnyernem az MTV Tizenkét szék című műsorát, ezt a vetélkedőt igazán élveztem. - Amikor nem játszik, mivel foglalkozik? - Országgyűlési képviselő vagyok, már másodszorra választottak meg, előtte pedig a Veszprémi Szénbányák Rt.-nél főosztály­­vezetőként dolgoztam. Mostanság sajnos igen kevés időm marad játékra, de ha van egy kevés szabadidőm, kedvenc költőmet, József Attilát olvasom, és igyekszem sok „percet” tölteni három gyermekemmel, unokámmal és feleségemmel. - Az autó elnyerése után miért nem ment tovább, a tizedik fordulóra? - Amikor győztem, nagy kő esett le a szívemről, nem kockáztattam meg, hogy elveszítsem. Galambos Róbert, a játék­tulajdonos cé­gének marketingigazgatója elmondta, úgy tetszik, ez a hét már csak ilyen lesz, hiszen kedden a Zsákbamacskában egy Skoda Favorit volt a győztes jutalma, szombaton a Szerencsekerék különleges adásában je­gyespárok játszanak majd, és egy Suzuki Swift lesz a főnyeremény. Remélem, azt is elnyerik majd Önbíráskodás Feljelentették a rendőrségen Szé­kely Gábor főpolgármester-helyet­test. Az ok: önbíráskodás. Furcsa lenne elképzelni a főváros pénz­ügyeiért felelős vezetőjét, amint verekedésbe vagy más, erőszak­kal járó ügybe keveredik, de nem is ez történt. A főpolgármester­helyettest azért jelentette fel a Technoszolg Kft., mert szerintük Székely Gábor megakadályozta őket abban, hogy befejezzék a gö­döllői szociális otthon felújítását, s mivel a területet egy őrző-védő cég szállta meg, így a kft. a saját gépeihez és szerszámaihoz sem tud hozzájutni. - Hogyan fogadta a hírt, hogy rendőrségi feljelentést tettek ön ellen? - tudakoltuk a főpolgár­mesterhelyettestől. - Hivatalos értesítést még nem kaptam, az újságíróktól tudtam meg. Érthetetlen és nevetséges is az egész. Sosem hallottam még senkiről, akit ilyen okból jelentet­tek volna fel. Régen jártam jogi egyetemre, így annak is utána kell nézzek, mit jelent jogi értelemben az önbíráskodás. - A kivitelező szerint törvény­sértő módon, érvényes szerződés ellenére akadályozták meg abban, hogy folytassa a felújítást - Azon a fővárosi közgyűlésen ott sem voltam, amikor a képvi­selők elé került, hogy a kivitele­ző az eredeti összegnél 113 mil­lió forinttal többet kér. A köz­gyűlés elutasította a kérést, s engem bízott meg, hogy kezdjek egyeztető tárgyalásokat a cég­gel. A tárgyalások eredményte­lenek voltak, így jogszerűen jár­tam el, amikor felbontottam a szerződést. Egyébként a kivite­lező határidőre körülbelül a munka 80 százalékával készült el. A Főber Kft.-t bíztam meg az­zal, adjon szakvéleményt, mi­lyen stádiumban van az építke­zés, mi készült el. Az anyagot a fővárosi közgyűlés elé terjesz­tem, s a képviselők döntenek a továbbiakról. Valószínűleg új pá­lyázatot írnak ki a munka befeje­zésére. Az őrző-védő céget a Főber bízta meg, a részleteket nem ismerem. - Mire számít, mi lesz a felje­lentés folytatása? - A feljelentés alapján a rend­őrség biztos kivizsgálja az ügyet. Ha okot látnak rá, nyilván beidéz­nek, ha nem, megszüntetik az el­járást. (KECSKÉS)

Next