Kurír - reggeli kiadás, 1997. december (8. évfolyam, 328-356. szám)

1997-12-30 / 355. szám

1997. december 30. Vankó Magdolna, a szocialisták képviselőnője bár asszonysorban van, mégsem mondhatja magát annak, merthogy nem volt menyasszony. Ő az MSZP hívő tagozatá­nak elnöke - aki egyébiránt még újságíró korában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Paskai László bíborossal készítendő interjújához teljesen átlátszó tüllszoknyát vett magára, és ezt olyan ügyesen választotta ki, hogy a fél egyházmegye összesza­ladt, amikor Esztergomban meglátták. Most úgy tűnik, ko­molyan veszi hitét: ragaszkodik a templomi esküvőhöz, választottja viszont ahhoz tartja magát, hogy nem hajlandó a papos esküvőre, így aztán a képviselő asszony - aki mint mondtuk, igen ragaszkodik ah­hoz, amit a vallása neki parancsol - pártában szülte meg szép és egészséges gyermekét. Ahhoz a másik pa­rancsolathoz ugyanis - úgy látszik - valahogyan nem ra­gaszkodott annyira... SZALON 13 PETOLIVTELJES BEJGLIVEL Népes társaságban köszöntöm az újévet: a férjemmel, Tamással, Csilivel, a kisku­tyámmal és a három kanárinkkal. A vacso­ra virsli lesz, majonézes tojással és krump­lival, meg újonnan sütött bejglivel. Éjfélkor pezsgőzünk, az újévi reggeli lencsefőzelék lesz, hogy szerencsénk legyen, az ebéd pe­dig malacsult, hogy jól kezdődjön az év. Az előjelek biztatóak: épp az előbb írtam alá új szerződésemet Gát Györggyel, a Família Kft. producerével. Ezek szerint januártól júniusig leforgatjuk az egész évre szóló 52 epizódot, így júliustól szabad leszek! Az óév utolsó napját bent töltöm a Vi­dám Színpadon. Munkával. Délután és este két előadásunk is lesz, Szilveszteri szerpentin címmel, erre az alkalomra ösz­­szeállított jelenetekből, magánszámokból. Jómagam is szerepelek benne: konferálok és Voith Ági társaságában Seress Rezső leg­népszerűbb, örökzöld számaiból adunk elő egy csokorra valót. A papa elintézi című je­lenetben pedig Kabos László, Kósa András, Urbán Erika és ugyancsak Voith Ági lesz­nek a partnereim. Az előadások után - ha­gyományos színházi szokásaink sze­rint - szolid házibulit rendezünk, ugyancsak a Vidám Színpadon. Felhörpintek szép las­san három adag whiskyt - erre vagyok hite­lesítve - természetesen jég nélkül, külön szódával, aztán u­gyi haza, hogy hajnali kettőre-háromra már ágyban legyek. Az idén szilveszterkor „mindössze” hét fellépésem lesz. Kettő-kettő a Vígszínház­ban, a Pesti Színházban és a Katona József Színházban, valamint egy a váci Kék Duna Étteremben. Nem panaszként mondom, de hol vagyunk már 1967-től? Amikor 22 he­lyen daloltam szilveszterkor, de így is csak második lettem a pendli-versenyben, mert Rátonyi Robi öttel megelőzött. Az éjfélt va­lószínűleg az autómban töltöm, út közben, de hajnalra otthon szeretnék lenni, Nagy­mező utcai meghitt fészkemben, a felesé­gemmel, aki ugyancsak dolgozik az éjjel, sminkel a televízióban. Bizonyára beugrik hozzánk ügyvéd fiam is, aki kollégáival búcsúztatja az óévet. X.: Kivételesen „munkanélküli” leszek 31- én. Sok jó barátunk van Budaligeten, ahol élünk, és évek óta összegyűlünk ezen a je­les napon. Délután kezdődik a buli, sza­badtéri gulyásfőzéssel és forralt borral. Az édességekről a feleségem gondoskodik: húsz személyre készíti el specialitását, a tiramisát. Ha elfogy a forralt bor, felbont­juk a pezsgőt. Ha az időjárás megengedi, a szabadban koccintgatunk, de ha ránk tör a fagy, valamelyikünk lakásában folytatjuk. Hiányozni fog a fiam, Máté: ő Szlovákiába utazik síelni, a barátjaival. GARAI TAMÁS Esztergályos Cecília Bodrogi Gyula Aradszky László Lukács Sándor SZILVESZTERI ELŐZETES Engedjék meg, hogy egy kicsit kézen fogjuk önöket így, a nagy év végi záróbankettek előtt, mert esetleg a hol­napi események forgatagában - koránt­sem megfejthetetlen okokból - hajlamo­sak megfeledkezni az etikettről. Lapun­kat azonban azért állította oda az Úr Is­ten, ahová, hogy utat mutasson, mit ne tegyünk a jó hangulat megőrzése érde­kében, avagy mint legyünk úrrá egy szilveszteri társasági rendezvényen adó­dó pánikhelyzeten. Hogy a belépésnél szembedudáljuk az ajtót nyitó házigazdát, rendben van, ám vigyázzunk, ne rontsunk be mindent le­tiporva, némely nett háztartásokban ugyanis kötelező a cipők levétele, így esetleg otromba entrée-nkkal szilánkos­­ra tapodhatunk bizonyos védetlen láb­ujjakat. Belefeledkezvén a szilveszteri hangu­latba, olykor nézzük meg, mit iszunk, avagy a bajt megelőzendő, miből töl­tünk. Amennyiben az üveg oldalán ne­tán felfedeznénk a „fékezett habzású” kitételt, óvakodjunk tartamának pohár­ba zúdításától. Ugyanez áll arra a fla­konra, amelyen ott virít „a kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg...” kezdetű felirat. A Chinas Regal Royal Salute címkével ellátott palack­ból pedig csak akkor töltsünk nyolcad­szor, ha a házigazda figyelme lankadni látszik, éber asszonya pedig éppenség­gel nincs a helyiségben. Éjfél után fokozottan ügyeljünk ar­ra, mibe kapaszkodunk, amennyiben az egyensúlyi állapot megbomlását jelző bizonytalansági együttható a ve­szélyes értékhatár fölé emelkedik. Művészettörténeti tanulmányainkból jól ismert festők - úgy mint Rubens, van Gogh, Tiziano, Munkácsy, Csontváry stb. - művein még véletle­nül se próbáljunk fogást keresni s óva­kodjunk Picasso- avagy Rodin­­szobrok megmarkolásától is. Ugyanezen indokból kifolyólag tar­tózkodjunk attól, hogy a kará­csonyfáról már zuhanás köz­ben kezdjük legelni a szaloncukrokat. Az illem úgy diktálja, hogy előbb várjuk meg a fenyő földet érését, csak utána kezdjük bontogatni a sztaniolt. Fo­gyasztás után ne hagyjuk az üres papí­rokat a fán, s ha lehet, állítsuk vissza legalább nyolcvan százalékban az erede­ti állapotot. Egyik ismerősünk tanácsát is meg­osztjuk önökkel: amennyiben belelép­nénk az akváriumba, igyekezzünk a ha­lakat diszkréten kibányászni a cipőnk­ből (már ha ez nem nett háztartás...), a történetesen elhunyt guppikat ne a macskának adjuk, a szájszélből kilógó farkuszonyok ugyanis árulkodóak lehet­nek. Amúgy pedig ne mutassuk, hogy cuppog a lábunk, igyekezzünk nedves­ségünket kedvességünkkel palástolni. A ház egyéb állatai tekintetében ügyel­jünk a kutya farkára és a házikanári szálláshelyére (lefejelés). Amennyiben ismerkedés után a meg­hitt pillanatok beköszöntével azon kap­nánk magunkat, hogy az illető hölgy vagy úr házigazdánk partnere, feltétle­nül győződjünk meg a félreeső helyiség bejáratának (sőt, bejáratainak!) herme­­tikus lezárásáról. Ha más úton-módon űzzük unalmunkat, ne kapcsolgassuk a tévét félpercenként (bármilyen tűrhetet­len is a műsor), hátha más is skubizza a képernyőt. Az éjféli Himnusz alatt ne böfögjünk feltűnően s próbáljunk meg relatíve egyenes tartást felvenni. Önis­meretünkből kifolyólag a nemzeti ének végére döntsük el, képesek vagyunk-e nyelvünkkel összehozni a „boldog új évet” kívánságot, avagy csak vigyorog­va koccintunk, és a másik nyakába bo­rulunk (a másik oldalon állótól e he­lyütt kérnénk, hogy emberiességi okok­ból ne ugorjon el). Ha mindezt betartjuk, rossz szilvesz­terünk már nem lehet. Mi pedig még va­gyunk olyan állapotban, hogy lapunk valamennyi munkatársa nevében bol­dog új évet kívánjunk kedves mind- rá annyinknak. MB­ CSURKA GERGELY

Next