Kurír - reggeli kiadás, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-01 / 31. szám
4 ITTHON GÁTFUTÁS A parlament környezetvédelmi bizottsága az Ipoly Unió nevű nemzetközi környezetvédelmi szervezet kezdeményezésére még ebben az évben az Országgyűlés elé kívánja tárni az Ipoly-gát ügyét. A szlovák fél ugyanis még mindig folytatja a folyón a gátépítést. 1975-ben a cél az lett volna, hogy a bősnagymarosi erőműnél felduzzasztott vizet ezeken a gátakon keresztül egészen Balassagyarmatig szivattyúzzák vissza. Miután azonban a nagymarosi erőmű nem készült el, így az Ipolyon sincs szükség gátakra. Az Ipoly Unió azt szeretné elérni, hogy az építkezést azonnal állítsák le. MÁSKOR, MÁSHOL Hétfőtől megváltozott műsorrend szerint jelentkezik a rádió vidéki körzeti stúdióinak adása. A Krónika című hírműsor várhatóan február végére újul meg. Hajdú István, a rádió elnöke az elmúlt időszak jelentős eredményének tartja a Regionális és Nemzetiségi Igazgatóság kialakítását, és a Bartók adó szervezeti önállóságának megteremtését. Elképzelhető, hogy ha akad finanszírozó, az MR Rt. lapja, a rádióújság az eddigiektől eltérő profilú lesz. Az elnök azonban megvalósíthatatlannak tartja a szakszervezetek által indítványozott 40 százalékos fizetésemelést. OSZTRÁK DOBOZOSOK Csomagolóanyag-gyárat helyezett pénteken üzembe Sárváron az osztrák Hirsch-csoporthoz tartozó Hirsch Porozell. A negyven embert foglalkoztató sárvári üzemben elsősorban a szórakoztatóelektronikai ipar számára gyártanak csomagolóanyagot. A 30 millió schillinges beruházáson kívül a Hirsch még az idén további beruházásokat tervez Sárváron. CSEKÉLY FEKÉLY Magyarországon mától forgalmazzák a Pylorid elnevezésű filmtablettát, amely antibiotikummal kombinálva a gyomorfekélyes és a nyombélfekélyes betegek gyógyításában jelent áttörést. A készítmény elpusztítja a betegséget okozó Helicobacter pylori nevű baktériumot. Magyarországon, bár statisztika nincs róla, a becslések szerint a lakosság 1,5-2 százaléka szenved gyomorfekélyben, amely 150-200 ezer beteget jelent évente. A gyógyszerre a társadalombiztosítás 50 százalékos támogatást nyújt. SÖRÖN A SÖR Továbbra is a sör fogyasztási adójának csökkentését sürgetik a söripar képviselői. A hét legnagyobb sörgyárat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége és a pénzügyi tárca eddigi tárgyalásai nem vezettek eredményre. Sőt, tovább emelkedett a söripariak által már eddig is túlzottnak ítélt adó. Most már minden hektoliter sör után 2300 forintot, plusz a nettó termelői ár további 15 százalékát fizetik. A söripar sérelmezi, hogy a bor fogyasztási adója alacsonyabb, az üdítőitalokon pedig - ellentétben az európai gyakorlattal - nincsenek ilyen terhek. MENEDZSERDÍJ Járai Zsigmond, a Magyar Hitel Bank (MHB) vezérigazgatója kapta az év menedzsere kitüntető címet a Menedzserek Országos Szövetsége pályázatán. A díjat Fazakas Szabolcs ipari miniszter a III. menedzserbálon, ma este adja át. Séta az üvegfal körül Nem szeretik az ügyvédeket a veszprémi várbörtön őrei. Pontosabban akkor nem kedvelik őket, amikor védenceikkel konzultálnak - véli a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Szabó Gyula. - Az ügyvédi kihallgatásokon alaposan megjáratják a foglárokat. Az új szabályoknak megfelelően alakították át a hivatalos beszélőszobát, s azóta jobban vigyázzák a fogva tartottakat és az ügyvédeket. A friss regula szerint például nem elég, hogy az őrök rajtuk tartják a szemüket, videokamerán keresztül is figyelik minden mozdulatukat. Golyóálló üveg választja el egymástól védőt és védencét, s vége a telefonos szép világnak is. Nyomógombos hívórendszer segítségével készülnek a tárgyalásra. Közép-Európa egyetlen még ma is működő várbörtönében ritkán várakoznak elvetemült, gyilkossággal vádolt személyek, a manapság divatos bűncselekmény a meggazdagodás álmaival függ össze: csalás, sikkasztás. Egy-egy ilyen akta öthatszáz oldalas, az ügyvéd kénytelen oldalanként kikérdezni védencét. A régi szép időkben csak az orra elé tolta a paksamétát, s már várta is a választ. Most viszont a felvigyázókat várja, akik minden egyes számlával átsétálnak az üvegfal mögé a gyanúsítotthoz, aki oszt-szoroz-bólogat, majd visszaadja az őrnek a papírt, aki az üvegfal újbóli megkerülésével visszaballag a védőhöz. Néha egy óráig is eltart a séta. Az ügyvédi kamarának esze ágában sincs a börtön parancsnokát hibáztatni a hosszított műszakokért, tudják, hogy az igazságszolgáltatás reformjának egyik elemével van dolguk, azonban örömük mégsem felhőtlen. Mint ahogy akkor sem igazán boldogok, amikor a túlzsúfolt börtön egyetlen hivatalos találkozóhelye éppen foglalt. Megtörténik nemegyszer, hogy órákat várnak, míg végre védenceikkel szót válthatnak, vagy csak napok után jutnak be hozzá. A törvény ugyan azt is rögzíti, hogy a védő korlátozás nélkül beszélhet védencével, de egyes ügyvédek ezzel visszaéltek, számlákat, átutalási elismervényeket csempésztek ki és be a börtönbe. Egyes jogvédők szerint az anomáliát egyszerűbben is megszüntethették volna, felesleges pénzpazarlás a börtönök milliós átalakítása. A rendőrség az eljárás kezdetén zárolhatná a számlákat... D. ZS. Alul a város, felül a börtön (Kurir-archiv) Pályadíj-módosítások Kirajzolódni látszik a megállapodás a nagy vihart kavaró autópályadíjak ügyében. A kormány, illetve a közlekedési tárca szakemberei szerint a díjak csökkentése nem jöhet szóba, hiszen a koncessziós szerződések utólagos módosítása több kárt okozhat az országnak, mint amit az esetleges díjcsökkentés hozhatna az állampolgárok konyhájára. Az M1-es elleni per miatt máris felfüggesztették az úgynevezett pozsonyi szakasz, vagyis az Ml5-ös építését. Tárgyalunk az Ml5-ös ügyében a hitelező bankcsoporttal is,, és bizonyos közeledésről beszámolhatok - nyilatkozta Lotz Károly közlekedési miniszter.Többet egyelőre nem mondhatok, mert roppant kényes és nehéz találkozók várnak még ránk. Különösen fontos ez a néhány kilométeres pálya, mert egyrészt ingyenesen használhatnák az autósok, másrészt a szlovák fél rendszeresen érdeklődik, mikor érjük el a határt. Az ország szavahihetősége is kockán forog. A miniszter egyetért azzal, hogy drágák a hazai fizető-autópályák. A szakemberek úgy vélik, a kedvezmények körét és mértékét esetleg kiterjeszthetik, a díjak mérséklése helyett, mert az alacsonyabb díjak azoknak is előnyt jelentenének, akik nem Magyarországon fizetnek adót. Lotz nem hagyott kétséget afelől, hogy az autópályák építését valamilyen formában folytatni kell, mert az Euróai Unió követelménye, hogy azok aatárokig érjenek. Legföljebb azon érdemes vitatkozni, hogy koncessziós vagy állami beruházással készüljenek, illetve mekkora arányban használjanak föl költségvetési pénzeket, az üzemanyagba beépített útalap forrásait, vagy az autópálya használóinak zsebébe nyúljanak-e mélyebben. Mostanában leginkább az M5-ös miatt izott föl az indulat. Az 50-es út menti települések vezetői és lakói szerint két■ háromszorosára nőtt a forgalom a fizetőpályát elkerülő gépkocsik miatt. A tények ezt az állítást cáfolják, mert „csak” egyharmaddal több jármű használja a régi utat. Ettől függetlenül a panaszok jogosak, és az autópálya-társasággal, valamint az érintett polgármesterek képviselőjével a tárca folytatja a tárgyalásokat. (BIHARI) Sziget a veszedelemben Hogy hogyan lehet hivatalosan lenyúlni egy szigetet vagy éppen tönkretenni? A megbízható módszert a Fővárosi Önkormányzatnál bárki elsajátíthatja. Szigetek lepusztításában ugyanis már komoly praxisuk van. Legfrissebb cselekedetüket épp a napokban hajtották végre mindenki Maritszigete és a legújabb áldozatuk, a XIII. ended önkormányzat ellen.Az eset hallatán déja vu érzésünk támad, mert a körülmények és a következmények rendre megegyeznek a Palotai-sziget hároméves huzavonájával. Kezdve azzal, hogy a Margitsziget világörökségünk része, szintén az ország páratlan természeti szépségű területe. Az elmúlt időszakban viszont környezetének állapota, közbiztonsága megromlott, az idegenforgalomban kivívott hírneve jelentősen megkopott. A XIII. kerületi önkormányzat a sziget érdekében több mint egy évvel ezelőtt kezdeményezte a tarthatatlan helyzet megváltoztatását, a szigetnek a valós értékén való kezelését. Ezzel a főváros vezetősége és szakemberei is egyetértettek, és javasolták, hogy a két önkormányzat együttesen hozza létre a közhasznú társaságot. Sőt előzetesen megállapdtak abban, hogy a főváros húszmillió, kerület pedig ötmillió forinttal támogatja majd a társaságot. A napokban összeült Fővárosi Közgyűlés megismételve az ominózus 94-es esetet, saját szakemberei által benyújtott javaslatát leszavazta, arra hivatkozva, hogy a cég túlzottan bevételorientáltnak tűnik, szerintük még belépődíjat is szednének. Az érintett önkormányzat szerint a fővárosi döntés nem a lakosság javát szolgálja. A kérdésben mindenféle ostoba ürügyekre hivatkozva azért léptek vissza, mert bizonyos lobbyk érdekei így kívánták. A XIII. kerület polgármestere, Tóth József panaszával Demszky Gáborhoz fordul, az újratárgyalások természetesen eltolódnak. Pont úgy, mint a már tönkretett Palotaisziget és az újpesti polgármester, Derce Tamás esetében, akivel a bolondját már három éve járatják. Az elkeseredett polgármester lapunknak elmondta, ha szigetük ügyében nem születik végre döntés és hozzányúlnak az erdőkhöz, nyílt levélben a nyilvánosság előtt fogja feltárni ezt az egész drámát és azt a sok hazugságot, amit a Fővárosi Önkormányzat megenged magának. NAGY ERIKA Tőkés kisebbség A magyar-román viszonyban bekövetkezett változásokat álmegbékélésnek nevezi Tőkés László püspök. Mindegyre kifejti: bár a Romániai Magyar Demokrata Szövetség koalícióra lépett a választásokon győztes román párttömörüléssel, bár több miniszterük, államtitkáruk van a román kormányban, mintha semmi se változna. A bűnrossz tanügyi törvény van érvényben, a kétnyelvű táblákat továbbra sem teszik ki, az egyházi javak visszaadásáról a kormányprogram egy szót sem tartalmaz. Kicsit furcsa, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-ben sem bízik. A héten önkormányzati konferencia zajlik Budapesten, amelyen a környező országok településeinek polgármesterei, szakértői tanácskoznak az önkormányzatiság jövőjéről. Az egyik szünetben a Tőkés-jelenségről kérdeztük a Romániából jötteket. Albert Álmos, a székelyföldi nagyváros, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint Tőkés László a romániai magyarság kiemelkedő személyisége. A temesvári forradalom kirobbanásában játszott szerepe miatt véleményére még nagyon sokan kíváncsiak. Igaz, keményen, pesszimistán kezeli az „ügyeket”. Például a kormánykoalícióba való belépést is, bár szövetségi képviselők tanácsának ülésén, a múlt év végén, a püspök úr is elfogadta a többségi döntést. Albert úr elismerte, az utóbbi időben az RMDSZ vezetése többször vitatta Tőkés úr bizonyos kijelentéseit, ajánlásait. Ezeket a vitákat talán úgy lehetne elkerülni, ha a püspök úr az RMDSZ-szel is kommunikálna... Romulus Zamfir, Kolozsvár önkormányzati tanácsosa úgy ítélte meg, hogy az utóbbi időben csillapodott a Tőkés László és román ellenfelei közötti disputa ereje. Sajnos el kell ismerni, mondta, hogy a püspök úr a szélsőséget képviselte, képviseli. Olyanszerű szélsőséget, mint amilyen Kolozsváron Georghe Funar nacionalista polgármester és csapata. Egy igazán demokratikus rendszerben a szélsőségeket nem kedvelik, mert bebizonyosodott, feszültségek, konfliktusok okozói. Szerencsére Tőkés az RMDSZ-en belül is kis, és remélhetőleg egyre kisebb frakciót képviselt. * * Horn Gyula miniszterelnök pénteken parlamenti dolozószobájában fogadta Tom Lantost, az amerikai ongresszus emberi jogi bizottságának társelnökét. Lantos a román fővárosból érkezett hozzánk. Mint ismeretes, Bukarestben elégedett volt a demokratikus változásokkal, a romániai magyarok szervezetének kormányzati szerepvállalásával is, s kijelentette: személy szerint síkra száll, hogy Románia Csehországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával egyidejűleg tárgyaljon a NATO-ba való felvételről., (KIBEDIV.) Aki nem bízik az RMDSZ-ben (Kurir-archiv) 1997. február 1. Hosszú távú kapcsolat Az F-16-osokat gyártó amerikai Lockheed Martin alelnöke Magyarország szuverén jogának tekinti, hogy az ezredforduló után milyen vadászgépekkel cseréli le az elöregedett MIG-21-23-asait. Robert H. Trice a Kurír kérdésére válaszolva mindehhez még hozzátette: szerinte természetesen az F-16-osok a világ legjobb gépmadarai. Nem kommentálta érdemben lapunk azon információját, miszerint a magyar kormánytól nem idegen az a gondolat, hogy a drága nyugati vadászgépek helyett MIG-29-eseket vásároljon az orosz államadósság fejében. Annyit azonban megjegyzett, vállalata szeretne hosszabb távú gazdasági kapcsolatokat kialakítani Magyarországgal, ezért is írtak alá tegnap Fazakas Szabolcs ipari miniszterrel egy ipari együttműködésről szóló megállapodást. Ennek lényege, hogy a Lockheed Martin hozzájárul a magyar fizetési mérleg javításához azzal, hogy új exportpiacokat nyit meg a magyar vállalatok előtt, és szélesebb lehetőséget kínál a modern technológia átadására és a beruházásokra. Az alelnök szerint az amerikai repülőgépgyártó vállalat Magyarország számára ipari beruházásokra és vegyes vállalatok létrehozására nyújt lehetőséget. Az alelnöktől hiába kérdeztünk rá, mennyiért kínálja cége az F-16-osokat Magyarországnak, nem volt hajlandó konkrét összeget mondani. Csak annyit közölt, meg tudnak majd egyezni az árakat illetően, ami azt is jelenti, hogy figyelembe veszik a magyar realitásokat és esetleges kívánságokat. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, miután aláírta a Lockheed Martin alelnökével az ipari együttműködési megállapodást, rövid nyilatkozatot adott a Kurírnak az esetleges orosz vadászgépek vásárlásának lehetőségéről. Hangsúlyozta, amíg a kormány nem írja ki a tendert, felesleges és értelmetlen találgatni, milyen gépmadarakkal fogja Magyarország korszerűsíteni a légierőt. Hozzátette, tavaly azért nem írták ki a vadászgépek a vásárlására vonatkozó pályázatot, mert a Horn vezette kabinet úgy látta jónak,,előbb tisztázza a NATO-csatlakozás feltételeit. (SZILÁGYI) Panaszkodni érdemes Az egyik törvény jön a másik után, mintha csak futószalag szállítaná őket. De a szalagra a teljesítmény érdekében egyre több és több kerül. A szinte létkérdést jelentő ellenőrzés pedig az időszűke miatt elmaradt, melynek az lett a következménye, hogy a sok törvény közé még több selejt került. És hogy mit tehet az állampolgár, ha észreveszi a hibát, egyáltalán tehet-e valamit megszüntetésének érdekében? Kénytelen dühödt tehetetlenséggel figyelni, mint ítélkeznek róla? Erről kérdeztük a szegedi József Attila Tudomány Egyetem alkotmányjogászát, dr. Tóth Károlyt. JgyfSf: Egy állampolgár kezdeményezhet-e felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságon, ha szerinte alkotmánysértő egy törvény? T. K.: Igen. Az alkotmánybírósági törvény ma már megadja a lehetőségét a kezdeményezésnek. Míg a legtöbb országban a sok bejelentés miatt előírtak egy ügyvédi kényszert, addig Magyarországon bárki közvetlenül panaszt tehet. KUISI: Van-e valamtui különleges feltétele a vizsgálat elindításának? T. K.: Ami nagyon fontos, a panaszos akkor is kérheti a vizsgálatot, ha neki személyes hátránya nem származik a kifogásolt törvény miatt. De aki kérvényében nem javasolja a kritizált jogszabály megsemmisítését, az nem tesz mást, mint levelezik az Alkotmánybírósággal. Ezért senkinek sem javaslom, hogy felkészületlenül indítványozzon, csak komoly, többoldalas, jól megindokolt beadvánnyal foglalkoznak. ■wrir Volt már arra példa, hogy valaki az Alkotmánybíróságon panaszt tett, s kérését végrehajtották? T. K.: Két ilyen esetről tudok. Az egyiket 1942- ben egy nő, bizonyos S. J.-né adta be, aki a munkaügyi törvényben talált kifogásolnivalót, s vélte úgy, hogy sérti az alkományt. A másik panaszos 1991-ben a társadalombiztosítási törvénnyel nem értett egyet és kérte a hibás jogszabály megsemmisítését. Sikerült nekik. N. E.