Kurír - reggeli kiadás, 1997. március (8. évfolyam, 59-87. szám)

1997-03-18 / 75. szám

1997. március 18. PARLAMENETEK hogy ne okozzon nagyobb kárt, mint amennyit muszáj. Az előzetesen kedvezőtlen előjelek ellenére a Ház egy­hangú kézfeltartással napirendre vette Áder János (Fidesz-MPP) ama javaslatát, miszerint a pártok szék­ház- és egyéb gazdasági ügyeit kivizsgálandó a meg­lévő székházalbizottság mellé hozzanak létre önálló vizsgálóbizottságot. Napirendben a honatyák többek között tovább ragozták az olajbizottság jelentését. PRESZTÍZSKÉRDÉS Vélhetően egy országos éhezést előidéző aszály sem váltott volna ki akkora indulatokat a hon­atyákból, mint az SZDSZ-es Dornbach Alajos napirend előtti felszólalása. Igaz, ebben nem csip-csup országos kérdésekről volt szó, hanem olyan eget rengető ügyről, mint a pártok presztízse. Ugyanis a felszólalás­ban feszegetett kérdés, az alkot­mánybírók jelölése körül évek óta tartó huzavona erről szól. A kormánypártiak jelöltjével együtt vagy külön válasszák-e az ellenzék jelöltjét, hogy szakmai szervezetek beleszóljanak-e a bí­rák jelölésébe? A képviselőik úgy érezték, ez az az ügy, amiért hadba kell szállni egymás ellen, eszköz nem számít. Nem csoda, hogy a vitában olyan jelzőket akasztottak az igen tisztelt képviselők egymásra, mint per­sona non grata (nemkívánatos személy), alantas, nemtelen. KISPÁRNACSATÁK Kétségkívül hasznosak azok a kispárnák, amelyeket egyes képviselők rendszeresítettek az ülésteremben. A puha alkalma­tosságok nemcsak a kemény ülőkéktől, hanem a kényelmet­len vitáktól, is némi védelmet nyújtanak, így volt ez tegnap egy másik ügynél is. Ugyanis, ha már benne voltak, a honszülők egy másik, igencsak sok embert, éppen 386-ot (eny­­nyi képviselő van az Országgyűlésben) érintő kér­désben is egymásnak estek. A képviselőik összeférhetetlen­ségéről szóló törvény volt a ki­indulási pont, a folytatást pedig Pokorni Zoltán (Fidesz) pre­zentálta. Ítélete gyorsan, nyer­sen érte Pál László MOL- elnök-MSZP-képviselőt. Po­korni szerint a régi pártállami időket idézi az, hogy Pál pártjá­tól kérte, döntse el, vállalati főnök vagy országgyűlési kép­viselő maradjon-e. Hogy ponto­san idézzük Pokornit: „A pártál­lam kísérlete bolyong a demokrácia egyik legfontosabb törvénye felett” Az ellenzék többi pártja is he­lyeselt, különösen Isépy Tamás (KDNP) példája volt szemléle­tes: kétségkívül jó lenne a fele­ség mellett megtartani a szeretőt is, főleg, ha az egyik nagyon gazdag. De hát ez nem megy, a kettő közül választani kell Szegénységi bizonyítvány, hogy a feleség és a szerető kö­zötti döntéshez az illető más se­gítségét kéri. Pál László kikérte magának a feltételezést, közöl­te, ő fog dönteni. Csupán arról van szó, mondta Pál, hogy távo­zása a MOL éléről jelentős, or­szágos kárt okozna, csakúgy, mintha az MSZP képviselői székét hagyná ott. A párt véle­ményét csupán azért kérte. ÜNNEPRONTÓK A napirend előtti felszólalások végén felcsillant egy pici remény, hogy mégiscsak akad valami, amiben a háborús felek egyet tudnak érteni. A parlamenti pat­kó mindkét oldala vastapssal kö­szöntötte ugyanis Szabó Iván (MDNP) felszólalását, amely nem véletlenül arról szólt, rossz dolog, hogy a nemzet egyik leg­nagyobb ünnepét, március 15-ét az ország megosztottan ünnepel­te, a jövőben együtt kellene. No de nem azért képviselő a képviselő, hogy kibújjon a bőréből, ezt a témát is végül töb­ben felhasználták arra, hogy nem éppen hízelgő jelzőket aggas­sanak egymásra. A szócsata summázatát Pető Iván, az SZDSZ vezetője adta: szégyen, szégyen, szégyen! (BEB) Tiszteletkörök Nem verseng egymással Csehország és Magyarország, hogy valamelyikük előbb kerüljön be a NATO-ba vagy az­­ Európai Unióba, de jó érzés tudni, hogy mindkét országot az első körben emlegetik - kezdte Horn Gyula a Vacláv Klaus cseh miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, ahol a csatlakozási tárgyalások megkezdését legkéső­bb 1998 elejére tette a magyar miniszterelnök Érdekeltek vagyunk ab­ban, mondta, hogy Szlovákia és Romá­nia mielőbb, akár már az első körben csatlakozzon az euro-atlanti integráció­hoz, és Csehországgal is közösek a stra­tégiai érdekeink, még ha a két ország külön-külön keresi is a boldogulás útját. A cseh miniszterelnök országaink kapcsolatát kiválónak nevezte. Mint mondta: semmilyen vitás kérdés nincs a két fél között. A prágai orosz nagy­követ kijelentését - mely szerint, ha Csehország folytatja az integrációs tö­rekvéseit, Oroszország felül fogja vizs­­álni a kétoldalú kapcsolatokat - sok­­olónak nevezte. Reméli, hogy ez ma­gánvélemény, és Moszkva elhatároló­dik tőle. Ha pedig nem, eggyel több ok, hogy az ország mielő­bb belépjen a NATO-ba. B. K. Dacolva az idővel­Fotó: KERTÉSZ GÁBOR CSÚCSFORGALOM Magyarországon az utóbbi hetekben egymás­nak adták a kilincset vezető külföldi politikusok. A francia és a német államfő, az előző és a je­lenlegi osztrák kancellár, a román külügyminisz­ter, illetve miniszterelnök, most pedig a cseh mi­niszterelnök. Szent-Iványi István külügyi állam­titkárt kérdeztük, mi lehet ennek az oka.­­ Ez mindenképpen a növekvő elismertség jele. A nyugat-európai politikusok egyre in­kább úgy tekintenek Magyarországra, mint szövetségesre, mint az európai szervezetek tagjára. A szomszédokkal pedig az aktív kul­turális és politikai kapcsolatok vezettek idáig. Ez az aktív munka már az előző kormány ide­jén is jellemző volt. A zsúfolt program egyéb­ként ezután is folytatódik, hamarosan a brit külügyminiszter érkezik hazánkba. Horn Gyu­la hamarosan Délkelet-Ázsiába, Göncz Árpád pedig Dél-Amerikába utazik. P. Z. Parlamenti képviselőt titkosszolgálatilag sem lehet csak úgy megfigyelni. Külön procedúra szükséges ehhez. Mi azonban fittyet hányunk a tiltásokra, meglessük őket, sőt meg is írjuk, hogy képviselőink mit csinálnak a Parlamentben, az ülés­teremben, milyen ruhában, cipőben mutatkoznak, mit esznek, isznak a büfében, no meg azt is, kivel húzódnak félre a t. Ház folyosóin, esetleg miről pusmognak. Németh Zsolt, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője épen és egészségesen tért meg hétvégi ukrajnai, március 15-e apropóján abszolvált turnéjáról. A honatya a Ház leg­sárgább nyakkendőjében pompázva hallgat­ta szónokló társait, s közben alig-alig nyil­vánult meg. Talán csak Isépy Tamás poén­jai alkalmából mosolyodott el ápolt bajsza alatt, no meg olykor váltott néhány szót a körötte ücsörgőkkel. Igaz, Szekeres Imre MSZP-frakcióvezető egyik kijelentése után kibuggyant belőle egy szolid „Hajrá, Imre!” Egyszóval a testőrfrizurás politikus türelmesen kivárta, hogy az utolsó napirend előtti kapcsán elmondhassa a magáét. Majd sebtében átlapozta a napi sajtót, és táskáját megragadva távozott. G. A. ■■■■■■Mi Fotó: HEGEDŰS ÁKOS Kézi vezérlés A tévé elnökének, Peták Istvánnak a levál­tását szorgalmazza a kuratórium egyik tag­ja. Vadász János, akit a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma delegált a tévés grémiumba, úgy véli, Peták több mint fél­éves uralma alatt csak szélesítette a léket a média amúgy is süllyedő zászlóshajóján. Törvényt szeg, hiszen az előírt határidőket nemhogy betartaná, hanem nyíltan vállal­ja, hogy esze ágában sincs meg jó néhány évig megalkotni például az MTV Rt. köz­­szolgálati műsor-szolgáltatási szabályzatát. Peták ugyancsak fütyül annak az ígére­tének a betartására, hogy kidolgozza a tévé új műsorstruktúráját, sőt most, március közepén még színét se látni a szintén tör­vényben előírt pénzügyi-gazdasági terv­nek, amely meghatározná ez évre a tévé helyzetét. Vadász szerint az elnök nemcsak beosztottaival, hanem a tévé tulajdonosi jogait gyakorló kuratóriummal sem működik együtt. Busás fizetésért számos személyes tanácsadót vett fel, viszont nyugdíjazott, kirúgott, illetve ellehetetle­­nített rengeteg, a nézők által kedvelt tévés személyiséget (például: Vitray Tamás, Bá­nó András, Wisinger István). Közvetlen bizalmi emberein kívül nem egyeztet, nem beszél senkivel, egyszemélyi döntései csak a káoszt és a bizonytalanságot növelik. Vadász leváltást sürgető javaslatával egyelőre a kuratórium nem tudott foglal­kozni, mivel a legutóbbi ülésen határozat­képtelen volt. De a téma nyilván napiren­den marad. Már csak azért is, mert Peták legutóbbi húzása, a hatvan-hetven középvezetői posztra kiírt pályázata szin­tén nagy felzúdulást keltett a Szabadság té­ri épületben. A március 10-én nyilvános­ságra hozott pályázatokra legfeljebb azok jelentkezhettek, akik már jóval előbb tud­ták, mi szerepel bennük. Ugyanis zömük leadási határideje március 14-e volt, tehát a jelentkezni szándékozóknak mindössze négy nap alatt kellett (volna) beszerezniük a pályázatban előírt okmányokat, megír­niuk arról a posztról az elképzeléseiket, amelyekről vélhetően a pályáztató elnök sem tudja, hogy mit kezdjen. Hiszen a szervezeti és működési szabályzat se szüle­tett még meg. (BEB) * A Magyar Televízió Rt. elnöke László Jó­zseffel, a Kossuth rádió jelenlegi adó­főszerkesztőjével is tárgyal az MTV Rt. aktuális műsorokért felelős intendánsi munkakörének betöltéséről. Ezt Peták Ist­ván erősítette meg tegnap, háttérbeszélge­tésen. A végleges döntést várhatóan ápri­lisban hozza meg az elnökség. Farkas Ist­ván humánpolitikai főosztályvezető el­mondta, hogy az MTV Rt. által e hónap elején meghirdetett, mintegy hetven vezetői posztra március 14-ig, a beadási határidő lejártáig százegy pályázat érke­zett. Peták megjegyezte, hogy a pályázato­kat csütörtökig elbírálják, és a döntést követően azonnali hatállyal kinevezik az rt. új tisztségviselőit. A Magyar Televízió Rt. elnöke kifejtette, az 50 éven felüli, jelentős televíziós múltra visszatekintő munkatár­sak továbbra is az rt. állományában marad­nának. Mások egyszemélyes kft.-ként dol­goznának tovább. Varga Ferenc, az rt. vezető jogtanácsosa a háttérbeszélgetésen cáfolta Vadász János kurátor azon - bead­ványban is rögzített - kijelentéseit, ame­lyek szerint a felügyelőbizottság munka­­vállalói képviselőjének megválasztása jog­ellenesen történt. Védett államtitkárok Ha a kormány után a parlament is rábólint az Igazságügyi Mi­nisztérium kormánytagokról és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény tervezetére, akkor a jövőben a közigazgatási ál­lamtitkárokat kormányváltás esetében nem lehet csak úgy ki­­ebrudalni. Először is állást kell neki felkínálni, s ha ezt nem fo­gadja el, akkor hat hónapi felmondási idő és az ezzel együtt já­ró anyagiak járnak neki, valamint emelt összegű végkielégítés. A jogszabálytervezet egyértelművé te­szi a jövőben a miniszterelnök felelősségét kormánya munkájáért. En­nek megfelelően indoklás nélkül ment­heti fel, illetve nevezheti ki minisztere­it. Újdonság, hogy a parlament egy­ötöde indítványozhatja az adott tárca vezetőjének menesztését, ha szerintük jogszabályba ütköző dolgokat művel. Ám a miniszterelnöknek ebben az esetben sem kötelessége eltávolítani az érintettet kormányából, de minden­képpen választ kell adnia az ellenzék indítványára. Minderről Vastagh Pál számolt be tegnap. Az igazságügyi mi­niszter elmondta, a jövő héten a kor­mány asztalára kerül a tervezet, és sze­retnék, ha a parlament is minél hama­rabb megtárgyalná. A tervezet több pontban is érinti az alkotmányt, ennél­fogva szükség lesz az alaptörvény bizo­nyos fokú korrekciójára. Megtudtuk, a törvénytervezet össze­férhetetlenségi szabályokat is meghatá­roz a minisztereket és az államtitkárokat illetően. Azon kormánytagok számára, akik nem országgyűlési képviselők, mentelmi jogot ad. Ennek felfüggeszté­sét a köztársasági elnöknél kell kezde­ményezni. A jogszabálytervezet foglal­kozik azzal is, mit tehet és mit nem az ügyvezető miniszterelnök. Egy biztos, új minisztereket nem nevezhet ki. A jog­szabálytervezet „tisztába teszi” a politi­kai államtitkárok szerepét is, akiknek nemcsak a miniszterüket kell helyettesí­teniük a parlamentben, hanem szoros kapcsolatot kell kialakítaniuk a parla­menti pártokkal és a képviselőkkel. Kérdésekre válaszolva Vastagh Pál leszögezte, a tervezet nem ad na­gyobb jogkört a mostaninál a kormányfőnek. SZ. B. ITTHON 5 FÜGGETLEN BÍRÁK Az Alkotmánybíróság tegnapi határozatával elutasította azt az indítványt, amely kifogásolta, hogy az egyes fontos tisztsége­ket betöltő személyek el­lenőrzését végző bizottság tag­jai felett a munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke gyako­rolja, miközben az átvilágító bíráknak őt is ellenőrizniük kell. A testület rámutatott: a bizottság tagjainak független­ségét a törvény szabályai meg­felelően biztosítják. Megállapí­totta: nem vezetője e sajátos közigazgatási szervnek, az átvi­lágító bírák munkájára és dön­téseire érdemi befolyást nincs módja gyakorolni, a bizottság tagjait semmire nem utasíthatja. ALIG TILOS A technika, a tudomány fejlő­dése, így a munkafeltételek korszerűsödése miatt ma már kevesebb munkakörben kell korlátozni, megtiltani a nők foglalkoztatását. A szabályozás változásait népjóléti miniszteri rendelet írja majd elő. A terve­zettel az Érdekegyeztető Ta­nács munkavédelmi bizottsága tegnapi ülésén fő vonásaiban egyetértett. Vita volt azonban arról, hogy a szülőképes kor­osztálynál bizonyos munkakö­rökben miként oldják meg a szükséges orvosi vizsgálatokat. HÉT HÓNAPRA Az idei közmunkaprogramok­ba már az első pályázati érté­kelés alapján hétezer tartósan munka­nélküli vonható be. Át­lagosan hét hónapra kaphatnak munkát. Erre 1,8 milliárd fo­rint támogatást hagyott jóvá a Közmunka Tanács. Ezt Hal­mos Csaba, a testület elnöke közölte tegnap sajtótájékozta­tón. Idén négymilliárd forint áll rendelkezésre a közmunka támogatására. ADU ÁSZ A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja felkéri az Állami Számvevőszék elnökét jelölő parlamenti bizott­ságot, hogy a testület kérjen hi­vatalos javaslatot a tudományos és szakm­ai műhelyektől a leendő ÁSZ-elnök személyére, és újabb, szélesebb körű szakmai egyeztetés után 30 napon belül terjessze álláspontját az Or­szággyűlés elé - közölte Burány Sándor frakcióvezető-helyettes a képviselőcsoport tegnapi ülé­se után. EJNYE, EJNYE! A Független Kisgazdapárt par­lamenti képviselőcsoportja a tegnapi frakcióülésen szüksé­gesnek tartotta, hogy tisztázza: milyen minőségében vett részt és szólalt fel március 15-én a MIÉP rendezvényén a kisgaz­da alelnök asszony. Lányi Zsolt szóvivő elmondta: a kép­viselőcsoport tagjai kifogásol­ták, hogy a párt alelnök asz­­szonya a MIÉP-rendezvényen való részvételéről nem tájékoz­tatta az elnökséget, a frakciót, és az elnökkel is csak azután egyeztetett, hogy a sajtóban megjelent a nagygyűlésen való tervezett megjelenésének híre. A képviselők szerint az alel­­nöknő jól tenné, ha a jövőben tájékoztatná a frakciót és az el­nökséget hasonló lépéseiről. TÖBBRŐL VAN SZÓ A néppárt a felsőoktatásban ki­alakult válsághelyzet miatt kezdeményezte az Országgyű­lés oktatási bizottságának rendkívüli összehívását - kö­zölte a tegnapi frakcióülést követően Zsigmond Atilla. A szóvivő elmondta: az MDNP megítélése szerint a kialakult helyzetet már nem lehet egy miniszteri körlevéllel rendezni, mert már lényegesen többről van szó, mint a felsőoktatásban dolgozók béremeléséről.

Next