Kurír - reggeli kiadáss, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-18 / 17. szám
10 KULTÚRA In ■ hí iiwrreirirrii i | <kü ikl H »1111 HI I ■ i 'Ml BB IB lit 'III, IBI J P «_ .: IMI »I Ul IBI IBk^J ■ fi »ni IBI BL3B IBBBB I Sltf íSiiKHSiii Ha nem szereted önmagad, másokat sem vagy képes szeretni. Ha sokat unatkozol, másokat is untatsz. Ha nem szereted a hazádat... Ebben az országban, amelyben élnünk kell valahogyan, nehezen kimondható a haza szó. Lehet, hogy ez oktalan félszegség csupán. Vagy mégis megmagyarázható: azzal, hogy túlontúl számosan üvöltenek köztereken. Olyanok, akik nem érzik, hogy mindenfajta szeretet legbelül érvényes csupán. Vagy azzal, hogy mások a kötődést földhöz ragadtságnak minősítik. 1848- ban még lehetett hazáról beszélni, 1956-ban nemkülönben. S talán 1989- ben is lehetett volna, ha nem szúrjuk el megbocsáthatatlanul. Két bátor ember, Bayer Zsolt és Nemes Tibor az 1100 év Európa közepén című tévésorozatban most megpróbálja megmutatni Magyarországot. Bejárták keresztül-kasul, s hagyták, hogy megérintse őket a tájak, városok, építmények szelleme. Részenként tizenöt perces etűdökben mesélik el benyomásaikat. Kerülve harsányságot, közhelyeket. A csütörtöki, Tolnáról, Baranyáról szóló epizódban így fogalmaznak: „A teremtő közelében naggyá és széppé lesz az ember”. Szekszárdról szólva a város szülöttét, Babits Mihályt idézik: ,Magyar vagyok. Lelkem, érzésem örökséget kapott, amelyet nem dobok el.” Meg kellene tanulnunk ilyen mondatokat szabadon kimondani. Halkan, érvényesen. Ahogy Babits. Ahogy Bayerék. GAZDA ALBERT ■ A Ki mit tud? győztesei ma indulnak a kiérdemelt ajándékútjukra, Mexikóba. Másfél hét alatt bejárják a Mexikói-öböl partvidékét, az utolsó két napot a Karib-tenger mellett, Cancumban töltik. Utazásukról filmet készít a Ki mit tud? stábja Csenterics Ágnes rendezésében. A díjazottak január 29-én érkeznek vissza Mexikóból. Információnk szerint a népdal-kategória győztese, Lakatos Mónika visszamondta az utat. Döntés kérdése Mondják az operettről, hogy elavult, de azt is, hogy a reneszánszát éli, arról is beszélnek, hogy modernizálni kell, ám arról is, hogy komolyan venni és tradicionálisnak hagyni. Annyi bizonyos, a műfaj még mindig tömegeket vonz, főként vidéken, bár az sem véletlen, hogy Budapesten operettfesztiválra készülnek. S a Fővárosi Operett Színház új igazgatójának kinevezésére. A korábbi direktor, Szinetár Miklós 1996 tavaszán a kulturális miniszter kérésére fogta magát, és az Operett igazgatói székéből átült az Operaházéba. Helyet átmenetileg Makláry László karmester foglalta el. A státusra tavaly év végén írta ki a pályázatot a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága. Nyolcan jelentkeztek. Közülük hármat - Fábri Pétert, Halasi Imrét, Kerényi Miklós Gábort - javasolt a szakmai grémium további meghallgatásra. A kulturális bizottság január 22-én dönti el, ki vezeti a Nagymező utcai zenés színházat. Kerényi Miklós Gábor most éppen a Fővárosi Operett Színházban rendez. A Van, aki forrón szereti című musicalt állítja színpadra. - Miért pályázta meg a teátrumot? - Rendezői pályafutásom mindig is a zenés műfajokhoz kötött, operához, operetthez, musicalhez és rockoperához. Amúgy pedig Makláry Lászlóval, az Operett vezető karmesterével, illetve jelenlegi megbízott igazgatójával közösen alakítottuk ki az elképzeléseinket. Azt gondoljuk, a színház vezetéséhez komoly zenei gyakorlat szükséges, és csak szakemberek őrizhetik meg a teátrum kétarcúságát. - Mármint azt, hogy musicaleket és operetteket is játszanak? - Hogy ezeket magas, és reményeink szerint nemzetközi színvonalon játsszuk. Ugyanilyen jelentősnek tartom, hogy kialakuljon egy alkotói műhely. Hiszen megvannak hozzá a zeneszerzőink, szövegíróink. - Például ? - Dés László, Presser Gábor, Kocsák Tibor, Várkonyi Mátyás, Tolcsvay László, Müller Péter, Müller Péter Sziámi, Miklós Tibor, akiket - s ez egyáltalán nem túlzás -a londoni West End csapatához tudok hasonlítani. - Többször hangoztatták a Fővárosi Önkormányzat illetékesei, menedzser típusú direktort látnának szívesen a teátrum élén. Az operettet ugyanis főként sajátos hazai exportcikként kezelik. - Furcsa státusú az Operett Színház Mert miközben állami, költségvetési intézmény, a főváros működteti, olyan műfajokat sorakoztat fel, amelyek elvileg eladható kultúrának. De Magyarországon a polgárság ma még nem tart ott, hogy a zenés előadásokat egy az egyben megvásárolja, így nagyon erősen függünk a szponzoroktól, a külföldi vevőktől, és nem utolsósorban a magyar közélettől, mivel a színházak társadalmi megítélése alakítja a támogatók, bankok, különféle cégek figyelmét egy-egy produkció iránt. Nelük sem mindegy, milyen igényességű előadásokat finanszíroznak. S ez természetesen feltételez is egy jó menedzser-igazgatót, aki - szerintem - nem feltétlenül azonos a művészeti direktorral. Amennyiben mellettem döntenek, az én személyemben inkább művészeti vezetőt kap a színház, de azért nem állnak tőlem távol a gazdasági kérdések sem. Már csak azért sem, mert az elmúlt esztendőben olyan produkciókat állítottam színpadra, amelyeknél a menedzselésre is odafigyeltem. Az Elisabeth című musical úgy jutott Budapestre, hogy a jogokat az én nevemre adták meg, én tárgyaltam Bécsben. Egy színház igazgatója nem ülhet kényelmesen a székén, ha nincsen szakmai hitele. Úgy vélem, hogy akikkel az Operettet megpályáztam, a velem együtt gondolkodó vezetői csapat, Makláry László, Müller Péter Sziámi, Miklós Tibor, Kocsák Tibor, Kentaur (Erkel László), Kállay István, mindannyian hiteles személyek. És ettől bizonyára jobban menedzselhető a színház. Itthon és külföldön is, így a magas színvonalú munkára kell épülnie a marketingnek is. - Meghagyná az egyensúlyt az operettek és a musicalek-rockoperák között? - A színház arculatát ugyanúgy formálnák a klasszikus operettek, mint a gyerekelőadások, a rockoperák, a musicalek, és az eredeti magyar zenés darabok. Ezek kicsit feszítenék az épület keretét. - És mit akar tenni? - Az a reményem, hogy a Thália befogadószínházban 1998-tól évi 50 előadást játszhatunk,majd. Ezt leírtam a pályázatomban is. És azt is, az a feladatunk, hogy az Operett Színházból egy rangos teátrumot csináljunk. - Mennyire hajlandó a kompromisszumokra? - Attól függ. - Mondjuk azt javasolnák önnek a Városházán, működjön együtt Halasi Imrével. Mert ha az egyik politikai csoport őt támogatná, a másik meg önt, a közös vezetés esetében megsokszorozhatnák a szavazatokat. - Én jelenleg az Operett igazgatói posztjára pályáztam, közvetlen társam ebben Makláry László karmester és nem egy mű-Fábri Péter író, költő, műfordító, 3 évig volt a Kolibri Színház dramaturgja. Számos dalszöveget írt, többek között a Kolumbusz, az őrült spanyol hányattatásai szárazon és vízen című rockopera egyik szerzője, menedzsere is. Azt mondta, egyelőre nem nyilatkozik. Esetleg január 22-e után. „Előre csak ígérgetésnek hangzana minden mondat, amelyek megvalósítását persze komolyan gondolom.” Máshonnan megtudtuk, pályázatában azt is leírta, egységesítené az Operett arculatát, produkciós rendszert alakítana ki, de minden változást csak megfontoltan és fokozatosan vinne végig. Több lábra állítaná a színházat. Nagyoperettek mellett igényes Broadway-musicaleket sem hagyna ki a repertoárból, oldalakon keresztül sorolja, milyen új zenés darabok kerengenek a világban, amelyekre feltétlenül oda kellene figyelni. Ugyanígy a zenés gyerekelőadásokra is. Hiszen minden színház neveli a maga közönségét. Negyedrészt különösen fontosnak tartja, hogy új magyar zenés művek szülessenek, sok rendező volt. De természetesen semmilyen kompromisszum nem kizárt. - Nemzeti jellegű intézményeink közé is szokták sorolni az Operett Színházat. Egy időben ezért is akarták a kulturális minisztérium felügyelete alá vonni. Mit gondol, ugyanolyan politikai csatározásoknak lesz kitéve, mint bármelyik más hasonló teátrumunk, akár a Nemzeti Színház, akár a Magyar Állami Operaház? - Remélem, nem. - Annak ellenére sem, hogy Halasi Imre a szocialisták gyakorló országgyűlési képviselője? - Igen. Bízom abban, hogy igazi szakmai indokok alapján döntenek. - Feltűnt, hogy karóráját még nem igazította vissza egy órával. Miért nem? - Szeretek mindenhova legalább gondolatban egy órával előbb érkezni. KARÁCSONY ÁGNES Halasi Imre azt mondta, egyelőre nem nyilatkozik. Ha elnyeri az Operett Színházat, szívesen elmondja, mit is gondol róla. Ha meg nem őt szavazzák meg, elfelejti az egészet. Persze kérdés, hasonlóan reagálnak-e a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban. Halasi ugyanis alapító tagja volt a teátrumnak 1982-ben, öt évvel később igazgató-főrendezőnek nevezték ki. Tíz esztendeje vezeti az egerszegi színházat. Tavaly újabb öt évadra bízták meg. Mandátuma 2000-ben jár le. Egy korábbi nyilatkozatából tudjuk, ennyi idő után szerinte természetes, hogy kipróbáljon egy másik helyzetet, másik feladatot. 1996-ban ezért is foglalkozott a gondolattal, megpályázza a Szegedi Nemzeti Színházat. Aztán mégsem tette.. 1994-ben egyébként a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője lett. Önmagát elsősorban rendezőnek tartja. Más forrásból tudjuk, az Operett direktori posztjára beadott pályázatában leírta, elsősorban a színház régi méltóságát szeretné visszaszerezni, és a színvonalat javítani. Komoly pedagógiai feladatnak véli az Operett társulatának és a hozzájuk csatolt Rock Színház csapatának összehangolását. S mint gyakorló színigazgató tisztában van a gazdasági kérdésekkel, tudja, hogy kevesebb költségvetésből egyszerűen képtelenség fenntartani a Nagymező utcai zenés intézményt. EVITA ELINDULT A londoni sikeres premier után számos európai országban műsorra tűzték a mozik az Evitát. A rendező, Alan Parker boldog, de kijelentette: nem csinálná meg újra. „Ez volt életem legkimerítőbb filmje - mondta -, rengeteg problémával kellett szembenéznem, nevezetesen Buenos Airesben, ahol Eva Perón hívei tüntettek a film forgatása ellen. ” A téma már 1979-ben is érdekelte, de akkor éppen a Fame-et forgatta. Időközben több forgatókönyv készült, felmerült más rendezők, így Oliver Stone neve, végül őt kérték fel, és Robert Stigwood producer ajánlatára akkor már nem mondott nemet. A szuperprodukció elkészítésére két évet áldozott az életéből. Keményen kellett dolgoznia neki is és a stábnak is, mivel - mint mondja - a zenés film precíziós gépezet, amely kizár mindenfajta improvizációt. A tényleges forgatás előtt kellett megcsinálni a hangfelvételeket, ami több mint négy hónapos stúdiómunkát jelentett. A címszereplő kiválasztása sem volt kis feladat. Meryl Streep, Michelle Pfeiffer, Barbra Streisand is esélyes volt, a szerep mégis Madonnáé lett, aki meg volt győződve arról, hogy rászabták annak az asszonynak a sorsát, aki szegénynek született, felemelkedett a csúcsokra, és népe szentté avatta. Madonna szenvedélyes levelet küldött a rendezőnek, amelyben azt írta: egész szívéből akarja a szerepet, amely felé egy „külső erő hajtja”. Parker bevallja, hogy a levél meghatotta, és bár Madonna színészi képességeit illetően nem voltak kétségei, „hóbortos sztároldala” nagyon zavarta. Mégis szerződtette, és nem bánta meg, mert Madonna lelkiismeretesen felkészült Éva Perón alakítására, és „azt is megértette, hogy itt nem ő a sztár, hanem a film. Megértette, hogy a film fontosabb, mint ő és csapatmunkát kell végezni a siker érdekében. ” Parkernek sem könnyű az argentin elnök asszony hiteles ábrázolása. Megpróbálta megtalálni az egyensúlyt Evita mítosza és a történelmi valóság között, bár kevés olyan forrás volt, amire támaszkodhatott. Sok dokumentumot megsemmisítettek a katonai diktatúra évei alatt, a megtalálhatók többsége pedig ellentmondásos volt. "Az igazság és a rendező szabadsága közül végül a szabadságot választottam. És amikor láttam Madonnát Buenos Airesben, a Rózsaszín Ház erkélyén a statiszták ezrei előtt a Ne sírj értem, Argentínát énekelni, tudtam, hogy a film valóban létezik” - mondja elérzékenyülve. A 60 millió dolláros musical igazi élete azonban csak most kezdődik. Kíváncsian várjuk a hazai bemutatót. Azért alighanem sokakban marad egy kis tüske Parker honunkkal kapcsolatos fanyalgásai miatt, de a vérbeli Madonna- és Webberrajongók alighanem túlteszik magukat ezen egy idő után - ha a film valóban jól sikerült. (GÖBÖLYÖS) Magyarországon február 27-én lesz az Evita premierje. Andrew G. Vajna mindent megpróbált, hogy a Los Angeles-i és a londoni bemutatóhoz hasonlóan nálunk is jelen legyenek a film sztárjai. A három főszereplő azonban - várhatóan - nem tud majd eljönni. Antonio Banderas ugyanis éppen a Zorro című mozit forgatja Mexikóban, s Madonna úgy döntött, most inkább anyaszerepet alakít, s otthon marad kislányával Lourdes Mariával. A Perón elnököt alakító Jonathan Pryce pedig szintén a kamera előtt tölti napjait. Andy Vajna természetesen jelen lesz a premieren. Az Evitát két hétig csak egy, a budapesti Uránia moziban játszszák majd, Amerikában is így, nem nagy közönség előtt nyitott az Evita. Bár igaz, ott nemcsak a film-, hanem az úgynevezett musicalszínházakban is játszották. SZ. A. Pryce és Madonna csak kópián lesznek itt mmmim 10^— 11 A Duna Televízió Rt. és a Duna Televízióért Alapítvány ismét megrendezi FARSANGI BÁLJÁT 1997. január 25-én, szombaton este 8 órától a Gellért Szállóban. (1111 Budapest, Szent Gellért tér 1.) A bál védnökei: SÁRA SÁNDOR ÉS DR. SZÖLLŐSY ÁRPÁD VACSORA MŰSOR TÁNC TOMBOLA A bál bevételét a Duna Televízióért Alapítvány támogatására fordítjuk! Szeretettel várjuk barátainkat, nézőinket és támogatóinkat! Megjelenés jelmezben vagy estélyi öltözékben. A belépő ára italfogyasztás nélkül: 6500 Ft Jegyrendelés, -vásárlás és minden további információ a Duna Tv Közönségszolgálatánál a 156-9682-es telefonon vagy az alapítvány titkárságán a 457-1226-os telefonszámon. _____________________________________________________1997. január 18.