Kurír - reggeli kiadás, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-01 / 209. szám
4 ITTHON CARTER, A KŐMŰVES Az Egyesült Államokban székelő Habitat for Humanity International elnevezésű ökumenikus keresztény lakásépítő szervezet kezdeményezésére Vácott tíz családi otthon épül. Az önkormányzat által felajánlott területen megkezdődtek az alapozási munkák. Augusztus 11-én Jimmy Carter és felesége több száz, a világ különböző országaiból érkező önkéntes élén hozzáfog a könnyűszerkezetes, egyenként 60 négyzetméter alapterületű házak falainak felhúzásához. Egy hét alatt elkészülnek a négyzetméterenként hozzávetőleg 50 ezer forintba kerülő épületek. A költségek egy részét a szervezet e célra létesített központi alapjából folyósítják, s az új tulajdonosoknak 20 évig kell törleszteniük a kamatmentes részleteket. VÍZPER VÁRHATÓ Több millió forintos kártérítésre perlik be a felsőörsi önkormányzatot a helyi vállalkozók, ha nem találnak gyors megoldást a vízkorlátozás megakadályozására - közölte Angyal István polgármester. A településen működő törpe vízmű és a Dunántúli Regionális Vízmű között az árvita már odáig fajult, hogy a vizet szolgáltató cég kilátásba helyezte a nagy mértékű korlátozást. A csapok elzárására augusztus 5- éig kapott haladékot Felsőörs. Tegnap már nemcsak a fenyegető telefonok, hanem a levelek is megérkeztek a községházára. Van olyan kft., amelyet napi 350 ezer forint kár ér, ha korlátozzák a vízszolgáltatást; be kellene zárni a vendéglőket, panziókat is. pollenválság A virágporra érzékenyeket a legnagyobb veszély Pécsett fenyegeti a magyar városok közül. Az ÁNTSZ felmérései szerint a pollenekre visszavezethető allergiás megbetegedések kezelése évente mintegy 36-37 millió forintot emészt fel a városban, s ebben nincs benne a táppénzes napok után járó térítési díj. Pécsett augusztus végén egy köbméter levegőben megközelíti vagy meg is haladja az ezret a pollenszemcsék száma. Összehasonlításul: az osztrák fővárosban egy év alatt kerül ennyi virágpor a levegőbe. PLATÁNPUSZTULÁS Pusztulásnak indult Balatonföldvár egyik legszebb utcájának platánsora, amely mindössze néhány méterre van a dél-Balaton-parti vasútvonaltól. A feltételezések szerint a 80-100 éves fák egy Arsenál nevű gyomirtó szertől mentek tönkre, amelyet a Magyar Államvasutak használt a vasútpálya gyomtalanítására. A Somogyi Hírlap értesülését tegnap Berkes László, a város polgármestere is megerősítette, azzal kiegészítve, hogy hétfőn kapták meg a hivatalos szakvéleményt a fák pusztulásának okáról, amely szintén alátámasztja az eddigi elképzeléseket. GYORSAK LESZNEK A Határőrség felkészült arra, hogy gyorsan átléptesse a nagyváradi III. Magyar Református Világtalálkozóra utazókat, de kisebb várakozás így is kialakulhat az ártándi határállomáson. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője elmondta: péntek délutántól szombat délelőttig 200-300 autóbusz, kiléptetésével számolnak Ártándnál. Már megegyeztek a román hatóságokkal a gyors ügykezelésben, és a járműveket egységes megkülönböztető jelzéssel látják el. ________________________________________________________________________ _______________1996. augusztus 1. ROSSZ PÉNZ NEM VESZ EL IS. Egy kiló kenyeret kilencvenhat fillérért vehet, száz gramm pipadohányt húszért, hozzá gyufát huszonnyolcért. Szál Munkás nyolc fillért kóstál, ha finomabbat szeretne, mélyebben nyúljon zsebébe: huszonnégy fillért fizethet egyetlen Virginiáért. A napi hírek Szabad Nép nyújtotta nyomtatott verziójáért negyvenet perkálhat le, de ha villamosra száll, vigyázzon: pontosan 1, azaz egy forintja bánja. Mindeme árak 1946. augusztus 1-jétől érvényesek. Ma tehát ötvenéves a forint. A magyar pénz hol példamutatóan jó, hol kifejezetten rossz hírű volt a korabeli Európában. III. Béla például odáig jutott, hogy rézpénzeket veretett. Károly Róbert körmöci aranyainak csengése máig hallatszik, a nagyon jó pénz fogalmával azonos, és bizony, hogy az 1946-os forinthoz is van köze az akkori forintnak, nem csupán neve okán. Mátyás király pénzverői meg olyan híresek voltak, hogy egyenesen kölcsönkérték tőle a mestereket. Nem más volt a lízingelő, mint III. Iván Vasziljevics orosz nagyfejedelem. És ez a pénz is a magyarokra emlékeztetett, ugorszkij volt a szép mívű, szép hangú aranyak neve. Sajátos történelmünk az oka, hogy a magyar pénzeket követték a Habsburgok , kiadta pénzek, így az első nálunk használt papírcímletet Mária Terézia nyomatta, a hétéves háború idején volt fizetőeszköz. Az első igazi magyar papírbankót Kossuth Lajos neve jegyezte a forradalom és szabadságharc alatt. A XX. századi forint olyan korban született, amelyben egy korosztály már többször csalódott a pénzben. Két vesztes háború után voltunk. Az első világháború a Monarchia és a korona bukását hozta. Értékpapírok, betétkönyvek váltak semmire nem jó kacattá. Családok mentek tönkre, ám az inflációt gátló pénzpolitika létrehozta a pengőt, amely meglehetősen jó pénz volt. A következő háborúig. A százpengős értékű, bordó színű Mátyás-bankó nagyon is értékes és szép - pénz volt. Aztán 1946-ban már millpengőről beszéltek, a legvégén pedig quadrillióban számoltak. 400 ezer quadrillió pengő ért aztán egy forintot. Addig,, amíg megszületett a forint, persze még néhány dolognak meg kellett történnie. Két neves közgazdász, a hazai szocdemek megbízásából az Angliában élő, munkáspárti Nicholas Kaldor és a Szovjet Konjunktúra Intézet vezetője, Varga Jenő, talán mondani sem kell, melyik párt bizalmát élvezve, dolgozott a stabilizációs, antiinflációs politikán, így ők a forint szülőapjai. No és az sem volt mellékes, hogy idehaza már tudták, elindult visszafelé, az amerikaiaktól, a 28 tonnás aranyvonat, így az új pénz örömére körmöci aranyakat is verettek, bizonyítandó, hogy forintunknak van aranyfedezete. Jó pénz volt, nagyon jó az augusztus 1-jén megszületett forint. Stabilizációs és szociális megfontolások indokolták, hogy a Magyar Nemzeti Bank megtarthassa a premiert. Arra is gondosan ügyeltek, hogy a bankjegyplafont ellenőrizzék. A forgalomban lévő pénz összmennyisége nem haladhatta meg az ötszázmillió, később az egymilliárd forintot. De hát azokban az időkben, amikor a filérekért lehetett vásárolni, és a piros százas volt a legnagyobb bankjegy, nem is kellett óriási összegeket keringtetni a gazdaságban. Ha aranyfedezet, nem árt megemlíteni, mibe került az arany. Egy kiló színarany ára 13 200 forint volt 1946-ban. Ma, ha olcsón jutunk az aranytárgyhoz, akár négynégy és fél grammos darabot is vehetünk ennyiért. 1946. augusztus 1-jei árakon 1 forintért 0,075 gramm aranyat lehetett volna venni. Ma? Kiszámítani sem érdemes. TÓTH ILDIKÓ Ház adó-vevőHét méter Mennyi hét méter tej? Mai belmagassággal mérve olyan két és fél emeletnyi. A pesti Madách téren, ott, a pár évtizedes jellegzetes vörös téglás épület karéjában, mindössze két emelet. Literre pedig pontosan ötvenezer. A dologban van egy kis csalás is. A Tetra Pak Hungária Rt. emelte tejtorony ugyanis nem egyetlen, hanem ötvenezer doboz. Az ultrapasztőrözött dobozos tej, mint a torony is bizonyítja, jól bírja a meleget. A Tetra voltaképpen azt akarja illusztrálni akciójával a napi vásárlás gyakorlatát űző magyar háziasszonyoknak, hogy nyári melegben is eláll hűtés nélkül a speciális eljárással forralt-sterilizált dobozos. A tejkiállítás nem csupán a szemnek szól, hanem a kéznek is. Mindenki kézbe vehet egy doboz tejet, aki beáll a sorba, és, ha nem fogyasztja el aznap, elvégzeheti a kísérletet. Miszerint hetekig semmi baja a tejnek, ha Tetra Brik. T. O. C SUPD ,el. Fotó: KONCZ GYÖRGY Január óta a megyei közigazgatási hivatalok engedélyezik a külföldiek számára, hogy ingatlant vásároljanak hazánkban. Zalában az első félévben 605 ilyen kérelem érkezett a megyei közigazgatási hivatalhoz, ennél többen csak Somogyban és Veszprémben, valamint Budapesten kívántak külhoniként lakást, házat, netán csak telket venni. A zalai kérelmek többségét adásvételként nyélbe is ütötték, mindössze néhány beadványt kellett elutasítani, ezeket főként a csatolt iratok hiányosságai miatt. A vásárlási láz mindazonáltal nem látszik csillapulni, sőt egyre több idegen érkezik azzal, hogy neve a magyar telekkönyvekbe is bekerüljön. A statisztikák szerint Zalában nem kizárólag a Balaton-part vonzó a külföldiek számára. A gyógyvízzel, fürdővel rendelkező településeken szintén szívesen vesznek kisebb házat nyaralónak, de az osztrák határ közelsége miatt a csendesebb falvakat is kedvelik e dimbes-dombos vidéken. Hévíz, Zalakaros, Lenti, Zalaapáti és Zalalövő mellett még a hazaiak által esetleg „őslakosai” miatt nem kedvelt kisebb falvakban is akad néhány határon túli új tulajdonos. Ha térkép készülne a külföldiek által errefelé megvásárolt ingatlanokról, sok-sok kis pont jelezné, hogy az ország nyugati szeglete meglehetősen aprófalvas vidék. Nem tűnik különösebb meglepetésnek, hogy ezen a tájon főként német és osztrák atyafiak vásárolnak birtokot, de mert közel a szlovén és a horvát határ is, hát onnan ugyancsak gyakorta érkezik iat vételi szándékról. A németajkúakon és exjugoszláv polgárokon kívül nem egy olasz, sőt dán gazda is van már a megyében, sőt még a távoli Venezuelából is akadt erre tévedt vásárló. A délamerikai honpolgár egyébként kisebb ház részt vett ajándék gyanánt itt élő testvérének. Az árakról különben nincs külön nyilvántartás, de jól tudják az ezzel foglalkozó hivatali dolgozók, hogy a néhány százezer forinttól a sok milliós értékig szinte mindent vesznek a külföldiek. Az eddigi legnagyobb tétel Nagykanizsa önkormányzatának kasszájába vándorolt, mégpedig 55 millió forint formájában. Ennyiért vásárolt telephelyet ugyanis egy külföldi érdekeltségű cég, hogy a dél-zalai városban termelhessen. (LENDVAI) Az új mentőállomásFotó: KERTÉSZ GÁBOR A bezárások, a bontások, a csökkentések korszakában végre egy hír, amely gyarapodásról szól. A XVII. kerületi önkormányzat szinte teljesen saját pénzből egy új mentőállomást épített fel. A tegnap átadott rákoskeresztúri kétszintes, négy mentőautós új állomása mellett már készül az az Egészségügyi Centrum is, amely a volt munkásőrlaktanya helyén épül. A mentőállomás egyébként nemcsak a kerület, hanem a környék, Pécel, Maglód, Ecser és Gyömrő betegeit is fogadja majd. B. B. Védvonal A határ túlsó oldalára, a Csallóközbe sűrűn látogató győrieknek feltűnt, hogy a Duna védőtöltése mellett komoly munkák folynak. Rosásó gépek mélyen markolják ki a földet, majd a nyílást betonnal öntik ki. Végül a töltés oldalát nejlonnal fedik le és földdel borítják. Ezt mindenki természetesnek venné, ha nem épült volna fel Bősön az „egyoldalú” vízlépcső. Ám így mindenki arra gondol, hogy amíg odaát elkezdődött egy esetleges gátszakadást követő árhullám elleni védekezés, a mi oldalunkon a duzzasztómű-beruházások leállításával együtt a védelmi vonal kiépítése is elmarad, így árvíz esetén kiszolgáltatottá válhatnak a magyar területek. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Jakus György megnyugtatásul közölte lapunkkal, hogy minket nem fenyeget ilyen veszély. A szlovák oldali töltéserősítésnek semmi köze a vízlépcsőhöz. Különben is, ha ott gátszakadás lenne, akkor Csallóközt öntené el a víz és nem a magyar területeket. De remélhetőleg ilyen csak elméletben létezik. A védelmi rendszerek megerősítése egy közös magyar-szlovák program része. Az öt évvel ezelőtti árvíz tapasztalatai után határozta el a két ország, hogy tovább erősítik a védvonalakat. Szlovákiában ennek keretében kezdték meg Medvénél a töltéserősítést. Nálunk szerencsére ilyen látványos munkákat nem kell elvégezni, mert a 65 után elkezdett töltéserősítés, amely a nyolcvanas években fejeződött be, ezeknek a problémáknak a nagy részét megoldotta. (GY. TÓTH) GYOMOZÁS SOISIKYBIT Sarlóval, de kalapács nélkül indulhatnak harcba ezekben a hetekben a nagykanizsaiak. Háborút hirdetett ugyanis a város önkormányzata a Nagykanizsa Környezetvédelméért Alapítvánnyal szövetkezve, s ebből már talán sejthető, hogy nem afféle utcai csatározásokról van szó. A háború a parlagfű ellen folyik, s a derék harcosok még jutalommal is számolhatnak. Ezekben a napokon kezdték el a dél-zalai város több pontján összegyűjteni az allergiások panaszait okozó alattomos gyomnövényt. Egészen augusztus 15-ig van lehetősége a helyieknek, hogy a levágott, s így még a virágzás előtt „hatástalanított” allergiabombákat leadják a gyűjtőhelyeken. A szorgalmasak sorsjegyet kapnak a gazért cserébe, s ezek a hónap végén sorsoláson vesznek részt. Már eddig 160 ezer forintnyi ajándék vár gazdára, úgyhogy érdemes Kanizsán tépkedni vagy sarabolni az útmenti gyomot. L. B. Bakancsosok a kerítésen Nem kell a természetjáróknak külön hegyet, erdőt-mezőt, kilátást vásárolniuk. Mindezt az állhatatos bakancsosok eztán is megkapják. A privatizáció kapcsán azonban egyéb nehézségek merülhetnek föl. Kalmár Lászlóval, a Magyar Természetbarát Szövetség munkatársával beszélgettünk. ■ttJflT: Az erdészeti törvény szerint lekerítheti a tulajdonos a saját erdőrészét. Miért nyugodtak mégis? K. L.: Megteheti, de az átjárhatóságot biztosítania kell. Ez szervezetünk kezdeményezésére került a dokumentumba. Ha a tulajdonos nem nyit kaput a kerítésen a túrázóknak, fölvesszük vele a kapcsolatot és megegyezésre törekszünk. Sikertelenség esetén jön a peres eljárás. Biztosan lesznek kisebb összekoccanások. Mi a helyzet a vadászati területekkel? K. L.: A vadaskerteket gond nélkül el lehet keríteni, ezért vagy más terepet kell kijelölnünk a gyaloglásra vagy egyezkedni kell. Az erdei iskolák szerencsére zömében nem privatizált területeken működnek. Ha mégis, a tulajdonos beleegyezése szükséges a használatukhoz, illetve szintén az áthelyezés kerülhet szóba. Kérdés, ki állja majd ennek a költségét. A természetvédelmi hatóságokkal jó a kapcsolatunk, így azokon „a helyeken szerintem nem lesz fennakadás. ■qjrir: Az adott pillanatban mit lehet tenni a terepen? K. L.: Ha az erdőben bezárt kapukra találunk, vagyis a tulaj megsérti az átjárhatóságot, át kell mászni a kerítésen. Az esetet pedig jelentjük a hatóságoknak. A civil szervezeteknek meg kell szokniuk, hogy egyre több perük lesz, amelyekben ők lesznek a felperesek. igjrk: A privatizáció nem csökkenti a túrázás népszerűségét? K. L.: Sajnos kevesebb ember járja a természetet, de annak gazdasági oka van. Ma már sokba kerül az útvonalhoz utazás, egy-egy szép hely fölkeresése. Ne a pestiekre gondoljunk, akik könnyen elérhetnek bármilyen helyet. Az alföldieknek például egy hegyi túra jelentősen belenyúl a zsebükbe. V. É.