Kurír - reggeli kiadáss, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-07 / 6. szám

A Minden kedden és pénteken tájékoztatjuk Önöket a még kapható színházjegyekről. 19.00 Élnek, mint a disznók, I. 9. 19.00 Az eltört korsó Kolibri Fészek: I. 10. 10.30 Rózsa és Ibolya Kolibri Színház: I. 9. 10.00 A farkas szempillái Madách Kamara: I. 7. 19.00 A szerelem arcai, I. 9. 19.00 Ármány és szerelem - német nyelvű előadás Madách Színház: I. 8. és I. 9. 19.00 Macskák Merlin Színház: I. 7. 19.00 Angyali I. 9. 19.00 Szeretni kell Festi Színház: I. 7. 19.00 Dühöngő ifjúság: I. 8. 19.00 Mesterkurzus: I. 9. 19.00 Dandin György, avagy a megcsúfolt férj Radnóti Színház: I. 7. 19.00 Szerelem, I. 9. 19.00 Ványa bácsi Stúdió „K": I. 9. 19.00 A Tin-Tin Quartett koncertje Új Színház: I. 8. 19.00 Január, 1. 10. 19.00 Ivanov Vígszínház: I. 7. 19.00 A padlás, I. 7. 19.30 Doberdan (Házi Színpad), I. 12 KULTÚRA e P ■■■■ mmi ■ PH*r»r',r ll HU ■■> ’ Sikk fen» IB Ilik IBI1 ■"Ll,■*■íi IB.’IIB 'Hl ■ IMI* « IflL'IBk^ ■ IBM■■ it» ■■■■■ ■k ~ IC. ■■■■■■■■■■ Az influenza sem jár­ványként kezdi, régóta tudjuk. Amikor már mindenki tüsszög a kör­nyezetünkben, előbb fel­világosulunk, s ez nem is az, csak olyanszerű, a kö­vetkező lépcső pedig az, hogy tömeges megbete­gedések tapasztalhatók. A tuti, ha elrendelik kór­házakban látogatási tilal­mat - amennyiben terü­letileg figyeljük ezen eseményeket, képet kap­hatunk a fertőzés mér­véről, annak országbéli megoszlásáról. Persze nem akarom kétségbe vonni a szakemberek vé­leményét - ők tudják, mik az ismérvei a jár­ványnak -, az azonban szinte biztos: az influen­za minden évben megje­lenik. És természetesen nem mindig ugyanabban a változatban. Szóval, ví­­rusügyileg eléggé érin­tettek vagyunk,­­legalább a hír szintjén, és nyilván az influenza kórokozója csak egy a sok közül. S mi lenne, ha ismeretlen vírus kerülgetne ben­nünket - mi több, meg is talál jó néhányunkat? Plusz ha még ráadásul ti­tokban is tartanák? Na­gyon jó filmben fogal­mazódtak meg ezen dilemmák. A Ví­rus - Dustin Hoffmann élszereplésével - jó ízlés­sel mozgott értelem és érzelem határát, s a fan­tasztikus részleteket is szívesen vettük, mint a mesében, nehogy már a gonosz győzzön. Az HBO-n olyan izgalmakat élhettünk át, melyek ki­­találtságukban is közel kerültek hozzánk. De to­vább, ha lehet, ne köze­lítsenek. I. GY. ■ Visszatérnek a már világhíressé várt ope­ra-énekesnőink az Andrássy úti dalszín­házba. Persze nem véglegesen, csak egy­­egy alkalomra. Ma es­te például Marton Éva lép fel, Ponchielli Gio­­condájában a címsze­repet alakítja. Legkö­zelebb Rost Andrea énekel, ő február 4-én Donizetti Lammer­­moori Lucia című mű­vében mutatkozik be. Az opera-énekesnő egyébként folyamato­san járja a világot, nemrégiben a New York-i Metropolitan színházban lépett fel. ­ Kincset érő ötlet Ray Cooney angol író, színész és rendező a hazai színpadok házi szerzőjének számít. A Páratlan páros, A miniszter félrelép, A család ellen nincs orvosság, A ne most, drágám szerzőjének január 24-én hetedik magyarországi premierje lesz, ezúttal a Vidám Színpadon. A Pénz áll a házhoz, Barabás Tamás fordításában és Kalmár Tibor rendezésében mu­tatják be. Az egyik főszerepet Straub Dezső alak­ítja. - A bohózat címe az is lehet­ne: Tánc a pénz körül - mond­ja Straub Dezső..- A darabbeli házaspár, Voith Ági és Bodrogi Gyula ugyanis váratlanul na­gyobb vagyonra tesz szert, és emiatt eredeti kispolgári életük fenekestül felfordul. Sőt közeli barátaik is megszédülnek a­énztől. Emiatt házasságok orulnak fel, korábbi kapcsola­tok szakadnak szét, barátokból ellenségek lesznek, megjelenik a maffia is, és így tovább. Én és feleségem (Nyertes Zsuzsa) is a meggazdagodott családhoz tar­tozunk, minket is elkap a for­gószél. - Mostanában ritkábban lát­hatjuk színpadon! - Az ok: vállalkozásba fogtam, mert a színészi fizetésből manap­ság csak nehezen lehet megélni. Konferenciákat, kongresszusokat, bálokat, sőt családi ünnepségeket szervezek, és emellett díjtalanul rendezem a Máltai Szeretetszol­gálat akcióit. A közelmúltban a Dél-afrikai Köztársaság pályáza­tot hirdetett a Fokváros partjai közelében évszázadokkal ezelőtt elsüllyedt kereskedelmi és hadi­hajók feltárására és rakományaik kiemelésére. Az előzetes felméré­sek szerint 2900 hajó rejtőzik a vastag iszapréteg alatt, és - több­­tucatnyi jelentkező közül - egye­düliként mi kaptunk engedélyt háromnak a­­kipakolására . - Hogyan került ennyi hajó ép­pen azon a környéken a tenger alá? - A Szuezi-csatorna elkészül­te előtt a Távol-Keletről Euró­pa felé tartó vízi járműveknek meg kellett kerülniük Afrika dé­li csúcsát, ami Istent kísértő vál­lalkozás volt. Mert ezen a tájon mindennaposak a tengeri viha­rok, nagyon erősek az áramla­tok, a víz alatt pedig hatalmas zátonyok rejtőznek, ráadásul g­yakori az átláthatatlan köd. Ezért van itt a világ legnagyobb hajótemetője. Létezéséről már korábban is bőséges adatok áll­tak rendelkezésre, sőt a szeren­csétlenül járt hajók rakományá­ról is, mert fennmaradtak azok a listák, amelyekből pontosan megtudható, miből álltak a szál­lítmányok. De kiemelésük csak azóta vált lehetségessé, amióta léteznek a legkorszerűbb búvár­­felszerelések. - Hogyan került kapcsolatba ez­zel a hatalmas feladattal? - A hazai 14 tagú Octopu e­­gyesület már régóta foglalkozik egota tégi, víz alatti feltárásokkal. Tagjai kö­zött nemcsak búvárok, hanem ré­gészek, muzeológusok, drágakő­szakemberek is találhatók. Több­szöri vizsgáztatás után nyerték el ezt a megbízást, amelyhez mi csatlakoztunk. A­ munkálatok anyagi feltételeiről gondosko­dunk. Hazai cégek és magán­­befektetők adták össze a tetemes alaptőkét, amely számításaink sze­rint gyorsan és látványosan kama­tozik majd, hiszen hihetetlen érté­kek felhozatalára van kilátásunk. - Konkrétan? - Elsőként a XVII. század elején, a part közelében elsüllyedt Bate nevű holland ha­dihajón folyik a munka. A vitor­lás a holland-angol tengeri há­borúhoz szállított fegyverután­pótlást, több mint hetven ágyút, és rengeteg ágyúgolyót. Néhány ágyút már sikerült darura kötve kiemelni. Darabjuk 10 ezer dol­lárt ér, és a gyűjtők máris sorban állnak értük. Találtunk különle­gességnek számító, fémből vert négyszögletes holland zsoldpén­­zeket, kínai por­celánitöredéke­ket, és remény van arra is, hogy a kabinokban épségben maradt ázsiai porcelánok is rejtőznek. De reménykedünk meglepeté­sekben is, a legénység akkori szokás szerint nagy mennyiségű fekete árut is hozott magával az útról. Feladataink közé tartozik a hajótest megmaradt részeinek kiemelése is, a fa részeket egy magyar szabadalom segítségével tartósítjuk, későbbi kiállítások számára. A búvárok nemcsak ta­lálomra dolgoznak, lemerülés előtt televíziós szondák pásztáz­zák a víz alatti terepet, és a fel­vételek csaknem pontos útbaiga­zítást nyújtanak arról, hogy hol mi van és mit érdemes kiemelni. A második hajó - a listák sze­rint - nagy mennyiségű nyers drágakövet szállított, a harmadik pedig, és ez igazi szenzációnak ígérkezik. A Nagy Mogul szín­aranyból készült pávatrónját, amelynek értékét a szakemberek félmilliárd dollárra becsülik, az­az a világ egyik legértékesebb műtárgya. - És mi lesz ebből az önöké? - Sajnos, nem tudjuk. A­ helyi törvények szerint csak a felhozott tárgyak fele, illetve az értékük öt­ven százaléka jár majd nekünk, de hogy ez mennyit tesz ki, arról még fogalmunk sincs. Hiszen a munka lassan halad, a harmadik hajót 15- 20 méter magas kőkeménnyé vált iszapréteg fedi, kiemelésére csak két év múlva kerülhet sor. A feltá­rás helye szigorúan őrzött katonai terület, fegyveres őrség veszi kö­rül, nehogy illetéktelenek, kincs­vadászok halásszák el az orrunk elől a hajók tartalmát. GARAI TAMÁS Straub Dezső­ vállalkozó Dél-Afrika partjainál rengeteg dolga lesz a búvároknak Habcsók gyermeki bája beteges időtlenségbe vállrándítással tudatta a világgal, hogy csapott át, amit nem igazán néztek jó őt nem érdeklik a látványosságok, csak szemmel a francia megrendelők. Kevin egyet akar: végre azt a csókot. Kline hozta a papírformát, egy unott NAGY ERIKA (orvos szakértőnk véleménye szerint valamilyen francia eredetű járvány ter­jed a hollywoodi stúdiókban, ugyanis az elmúlt pár hónap alatt már ki tudja hányadik filmet készítették Franciaor­szágról, illetve Párizsról. Egyesek in­­inkább arról v­szont azt állítják, inkább arról van szó, hogy a legtöbb rendező­, forgatókönyv­író és producer kizárólag a saját filmje­it nézi meg, nehogy bárki más befolyá­solja alkotói munkásságukat. Felmerült­ az is, hogy az egész jelenséget piaci megfontolásból a gallok idézték elő. Vagyis a turizmus növelése érdekében a ravasz francia üzletemberek, pénzt nem sajnálva lefizették a stúdiók befo­lyásos árait. Nem hivatalos informáto­runk azt állítja, látta,­hogy több érin­tett producer is francia prospektusokat lapozgatott, s szorgalmasan jegyzetelt. Majd az informátor hozzátette: a Fran­cia csók című filmet az érintettek úgy próbálták meg hitelessé tenni a nézők előtt, hogy felszólították az egyik legnépszerűbb francia színészt, neveze­tesen Jean Renót, tegyen meg mindent - mit elvár a haza - a mozi minél na­gyobb sikeréért. Hollywood Reno mellé Meg Ryant és Kevin Kline-t ad­ta, akik szerte a világon jól ismertek, és bármit bevesz tőlük a néző. Az infor­mátor azon állítását, miszerint Reno kevesebb pénzt kapott, mint újvilági kollégái, igazolják azok a képsorok, melyeken jól látható a férfi unott játé­ka, valamint az, mily kelletlenül áll az egész történethez. Meg Ryant viszont jól megfizették, ennek következtében 1­9 -­1 Párizs manapság aranyat ér 1997. január 7. NA DÉLUTÁN KETTŐTŐL - ÖTIG A PETŐFI RÁDIÓBAN Telefon az adás ideje alatt: 138-8958 v ^ ^

Next