Kurír - reggeli kiadás, 1994. szeptember (5. évfolyam, 239-268. szám)

1994-09-06 / 244. szám

16 1994. szeptember 6. Maksa-szendvics és -kazetta • •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• Rezső kórh­ázba kerül, a kórháznak meg sokba. Merthogy a lelki­­ismeretes orvosi vizsgálat néhány törésen kívül súlyos medence eliszaposodást is megállapított nála. Gyógyulását azonban nagy­mértékben meggyorsította a kedves, szép és nem utolsósorban jó humorú nővérke gyakori megjelenése a kórteremben, mint­­ ezen a reggelen is: Jó reggelt, kedves betegek, ébresztő! Itt a fi­nóm reggeli. Hashajtó, teával. Nehogy mindenki egyszerre heve-­ gye, mert csak egy vécénk van. Ejnye, Pista bácsi, mi az a tócsa ott, az ágya alatt? Hát alaposan körbelőtte a kacsát, mit mond­jak. Imikém, mióta van magának négy lába, mi? Na, kísérje át az i­sténkét a nőibe, de gyorsan. Gézának szenzációs hírt hoztam: az anyósa túl van az életveszélyen, az Isten nyugosztalja. Fenti vidám monológ tal­lózás egy, a napokban nap­világot látott kazettáról. S talán az eddigiekből is ki­derül, hogy a könnyű mű­faj egyik jeles képviselője lepte me et bővérű humor­ral közönségét. Maksa Zol­tán Portrék című „szalagos hanghordozóját” mutatták be az elmúlt héten, stílsze­rűen a Komédium Szín­házban. A bevezető részlet címe A kórházi nővérke, amelyet szívből ajánlott a humorista annak a kórházi ápolónőnek, aki 1984 nya­rán betegségének első éj­szakáját vele virrasztotta végig a László-kórházban. S ha már szóba került az egészségügy, idézzünk még néhány mondat erejéig e felvételből: „Na, kérem szépen, most pedig min­denki tegye az ujját a nő­vérhívó gombra. Felteszek egy villámkérdést, aki a leggyorsabban megnyomja, az válaszolhat. Figyelem: ki töltött vörös bort a Sanyi bácsi infúziójába? Mi? Sej­tettem, hogy maga volt, Imre, nagyon gratulálok. Nyert egy végbéltükrözést a belgyógyászaton...” Szóval ilyen és ehhez hasonló vidámságok talál­hatók ezen a kazettán, amelynek stúdiómunkái a Bizarr Stúdióban készül­tek, és a felvétel a nagykő­rösi Rózsaszín Párduc ifjú­sági klubban készült 1994. május 31-én. Maksa mel­lett híres művészek, így Agárdi Gábor és Koltay Róbert is előadnak egy­­egy Maksa-számot. A kö­zeljövőben az ifjú humo­rista egyébként országos show-körútra indul, ahol partnere az egyik képün­kön is látható Ayala lesz, aki majd riporterként mű­ködik közre. A kazettabemutató után Maksa meginvitálta egy, a meghívó szavai szerint „saját maga prezentálta szendvicsek fogyasztására” a meghívott nagyérdeműt. A rögtönzött kis partin kollégák gratuláltak, és kell-e mondanunk, hogy ott, ahol több humorista jelenik meg egyszerre, ott még az étkezés is egy igen vidám dolog. A­z­ íme, a kazettaborító­ja . A jövendőbeli show-partnerek: Maksa és Ayala A bemutatón a kolléga, Éles István is tiszteletét tette N­­ 99 FLÖRT A QUEENNEL Egy fantasztikusan és talán túl könnyen indu­ló karrier tört ketté, amikor Vincze Viki éne­kesnő egy turnéról hazafelé az első ülésről a hátsó szélvédőn keresztül kirepült az autóból. De Viki életre volt ítélve. A csúcsról néhány másodperc alatt egy kórházi ágyba zuhant Egy év fekvés, majd hosszú lelki tréning után úgy gondolta, ott folytatja, ahol abbahagyta. Nem így történt Ebben a szakmában hamar­­ felejtenek. Mindent elölről kellett kezdenie. Első látásra nyugodt, mégis vibrál, mert miközben beszél, a szemével lefényképez szinte mindent, ami kö­rülötte van. Most is siet, mint min­dig. Talán eddigi pályafutása alatt is túlságosan sietett. Egyszerre akart mindent. Tanulni, énekelni, élni és szeretni. Erről szólt az élete. Lehet, hogy az a csattanás is erre figyel­meztette? Arra, hogy álljon meg egy pillanatra legalább? Hogy vegyen egy kis levegőt, amelyben nem a sze­replés, a siker és a szerelem kavarog? Nem tudom. Egy biztos, Viki nem énekesnőnek készült, hanem táncko­reográfusnak. Tizenöt éves korában nyakon ragadta a gitárt, majd éde­sanyja unszolására énekórákra kez­dett járni. Nem volt egy danolászós fajta, még a fürdőkádban sem éne­kelt soha, pedig az éneklés náluk „családi vonás”. Mindenesetre tizen­hét éves korában már hivatalos előa­dóként részt vett egy Balaton körüli turnén. Utána már könnyen jött minden. Fellépések, sikeres fesztivá­lok, dalversenyek, díjak és lemezek külföldön. Ez egyenes út volt. Talán túl egyenes. Ekkor történt a baleset. Már előtte érezte, hogy valami tör­ténni fog. Túl simán ment minden. Volt ideje gondolkodni. Sokat válto­zott, megkomolyodott. Ez alatt az egy év alatt a fények kialudtak, és amikor újra el akarta kezdeni az éneklést, mindenütt zárt ajtókra ta­lált. Amerikába menekült. Odakint férjhez ment, majd rövidesen el is vált. Hazatérése után megalakult a Viki és a Flört nevű együttes. Ko­moly és átgondolt munkát végeztek. Lemezeket készítettek külföldön, majd 1987-ben végre utolérte őket a siker. Egymás után jöttek a nagy le­hetőségek, fesztivál Japánban, utazá­sok, kis- és nagylemezek. Ez volt élete legszebb időszaka. Külföldön nagy sikerük volt, miközben itthon nem csinálhattak nagylemezt. Akko­riban másról szóltak a dallamok... Mikor ismét kiment Amerikába, új­ból férjhez ment, de sajnos ez a há­zasság sem sikerült. Úgy tűnik, Viki számára igen „veszélyesek” ezek az amerikai utak. Most, hogy végre megint hazatalált, egy kis kihagyás és hullámvölgy után újra a kedves és szép Vincze Viki mosolyoghat ránk. Ezerszer abba akarta hagyni, százs­zor felállt már, de valami mindig történt, hogy újra kézbe vegye a mikrofont. Most egyszerűen az, hogy Viki egy délután meghallgatott - immár sokadszor - egy Queen számot, de ezúttal olyan hatással volt rá, hogy fél óra alatt megírta hozzá a magyar szöveget. Viki és a Flört évek óta szinte minden koncerten előadott egy-egy Queen számot, de most elhatározták, hogy a tiszteleta­dás nem maradhat el, készítenek egy albumot a Queen szerelmeseinek. Továbbra is Vincze Tamás ül a dob mögött, aki szintén rengeteget ta­nult ebből a páratlan és semmivel sem összehasonlítható zenéből. Sik­lós Györgynek mint basszusgitáros­nak és mint hangmérnöknek is oroszlánrésze volt a Queen együttes fantasztikus atmoszférájának életre keltésében. Ez a vállalkozás nagyon jó, de merész ötlet volt, hisz ezt az óriási zenei feladatot a Bohém rap­szódia feldolgozásával kezdték, amit a világon még soha senki nem tett meg előttük. Pacsó Pál szerző-gitá­ros írta a magyar szöveget, és az ere­detiben 120 fős vokálokat egyedül énekelte fel. A hangzás fantasztikus. Már többen összekeverték az igazi­val, arról nem is beszélve, hogy Viki hangja kísértetiesen hasonlít Freddy Mercuryéhoz. gAbossz év«

Next