Kurír - reggeli kiadás, 1997. október (8. évfolyam, 268-297. szám)
1997-10-29 / 295. szám
1997. október 29. Őrszem többet lát Megszigorították az őrséget a Hazudós Jákob forgatásán. Az első napon tulajdonkép-ben bárki a sztárfőszereplő, Robin Williams ezelébe juthatott volna. Az Újpesten felépített díszletek előtt rengeteg személyautó és kamion parkolt, lámpákat, állványokat pakoltak a munkások. Biztonságiak is sétálgattak körülöttük, ám nekik senki sem tűnt gyanúsnak. Pedig a produkció munkatársai fehér kitűzőt kaptak megkülönböztető jelzésnek. Hétfőn még az idomított német juhászkutyákat sem engedték ki, egy kocsi csomagtartójában feküdtek, ketreccel elzárva a világtól. Pedig biztos elrettentették volna a kíváncsiskodókat. Még akkor is, ha statisztának használták őket... •Tegnap már vigyázott a stáb. Figyelték, nem lapul-e valahol fényképész, netán újságíró. Látták a tegnapi Kurírt, s nem szerették volna, hogy valaki ismét kifürkészi titkaikat. Ami persze az ő szempontjukból érthető. Ám az nem, miért rendeltek el teljes hírzárlatot az ügyben. Nem nyilatkozik senki, bár több sajtófőnöke is van a Hazudós Jákob című amerikai fimnek. Még a tengerentúlról is érkezett egy. Csak nem tudni, miért, ha titok minden... A Kurírnak - mert elsőként közölt fotót és írást a forgatásról - pláne nem adtak ki információt. Pedig szerettünk volna néhány dolgot megtudni a Peter Kassovitz rendezte moziról. Egyébként nem szerettük volna megbántani Robin Williamst. Kicsit sajnos sikerült. Feleségeként mutattuk be, a hölgyet, akivel képünkön szerepelt. Ő azonban nem Marsha Garces, a sztárszínész második felesége volt. A tévedésért elnézést kérünkolvasóinktól és persze Mr. Williamstől is. Persze elkerülhető lett volna a hiba, ha a produkciós iroda nem tartja annyira titokban a legfontosabb információkat. Akkor talán kiderühetett volna az is, ki az a titokzatos hölgy, akivel a sztár a közös fotón szerepelt. SZENTPÉTERI ANDRÁS nsa—i!■! ■ ■ _s______i—■ ——ii i ini ii immmssnsa Kulka János közvetlen partnere Robin Williamsnek Fotó: HEGEDŰS ÁKOS ■ Néhány magyar színésznek azért persze sikerül bejutnia a forgatási helyszínre. Játszanak a Hazudós Jákobban. Darvas Iván például egy SS-tisztet alakít, Rudolf Péter egy foglyot, Igó Éva pedig egy anyát, akit kislányával bevagoníroznak, ám a lyukon, amit a rabok fúrnak, csak a kislány fér át. Kulka János, a Radnóti Színház művésze a hét eleje óta hajnalban kel és indul útnak. Az amerikai film egyik jelentős szerepét alakítja, ő dolgozott itthon először együtt a hollywoodi sztárral. - Közvetlen partnere vagyok Robin Williamsnek, a címszereplőnek - mondta Kulka János a Kurírnak a felvételek közötti rövid szünetben. - A cselekmény szerint a szűkebb baráti köréhez tartozom, így sok közös jelenetünk van. Robin Williams, mint tapasztalom, nemcsak csodálatos színész, de a magánéletben kedves, közvetlen, jó humorú ember is. Ha éppen nincs jelenetünk, körbeüljük, ő meg vicceket, sztorikat mesél. Hétfőn egymás mellett kellett futnunk az utcán, de én megbotlottam, elestem. Nyomban felsegített, és érdeklődött: nincs-e szükségem orvosra? Szerencsére éppen csak megütöttem magam, de jó érzés volt, hogy elsőnek ő nyújtotta a kezét. - Van különbség egy magyar és egy amerikai film forgatása között? - Nem is kevés. Itt most jól szervezett a munka, kitűnő a hangulat, nincsenek üresjáratok. Williams eleinte nem értette, hogy a magyar színészek miért rohannak el délután. Amikor megtudta, hogy este színházban is játszunk, nagyon csodálkozott, mert náluk ez ismeretlen. A színészek vagy filmeznek, vagy színházban dolgoznak, a kettő együtt nem lehetséges. Azt persze nem tudja, hogy mekkora a különbség egy amerikai és egy magyar színész gázsija között... (GARAT) Döntésül Hat budapesti színház igazgatói kinevezéseiről dönt ma a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága. A hat teátrum közül azonban igazán csak kettő esetében lehet kérdéses a bizottság döntése, hiszen a Madách Színház, a Budapest Bábszínház, a Kolibri és a Radnóti Színház bársonyszékéért a jelenlegi vezetőkön kívül senki sem kívánt harcba szállni. A legkapósabbnak az Új Színház direktori széke bizonyult. Székely Gáboron kívül Pécsi Ildikó, Görgey Gábor és Alföldi Róbert pályázott. A Thália Színház vezetésére is több jelentkező akadt: Megyeri László, Balázsovits Lajos, Galgóczy Judit, Tóth Antal és Sárközy Gergely, valamint Horváth Z. Gergely. A beadott munkákat korábban egy szakmai zsűri véleményezte, ők Székely Gábort, valamint Megyeri Lászlót és Balázsovits Lajost javasolták direktornak. A mai meghallgatások után dől majd el, hogy a szakma óhaja vajon találkozik-e az önkormányzat elképzeléseivel. A. V. A miniszter már lépeget Véglegessé vált, hogy december 5-én lesz A miniszter félrelép című film díszbemutatója, az országos vetítés 11 -én kezdődik. Kern András és Koltai Róbert műve, amelynek producere Andrew G. Vajna, gyakorlatilag készen van, már csak az utószinkron van hátra, és a zenei betétek hiányoznak, hogy a produkció komplett legyen. Egyébként egy zárt körű vetítést már tartottak egy vegyes összetételű közönség számára, s a jókedvű fogadtatás alapján az alkotók bizakodnak a komédia sikerében. Dés László írja a film muzsikáját, s A miniszter félrelép számára készült dalok hamarosan CD-n és kazettán is megjelennek. A kezdő főcímzenét Somló Tamás, a zárót Szulák Andrea énekli. Kern és Koltai közösen is előadnak egy dalt, ami a film vége felé hangzik el, de lesz a lemezen rap is, természetesen Geszti Péter tolmácsolásában. (GRÉCZY) GONDOLATÁRADAT Paul Valéry francia költő, filozófus sohasem tartotta magát „hivatásos írónak”. Amikor a múlt század kilencvenes éveiben „költőkirállyá koronázták”, s lába előtt hevert Párizs - de még a Nyugat első, majd a második nemzedéke is -, akkor is rendszerint azzal hárította el a dicséreteket, hogy „mindaz, amit publikált, nem benső ihlet’’ eredménye, hanem többnyire „baráti unszolásra”, vagy éppen „megrendelésre” készült. Azt hiszem, Paul Valéry - ha jól olvasom életrajzát - egyetlenegy munkáját tartotta fontosnak. A Füzeteket, amelyet életében sohasem mutatott meg senkinek sem. A Gallimard-NRF 1987-ben megkezdte ugyan a Füzetek nyomtatott változatának kiadását, de az elmúlt évek alatt csak az ötödik kötetig jutott el. Ugyanis páratlanul hatalmas műről van szó. A költő 270 sűrűn teleírt iskolai füzetet hagyományozott az utókorra. És akkor még nem beszéltünk a Füzetekhez kapcsolódó, külön lapokra feljegyzett értekezésekről. (Egyébként a teljes mű egyszer már megjelent kéziratmásolat formájában 29 kötetben, 26 ezer oldalon.) Szerintem nincs a világon két ember - leszámítva persze Valéry megszállott híveit aki „végigrágta” volna magát az apró betűkkel írt különös naplón, amely Somlyó György szerint „a lehetőség szélső határáig, sőt azon is túl rögzíti egyetlen ember gondolkodásának teljes grafikonját’. Csakugyan ez esetben - már amennyire a most megjelent töredékből kikövetkeztethetjük - szó sincs valamifajta szabályos, intimitással teli naplóról. Valéry tulajdonképpen aforisztikus tömörségű mondatokkal rögzítette állandóan változó gondolatait. Ahogy maga is gyakran hangoztatta: főálványt csináltam a saját szellememből, de különbet nem találtam". Mindenesetre egész életén át rettentő erőfeszítéssel kutatta a kifejezés titkait. Mint írta: :"Az első verssort ingyen nyújtják az istenek, de a másodikat már nekünkt kell kidolgoznunk..." És mindenben, mindig a második a legnehezebb. (Az Európa Könyvkiadó Paul Valéry Füzetek című kötetét - Somlyó György fordításában és válogatásában - tegnap mutatta be az írók boltjában.) (GANTNER) ■ Színházi fesztiválon szerepelt a hét végén Pilsenben a Radnóti Színház és a soproni Petőfi Színház közös produkciója, a Háztűznéző. A darab, amelyet itthon már évek óta játszanak, kint is nagy sikert aratott. Gogol fanyar humorú színművét Valló Péter állította színpadra. A vendégjáték nemcsak a fesztivál közönségének jelentett különleges alkalmat, hanem a színészeknek is. Ugyanis itt debütált az előadásban Csankó Zoltán, Kocsó Gábor és Gubás Gabi. Csankó a produkciótól végleg megvált Gáti Oszkártól vette át a szerepét, Kocsó pedig a Radnóti társulatától elszerződött Szakács Tibor helyére lépett. KULTÚRA 11 Hogyan lett Rowan Atkinsonból, az osztálytársait, tanárait kifigurázó kiskölyökből Bab úr, azaz Mr. Bean, az angol fahumor utánozhatatlan egyéniségű sztárja, erről szólt az a kitűnő dokumentumfilm, amely végigkísérte karrierjének lépcsőfokait. A szerkesztők szerencséjére megvoltak a róla készült korábbi amatőr felvételek, így nyomon követhettük azt az utat, amelyet sikeresen járt végig. Mr. Bean valóban páratlan jelenség: egy-egy kézmozdulata, biccentése, szemforgatása többet mond hosszú monológoknál. Addison remek emberismerő, gombostűhegyre tűzi szerencsétlenkedéseinket, százszázalékosan biztos találatokkal. Kár, hogy az ötvenperces angol dokumentumfilm kevés villámtréfát idézett fel. Érdemes volna egyébként hasonló portréfilmeket szerkeszteni a hazai színjátszás egykori és mai nagy mulattatóiról. Csak alaposabban kellene kutakodni az archívumokban. Nagyobb sikere lenne ennek az emléksorozatnak az egyre bárgyúbb és nézhetetlen X- aktáknál, amelyet a Mr. Bean után volt szerencsétlenségünk végigszenvedni. G. T. tft TCfvbft &4\°* .*fének! „ P