Kurír - reggeli kiadás, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-01 / 238. szám

1996. szeptember Hatalmi játszmák Tölgyessy Péter kilépett az SZDSZ-ből és a párt parlamenti frakciójából. A szabad demokra­ták korábbi elnöke a parlament­ben a függetlenek közé ül át. Mint tegnap a párt országos taná­csának ülésén közölte: a kormány politizálását alapvetően a szocia­listák belső erőviszonyai alakítják. A szabad demokraták folytonos szembeszegülésükkel a közönség számára egyre követhetetlenebb viszályokba bonyolódtak, s „me­netrendszerű” tiltakozásaikat a kormányfő hatásosan használja fel a pártján belüli hatalmi játszmák­ban. Az SZDSZ Tölgyessy sze­rint régóta a piacképes késő-ká­­dári technokrata-értelmiségi cso­portok érdekében tevékenykedik. Hangsúlyozta, immáron nem lát visszautat pártja számára. Pető Iván pártelnök a Kurírnak elmondta, senkinek sem okozott különösebb meglepetést Töl­gyessy Péter távozása, s nem tart attól, hogy lavinát indít el, s vele gyütt többen kilépnek majd az SZDSZ-ből. A pártelnök szerint megkérdőjelezhető, hogy Töl­gyessy továbbra is képviselő akar maradni. Az SZDSZ exelnöke ugyanis 1994-ben a többi szabad demokrata politikushoz hason­lóan aláírt egy dokumentumot, amelyben vállalta: ha kilép a párt­ból, lemond a mandátumról is. Folyosói hírek szerint Töl­gyessy továbbra is politikusként kíván dolgozni. S bár a függetle­nek közé ül, de vélhetően hama­rosan az egyik ellenzéki pártban folytatja tovább politikai pályafu­tását. Úgy hírlik, a Fideszben. Az országos tanács ülésén egyébként kritikával illették az MSZP-t, mert a szocialisták az MSZOSZ-szel közösen a már el­fogadott helyett új adótábla ki­dolgozásán fáradoznak. Kérdé­sünkre, miért bírálják ezt, hiszen az MSZP célja, hogy a kis és köze­pes jövedelműek adóterhét to­vább csökkentsék, Pető röviden válaszolt: a kormány már döntött ebben az ügyben. Lehet, hogy az MSZP kezdeményezése népszerű lépés, csakhogy ezzel veszélyez­teti az államháztartás oly nehezen megvalósított egyensúlyát. Megtudtuk, az országos tanács szavazott a magyar-román alap­­szerződésről is. A testület támo­gatja a frakció elképzelését, vagyis a képviselők elfogadják a doku­mentumot az országgyűlési szava­zás alkalmával. Az SZDSZ tagjai reálisan látják a dokumentum hiá­nyosságait, ám a realitások talaján kell maradni. A szerződés aláírása a pártelnök szerint segítheti az erdélyi magyarság céljainak meg­valósulását. SZILÁGYI BÉLA Tölgyessy immáron nem lát visszautat (Kurír illusztráció) Fekete nyakkend­­sök pártja Ahogy az amerikai elnökök szok­ták szép időben beszédüket a Fe­hér Ház előtti parkban előadni, ahhoz hasonlóan tett Torgyán Jó­zsef, a kisgazdapárt elnöke. Az új Ebergényi-kastély előtt, Vasszé­­csényben két díszpálma között, a fűben állva szónokolt. Odavonzá­sát a sajtófotósok mellett férjére és pártelnökére büszke politikus hi­testársa is meg­örökítette egy fél­automata fényképezőgéppel. - A kibővített háromnapos frakció­­ülésen éjfélig tartó, nagy munka folyt - kezdte az elnök. - A kisgazdapárt újra meghatározta önmagát. To­vábbra is nemzeti középpárt, bázisa sem változott, ám (s itt következik a kiegészítés) annyira nemzeti elkötele­zettségű, a neve is olyan magyar, hogy nem fordítható le semmilyen idegen nyelvre.­­ A Független Kisgazdapárt tá­mogatta a közös ellenzéki kezde­ményezést az országgyűlés rendkí­vüli összehívására a magyar-ro­mán alapszerződés ügyében­­ szólt tovább a doktor, hogy ezt a lépést azonnal elkésettnek érté­kelje. Az ellentmondást oldandó kijelentette: - Bár ott leszünk a szeptember 3-ai rendkívüli ülésnapon, pártom a készülő alapszerződés ellen a gyász külsőségeivel fog tiltakozni. Fekete nyakkendőt öltünk. A la­kosságot pedig arra kérjük, gyújt­sanak gyertyát ablakaikban. A Kurír kérdésére Torgyán doktor elmondta: a KDNP, az MDF és a Fidesz érlelődő ellen­zéki szövetségét halva született vállalkozásnak tartja. Az MDF úgy zsugorodik, mint a „missé”­­gyerek a térítőn, a keresztényde­mokraták liberálisai marakodnak a Giczy vezette csoporttal, a Fi­desznek pedig nincsenek szerve­zetei, így legfeljebb torzszüle­mény teremtődhet. Egy sziámi iker, amihez hiába akarják hozzá­­varrni a harmadikat, még a kettőt sem sikerül emberivé applikálni. Nem beszélve a negyedik lehet­séges tagról, ami csak azért kel­lene, hogy szavazóbázis is legyen. Hát hogy is tetszhetne ez a ne­gyediknek, a választási stratégiá­ját most kidolgozó, minimum 130 parlamenti mandátumot­­megszerezni kívánó Független Kisgazdapártnak? K. B. KÖZÖS A ROBOT Nemcsak a tanév indul a jövő héten, hanem elkezdődik az úgy­nevezett közmunkák szervezése is. A fogalom nem új, már Szé­chenyi idején is létezett, és általában minden nagyobb gazdasági válság idején fölmerült Európa-szerte, hogy a munkanélkülie­ket társadalmilag hasznos tevékenységbe vonják. Az Országos Közmunka Tanács tárcaközi bizottságként kez­deményezi és koordinálja a munkaalkalmak teremtését. Felada­tát az idén egy-, jövőre hatmilliárd forintból látja el. Halmos Csaba címzetes államtitkár, a tanács elnöke szerint a jelenlegi félmillió munkanélküli felének még egy esetleges gazdasági föl­lendülés során sem lenne esélye, hogy visszakerüljön a munka­erőpiacra. Rajtuk - így családjukon is - a közmunkával sokat lehet segíteni. Halmos szeretné, ha idővel minden harmadik munkanélküli munkához juthatna. A napokban a KT értékelte a különböző tárcáktól beérkezett programokat. A maratoni ülésen a tíz pályázat fele kapott támoga­tást. A programok beindításával december végéig hat-nyolcezer új munkahely születik, és a tervek szerint ez a szám jövőre megsok­szorozódna. A felkínált bérek igazodnak majd az adott térségben, adott szakmában alkalmazott díjazáshoz. V. E. - Már nem kedvelem a Nagy Embert - sóhajtotta a barna barát. - Ahogy most ágál, amilyen véresszájú, kormányfőként még háborrt in­dítana Erdély visszaszerzéséért. És mire a harmatgyenge hadser­egü­nk Vecsésre érne, a románok Érden lennének. - Ízlések és pofonok - kesergett a szőke barát. - Ha megnyernék a következő­ választásokat, nem vizsgálnák felül az alap-, a privatizá­ciós szerződéseket. Sőt a Győr-Hegyeshalom közötti autópálya kon­cessziós szerződését sem. Mert N. E. karrieristák kezébe adta magát, akik hatalmuk biztosítása végett még odaadnák Borneót és Celebeszt, pedig az is magyar volt, s magyar lesz. - Én mindig hazafi maradok - szólalt meg poharukban a szürkebarát. (KIBÉDI) BUM Ilii Hisztéria, oh Szervezkedésre szólított fel Lezsák Sándor, az MDF el­nöke azon a gyűlésen, amelyet tegnap tartottak Győr-Mén­­főcsanakon. A pártja falutago­zatának „Egy jó szót a faluért” című alakuló konferenciáján felszólaló elnök egy olyan kormányzati hatalommal szemben hív okos, higgadt és megfontolt szervezkedésre, amelyik család-, önkormány­zat- és településellenes. Egy­szóval nemzetellenes. Mind­ehhez a KDNP-t és a Fidesz- MPP-t mint szövetségest hívja maguk mellé. A pártelnök az MDF meg­újulásának letéteményeseit az önkormányzatokban látja. Meggyőződése, hogy tömegbá­zist állíthatnak maguk mögé a lassan már lehetetlen helyzetbe kerülő kistelepülések bevoná­sával, felvállalva problémáik kezelését. Hasonlóan, miként az MSZP építette ki tömegbá­zisát az MSZOSZ segítségével. Az előző kormányzat elsöpré­sében ez játszott nagy szerepet 1994-ben. A jelenlegi kormány rom­boló, és a kádári korszak resta­­urációs tevékenységével szem­ben mindenképpen fel kell lépni - mondja az elnök. Ezt szolgálja az az október 5-re tervezett tüntetés is, amelyről már most azt állítják egyes szo­cialisták, hogy hisztériakeltés. Velük szemben Lezsák a kor­mányt vádolja hisztériakeltés­sel. Mondván, hogy a mostani vezetés átgondolatlan, megfon­tolatlan intézkedéseket hoz. Kijátssza egymással szemben az önkormányzatokat, az ország polgárait. Az új elit kialakulását segíti, a kontraszelekciót. Ám ezzel nem érheti el Horn Gyula, hogy 10 millió magyar miniszterelnöke lesz. Legfel­jebb 200 ezeré. Természetesen a pártelnök öt pontban felsorolta azokat a területeket, amelyeken min­denképpen rendet kell tenni. Beszélt a családok támogatásá­ról, a nyugdíjasokról, az okta­tás és az egészségügy, valamint a települések helyzetéről. TÓTH GYULA Négykerekű borászok Péntek este több százan fogadták az I. Magyar Bo­rok Útja Rali mezőnyét a bajai célállomáson. Az első futam helyezettjei nagy meglepetésre: I. Éliás Gyula lemezlovas, Kiss Gábor tévériporter, II. Pe­­rényi Ágota, a Kempinski Szálló és Soós Anikó, az FTC képviseletében, III. Győri Gábor és Keresz­­tessy Péter. Eddig a versenyen szerencsére semmi különösebb baj nem történt, hacsak a két jól megtermett sport­ember, Vass Károly, a kézilabda-szövetség alelnöke és Horkai György, a vízilabda-válogatott kapitánya defektjét nem említjük. A bajai ügyességi versenyt követően dr. Sümegi József, a Bortanács elnöke látta vendégül a mezőnyt és a szervezőket érsekcsanádi pincéjében. Tegnap a jászberényi ügyességi pálya tette pró­bára a párosok tudását. Egy tálca teniszlabdát kellett végigvinniük a kijelölt útvonalon. Este is kemény munka, két borpince várta a versenyzőket a Sárospa­tak melletti Bodrogkeresztúron. A Kurír értesülései szerint a közismert párosok, talán taktikai okokból, eddig nem mutatták meg oroszlánkörmeiket. A teljes útvonalon hemzsegnek a rendőrök, minden bokorban traffipax lapul, így nem csoda, hogy többen, az egyik főszervező is, csapdába estek. A lebukás nemcsak pénzbe kerül, de pontlevo­nással is jár. A mezőny ma fut be a gödöllői célba, a centenári­umát ünneplő OMÉK-ra. Díjkiosztás este hétkor a Vajdahunyad várában, több miniszter jelenlétében. (BIHARI) V ITTHON 3 Hürkr Halló, itt vagyok! Halló! Hé, halló... Most akkor a sípolás után lehet beszélni? Na mindegy, elkezdem... Szóval csak azért hívom önöket, tisztelt Központi Bűnüldözési Igazga­tóság, hogy megmondjam, nagyon jó dolognak tar­tom ezt a följelentgetési telefonszámot. Tudom, nem így hívják, itt van előttem az újság, ha jól látom, „bi­­zalomvonal” a neve, no de most egymás közt vagyunk, hogy úgy mondjam, leendő partnerek, szóval leg­alább mi ne beszéljünk mellé. Hisz mindketten tisz­tában vagyunk vele, miről van szó. Önök nemsokára megkapják a több mint hatszázmilliójukat, székház­zal, modern informatikai rendszerrel, minden csábí­tást letörő szuperfizetéssel, és hát ugye cserébe bizo­nyítaniuk kell. Eredmények kellenek, konkrét ada­tok, ügyek, gyanúsítottak meg minden ilyesmi. Rá­adásul minél előbb. Ami azért is nehéz, mert - és ugye nem sértődnek meg egy kvázi leendő munka­társra? - önök is rájöhettek, hogy a feketegazdaság azért nem egy kövér strici, akihez elég kiballagni az utcasarokra, oszt a vállára verni, hogy na, öcsi, eddig gyereknap volt, most viszont velünk jössz... Nem. Most már igazán vége az ökölrázásnak, innét kezdve a tettek beszélnek. És épp ezért mondom, hát komo­lyan meghat, ahogy a sorsukat az én kezembe teszik. Szóval a lényegre térnék. Ugyebár azt várják tő­lem, hogy én erre az automatára időnként rámond­jam, kit miért lehetne azonnal lecsukni - aztán önök majd mazsoláznak. Szép magyar sport ez, régi hagyományokkal, mármint hogy tökmindegy, sejtés­­e, amit kérnek, dokumentum, gyanú vagy rágalom, hisz erre már nem tértek ki. Na de. Mivel önökhöz hasonlóan én is eredményorientált lennék, szeret­ném tudni, mik az elbírálási szempontok. Nehogy hiába dolgozzam, ugye, értik? Szóval... Sok pénze legyen az illetőnek vagy netán kevés? Legyenek kül­földi kapcsolatai vagy éljen begubózva? Kormány­­párti is lehet, vagy koncentráljak csak az ellenzékre? Ez azért nem mindegy. Ha egy mód van rá, legalább ezeket tisztázzák az automata bevezető szövegében. Csak ennyi kell, nem több. Onnét kezdve mi már tudjuk a kötelességünk. Egy névtelen jóakaró. Bár van egy tippem, ki volt: DIÁN TAMÁS Kész komprom­isszu­m­ „Szükséges és vállalható kompromisszumnak tartja” az MSZP országos választmánya a ma­gyar-román alapszerződést, mert „növeli mind­két ország csatlakozási esélyeit a nyugati integ­rációs szervezetekhez.” A nagyobbik kormány­párt „parlamentjének” tegnapi ülésén Kovács László külügyminiszter vezette elő a még alá sem írt, máris - román és magyar oldalról is - erősen támadott dokumentumot amelynek alá­írását a testület nem vita nélkül, de egyhangúlag támogatja. Baja Ferenc, a testület elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: azért, mert „eszközt ad a romániai magyarság számára nemzeti, kulturális és nyelvi identitásának meg­őrzéséhez, és lehetőséget nyújt az európai nor­mákkal és gyakorlattal összhangban álló autonó­miatörekvések támogatására”. B. K. Kenyérharc A hét végén ünnepel a IV. kerület: az önkormányzat a várossá nyilvánítás 89. évét különféle rendezvényekkel kö­szönti. Ám a kiállításokon, koncerte­ken, szabadtéri show-műsorokon biz­tosan nem lesznek­ annyian, mint teg­nap délelőtt az „Állami áruházban”, az újpesti Centrum földszinti élelmiszer­részlegén. Ugyanis a közel száz forin­tos ár helyett mindössze 3,60-ért adták a friss, ropogós, ízletes kenyeret. Sok százan álltak sorban a bejárat előtt - legalábbis a délelőtti órákban -, de az emberek nem türelmetlenked­­tek, nem tolongtak. Elandalította őket ez a várható csoda és a Centrum árkád­jai alatt éneklő Alex Tamás, aki folyton azt firtatta: „miért múlik el az élet?” Az énekes nemcsak énekelt, hanem a mik­rofonba mondta a legfontosabb tudni­valókat: a szinte ingyen kenyeret, az élelmiszerekre vonatkozó tízszázalékos, a ruházati cikkekre érvényes húszszáza­lékos engedményt, a kóstolókat, a dél­utáni zenés divatbemutatót. Sajnos délre elfogyott az öt tonna kenyér. Nem csoda, hiszen minden személy 5 (azaz öt) darabot „vásárolha­tott”, ezért akik többször fordultak, nejlonzsákokban vihették haza a min­dennapit. Majd mélyhűtőbe teszik, s naponta egyet-egyet kiszednek belőle, magyarázták a csodálkozóknak. Ám a kenyérrel együtt az ünnepi hangulat is elfogyott, és hiába kínáltak a polcok között ténfergőknek háromféle Torini italt, szendvicseket, kávét, ropit - vége volt a varázsnak. Délután az áruház vezetősége még két tonnát rendelt, s a többi Centrum áruházban megmaradt kenyeret is át­vette, de ez már csak amolyan tűzoltás volt. K. V. S. Hány kiló fér a szatyorba? Fotó: ANTAL EMESE á

Next