Kurír - reggeli kiadás, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-01 / 89. szám

1995. április 1. Lőhetjük a károgókat (Folytatás az 1. oldalról) A kohászváros első embere szerint elke­rülhetetlenné vált a varjak lőfegyverrel való irtása, a lakosság szinte követeli azt. Ezért a legutóbbi önkormányzati ülésen a városatyák úgy döntöttek, hogy a lehe­tő legszigorúbb szankciókat alkalmazzák a tollasokkal szemben. A drasztikus megoldás miértjét firtató kérdésünkre a polgármester elmondta: szerették volna a tűzoltóság bevonásával úgymond hu­mánusan elriasztani a varjakat (például: fészkek megsemmisítése, vízágyú had­rendbe állítása stb.), ám a lánglovagok elzárkóztak ettől. A rendes körülmények között megle­hetősen hosszú éltű madarak ritkítása egyébként régi hagyomány Ózdon - derült ki Strobmayer László válaszaiból -, hiszen korábban két-három évente érte hasonló atrocitás a város jegenye­fáin fészkelő tollasokat. Egy nagy rutinnal bíró helybéli vadásztól arról érdeklődtünk, hogyan és milyen „si­kerrel” zajlottak korábban a hasonló offen­­zívák. Mixerák István véleménye szerint ki­emelkedő eredményekre nem számíthatnak az ózdiak. Roppant rafinált, nagyon szívós, vastag tollazatú állat ugyanis a varjú, s a legkomolyabb vadászi konspiráció (hajnali settenkedés, egyszerre dörrenő fegyverek, kiváló célzás, Hubertus legnagyobb jóindu­lata stb.) mellett is maximum tíz-egynéhány tetemre van kilátás. Mit szól mindehhez az ornitológus? — kérdeztük a Magyar Madártani Egyesület munkatársát, Kalotás Zsoltot. A szakem­ber kifejtette: országos viszonylatban ko­rántsem lehet ezeknek a madaraknak a túlszaporodásáról beszélni. Míg másfél évtizede még 280 ezer varjúpár fészkelt Magyarországon, ma legfeljebb 50 ezerre tehető a számuk. Ettől függetlenül nem védett állatok, a rájuk vonatkozó vadász­idény egész évre kiterjed. Legalább há­rom napig kellene egyfolytában lövöldöz­ni rájuk, hogy szétzüllesszék a kolóniát - így az ornitológus, FECZKÓ JÁNOS Betyár van, becsület nincs Felesleges eltöprengeni azon, mi játszódhatott le an­nak a kb. 25 éves, 175 centi magas, kisportolt testal­katú, fehér bőrű, rövid hajú, hosszúkás arcú, feltűnő­en magas homlokú, kék farmert és sötétbarna puló­vert viselő férfi lelkében, aki március 18-án délután a Városligetben megtámadta és kirabolta a tolókocsijá­val arra haladó mozgássérült fiatalembert. Felesleges, mert nincs neki lelke. Különben nem jutott volna eszébe akkora pofont adni, amitől a szegény tolóko­csis nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, és akkor otthagyta volna annak táskáját, a benne lévő ötezer forinttal és az iratokkal együtt. És nem is akárhogyan! Nem csak úgy egyszerűen puff, hanem módszeresen, először segítő szándékot színlelve, majd a tolókocsist pénzváltásra kérve, azután tőle el­köszönve, ellépve, hirtelen visszafordulva: durr. A képen látható rablóról bármilyen, az elfogását könnyítő információt köszönettel fogad a BRFK rablási alosztálya (112-3456/22-50) és a jó érzésű emberiség. Véget ért a pisztolylánc Kitiltották a Magyar Honvéd­ség Művelődési Házából a pisztolyokat. Egész pontosan arra kérte az intézmény pa­rancsnoka a Stefánia útra gyakran látogató fegyvert vise­lő vendégeket, hogy a további­akban próbáljanak úgy szóra­kozni az intézmény falai kö­zött, hogy szolgálati és önvé­delmi pisztolyaikat biztonsá­gos helyen hagyják. Azért volt szükség az intéz­kedés bevezetésére, mert az elmúlt időszakban többször is előfordult, hogy a vendégek közül egyesek a ruhatárba le­adott kabátokban, zakókban hagyták a pisztolyaikat, hogy ne zavarja őket felhőtlen szó­rakozásuk közepette. Ám tör­tént olyan eset is, hogy a gya­nútlan ruhatáros néni egy ha­nyag mozdulattal felemelve a kabátot a pultról kiejtette a fegyvert. De a művelődési ház diszkójában még ennél is cif­rább dolgok estek meg. Az MHMH-ba látogató civil ru­hás rendőrök közül többen ugyanis nem adták le az „ol­dalbordájukat”, hanem azzal az övükben keltek táncra a srketten. Néha olyannyira elemelegedtek a ritmusok forgatagába, hogy a fegyvert egyszerűen kitáncolták a tok­jából. A rendőrtánc következő rituáléja viszont a „keresd a pisztolyt a sötétben” figura volt, amikor is a diszkófények villódzásában próbálta meg a pórul járt nyomozó a piszto­lyát a földön tapogatózva megtalálni. Az ugráló lábak között viszont nem túl egy­szerű feladat négykézláb mászni s a sötétben egy fekete pisztolyt keresni. Ezt megelőzendő döntött úgy a művelődési ház vezetése, hogy pisztoly nélkül biztonsá­gosabb, no és kellemesebb a szórakozás. S. N. Béke Cinkotán Átadták a főváros egyetlen, siket gyermekek nevelésére szakosodott óvodájának és általános iskolájának, valamint diákotthonának új épületét. A bejáró és bentlakó gyerekeket a ta­vaszi szünet után már a korszerűen felszerelt, a réginél sokkal tágasabb cinkotai ház és nagy kert várja. Az épület alatti telket a Fővárosi Önkor­mányzat adta, az építkezés és a teljes berendezés költségeit a közoktatási minisztérium fizette. A szakmailag ugyan jól ellátott régi épület a Keleti pályaudvar melletti villamos-végállo­másnál volt, a városi zaj zavarta a hal­lókészülékeket, az udvartalanság pe­dig a mozogni vágyó, ott élő kisgyer­mekeket. A zsufiból évek óta elvágy­tak a gyerekük, pedagógusok egya­ránt, így egyöntetű örömmel vették birtokba az új, négyágyas szobákat és a nagy kertet. K. V. Fotó: MOLNÁR PÉTER ITTHON 3 Gyilkossegély (Folytatás az 1. oldalról) A siklósi taxis, Erlich János gyilkosáról elmondták, kedden este 8 órakor szállt be utas­ként a Lanciába, Villányt ne­vezte meg úti célnak. Rövid utazás után kérte a gépkocsi vezetőjét, álljanak meg vécé­zés céljából. Majd a 7,65-öst a későbbi áldozat fejéhez szorí­totta, pénzt követelt. Szinte azonnal meghúzta a ravaszt. Áldozatát az árokba húzta, ira­tait a holttest közelében eldo­bálta. A vértócsával teli, szét­lőtt ablakú autót Siklós közelé­ben elhagyta. 20 ezer forintot az áldozat zsebéből elemett, majd az autóbusz-megállóhoz indult és nagyharsányi ottho­nába ment. A bejelentés után 10 órával Nagyharsányban kommandósok őrizetbe vették a gyilkossággal gyanúsítható férfit a szeretetotthon által fenntartott lakásban. A házkutatáskor pisztolyt, puskát, jelentős mennyiségű lőszert és véres ruhákat talál­tak Vuicsnál. Megtudtuk azt is, 1993-ban Baján már elítélték lőfegyverrel való visszaélés mi­att, de kóros elmeállapota mi­att akkor nem került börtönbe. A nála talált fegyvert lefoglal­ták, majd szellemi állapota mi­att kiutasították az országból. Joszip Vuicsot 1994-ben má­sodik alkalommal is menekült­té nyilvánították, s bár bünte­tett előéletéről tájékoztatták a menekültekkel foglalkozó hiva­talt, az családegyesítés címén ismét kiutalt számára segélyt. A siklósi taxis megölésével gyanúsítható újabb halálosztó beismerte magyarországi bűn­cselekményét. Az áldozat kö­zelében talált és lefényképe­zett, horvát személyre szóló útlevélről és más tárgyi bizo­nyítékokról a rendőrök a nyo­mozás érdekében nem nyilat­koznak. SZ. P. F. Türelem tűjet terem Az Andrássy úti és a nagykörúti átszállósdi már megedzette a fővárosia­kat, úgyhogy valószínűleg arcizmuk sem rezzen majd a hírre: hétfőtől Já­szai Mari tér és az Erzsébet híd között a 2-es tura helyett is villamospótló buszok szállítják majd az utasokat. Igaz, a csaknem százéves villamos pá­lyájára igencsak ráfért már a felújítás. Közvetlenül a Duna-parton a síneket viadukt tartja, de a vasszerkezet állapota olyan kritikus, hogy itt a járműveknek már évek óta 5-10 kilomé­teres sebességgel kell végigdöcögniük. A rekonstrukció után biztonságo­san és csendesen futhat a 2-es. A munka április 3-tól várhatóan szeptem­ber 30-ig tart. Az építkezés miatt érintett útszakaszon a rakpart belváros felőli oldalán egy sávot lezárnak, ami előreláthatóan torlódásokat, fenn­akadásokat okoz majd. Az autósok, ha tehetik, a most következő fél évben kerüljék ezt az útvonalat is. K. A. : Ha nyert, vágja ki! 9. Április 1-én 20 000 Ft értékű üdülési utalványt nyert kártyaszámok: 814364 267483 269471 287409 369032 Se Ha nyert, vágja ki! Se Hát ilyen már van! Az ember sok mindenért megy a postára. Levelet föladni, csekket fizetni, aján­lott küldeményt átvenni. Az ablaknál kanyargó sorban ácsorogva talán eszébe sem jut, milyen szolgáltatást kínálhatna ezeken kívül a posta. Az az intéz­mény, amelyik - mint ügynök - hétfőtől eddig még nem ismert, merőben új értékpapírt fog árusítani. Bárkinek, aki megtakarított pénzét jól kamatozó be­fektetésben kívánja elhelyezni. Ennek bonyolításához pedig mintegy hétezer alkalmazottnak kell megszereznie a képesítést, hiszen mindeddig a posta nem foglalkozott az értékpapírokkal kapcsolatos szerteágazó teendőkkel. Sokak döbbenten, egyszersmind jól szóra­kozva figyelték a napok óta rendszeresen fel­tűnő reklámfilmet. A komikus küllemű, pu­fók férfiú néhány másodpercre alaposan le­kötötte a figyelmet, jókora információéhsé­get keltve. Sejthettük, nem mindennapi do­log beharangozása történik. A végén minden kiderül alapon megvilá­gosodott: kincstári takarékjegyről van szó. Olyanról, amely eddig tényleg nem volt még. Ez ugyanis több szempontból egyedül­álló a különböző állampapírok családjában. Mindennek hátterében pedig az a három alapvető törekvés áll, amelyet a Pénzügymi­nisztérium az értékpapírok tekintetében ez évre maga elé állított. Az első, talán a legfontosabb feladat a pa­pír hozzáférhetősége. Bár az állampapírok ál­talában magasabb hozamúak, mint az egyéb értékpapírok vagy a bankbetétek, a befeke­­tőkhöz nem igazán képesek közel kerülni, hi­szen eddig csak szűk körben, brókercégeken és pénzintézeteken keresztül lehetett hozzá­juk jutni. A Kincstári Takarékjegyet viszont közvetlen értékesítéssel forgalmazzák majd, méghozzá a legelérhetőbb helyen, a postahi­vatalokban. Ugyancsak rendkívül fontos a hosszabb le­járatú papírok alapfeltétele, a likviditás, vagyis hogy bármikor vissza lehessen váltani azokat. Ennek a feltételnek a Kincstári Taka­rékjegy eleget tesz. Előnye, hogy a befekte­tőnek nem kell a lejáratot előre meghatároz­nia, hanem szabadon dönthet a visszaváltás időpontjáról. A hozam természetesen a visszaváltás idő­pontjától függ, a papír sávosan kamatozik. A Kincstári Takarékjegy egyéves futamú érték­papír, amelynek évi kamata nettó 27 százalék. Két hónapon belül a kamat nulla százalék, azonban a harmadik hónapban a befektetés már többet hoz. Ekkor a kamat évi 15 száza­lék, a vásárlás időpontjától eltelt idő részará­nyában. A negyedik és a hatodik hónap között évi 22, a hetedik és a kilencedik hónap között 26 százalékos kamattal lehet visszakapni a tő­két. A tizedik és a tizenkettedik hónap között a kamat fél százalékkal még emelkedik, és aki türelmesen kivárja a lejárati időt, 27 százalé­kos kamathoz jut, Így valójában öt, különböző lejáratú értékpapírt vásárol az ember, amikor Kincstári Takarékjegyet vesz. Hogy az esetleg fölmerülő kétségeket eloszlassuk, lévén, hogy a Kincstári Takarék­jegy állami értékpapír, bármi történjék is, a tulajdonos a lejáratkor mindenképpen meg­kapja a névértéket, a kamattal együtt. Követe­lése soha nem évül el, mivel a teljesítést az ál­lam garantálja. Ráadásul az állami értékpapí­rokat a futamidő alatt a tőzsdén vagy másutt is el lehet adni, meg lehet vásárolni, így a tu­lajdonosnak nagyobb lehetőséget biztosíta­nak, mint például a banki papírok, a betétek. A Kincstári Takarékjegy 1995-1. elneve­zésű sorozatot április harmadikától, hétfő­től lehet megvásárolni az ország 2614 pos­tafiókjában. A sorozatot összesen 20 milli­árd forint értékben forgalmazzák, 10 ezres és 100 ezres címletekben, gondolván a kis­pénzű megtakarítókra is. A szakemberek véleménye szerint ilyen még tényleg nem volt. Hétfőtől viszont lesz. V. E.

Next