Kurír - reggeli kiadás, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-01 / 209. szám

4 ITTHON CARTER, A KŐMŰVES Az Egyesült Államokban széke­lő Habitat for Humanity Inter­national elnevezésű ökumeni­kus keresztény lakásépítő szer­vezet kezdeményezésére Vácott tíz családi otthon épül. Az ön­­kormányzat által felajánlott te­rületen megkezdődtek az alapo­zási munkák. Augusztus 11-én Jimmy Carter és felesége több száz, a világ különböző országa­iból érkező önkéntes élén hoz­záfog a könnyűszerkezetes, egyenként 60 négyzetméter alapterületű házak falainak fel­húzásához. Egy hét alatt elké­szülnek a négyzetméterenként hozzávetőleg 50 ezer forintba kerülő épületek. A költségek egy részét a szervezet e célra lé­tesített központi alapjából fo­lyósítják, s az új tulajdonosok­nak 20 évig kell törleszteniük a kamatmentes részleteket. VÍZPER VÁRHATÓ Több millió forintos kártérí­tésre perlik be a felsőörsi ön­­kormányzatot a helyi vállalko­zók, ha nem találnak gyors megoldást a vízkorlátozás megakadályozására - közölte Angyal István polgármester. A településen működő törpe víz­mű és a Dunántúli Regionális Vízmű között az árvita már odáig fajult, hogy a vizet szol­gáltató cég kilátásba helyezte a nagy mértékű korlátozást. A csapok elzárására augusztus 5- éig kapott haladékot Felsőörs. Tegnap már nemcsak a fenye­gető telefonok, hanem a leve­lek is megérkeztek a községhá­zára. Van olyan kft., amelyet napi 350 ezer forint kár ér, ha korlátozzák a vízszolgáltatást; be kellene zárni a vendéglőket, panziókat is. pollenválság A virágporra érzékenyeket a legnagyobb veszély Pécsett fe­nyegeti a­ magyar városok kö­zül. Az ÁNTSZ felmérései szerint a pollenekre visszave­zethető allergiás megbetegedé­sek kezelése évente mintegy 36-37 millió forintot emészt fel a városban, s ebben nincs benne a táppénzes napok után járó térítési díj. Pécsett au­gusztus végén egy köbméter levegőben megközelíti vagy meg is haladja az ezret a pol­lenszemcsék száma. Összeha­sonlításul: az osztrák főváros­ban egy év alatt kerül ennyi vi­rágpor a levegőbe. PLATÁNPUSZTULÁS Pusztulásnak indult Balaton­­földvár egyik legszebb utcájá­nak platánsora, amely mind­össze néhány méterre van a dél-Balaton-parti vasútvonal­tól. A feltételezések szerint a 80-100 éves fák egy Arsenál nevű gyomirtó szertől mentek tönkre, amelyet a Magyar Ál­lamvasutak használt a vasútpá­lya gyomtalanítására. A Somo­gyi Hírlap értesülését tegnap Berkes László, a város polgár­­mestere is megerősítette, azzal kiegészítve, hogy hétfőn kap­ták meg a hivatalos szakvéle­ményt a fák pusztulásának oká­ról, amely szintén alátámasztja az eddigi elképzeléseket. GYORSAK LESZNEK A Határőrség felkészült arra, hogy gyorsan átléptesse a nagyváradi III. Magyar Refor­mátus Világtalálkozóra utazó­kat, de kisebb várakozás így is kialakulhat az ártándi határál­lomáson. Krisán Attila ezre­des, a Határőrség szóvivője el­mondta: péntek délutántól szombat délelőttig 200-300 autóbusz, kiléptetésével szá­molnak Ártándnál. Már meg­egyeztek a román hatóságok­kal a gyors ügykezelésben, és a járműveket egységes megkü­lönböztető jelzéssel látják el. ________________________________________________________________________ _______________1996. augusztus 1. ROSSZ PÉNZ NEM VESZ EL IS. Egy kiló kenyeret kilencvenhat fillérért vehet, száz gramm pipado­hányt húszért, hozzá gyufát huszonnyolcért. Szál Munkás nyolc fillért kóstál, ha finomabbat szeretne, mélyebben nyúljon zsebébe: huszon­négy fillért fizethet egyetlen Virginiáért. A napi hírek Szabad Nép nyúj­totta nyomtatott verziójáért negyvenet perkálhat le, de ha villamosra száll, vigyázzon: pontosan 1, azaz egy forintja bánja. Mindeme árak 1946. augusztus 1-jétől érvényesek. Ma tehát ötvenéves a forint. A magyar pénz hol példa­mutatóan jó, hol kifejezet­ten rossz hírű volt a kora­beli Európában. III. Béla például odáig jutott, hogy rézpénzeket ve­retett. Károly Róbert körmöci aranyainak csengése máig hal­latszik, a nagyon jó pénz fogalmá­val azonos, és bi­zony, hogy az 1946-os forinthoz is van köze az ak­kori­­ forintnak, nem csupán neve okán. Mátyás király pénzverői meg olyan híresek voltak, hogy egyenesen kölcsönkérték tőle a mestereket. Nem más volt a lízingelő, mint III. Iván Vasziljevics orosz nagyfejedelem. És ez a pénz is a magyarokra emlé­keztetett, ugorszkij volt a szép mívű, szép hangú aranyak neve. Sajátos történel­münk az oka, hogy a magyar pénzeket követték a Habs­burgok , kiadta pénzek, így az el­ső nálunk hasz­nált papírcímletet Mária Terézia nyomatta, a hét­éves háború idején volt fizetőeszköz. Az első igazi magyar papírbankót Kossuth Lajos neve jegyezte a forradalom és szabadság­­harc alatt. A XX. századi forint olyan korban született, amelyben egy korosztály már többször csalódott a pénzben. Két vesztes háború után vol­tunk. Az első világháború a Monarchia és a korona bukását hozta. Értékpapírok, betét­könyvek váltak semmire nem jó kacattá. Családok mentek tönkre, ám az inflációt gátló pénzpolitika létrehozta a pen­gőt, amely meglehetősen jó pénz volt. A következő háború­ig. A százpengős értékű, bordó színű Mátyás-bankó nagyon is értékes­­ és szép - pénz volt. Aztán 1946-ban már millpen­­gőről beszéltek, a legvégén pe­dig quadrillióban számoltak. 400 ezer quadrillió pengő ért aztán egy forintot. Addig,, amíg megszületett a forint, persze még néhány do­lognak meg kellett történnie. Két neves közgazdász, a hazai szocdemek megbízásából az Angliában élő, munkáspárti Nicholas Kaldor és a Szovjet Konjunktúra Intézet vezetője, Varga Jenő, talán mondani sem kell, melyik párt bizalmát élvezve, dolgozott a­ stabilizá­ciós, antiinflációs politikán, így ők a forint szülőapjai. No és az sem volt mellékes, hogy idehaza már tudták, elindult visszafelé, az amerikaiaktól, a 28 tonnás aranyvonat, így az új pénz örömére körmöci ara­nyakat is verettek, bizonyítan­dó, hogy forintunknak van aranyfedezete. Jó pénz volt, nagyon jó az augusztus 1-jén megszületett forint. Stabilizációs és szociális megfontolások indokolták, hogy a Magyar Nemzeti Bank megtarthassa a premiert. Arra is gondosan ügyeltek, hogy a bankjegyplafont ellenőrizzék. A forgalomban lévő pénz össz­­mennyisége nem haladhatta meg az ötszázmillió, később az egymilliárd forintot. De hát azokban az időkben, amikor a filérekért lehetett vásárolni, és a piros százas volt a legna­gyobb bankjegy, nem is kellett óriási összegeket keringtetni a gazdaságban. Ha aranyfedezet, nem árt megemlíteni, mibe került az arany. Egy kiló színarany ára 13 200 forint volt 1946-ban. Ma, ha olcsón jutunk az aranytárgyhoz, akár négy­négy és fél grammos darabot is vehetünk ennyiért. 1946. augusztus 1-jei árakon 1 forin­tért 0,075 gramm aranyat le­hetett volna venni. Ma? Kiszá­mítani sem érdemes. TÓTH ILDIKÓ Ház adó-vevőHét méter Mennyi hét méter tej? Mai belmagassággal mérve olyan két és fél emeletnyi. A pesti Madách téren, ott, a pár évtizedes jellegze­tes vörös téglás épület karéjában, min­dössze két emelet. Literre pedig pontosan ötvenezer. A dologban van egy kis csalás is. A Tetra Pak Hungária Rt. emelte tejtorony ugyanis nem egyetlen, hanem ötvenezer doboz. Az ultrapasztőrözött dobozos tej, mint a torony is bizonyítja, jól bírja a meleget. A Tetra voltaképpen azt akarja illusztrál­ni akciójával a napi vásárlás gyakorlatát űző magyar háziasszonyoknak, hogy nyá­ri melegben is eláll hűtés nélkül a speciá­lis eljárással forralt-sterilizált dobozos. A tejkiállítás nem csupán a szemnek szól, hanem a kéznek is. Mindenki kézbe ve­het egy doboz tejet, aki beáll a sorba, és, ha nem fogyasztja el aznap, elvégzeheti a kísérletet. Miszerint hetekig semmi baja a tejnek, ha Tetra Brik. T. O. C SUPD ,el. Fotó: KONCZ GYÖRGY Január óta a megyei közigazgatási hivatalok engedélyezik a külföldiek számára, hogy ingatlant vásároljanak ha­zánkban. Zalában az első félévben 605 ilyen kérelem ér­kezett a megyei közigazgatási hivatalhoz, ennél többen csak Somogyban és Veszprémben, valamint Budapesten kívántak külhoniként lakást, házat, netán csak telket ven­ni. A zalai kérelmek többségét adásvételként nyélbe is ütötték, mindössze néhány beadványt kellett elutasítani, ezeket főként a csatolt iratok hiányosságai miatt. A vá­sárlási láz mindazonáltal nem látszik csillapulni, sőt egy­re több idegen érkezik azzal, hogy neve a magyar telek­könyvekbe is bekerüljön. A statisztikák szerint Zalában nem kizárólag a Bala­­ton-part vonzó a külföldiek számára. A gyógyvízzel, fürdővel rendelkező településeken szintén szívesen vesznek kisebb házat nyaralónak, de az osztrák határ közelsége miatt a csendesebb falvakat is kedvelik e dimbes-dombos vidéken. Hévíz, Zalakaros, Lenti, Zalaapáti és Zalalövő mellett még a hazaiak által eset­leg „őslakosai” miatt nem kedvelt kisebb falvakban is akad néhány határon túli új tulajdonos. Ha térkép ké­szülne a külföldiek által errefelé megvásárolt ingatla­nokról, sok-sok kis pont jelezné, hogy az ország nyu­gati szeglete meglehetősen aprófalvas vidék. Nem tűnik különösebb meglepetésnek, hogy ezen a tájon főként német és osztrák atyafiak vásárolnak birto­kot, de mert közel a szlovén és a horvát határ is, hát on­nan ugyancsak gyakorta érkezik i­at vételi szándékról. A németajkúakon és exjugoszláv polgárokon kívül nem egy olasz, sőt dán gazda is van már a megyében, sőt még a távoli Venezuelából is akadt erre tévedt vásárló. A dél­amerikai honpolgár egyébként kisebb ház részt vett aján­dék gyanánt itt élő testvérének. Az árakról különben nincs külön nyilvántartás, de jól tudják az ezzel foglalkozó hivatali dolgozók, hogy a né­hány százezer forinttól a sok milliós értékig szinte min­dent vesznek a külföldiek. Az eddigi legnagyobb tétel Nagykanizsa önkormányzatának kasszájába vándorolt, mégpedig 55 millió forint formájában. Ennyiért vásárolt telephelyet ugyanis egy külföldi érdekeltségű cég, hogy a dél-zalai városban termelhessen. (LENDVAI) Az új mentőállomás­Fotó: KERTÉSZ GÁBOR A bezárások, a bontások, a csökkentések korszakában végre egy hír, amely gyarapodásról szól. A XVII. kerületi önkor­mányzat szinte teljesen saját pénzből egy új mentőállomást épített fel. A tegnap átadott rákoskeresztúri kétszintes, négy mentőautós új állomása mellett már készül az az Egészség­­ügyi Centrum is, amely a volt munkásőrlaktanya helyén épül. A mentőállomás egyébként nemcsak a kerület, hanem a környék, Pécel, Maglód, Ecser és Gyömrő betegeit is fo­gadja majd. B. B. Védvonal A határ túlsó oldalára, a Csallóközbe sűrűn látogató győ­rieknek feltűnt, hogy a Duna védőtöltése mellett komoly munkák folynak. Rosásó gépek mélyen markolják ki a föl­det, majd a nyílást betonnal öntik ki. Végül a töltés olda­lát nejlonnal fedik le és földdel borítják. Ezt mindenki természetesnek venné, ha nem épült volna fel Bősön az „egyoldalú” vízlépcső. Ám így mindenki arra gondol, hogy amíg odaát elkezdődött egy esetleges gátszakadást követő árhullám elleni védekezés, a mi oldalunkon a duz­zasztómű-beruházások leállításával együtt a védelmi vo­nal kiépítése is elmarad, így árvíz esetén kiszolgáltatottá válhatnak a magyar területek. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Ja­­kus György megnyugtatásul közölte lapunkkal, hogy minket nem fenyeget ilyen veszély. A szlovák oldali tölté­serősítésnek semmi köze a vízlépcsőhöz. Különben is, ha ott gátszakadás lenne, akkor Csallóközt öntené el a víz és nem a magyar területeket. De remélhetőleg ilyen csak el­méletben létezik. A védelmi rendszerek megerősítése egy közös ma­gyar-szlovák program része. Az öt évvel ezelőtti árvíz ta­pasztalatai után határozta el a két ország, hogy tovább erősítik a védvonalakat. Szlovákiában ennek keretében kezdték meg Medvénél a töltéserősítést. Nálunk szeren­csére ilyen látványos munkákat nem kell elvégezni, mert a 65 után elkezdett töltéserősítés, amely a nyolcvanas években fejeződött be, ezeknek a problémáknak a nagy részét megoldotta. (GY. TÓTH) GYOMOZÁS SOISIKYBIT Sarlóval, de kalapács nélkül indulhatnak harcba ezekben a hetekben a nagykanizsaiak. Háborút hirdetett ugyanis a város önkormányzata a Nagykanizsa Környezetvédelmé­ért Alapítvánnyal szövetkezve, s ebből már talán sejthető, hogy nem afféle utcai csatározásokról van szó. A háború a parlagfű ellen folyik, s a derék harcosok még jutalommal is számolhatnak. Ezekben a napokon kezdték el a dél-zalai város több pontján összegyűjteni az allergiások panaszait okozó alatto­mos gyomnövényt. Egészen augusztus 15-ig van lehetősége a helyieknek, hogy a levágott, s így még a virágzás előtt „ha­tástalanított” allergiabombákat leadják a gyűjtőhelyeken. A szorgalmasak sorsjegyet kapnak a gazért cserébe, s ezek a hónap végén sorsoláson vesznek részt. Már eddig 160 ezer forintnyi ajándék vár gazdára, úgyhogy érdemes Kanizsán tépkedni vagy sarabolni az útmenti gyomot. L. B. Bakancsosok a kerítésen Nem kell a természetjáróknak külön hegyet, er­­dőt-mezőt, kilátást vásárolniuk. Mindezt az állha­tatos bakancsosok eztán is megkapják. A privatizá­ció kapcsán azonban egyéb nehézségek merülhet­nek föl. Kalmár Lászlóval, a Magyar Természet­­barát Szövetség munkatársával beszélgettünk. ■ttJflT: Az erdészeti törvény szerint lekerítheti a tulajdonos a saját erdőrészét. Miért nyugodtak mégis? K. L.: Megteheti, de az átjárhatóságot biztosí­tania kell. Ez szervezetünk kezdeményezésére ke­rült a dokumentumba. Ha a tulajdonos nem nyit kaput a kerítésen a túrázóknak, fölvesszük vele a kapcsolatot és megegyezésre törekszünk. Sikerte­lenség esetén jön a peres eljárás. Biztosan lesznek kisebb összekoccanások.­­ Mi a helyzet a vadászati területekkel? K. L.: A vadaskerteket gond nélkül el lehet ke­ríteni, ezért vagy más terepet kell kijelölnünk a gyaloglásra vagy egyezkedni kell. Az erdei iskolák szerencsére zömében nem privatizált területeken működnek. Ha mégis, a tulajdonos beleegyezése szükséges a használatukhoz, illetve szintén az át­helyezés kerülhet szóba. Kérdés, ki állja majd en­nek a költségét. A természetvédelmi hatóságokkal jó a kapcsolatunk, így azokon „a helyeken szerin­tem nem lesz fennakadás. ■qjrir: Az adott pillanatban mit lehet tenni a te­repen? K. L.: Ha az erdőben bezárt kapukra találunk, vagyis a tulaj megsérti az átjárhatóságot, át kell mászni a kerítésen. Az esetet pedig jelentjük a ha­tóságoknak. A civil szervezeteknek meg kell szok­niuk, hogy egyre több perük lesz, amelyekben ők lesznek a felperesek. igjrk­: A privatizáció nem csökkenti a túrázás népszerűségét? K. L.: Sajnos kevesebb ember járja a természetet, de annak gazdasági oka van. Ma már sokba kerül az útvonalhoz utazás, egy-egy szép hely fölkeresése. Ne a pestiekre gondoljunk, akik könnyen elérhetnek bármilyen helyet. Az alföldieknek például egy hegyi túra jelentősen belenyúl a zsebükbe. V. É.

Next