Kurír - reggeli kiadás, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-01 / 31. szám

4 ITTHON GÁTFUTÁS A parlament környezetvédelmi bizottsága az Ipoly Unió nevű nemzetközi környezetvédelmi szervezet kezdeményezésére még ebben az évben az Or­szággyűlés elé kívánja tárni az Ipoly-gát ügyét. A szlovák fél ugyanis még mindig folytatja a folyón a gátépítést. 1975-ben a cél az lett volna, hogy a bős­nagymarosi erőműnél felduz­zasztott vizet ezeken a gátakon keresztül egészen Balassagyar­matig szivattyúzzák vissza. Mi­után azonban a nagymarosi erőmű nem készült el, így az Ipolyon sincs szükség gátakra. Az Ipoly Unió azt szeretné el­érni, hogy az építkezést azon­nal állítsák le. MÁSKOR, MÁSHOL Hétfőtől megváltozott műsor­rend szerint jelentkezik a rádió vidéki körzeti stúdióinak adása. A Krónika című hírműsor vár­hatóan február végére újul meg. Hajdú István, a rádió el­nöke az elmúlt időszak jelentős eredményének tartja a Regio­nális és Nemzetiségi Igazgató­ság kialakítását, és a Bartók adó szervezeti önállóságának megteremtését. Elképzelhető, hogy ha akad finanszírozó, az MR Rt. lapja, a rádióújság az eddigiektől eltérő profilú lesz. Az elnök azonban megvalósít­­hatatlannak tartja a szakszerve­zetek által indítványozott 40 százalékos fizetésemelést. OSZTRÁK DOBOZOSOK Csomagolóanyag-gyárat helye­zett pénteken üzembe Sárvá­ron az osztrák Hirsch-csoport­­hoz tartozó Hirsch Porozell. A negyven embert foglalkoztató sárvári üzemben elsősorban a szórakoztatóelektronikai ipar számára gyártanak csomagoló­anyagot. A 30 millió schillinges beruházáson kívül a Hirsch még az idén további beruházá­sokat tervez Sárváron. CSEKÉLY FEKÉLY Magyarországon mától forgal­mazzák a Pylorid elnevezésű filmtablettát, amely antibioti­kummal kombinálva a gyomor­­fekélyes és a nyombélfekélyes betegek gyógyításában jelent áttörést. A készítmény elpusz­títja a betegséget okozó He­licobacter pylori nevű bakté­riumot. Magyarországon, bár statisztika nincs róla, a becslé­sek szerint a lakosság 1,5-2 százaléka szenved gyomorfe­kélyben, amely 150-200 ezer beteget jelent évente. A gyógy­szerre a társadalombiztosítás 50 százalékos támogatást nyújt. SÖRÖN A SÖR Továbbra is a sör fogyasztási adójának csökkentését sürgetik a söripar képviselői. A hét leg­nagyobb sörgyárat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége és a pénzügyi tárca eddigi tár­gyalásai nem vezettek ered­ményre. Sőt, tovább emelke­dett a söripariak által már ed­dig is túlzottnak ítélt adó. Most már minden hektoliter sör után 2300 forintot, plusz a nettó termelői ár további 15 százalékát fizetik. A söripar sé­relmezi, hogy a bor fogyasztási adója alacsonyabb, az üdítőita­lokon pedig - ellentétben az európai gyakorlattal - nincse­nek ilyen terhek. MENEDZSERDÍJ Járai Zsigmond, a Magyar Hi­tel Bank (MHB) vezérigazga­tója kapta az év menedzsere ki­­tüntető címet a Menedzserek Országos Szövetsége pályáza­tán. A díjat Fazakas Szabolcs ipari miniszter a III. mene­dzserbálon, ma este adja át. Séta az üvegfal körül Nem szeretik az ügyvédeket a veszprémi várbörtön őrei. Ponto­sabban akkor nem kedvelik őket, amikor védenceikkel konzultál­nak - véli a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Sza­bó Gyula. - Az ügyvédi kihallga­tásokon alaposan megjáratják a foglárokat. Az új szabályoknak megfelelően alakították át a hiva­talos beszélőszobát, s azóta job­ban vigyázzák a fogva tartottakat és az ügyvédeket. A friss regula szerint például nem elég, hogy az őrök rajtuk tart­ják a szemüket, videokamerán ke­resztül is figyelik minden mozdu­latukat. Golyóálló üveg választja el egymástól védőt és védencét, s vé­ge a telefonos szép világnak is. Nyomógombos hívórendszer se­gítségével készülnek a tárgyalásra. Közép-Európa egyetlen még ma is működő várbörtönében ritkán vá­rakoznak elvetemült, gyilkossággal vádolt személyek, a manapság di­vatos bűncselekmény a meggazda­godás álmaival függ össze: csalás, sikkasztás. Egy-egy ilyen akta öt­hatszáz oldalas, az ügyvéd kényte­len oldalanként kikérdezni véden­cét. A régi szép időkben csak az orra elé tolta a paksamétát, s már várta is a választ. Most viszont a felvigyázókat várja, akik minden egyes számlával átsétálnak az üveg­fal mögé a gyanúsítotthoz, aki oszt-szoroz-bólogat, majd vissza­adja az őrnek a papírt, aki az üveg­fal újbóli megkerülésével visszabal­lag a védőhöz. Néha egy óráig is eltart a séta. Az ügyvédi kamarának esze ágá­ban sincs a börtön parancsnokát hibáztatni a hosszított műszako­kért, tudják, hogy az igazságszol­gáltatás reformjának egyik elemé­vel van dolguk, azonban örömük mégsem felhőtlen. Mint ahogy ak­kor sem igazán boldogok, amikor a túlzsúfolt börtön egyetlen hivata­los találkozóhelye éppen foglalt. Megtörténik nemegyszer, hogy órákat várnak, míg végre védence­ikkel szót válthatnak, vagy csak na­pok után jutnak be hozzá. A tör­vény ugyan azt is rögzíti, hogy a védő korlátozás nélkül beszélhet védencével, de egyes ügyvédek ez­zel visszaéltek, számlákat, átutalási elismervényeket csempésztek ki és be a börtönbe. Egyes jogvédők szerint az anomáliát egyszerűbben is megszüntethették volna, felesle­ges pénzpazarlás a börtönök milli­ós átalakítása. A rendőrség az eljá­rás kezdetén zárolhatná a számlákat... D. ZS. Alul a város, felül a börtön (Kurir-archiv) Pályadíj-módosítások Kirajzolódni látszik a megállapodás a nagy vihart kavaró autópályadíjak ügyében. A kormány, illetve a közleke­dési tárca szakemberei szerint a díjak csökkentése nem jöhet szóba, hiszen a koncessziós szerződések utólagos mó­dosítása több kárt okozhat az ország­nak, mint amit az esetleges díjcsökken­tés hozhatna az állampolgárok konyhá­jára. Az M1-es elleni per miatt máris felfüggesztették az úgynevezett pozso­nyi szakasz, vagyis az Ml5-ös építését.­­ Tárgyalunk az Ml5-ös ügyében a hitelező bankcsoporttal is,, és bizonyos közeledésről beszámolhatok - nyilatkoz­ta Lotz Károly közlekedési miniszter.­­Többet egyelőre nem mondhatok, mert roppant kényes és nehéz találkozók vár­nak még ránk. Különösen fontos ez a néhány kilométeres pálya, mert egyrészt ingyenesen használhatnák az autósok, másrészt a szlovák fél rendszeresen ér­deklődik, mikor érjük el a határt. Az or­szág szavahihetősége is kockán forog. A miniszter egyetért azzal, hogy drágák a hazai fizető-autópályák. A szakemberek úgy vélik, a kedvezmé­nyek körét és mértékét esetleg kiter­jeszthetik, a díjak mérséklése helyett, mert az alacsonyabb díjak azoknak is előnyt jelentenének, akik nem Magyar­­országon fizetnek adót. Lotz nem hagyott kétséget afelől, hogy az autópályák építését valamilyen formában folytatni kell, mert az Euró­­ai Unió követelménye, hogy azok a­atárokig érjenek. Legföljebb azon ér­demes vitatkozni, hogy koncessziós vagy állami beruházással készüljenek, illetve mekkora arányban használjanak föl költségvetési pénzeket, az üzem­anyagba­ beépített útalap forrásait, vagy az autópálya használóinak zsebébe nyúljanak-e mélyebben. Mostanában leginkább az M5-ös mi­att izott föl az indulat. Az 50-es út menti települések vezetői és lakói szerint két­­■ háromszorosára nőtt a forgalom a fize­tőpályát elkerülő gépkocsik miatt. A té­nyek ezt az állítást cáfolják, mert „csak” egyharmaddal több jármű használja a ré­gi utat. Ettől függetlenü­l a panaszok jo­gosak, és az autópálya-társasággal, vala­mint az érintett polgármesterek képvise­lőjével a tárca folytatja a tárgyalásokat. (BIHARI) Sziget a veszedelemben Hogy hogyan lehet hivatalosan lenyúlni egy szigetet vagy éppen tönkretenni? A megbízható módszert a Fővárosi Ön­kormányzatnál bárki elsajátíthatja. Szigetek lepusztításában ugyanis már komoly praxi­suk van. Legfrissebb cselekedetüket épp a napokban hajtották végre mindenki Mar­­itszigete és a legújabb áldozatuk, a XIII. ended önkormányzat ellen.­­Az eset halla­tán déja vu érzésünk támad, mert a körül­mények és a következmények rendre meg­egyeznek a Palotai-sziget hároméves huza­vonájával. Kezdve azzal, hogy a Margitszi­get világörökségünk része, szintén az or­szág páratlan természeti szépségű területe. Az elmúlt időszakban viszont környezeté­nek állapota, közbiztonsága megromlott, az idegenforgalomban kivívott hírneve jelen­tősen megkopott. A XIII. kerületi önkormányzat a sziget ér­dekében több mint egy évvel ezelőtt kezde­ményezte a tarthatatlan helyzet megváltozta­tását, a szigetnek a valós értékén való kezelé­sét. Ezzel a főváros vezetősége és szakembe­rei is egyetértettek, és javasolták, hogy a két önkormányzat együttesen hozza létre a köz­hasznú társaságot. Sőt előzetesen megálla­pdtak abban, hogy a főváros húszmillió, k­erület pedig ötmillió forinttal támogatja majd a társaságot. A napokban összeült Fő­városi Közgyűlés megismételve az ominózus 94-es esetet, saját szakemberei által benyúj­tott javaslatát leszavazta, arra hivatkozva, hogy a cég túlzottan bevételorientáltnak tű­nik, szerintük még belépődíjat is szednének. Az érintett önkormányzat szerint a fővárosi döntés nem a lakosság javát szolgálja. A kér­désben mindenféle ostoba ürügyekre hivat­kozva azért léptek vissza, mert bizonyos lob­byk érdekei így kívánták. A XIII. kerület pol­gármestere, Tóth József panaszával Demsz­ky Gáborhoz fordul, az újratárgyalások ter­mészetesen eltolódnak. Pont úgy, mint a már tönkretett Palotai­sziget és az újpesti polgármester, Derce Tamás esetében, akivel a bolondját már há­rom éve járatják. Az elkeseredett polgár­­mester lapunknak elmondta, ha szigetük ügyében nem születik végre döntés és hoz­zányúlnak az erdőkhöz, nyílt levélben a nyilvánosság előtt fogja feltárni ezt az egész drámát és azt a sok hazugságot, amit a Fő­városi Önkormányzat megenged magának. NAGY ERIKA Tőkés kisebbség A magyar-rom­án viszonyban bekövetkezett vál­tozásokat álmegbékélésnek nevezi Tőkés Lász­ló püspök. Mindegyre kifejti: bár a Romániai Magyar Demokrata Szövetség koalícióra lépett a választásokon győztes román párttömörüléssel, bár több miniszterük, államtitkáruk van a román kormány­ban, mintha semmi se változna. A bűnrossz tanügyi­­ törvény van érvényben, a kétnyelvű táblákat továbbra sem teszik ki, az egyházi javak visszaadásáról a kor­mányprogram egy szót sem tartalmaz. Kicsit furcsa, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-ben sem bízik. A héten önkormányzati konferencia zajlik Budapes­ten, amelyen a környező országok településeinek pol­gármesterei, szakértői tanácskoznak az önkormányzati­ság jövőjéről. Az egyik szünetben a Tőkés-jelenségről kérdeztük a Romániából jötteket. Albert Álmos, a székelyföldi nagyváros, Sepsi­­szentgyörgy polgármestere szerint Tőkés László a romániai magyarság kiemelkedő személyisége. A te­mesvári forradalom kirobbanásában játszott szerepe miatt véleményére még nagyon sokan kíváncsiak. Igaz, keményen, pesszimistán kezeli az „ügyeket”. Például a kormánykoalícióba való belépést is, bár szövetségi képviselők tanácsának ülésén, a múlt év végén, a püspök úr is elfogadta a többségi döntést. Albert úr elismerte, az utóbbi időben az RMDSZ vezetése többször vitatta Tőkés úr bizonyos kijelen­téseit, ajánlásait. Ezeket a vitákat talán úgy lehetne elkerülni, ha a püspök úr az RMDSZ-szel is kommunikálna... Romulus Zamfir, Kolozsvár önkormányzati taná­csosa úgy ítélte meg, hogy az utóbbi időben csillapo­dott a Tőkés László és román ellenfelei közötti disputa ereje. Sajnos el kell ismerni, mondta, hogy a püspök úr a szélsőséget képviselte, képviseli. Olyanszerű szélsősé­get, mint amilyen Kolozsváron Georghe Funar nacio­nalista polgármester és csapata. Egy igazán demokrati­kus rendszerben a szélsőségeket nem kedvelik, mert bebizonyosodott, feszültségek, konfliktusok okozói. Szerencsére Tőkés az RMDSZ-en belül is kis, és re­mélhetőleg egyre kisebb frakciót képviselt. * * Horn Gyula miniszterelnök pénteken parlamenti dol­­ozószobájában fogadta Tom Lantost, az amerikai ongresszus emberi jogi bizottságának társelnökét. Lantos a román fővárosból érkezett hozzánk. Mint is­meretes, Bukarestben elégedett volt a demokratikus változásokkal, a romániai magyarok szervezetének kor­mányzati szerepvállalásával is, s kijelentette: személy szerint síkra száll, hogy Románia Csehországgal, Len­gyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával egy­idejűleg tárgyaljon a NATO-ba való felvételről., (KIBEDIV.) Aki nem bízik az RMDSZ-ben (Kurir-archiv) 1997. február 1. Hosszú távú kapcsolat Az F-16-osokat gyártó amerikai Lockheed Martin alelnöke Magyarország szuverén jogának tekinti, hogy az ezredfordu­ló után milyen vadászgépekkel cseréli le az elöregedett MIG-21-23-asait. Robert H. Trice a Kurír kérdésére vála­szolva mindehhez még hozzátette: szerinte természetesen az F-16-osok a világ legjobb gépmadarai. Nem kommentálta ér­demben lapunk azon információját, miszerint a magyar kor­mánytól nem idegen az a gondolat, hogy a drága nyugati va­dászgépek helyett MIG-29-eseket vásároljon az orosz állam­­adósság fejében. Annyit azonban megjegyzett, vállalata szeretne hosszabb távú gazdasági kapcsolatokat kialakítani Magyarországgal, ezért is írtak alá tegnap Fazakas Szabolcs ipari miniszterrel egy ipari együttműködésről szóló megállapodást. Ennek lé­nyege, hogy a Lockheed Martin hozzájárul a magyar fizetési mérleg javításához azzal, hogy új exportpiacokat nyit meg a magyar vállalatok előtt, és szélesebb lehetőséget kínál a mo­dern technológia átadására és a beruházásokra. Az alelnök szerint az amerikai repülőgépgyártó vállalat Magyarország számára ipari beruházásokra és vegyes vállalatok létrehozásá­ra nyújt lehetőséget. Az alelnöktől hiába kérdeztünk rá, mennyiért kínálja cége az F-16-osokat Magyarországnak, nem volt hajlandó konkrét összeget mondani. Csak annyit közölt, meg tudnak majd egyezni az árakat illetően, ami azt is jelenti, hogy figyelembe veszik a magyar realitásokat és esetleges kívánságokat. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi mi­niszter, miután aláírta a Lockheed Martin alelnökével az ipari együttműködési megállapodást, rövid nyilatkozatot adott a Kurírnak az esetleges orosz vadászgépek vásárlásának lehető­ségéről. Hangsúlyozta, amíg a kormány nem írja ki a tendert, felesleges és értelmetlen találgatni, milyen gépmadarakkal fogja Magyarország korszerűsíteni a légierőt. Hozzátette, ta­valy azért nem írták ki a vadászgépek a vásárlására vonatkozó pályázatot, mert a Horn vezette kabinet úgy látta jónak,,előbb tisztázza a NATO-csatlakozás feltételeit. (SZILÁGYI) Panaszkodni érdemes Az egyik törvény jön a másik után, mintha csak futószalag szállítaná őket. De a szalagra a teljesít­mény érdekében egyre több és több kerül. A szin­te létkérdést jelentő ellenőrzés pedig az időszűke miatt elmaradt, melynek az lett a következménye, hogy a sok törvény közé még több selejt került. És hogy mit tehet az állampolgár, ha észreveszi a hi­bát, egyáltalán tehet-e valamit megszüntetésének érdekében? Kénytelen dühödt tehetetlenséggel figyelni, mint ítélkeznek róla? Erről kérdeztük a szegedi József Attila Tudomány Egyetem alkot­mányjogászát, dr. Tóth Károlyt. JgyfSf: Egy állam­polgár kezdeményezhet-e felül­vizsgálatot az Alkotmánybíróságon, ha szerinte alkot­mánysértő­ egy törvény? T. K.: Igen. Az alkotmánybírósági törvény ma már megadja a lehetőségét a kezdeményezésnek. Míg a legtöbb országban a sok bejelentés miatt előírtak egy ügyvédi kényszert, addig Magyaror­szágon bárki közvetlenül panaszt tehet. KUISI: Van-e valamtui különleges feltétele a vizsgálat elindításának? T. K.: Ami nagyon fontos, a panaszos akkor is kérheti a vizsgálatot, ha neki személyes hátránya nem származik a kifogásolt törvény miatt. De aki kérvényében nem javasolja a kritizált jogszabály megsemmisítését, az nem tesz mást, mint levele­zik az Alkotmánybírósággal. Ezért senkinek sem javaslom, hogy felkészületlenül indítványozzon, csak komoly, többoldalas, jól megindokolt bead­vánnyal foglalkoznak. ■wrir Volt már arra példa, hogy valaki az Alkot­­mánybíróságon panaszt tett, s kérését végrehajtották? T. K.: Két ilyen esetről tudok. Az egyiket 1942- ben egy nő, bizonyos S. J.-né adta be, aki a munkaügyi törvényben talált kifogásolnivalót, s vélte úgy, hogy sérti az alkom­ányt. A másik panaszos 1991-ben a tár­sadalombiztosítási törvénnyel nem értett egyet és kér­te a hibás jogszabály megsemmisítését. Sikerült nekik. N. E.

Next