Kurír - reggeli kiadás, 1996. március (7. évfolyam, 60-89. szám)

1996-03-01 / 60. szám

1996. március 1. D­r­á­va­sza­u­r­u­sz Bős-Nagymaros réme fe­nyegeti Európa egyik utolsó, még viszonylag érintetlen, egybefüggő ár­téri erdejét, ritka állat- és növényfajokat a Dráva völgyében. Évekkel ez­előtt az akkori Jugoszlávi­ával indultak tárgyalások egy drávai vízi erőmű épí­téséről. A rendszerváltá­sok, majd déli szomszé­dunk széthullása, a balkáni háború háttérbe szorította a Drávaszaurusz ügyét. A béke beköszöntével kitörhet a környezetvédők és a vízügyesek harca. A horvát fél az előzetes megállapodásokra hivat­kozik, azzal „fenyegető­zik”, ha a magyar fél visszalép, egyedül, horvát területen építik föl az erő­művet, mert az energiára szüksége van a háborút vi­selt országnak. - Rendkívül értékes te­rület kerülhet veszélybe - állítja dr. Lakics Éva, a Ter­mészetvédelmi Hivatal szakembere. - A mediter­rán, az alpesi és a pannon növényvilág találkozik a Dráva-völgyben. A gemen­­ci természetvédelmi terü­lettel, a Béda-Karapancsa ártéri erdeivel együtt 50 ezer hektáros nemzeti park létrehozásáról hozott hatá­rozatot a magyar Or­szággyűlés 1991-ben. Jó lenne, ha a horvátokkal kö­zösen valósíthatnánk meg ezt a tervet. A leendő nem­zeti park területén ritka ra­gadozó madarak, fekete gó­lyák, kócsagok, vadmacskák és halfajok élnek. Ezt a pó­tolhatatlan növény- és ál­latnépességet károsíthatja a drávai vízi erőmű. A Duna-Dráva nemzeti park a pécsi székhelyű Ba­ranya Megyei Természetvé­delmi Igazgatóság területén lenne. Böjté Tibor igazga­tóhelyettes is félti a termé­szeti kincseket. - A csúcsra járatott erő­mű naponta kisebb áradá­sokat okozna - mondta Böjté Tibor. - Ehhez nem tudnak alkalmazkodni sem a növények, sem az állatok. A mellékágakban is méte­res, iszapos, csupasz part­szakaszok alakulhatnak ki. A hazai növénytársulások egyharmada található meg a Dráva mentén. A 146 faj­ból 60 azonnali védelemre szorul, és hét csak ezen a tájon él, mint a háromleve­lű fogas ír vagy a pofók ár­vacsalán. Megsínylenék a környezeti beavatkozást az itt még fellelhető ritka hal­fajok ívóhelyei is. Gemencet a kapzsiság fenyegeti. Engedély nélkül valóságos üdülőfalut építet­tek az egykori káderek az elmúlt másfél évtizedben. Elkerítették az árteret, a folyópartot, ami önmagá­ban is törvénytelen. A ter­mészetvédelmi igazgatóság sajnos csak a most feketén épülő házak tulajdonosai ellen tud föllépni a bajai, érsekcsanádi önkormány­zattal. Felújítási tilalmat is elrendelhetnek, s hacsak az új természetvédelmi tör­vény nem segít, néhány év­tizedig rondítják az illegális nyaralók a védett területet, amíg végre össze nem dől­nek. (BIHARI) Szökőnek született­ ­ Büki Rolika tegnap reggel 2 kiló 95­0 dekával látta meg a napvilágot. Édes-­­ anyja, a­­34 éves Lubinák Éva szökő- 1 évben adott életet fiának Budapes­­­­­en, a Szent Imre kórházban. A pici I délelőtt kilenckor indult el a külvilág­­ felé, ezután már minden pillanat­i versenyfutás volt az idővel, hogy vi­­l­­ágra segítsék a kis jövevényt. Fél óra­­ elteltével gyermeksírás törte meg a | műtő csendjét. Már az első pillanat­ I ban édesanyját kereste, akitől azóta I sem tud megválni. Csak ha a gyerek­ I szobába, a többi újszülött közé kell­­ , menni. Az jó buli. Kánonban sírnak­­ a nővérek örömére. Rolika ennek el­­­­lenére jó kisfiú, már csak akkor bő­g, I ha éhes. Bár ez a tosbabáknál elég I sűrűn előfordul. Édesapja február I 29-ére várta, mert így négyévente I lesz születésnapja fiának. A feleség­e azonban túljárt az eszén. Roland I minden évben február 28-án ünnepli I majd világrajöttét. Rákóczi István I professzor kérdésünkre elmondta,­­ hogy nem lehet más időpontot re-­­ gisztrálni, mint amikor a pici szüle- I tett. A baba hétvégére már otthon I lesz. Születése sok újdonságot nem­­ hoz a család életébe, hiszen ő a har­madik gyermek. Úgymond rutinos Rob­kának és anyukájának (aki famíliának számítanak Bükiék, ugyan lányt szeretett volna, így A Kurír szerkesztősége neve­ sem bánkódik, mert kisfia majd’ ben sok boldogságot kívánunk kicsattan az egészségtől). B. V. Az élet szép! ­ Sziráki tragédia Meghalt három kisgyermek tegnap délelőtt Szirákon. Szü­leiket és két testvérüket kórházban ápolják. Az ügy rejté­lyes, még senki sem tudja pontosan, mi okozta a halálukat. Ami biztos: tegnap egész délelőtt ke­resték a családot. A faluba most veze­tik be a gázt, s szakaszosan adják át a vezetéket. A polgármesternek az át­adáson meg kellett volna jelennie, de a jegyzőnő délig hiába kereste. A taní­tó pedig a gyerekeket hiányolta, hi­szen olyan még sohasem fordult elő, hogy ötük közül egyik sem ment volna iskolába. Végül délután egykor a jegy­zőnő és tanító elmentek a polgármes­terek nemrégiben épült családi házá­hoz, de hiába csöngettek, kiabáltak, hiába jártak körül mindent, semmi sem mozdult. Hívták a körzeti megbí­zottat, valami baj történhetett. Közö­sen betörték a pinceablakot. A macs­katetemek láttán már hívták a tűzoltó­kat, nem történt-e gázszivárgás. A házhoz vezető gázvezeték csapját el­zárták. A hatvani tűzoltók maszkban, hátukon oxigénpalackkal mentek le a szuterénbe, ám kiderült: felesleges az óvatosság, már nincs ott gáz. A házban heten - látszólag - esz­méletlenül feküdtek: két felnőtt és öt gyerek. Három kisgyermeken már nem tudtak segíteni. Az első vizsgálatot végző körzeti orvos, dr. Giricz András szerint a gázszivárgás még szerdán este kezdődhetett. A szülőket, egy kisfiút és a nagyob­bik lányt a mentők a salgótarjáni kór­házba szállították. A házaspár és nagylány a felnőtt­, a kisfiú a gyermek­­intenzív osztályon fekszik légzési elég­telenséggel, állapotuk súlyos, életve­szélyes. A Tiszántúli Gázszolgáltató szakem­berei a hír hallatán a helyszínre siettek, ám egyelőre még nem tisztázott, mi okozta a tragédiát. A megyei rendőrka­pitányság nagy erőkkel, szakértők bevo­násával kezdte meg a nyomozást. A Nógrád megyei mentőktől kapott információink szerint valószínűleg szénmonoxid-mérgezés okozta a tra­gédiát, a tünetek legalábbis erre utal­nak. Információink szerint nem kizár­ható, hogy a fűtéstechnika hibásodott meg, és ez okozta a szénmonoxid-szi­­várgást. CS. E.­N. SZ. • ■ .... ■ . EHsúesláza­dás Kedd délelőtt tizenegykor még úgy tetszett, megoldó­dik a Tatai Brikettgyár ügye, ám a várt pénz nem érke­zett meg, így 240 dolgozó továbbra sem tud termelni, családjaik nyomorognak. A felszámolás előtt álló brikettgyár már a decemberi leállás előtt is hitelbe kapta a gőzt és a barnaszenet a Tata­bányai Energetikai és Szolgálató Kft.-től. Némi reményt nyújtott, hogy a Carbonsped Kft.-vel megegyezett a bri­kettgyár tízezer tonna brikett gyártásáról, amit a kft. érté­kesített volna. Elindulhat a gyártás, ám az Energetikai Kft. hétfőn elzárta a brikettgyártáshoz elengedhetetlenül szükséges gőzt. Az emberek hiába jelentkeztek munahe­­lyükön, nem dolgozhattak. Pedig nagy szükségük van a bérükre. Az asszonyoknak nincs miből főzni, a gyerekek éheznek és gyalog járnak a távoli iskolákba is, mert busz­jegyre, bérletre sincs pénzük. Elkeseredésében a brikett­­gyár 240 dolgozója fellázadt és elfoglalta az Energetikai Kft. fűtőerőművének széntároló állomását. Határozottak voltak, kijelentették, hogy addig nem hajlandóak elmenni, amíg nem nyitják ki a gőzt. Az indulatokat nehéz volt fé­ken tartani. A brikettgyár igazgatója, Csánitz Tibor úgy tá­jékoztatta lapunkat, érdekük, hogy gyorsan elinduljon a brikettgyártás, hisz ha kitavaszodik, nincs vevő. Végre tegnap aláírták a szerződéseket, indul a briket­­gyártás. A pénzből a dolgozók is végre az elmaradt bérükhöz juthatnak, és a cég is kifizeti további tartozásait. GY.T. ITTHON 3 Leszálló ágban Úgy tetszik, nemcsak a magyar katonai repülés, hanem a hajdan világhírű hazai repülőgépgyártás is végnapjait éli. Hol­ott annak idején méltán sorolták a győri és a csepeli repülőgépgyártó üzemeket a világszínvonalú német,­ holland, brit és amerikai gyárak közé. Ám a második vi­lágháború befejezése után mindössze hírmondója maradt a hajdani dicsőség­nek, méghozzá a Pestvidéki Repülőgép­­gyár „személyében”. A tököli gyár kapta feladatául ugyanis a Magyar Néphadse­reg, majd pedig a Magyar Honvédség repülőtechnikájának időszakos javítását és ellenőrzését. Ez virágzó üzletnek szá­mított, hiszen állandóan munkát adott a helikopter- és repülőgép-szerelőknek a hadsereg. A politikai változások szele elért Tökölre is, az átalakítás, a pénzhi­ány rányomta bélyegét erre a szakterü­letre is. Olyannyira, hogy a Kurír infor­mációi szerint a honvédség a továbbiak­ban nem kíván Tökölön javíttatni, s a több évtizedes munkakapcsolat ezáltal megszakadna a nagy múltú és jó hírű gyárral. A közben Dunai Repülőgépgyár Rt. névre keresztelt és privatizált cégnek, úgy tűnik, egyelőre a SAAB jelenti az utolsó mentsvárat. A linköpingi gyár ugyanis beszállítói szerződést kötött a magyarokkal, a tököliek gyártanák és szállítanák a Gripen harci gép egyes al­katrészeit Svédországba. De ez az üzlet csak akkor válhatna igazán virágzóvá, ha a SAAB nyerné meg a vadászgéptendert. Amennyiben ugyanis nem ők kapnak felkérést a magyar kormánytól a típus­váltásra, úgy a már megkötött egyez­mény sem úgy működne, ahogy arról a magyar és svéd szerződő felek megálla­podtak. Ez pedig egyértelműen a repü­lőgépgyár végnapjait jelentené. Holott a repülőtér- és hangár tulaj­donos tököli cég többre hivatott. S.N. ODA AZ ISKOLA Hazaküldték a diákokat a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumból, a sok száz diák és tanár várhatóan egy hétig kényszerszünetet tart. A gimnázium igazgatónője, dr. Hetesi Istvánné el­mondta, az évek óta tartó rendszeres beázás miatt az elmúlt héten műszaki szak­értőt kértek, vizsgálják meg az épületet. A padlástérben több rohadt fagerendát ta­láltak, majd e hét elején életveszélyesnek látszó két tanteremben megtiltották az oktatást, megkezdték az aládúcolást. Tegnap több tanteremben földrengésszerű morajt, mozgást észleltek a diákok, tanárok. Mozogtak a lám­pák, megrepedtek a falak. Ezt követően az igazgatónő azonnal hazaküldte a hallga­tókat. A szakértők hétfőre ígérik a statikai számításokat. A pécsi önkormányzat hosz­­szabb iskolabezárásra is fel­készült. A mérnökök nem engedélyezik a Mária utcai épületben működő gimnázi­umban az oktatást. Kedve­zőtlen szakvélemény esetén a hallgatókat a közeli isko­lákban helyezik el. SZ. P. F. Költséges Budapest Demszky Gábor ül a város pénzén és a következő választás előtti látványos át­adásokra készül. Eközben a közüzemi díjak elviselhetetlenül nőnek, a tömeg­­közlekedés színvonala pedig csökken - röviden összefoglalva ez a fővárosi MDF-frakció vezetőjének véleménye Budapest idei költségvetéséről. Man­­ninger Jenő álláspontját nagyrészt osztja a többi ellenzéki frakció is: kevés jut a tömegközlekedésre, a közüzemi díjak kompenzálására és a hiányokkal küzdő kerületek támogatására. A várost irányí­tó MSZP-SZDSZ koalíció viszont azt állítja, az idei költségvetés stabilabb a tavalyinál. Budapest 126 milliárd forint­jából 84 milliárdot költenek a város üze­meltetésére - az iskolák, a kórházak, a színházak fenntartására, az utak, hidak karbantartására. Fejlesztésekre 29 milli­árd jut. A város 18 milliárdos adósságát nem növelik­­újabb hitelekkel, megkez­dik viszont a korábban felvett kölcsönök törlesztését. Mindez csak egészen tömör összegzé­se a Fővárosi Közgyűlés tegnapi napjá­nak, az ülés részletes ismertetése a Révai Nagylexikonba sem férne bele. A költ­ségvetési vita öt órán át tartott, eközben a 66 képviselőből harmincnyolcan mond­ták el véleményüket. Az eredeti tervezet­hez 60 módosító javaslat érkezett, s a sza­vazás során a városatyák és­­anyák két órán át nyomkodták a gombokat. Köz­ben a büfében elfogyott több száz szend­vics, torta, több száz liter üdítő, délután pedig a kávé iránt volt egyre nagyobb ke­reslet. Hogy a költségvetés végül is ki­egyensúlyozott vagy a csőd felé viszi a várost, az majd csak később fog kiderülni, s azok is a saját bőrükön érzik majd, aki­ket ma még nem érdekel az egész. Az ülést mindenesetre jövő héten folytatják. K. A. Átölelik az országot Még nincs a legismertebb bankok között Magyarországon. De ott lesz. A Creditanstaltot a Rothschild-ház közreműködésével 1885- ben alapították Bécsben. Két év múlva már budapesti fiókintézete is volt, 1934-ben egyesült a Wiener Bankvereinnel. A rendszerváltozás hajnalán tértek vissza Magyarországra. A Creditanstalt-Bankverein kereskedelmi bankja öt éve műkö­dik Magyországon. Tavaly a vállalatfinanszírozási üzletáguk bő­vült nagy ütemben: az ügyfelek száma két és félszeresére növeke­dett. A saját, illetve nemzetközi pénzpiaci forrásból nyújtott be­ruházási hitelezés az elmúlt évben megháromszorozódott. Tavaly fiókot nyitottak Budaörsön, Győrött, Óbudán. Kunsch Mátyás vezérigazgató tegnap az Akadémia utcai bankköz­pont felújított nagytermében fogadta az érdeklődő újságírókat. A kör­nyezet, a hat méter magas tükör, a hatalmas Sissy-festmény, az arany­betűs császári monogram a Monarchiát idézte. Az épület I. Ferenc Jó­zsef osztrák császár és magyar király uralkodása idején épült. Kunsch úr elmagyarázta, a Creditanstalt-International most másk­ént „hódít” Kelet-Európában. Bankjuk van Bukarestben, Ljubljanában, Moszkvá­ban, Pozsonyban, Prágában, Szófiában, Varsóban és Zágrábban is. Magyarországon is nagy terveik vannak. Idén megalakítják a CA­­Leasing céget. Részt vesznek az Első Lakástakarék Pénztár indításában­­ a többi részvényessel, a Providencia-Generali csoporttal, a Posta­bankkal és a Volksbankkal együtt, ők már felkészültek, a baj csak az,­­ hogy a magyar parlament még nem fogadta el a vonatkozó törvényt. Idén újabb hét-nyolc fiókot nyírnak, jövő évben ötöt-hatot. Körülbelül húsz fiókkal az egész országot át akarják fogni. Kártyákat is kibocsáta­nak. Lesz egy kombinált kártya, amelyhez forint és deviza egyaránt kapcsolódik, így belföldön és külföldön könnyen használható. Ehhez 250 ezer forintnyi induló betétállomány szükséges. K. V. S. mmsmmmmm A pénz beszél az Ön vonala. Mondja el, miről olvasna a Bizniszben. A pénz beszél - hívja a Biznisz vonalát 269-9269/169 170

Next