Kurír - reggeli kiadás, 1997. március (8. évfolyam, 59-87. szám)
1997-03-18 / 75. szám
1997. március 18. PARLAMENETEK hogy ne okozzon nagyobb kárt, mint amennyit muszáj. Az előzetesen kedvezőtlen előjelek ellenére a Ház egyhangú kézfeltartással napirendre vette Áder János (Fidesz-MPP) ama javaslatát, miszerint a pártok székház- és egyéb gazdasági ügyeit kivizsgálandó a meglévő székházalbizottság mellé hozzanak létre önálló vizsgálóbizottságot. Napirendben a honatyák többek között tovább ragozták az olajbizottság jelentését. PRESZTÍZSKÉRDÉS Vélhetően egy országos éhezést előidéző aszály sem váltott volna ki akkora indulatokat a honatyákból, mint az SZDSZ-es Dornbach Alajos napirend előtti felszólalása. Igaz, ebben nem csip-csup országos kérdésekről volt szó, hanem olyan eget rengető ügyről, mint a pártok presztízse. Ugyanis a felszólalásban feszegetett kérdés, az alkotmánybírók jelölése körül évek óta tartó huzavona erről szól. A kormánypártiak jelöltjével együtt vagy külön válasszák-e az ellenzék jelöltjét, hogy szakmai szervezetek beleszóljanak-e a bírák jelölésébe? A képviselőik úgy érezték, ez az az ügy, amiért hadba kell szállni egymás ellen, eszköz nem számít. Nem csoda, hogy a vitában olyan jelzőket akasztottak az igen tisztelt képviselők egymásra, mint persona non grata (nemkívánatos személy), alantas, nemtelen. KISPÁRNACSATÁK Kétségkívül hasznosak azok a kispárnák, amelyeket egyes képviselők rendszeresítettek az ülésteremben. A puha alkalmatosságok nemcsak a kemény ülőkéktől, hanem a kényelmetlen vitáktól, is némi védelmet nyújtanak, így volt ez tegnap egy másik ügynél is. Ugyanis, ha már benne voltak, a honszülők egy másik, igencsak sok embert, éppen 386-ot (enynyi képviselő van az Országgyűlésben) érintő kérdésben is egymásnak estek. A képviselőik összeférhetetlenségéről szóló törvény volt a kiindulási pont, a folytatást pedig Pokorni Zoltán (Fidesz) prezentálta. Ítélete gyorsan, nyersen érte Pál László MOL- elnök-MSZP-képviselőt. Pokorni szerint a régi pártállami időket idézi az, hogy Pál pártjától kérte, döntse el, vállalati főnök vagy országgyűlési képviselő maradjon-e. Hogy pontosan idézzük Pokornit: „A pártállam kísérlete bolyong a demokrácia egyik legfontosabb törvénye felett” Az ellenzék többi pártja is helyeselt, különösen Isépy Tamás (KDNP) példája volt szemléletes: kétségkívül jó lenne a feleség mellett megtartani a szeretőt is, főleg, ha az egyik nagyon gazdag. De hát ez nem megy, a kettő közül választani kell Szegénységi bizonyítvány, hogy a feleség és a szerető közötti döntéshez az illető más segítségét kéri. Pál László kikérte magának a feltételezést, közölte, ő fog dönteni. Csupán arról van szó, mondta Pál, hogy távozása a MOL éléről jelentős, országos kárt okozna, csakúgy, mintha az MSZP képviselői székét hagyná ott. A párt véleményét csupán azért kérte. ÜNNEPRONTÓK A napirend előtti felszólalások végén felcsillant egy pici remény, hogy mégiscsak akad valami, amiben a háborús felek egyet tudnak érteni. A parlamenti patkó mindkét oldala vastapssal köszöntötte ugyanis Szabó Iván (MDNP) felszólalását, amely nem véletlenül arról szólt, rossz dolog, hogy a nemzet egyik legnagyobb ünnepét, március 15-ét az ország megosztottan ünnepelte, a jövőben együtt kellene. No de nem azért képviselő a képviselő, hogy kibújjon a bőréből, ezt a témát is végül többen felhasználták arra, hogy nem éppen hízelgő jelzőket aggassanak egymásra. A szócsata summázatát Pető Iván, az SZDSZ vezetője adta: szégyen, szégyen, szégyen! (BEB) Tiszteletkörök Nem verseng egymással Csehország és Magyarország, hogy valamelyikük előbb kerüljön be a NATO-ba vagy az Európai Unióba, de jó érzés tudni, hogy mindkét országot az első körben emlegetik - kezdte Horn Gyula a Vacláv Klaus cseh miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, ahol a csatlakozási tárgyalások megkezdését legkésőbb 1998 elejére tette a magyar miniszterelnök Érdekeltek vagyunk abban, mondta, hogy Szlovákia és Románia mielőbb, akár már az első körben csatlakozzon az euro-atlanti integrációhoz, és Csehországgal is közösek a stratégiai érdekeink, még ha a két ország külön-külön keresi is a boldogulás útját. A cseh miniszterelnök országaink kapcsolatát kiválónak nevezte. Mint mondta: semmilyen vitás kérdés nincs a két fél között. A prágai orosz nagykövet kijelentését - mely szerint, ha Csehország folytatja az integrációs törekvéseit, Oroszország felül fogja vizsálni a kétoldalú kapcsolatokat - sokolónak nevezte. Reméli, hogy ez magánvélemény, és Moszkva elhatárolódik tőle. Ha pedig nem, eggyel több ok, hogy az ország mielőbb belépjen a NATO-ba. B. K. Dacolva az idővelFotó: KERTÉSZ GÁBOR CSÚCSFORGALOM Magyarországon az utóbbi hetekben egymásnak adták a kilincset vezető külföldi politikusok. A francia és a német államfő, az előző és a jelenlegi osztrák kancellár, a román külügyminiszter, illetve miniszterelnök, most pedig a cseh miniszterelnök. Szent-Iványi István külügyi államtitkárt kérdeztük, mi lehet ennek az oka. Ez mindenképpen a növekvő elismertség jele. A nyugat-európai politikusok egyre inkább úgy tekintenek Magyarországra, mint szövetségesre, mint az európai szervezetek tagjára. A szomszédokkal pedig az aktív kulturális és politikai kapcsolatok vezettek idáig. Ez az aktív munka már az előző kormány idején is jellemző volt. A zsúfolt program egyébként ezután is folytatódik, hamarosan a brit külügyminiszter érkezik hazánkba. Horn Gyula hamarosan Délkelet-Ázsiába, Göncz Árpád pedig Dél-Amerikába utazik. P. Z. Parlamenti képviselőt titkosszolgálatilag sem lehet csak úgy megfigyelni. Külön procedúra szükséges ehhez. Mi azonban fittyet hányunk a tiltásokra, meglessük őket, sőt meg is írjuk, hogy képviselőink mit csinálnak a Parlamentben, az ülésteremben, milyen ruhában, cipőben mutatkoznak, mit esznek, isznak a büfében, no meg azt is, kivel húzódnak félre a t. Ház folyosóin, esetleg miről pusmognak. Németh Zsolt, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője épen és egészségesen tért meg hétvégi ukrajnai, március 15-e apropóján abszolvált turnéjáról. A honatya a Ház legsárgább nyakkendőjében pompázva hallgatta szónokló társait, s közben alig-alig nyilvánult meg. Talán csak Isépy Tamás poénjai alkalmából mosolyodott el ápolt bajsza alatt, no meg olykor váltott néhány szót a körötte ücsörgőkkel. Igaz, Szekeres Imre MSZP-frakcióvezető egyik kijelentése után kibuggyant belőle egy szolid „Hajrá, Imre!” Egyszóval a testőrfrizurás politikus türelmesen kivárta, hogy az utolsó napirend előtti kapcsán elmondhassa a magáét. Majd sebtében átlapozta a napi sajtót, és táskáját megragadva távozott. G. A. ■■■■■■Mi Fotó: HEGEDŰS ÁKOS Kézi vezérlés A tévé elnökének, Peták Istvánnak a leváltását szorgalmazza a kuratórium egyik tagja. Vadász János, akit a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma delegált a tévés grémiumba, úgy véli, Peták több mint féléves uralma alatt csak szélesítette a léket a média amúgy is süllyedő zászlóshajóján. Törvényt szeg, hiszen az előírt határidőket nemhogy betartaná, hanem nyíltan vállalja, hogy esze ágában sincs meg jó néhány évig megalkotni például az MTV Rt. közszolgálati műsor-szolgáltatási szabályzatát. Peták ugyancsak fütyül annak az ígéretének a betartására, hogy kidolgozza a tévé új műsorstruktúráját, sőt most, március közepén még színét se látni a szintén törvényben előírt pénzügyi-gazdasági tervnek, amely meghatározná ez évre a tévé helyzetét. Vadász szerint az elnök nemcsak beosztottaival, hanem a tévé tulajdonosi jogait gyakorló kuratóriummal sem működik együtt. Busás fizetésért számos személyes tanácsadót vett fel, viszont nyugdíjazott, kirúgott, illetve ellehetetlenített rengeteg, a nézők által kedvelt tévés személyiséget (például: Vitray Tamás, Bánó András, Wisinger István). Közvetlen bizalmi emberein kívül nem egyeztet, nem beszél senkivel, egyszemélyi döntései csak a káoszt és a bizonytalanságot növelik. Vadász leváltást sürgető javaslatával egyelőre a kuratórium nem tudott foglalkozni, mivel a legutóbbi ülésen határozatképtelen volt. De a téma nyilván napirenden marad. Már csak azért is, mert Peták legutóbbi húzása, a hatvan-hetven középvezetői posztra kiírt pályázata szintén nagy felzúdulást keltett a Szabadság téri épületben. A március 10-én nyilvánosságra hozott pályázatokra legfeljebb azok jelentkezhettek, akik már jóval előbb tudták, mi szerepel bennük. Ugyanis zömük leadási határideje március 14-e volt, tehát a jelentkezni szándékozóknak mindössze négy nap alatt kellett (volna) beszerezniük a pályázatban előírt okmányokat, megírniuk arról a posztról az elképzeléseiket, amelyekről vélhetően a pályáztató elnök sem tudja, hogy mit kezdjen. Hiszen a szervezeti és működési szabályzat se született még meg. (BEB) * A Magyar Televízió Rt. elnöke László Józseffel, a Kossuth rádió jelenlegi adófőszerkesztőjével is tárgyal az MTV Rt. aktuális műsorokért felelős intendánsi munkakörének betöltéséről. Ezt Peták István erősítette meg tegnap, háttérbeszélgetésen. A végleges döntést várhatóan áprilisban hozza meg az elnökség. Farkas István humánpolitikai főosztályvezető elmondta, hogy az MTV Rt. által e hónap elején meghirdetett, mintegy hetven vezetői posztra március 14-ig, a beadási határidő lejártáig százegy pályázat érkezett. Peták megjegyezte, hogy a pályázatokat csütörtökig elbírálják, és a döntést követően azonnali hatállyal kinevezik az rt. új tisztségviselőit. A Magyar Televízió Rt. elnöke kifejtette, az 50 éven felüli, jelentős televíziós múltra visszatekintő munkatársak továbbra is az rt. állományában maradnának. Mások egyszemélyes kft.-ként dolgoznának tovább. Varga Ferenc, az rt. vezető jogtanácsosa a háttérbeszélgetésen cáfolta Vadász János kurátor azon - beadványban is rögzített - kijelentéseit, amelyek szerint a felügyelőbizottság munkavállalói képviselőjének megválasztása jogellenesen történt. Védett államtitkárok Ha a kormány után a parlament is rábólint az Igazságügyi Minisztérium kormánytagokról és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény tervezetére, akkor a jövőben a közigazgatási államtitkárokat kormányváltás esetében nem lehet csak úgy kiebrudalni. Először is állást kell neki felkínálni, s ha ezt nem fogadja el, akkor hat hónapi felmondási idő és az ezzel együtt járó anyagiak járnak neki, valamint emelt összegű végkielégítés. A jogszabálytervezet egyértelművé teszi a jövőben a miniszterelnök felelősségét kormánya munkájáért. Ennek megfelelően indoklás nélkül mentheti fel, illetve nevezheti ki minisztereit. Újdonság, hogy a parlament egyötöde indítványozhatja az adott tárca vezetőjének menesztését, ha szerintük jogszabályba ütköző dolgokat művel. Ám a miniszterelnöknek ebben az esetben sem kötelessége eltávolítani az érintettet kormányából, de mindenképpen választ kell adnia az ellenzék indítványára. Minderről Vastagh Pál számolt be tegnap. Az igazságügyi miniszter elmondta, a jövő héten a kormány asztalára kerül a tervezet, és szeretnék, ha a parlament is minél hamarabb megtárgyalná. A tervezet több pontban is érinti az alkotmányt, ennélfogva szükség lesz az alaptörvény bizonyos fokú korrekciójára. Megtudtuk, a törvénytervezet összeférhetetlenségi szabályokat is meghatároz a minisztereket és az államtitkárokat illetően. Azon kormánytagok számára, akik nem országgyűlési képviselők, mentelmi jogot ad. Ennek felfüggesztését a köztársasági elnöknél kell kezdeményezni. A jogszabálytervezet foglalkozik azzal is, mit tehet és mit nem az ügyvezető miniszterelnök. Egy biztos, új minisztereket nem nevezhet ki. A jogszabálytervezet „tisztába teszi” a politikai államtitkárok szerepét is, akiknek nemcsak a miniszterüket kell helyettesíteniük a parlamentben, hanem szoros kapcsolatot kell kialakítaniuk a parlamenti pártokkal és a képviselőkkel. Kérdésekre válaszolva Vastagh Pál leszögezte, a tervezet nem ad nagyobb jogkört a mostaninál a kormányfőnek. SZ. B. ITTHON 5 FÜGGETLEN BÍRÁK Az Alkotmánybíróság tegnapi határozatával elutasította azt az indítványt, amely kifogásolta, hogy az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság tagjai felett a munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke gyakorolja, miközben az átvilágító bíráknak őt is ellenőrizniük kell. A testület rámutatott: a bizottság tagjainak függetlenségét a törvény szabályai megfelelően biztosítják. Megállapította: nem vezetője e sajátos közigazgatási szervnek, az átvilágító bírák munkájára és döntéseire érdemi befolyást nincs módja gyakorolni, a bizottság tagjait semmire nem utasíthatja. ALIG TILOS A technika, a tudomány fejlődése, így a munkafeltételek korszerűsödése miatt ma már kevesebb munkakörben kell korlátozni, megtiltani a nők foglalkoztatását. A szabályozás változásait népjóléti miniszteri rendelet írja majd elő. A tervezettel az Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottsága tegnapi ülésén fő vonásaiban egyetértett. Vita volt azonban arról, hogy a szülőképes korosztálynál bizonyos munkakörökben miként oldják meg a szükséges orvosi vizsgálatokat. HÉT HÓNAPRA Az idei közmunkaprogramokba már az első pályázati értékelés alapján hétezer tartósan munkanélküli vonható be. Átlagosan hét hónapra kaphatnak munkát. Erre 1,8 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a Közmunka Tanács. Ezt Halmos Csaba, a testület elnöke közölte tegnap sajtótájékoztatón. Idén négymilliárd forint áll rendelkezésre a közmunka támogatására. ADU ÁSZ A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja felkéri az Állami Számvevőszék elnökét jelölő parlamenti bizottságot, hogy a testület kérjen hivatalos javaslatot a tudományos és szakmai műhelyektől a leendő ÁSZ-elnök személyére, és újabb, szélesebb körű szakmai egyeztetés után 30 napon belül terjessze álláspontját az Országgyűlés elé - közölte Burány Sándor frakcióvezető-helyettes a képviselőcsoport tegnapi ülése után. EJNYE, EJNYE! A Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportja a tegnapi frakcióülésen szükségesnek tartotta, hogy tisztázza: milyen minőségében vett részt és szólalt fel március 15-én a MIÉP rendezvényén a kisgazda alelnök asszony. Lányi Zsolt szóvivő elmondta: a képviselőcsoport tagjai kifogásolták, hogy a párt alelnök aszszonya a MIÉP-rendezvényen való részvételéről nem tájékoztatta az elnökséget, a frakciót, és az elnökkel is csak azután egyeztetett, hogy a sajtóban megjelent a nagygyűlésen való tervezett megjelenésének híre. A képviselők szerint az alelnöknő jól tenné, ha a jövőben tájékoztatná a frakciót és az elnökséget hasonló lépéseiről. TÖBBRŐL VAN SZÓ A néppárt a felsőoktatásban kialakult válsághelyzet miatt kezdeményezte az Országgyűlés oktatási bizottságának rendkívüli összehívását - közölte a tegnapi frakcióülést követően Zsigmond Atilla. A szóvivő elmondta: az MDNP megítélése szerint a kialakult helyzetet már nem lehet egy miniszteri körlevéllel rendezni, mert már lényegesen többről van szó, mint a felsőoktatásban dolgozók béremeléséről.