Kurír - reggeli kiadás, 1997. október (8. évfolyam, 268-297. szám)

1997-10-29 / 295. szám

10 KATONADOLOG ________gggj 1997. október 29. nEMsthető a belépő Magyarországnak évente 11,7 millió dollárt kell tag­díjként befizetni a szövet­ség kasszájába, ami forint­ra átszámítva 2,3 milliárd­­nak felel meg. Ismerve a cseh­ és a lengyel tagdíj mértékét, már biztosan ál­líthatjuk, nekünk kerül a legkevesebbe a belépő a friss jelentkezők közül. Persze a laikusban ebben az esetben is joggal vetőd­het fel az a gondolat, hogy bizony ezt a 11,7 millió dollárt másra is el lehetne költeni. Erdélyi Lajos ezre­dest, a Honvédelmi Minisz­térium szóvivőjét először arról kérdeztük, végül is sok-e erre ez az összeg, vagy el lehet viselni.­ ­ Ha valaki csak magát a csupasz szá­mot hallja, tehát azt, hogy 11,7 millió dollár, joggal tart­hatja soknak az összeget. De ha hozzá­tesszük, hogy a jövőben az Észak-atlanti­­ Szerződés Szer­vezete költségve­tésének 96 százalé­kát a mostani 16 or­szág állja, s mindössze négy százalékát csak a NA­­TO-gólyák, akkor már nem biz­tos, hogy a laikus soknak találja a tagdíj mértékét. Sőt, ha figye­lembe vesszük, hogy forintra át­számolva a 2,3 milliárd az 1999- es belépésünkkor a védelmi ki­adásainknak csupán egy százalé­kát teszi ki, akkor nyugodt szív­vel mondhatja mindenki, a klub­tagságért nem is kell elviselhe­tetlenül sokat fizetni. - Hogyhogy nekünk a legkevesebb a tagdíj? - Nem szeretném elemezni a NATO-országok döntését, illetve annak szempontjait, de biztos va­gyok benne, hogy figyelembe vet­ték a jelentkező országok és azok hadseregeinek nagyságát, valamint a nemzeti jövedelem mértékét.­­ Szakértők szerint amennyiben nem csatlakozunk a szövetséghez, ak­kor háromszor annyit kell fordítani a fegyveres erők fenntar­tására korszerű­nem egyéb, mint a kormány mézes­madzagja, amit elhúz a szavazók előtt.­­ Pedig ez a számadat valós. Ha összehasonlítjuk a semleges és a NATO-tagországokat, láthat­juk, az előbbi kategóriába tarto­zók háromszor-négyszer többet költenek a védelemre, mint a szö­vetséges államok. De továbbme­gyek: egy egységes légvédelmi rendszerhez való kapcsoló­dás - gondolom, elhiszik ne­kem - sokkal olcsóbb, mint egy önálló rendszer kialakítása, hiszen elég csak a vadászgépek óriási árát figye­- Mert a meglévők öregek, nem a kor színvonalát képviselik. De hadd tegyem rögtön hozzá, ha nem lennénk NATO-tagok, korántsem biztos, hogy elég len­ne harminc új vadászrepülőgép.­­ Az Alba Kör szerint a most napvilágot látott számok hamisak. Vagy a HM hazudik, hiszen a Ma­gyar Honvédség központi folyóira­tának júniusi számában közölt hi­vatalos számítások szerint a csatla­kozás összesen 468-630 milliárd forintba kerül, aminek 13 évre elosztott, egy évre eső­ hányada 36-48 milliárd forint. Ez a honvé­delmi tárca költségvetésé­nek - 1991-es kiadásait alapul vé­ve - mintegy 31-50 százalékos nö­vekedését jelenti.­­ Először is a minisztérium hivatalos lapja a Honvé­delmi Közlöny. Másodszor, és ez a fonto­sabb, arra vonatkozólag, hogy mennyibe kerül a NATO-tag­­ság, nem lehet pontos, egzakt számokat mondani. Itt van pél­dául az a több tízezer, 20-25 éves honvédségi jármű, amely már csak kora miatt is megérett a cserére, NATO-tagságtól füg­getlenül. Ha valaki a szövetség ellen agitál, könnyen mondhatja, az erre szánt összeget bizony a NATO-csatlakozási költségek­hez kell sorolni. De mondok egy másik példát is. Azt hiszem, hogy a harmadik évezred küszöbén minden laktanyában dukál, hogy legyen meleg víz. Ezt NATO- tagságtól függetlenül is meg kell oldani. - Hétfőtől megkezdték a kopogta­tócédulák kézbesítését a november 16-i NATO-népszavazásra. Ön mi­vel győzné meg az esetleg még min­dig kétkedőket, miért is jó nekünk a NA­TO-tagság? - Állami tisztségviselőként csak arra buzdíthatok, hogy min­denki vegyen részt a referendu­mon, aztán ki-ki a saját informá­ciói alapján voksoljon igennel vagy nemmel. Azt el tudom mon­dani, én miért szavazok majd igennel. Minde­nekelőtt azért, úgy gondolom, hogy Magyarors­z­r­szág magáé­nak vallja 11.""­­ azokat i­s az érté­­keket, amelye­ket a 16 NATO-tag-Hiszek az egyesülő Eu­rópában, még­hozzá egy olyan Európában, amely­ben minden ország megőrzi saját identitását, ugyanakkor minden tagország kész és képes gazdasági, politikai, biztonságpolitikai kérdésekben közös nevezőre jutni. SZILÁGYI BÉLA Amerikaiak •1 a csatlakozásrólHadi környezetvédelem A kormány eltökélt szán­déka a november 16-ai NATO-nép­szava­zás megtartása - nyilatkozta a minap Kovács László kül­ügyminiszter, aki úgy ítélte meg, hogy az eset­leges késlekedés sokat árthat Magyarország re­mélt csatlakozásának. Ab­ból a szempontból min­denféleképpen, hogy a december elejére összehí­vott NATO-tanácsülés már a referendum ered­ményének ismeretében kíván dönteni Magyaror­szág felvételéről. Ha a népszavazás csúszik, ak­kor késhet a NATO ré­széről a zöld jelzés meg­adása is. Ami persze azzal járhat, hogy a későbbiek­ben a 16 tagország parla­mentje kétszer is meg­gondolja: ratifikálja-e Magyarország csatlakozá­sát, vagy sem. Ugyanakkor nem sok­kal a voksolás előtt az Országgyűlésben még mindig kemény vita fo­lyik a népszavazásról. A hét elején ismét penge­váltás volt a koalíció és az ellenzék képviselői között. Ennek apropója: a Fidesz, az MDF és az FKGP a referendumot kibővítené, méghozzá úgy,­ hogy a NATO-csat­lakozás mellett a földkér­dést is szavazásra bocsá­­taná. Mindeközben egy­re több neves külföldi kül- és biztonságpolitikai szakértő látogat el hoz­zánk, és számol be, ho­gyan látja a külvilág a szövetség bővítését, Ma­gyarország lehetőségeit. Legutóbb az Amerikai Egyesült Államok Kelet- és Közép-Európa-szak­­értője, a magyar szárma­zású Charles Gáti törté­nész-politológus az Aka­démián arról beszélt, hogy Amerikában keve­sen lelkesednek az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete bővítésének gondolatáért, de ellenzői ma már alig vannak. Mint hangsúlyozta, je­lenleg szinte biztosra ve­hető, hogy jövő tavasszal a szenátusban megkapja a kétharmados többséget a bővítés, hiszen több markáns érdekcsoport is helyesli a szövetség ki­­szélesítését. Természetesen mind a mai napig éles viták van­nak a három közép-kelet­­európai ország felvételé­ről, leginkább a bővítés költségeiről. Az úgyneve­zett NATO-mentő euro­­atlantisták arról faggatják a kormányt, vajon a bőví­tés felhígítja, s ily módon gyengíti-e a szövetséget. A revíziópártiak arra vár­nak választ, mi lesz 1999 után, elvégre a jaltai rendszer felszámolása nem ér véget azzal, hogy három ország csatlakozik a NATO-hoz. Az orosz­barátok azt a kérdést ve­tik fel, a NATO és Oroszország közti meg­állapodás a gyakorlatban segíti-e Oroszország be­vonását az európai vérke­ringésbe. Az ellentábor viszont arra kíváncsi, az új tagokra lehet-e majd számítani akkor is, ha az orosz medve talpra áll, s birodalmi ambíciói újra előtérbe kerülnek. Vagyis az új tagok katonailag erősek, gazdaságilag sta­bilak és politikailag meg­bízhatók-e. Gáti leszögezte, a sze­nátus mindezen kérdések, felvetések ellenére csak két esetben kérdőj­ezné meg Magyarország, Csehország és Lengyel­­ország felvételét. Egyfe­lől, ha az amerikai gazda­ság válságjegyeket mutat­na, másfelől, ha újabb vé­rontás kezdődne a Balká­non. A magyar származá­sú tudós szerint a NATO további bővítése illuzóri­kus. (SZILÁGYI) Í­rtel^Alembe '­£•­v­e­n­­­ sí­tésére, mint NA­­TO-tagként. Sokak szerint - Akkor miért­­ aka­runk mégis darabonként 20-30 millió dollárért har­minc gépet venni? ( 1I ■ s A NATO-ba integrálódásunk okán kevés szó esik környezetvédelmi szempon­tokról, pedig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium oda­­adóan ápolja kapcsolatait az Észak-atlanti Szövetséggel. Mint Lányi Gábor he­lyettes államtitkárral, a KTM stratégiai irodájának vezetőjével folytatott beszél­getésünkből kiderül: e viszonyból többféle megközelítésben profitálhatunk. A NATO tevékenységében az utóbbi években hangsúlyos a környezetvédelem szerepe, ecseteli Lányi. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a katonai tevékeny­ség következményeinek elhárítására, a tönkretett területek, a talaj, a vizek megtisztítására, a szennyezés terjedésé­nek megállítására. Újabban elsődleges a megelőzés, az lényegesen olcsóbb, mint az elhárítás. A katonai területek kijelölé­se előtt például feltétlenül folytatnak környezetvédelmi hatásvizsgálatokat. Hadgyakorlat nem indulhat anélkül, hogy ne dolgoznának ki pontos, minden részletre kiterjedő környezetvédelmi in­tézkedési tervet. Néhány éve Magyaror­szágon is így működik, a Magyar Hon­védség kebelében létrehozott Környe­zetvédelmi Igazgatóság koordinálásával. Az igazgatóság környezetvédelmi kiad­ványokat jelentet meg, s az általa kiadott intézkedések előírják: a katonai felada­tok milyen környezetvédelmi szempon­tok figyelembevételével oldandók meg. Lányi Gábor tényekre alapozott véle­ménye szerint rengeteget változott a mentalitás. Tíz éve a világ legtermésze­tesebb dolgaként engedték ki a fáradt olajat a repülőkből a gyepre, ami ma el­képzelhetetlen. Jelentős a környezetvédelmi biztonság nemzetközi összefüggéseinek szerepe, a tengertől a légtérig. Az ezredvégen nem használhatóak vegyi és biológiai fegyve­rek. Vigyázni kell a vizekre, az erdőkre; a harci eszközök, repülőgépek, harckocsik konstruálásánál a műszaki szabályozás te­kintetében szigorú paramétereket állapí­tanak meg. Ami a Magyarországon az elmúlt évti­zedekben mind a szovjet csapatok, mind a magyar alakulatok által okozott károkat illeti: elhárításukban nagyon sok tapaszta­lattal segít a NATO. A magyar Ország­gyűlés által egyhangúlag elfogadott nem­zeti környezetvédelmi programba tartozó kármentesítési teendőkhöz már eddig is kaptunk támogatást, integrálódásunk után pedig a módszerek természetes módon hozzáférhetővé válnak. Ezek nagy része a civil szférában is hasznosítható. Ezenkívül a NATO jó mecénás. Abban az értelem­ben, hogy nemzetközi tanácskozásokat, szakmai konferenciákat szerveznek, ame­lyeken rengeteget okulhat a magyar kör­nyezetvédelem. A szervezet által felhal­mozott tudás ilyképpen direkt és közve­tett módon egyaránt hasznosítható. A NATO-ban érvényes bizonyos kör­nyezetvédelmi követelményrendszer - ha úgy tetszik, egyfajta példaadás­­, de álta­lában az adott ország határozza meg a te­rületén követendő szabályokat. Kérdé­sünkre, miszerint a hazánk területén állo­­másoztatandó NATO-csapatok okozta károkat kinek a kötelessége mentesíteni, az irodavezető elmondta: a megoldás a fogadó ország szempontjaiból kiinduló, korrekt összehangolást kíván. Egy példa: a most Boszniában vagy akár Taszáron ál­lomásozó SFOR-alakulatok után nem maradhat hulladék. Sőt a szemét elszállí­tását szigorú nemzetközi egyezmények szabályozzák. G. A.

Next