Kurír - reggeli kiadás, 1998. június (9. évfolyam, 148-176. szám)

1998-06-02 / 148. szám

1998. június 2. Katasztrófa és ruhavásár Felmérték a polgári védelmi szakemberek, hogy az országban hol, milyen elemi csapás vagy katasztrófa fenyegethet, és a ve­szély mértékétől függően l-estől IV-esig számozták be a telepü­léseket. Majdnem minden falu és város kapott egy ilyen szá­­mocskát, sokat soroltak az 1-es kategóriába, és csak néhány maradt jelölés nélkül, például a Hortobágy közepén. Aki tehát idegenkedik a vegyi üzemektől, árterületektől, vagy forgalmas utak szomszédságától, annak ajánlhatjuk az Alföld ezen részét, de ne feledjék, ha a felsorolt veszélyforrásokkal nem is talál­koznak arrafelé, azért oda is becsapódhat egy kósza meteorit. Talán magától is kitalálja az olva­só, hogy a főváros az I-es kategó­riába tartozik, pontosabban: hat kerületben a II. fokozat, tizen­hétben pedig az első szerint ké­szítettek katasztrófaterveket. A katasztrófa szó egyáltalán nem túlzás, hiszen úgy 70 üzem mű­ködik Budapesten, ezek többsége veszélyes anyaggal is dolgozik. Bármilyen biztonsági rendszerük van, elég egy apró baleset, és a mérgező anyag levegőbe, vízbe kerülhet. Friss példa erre a na­pokban történt dunai mérgezés. A veszélygazdának, vagyis az üzemnek kell, hogy legyen ka­tasztrófaterve, s ha olyan baleset történik, amely a kerítésen kívül is veszélyes lehet, kötelességük értesíteni az önkormányzatot. Az önkormányzatnál is előszedik a páncélszekrényből a tervüket, amelyben a legapróbb részletekig kidolgozták a teendőt. Például azt, hogy merre menekítsék a né­pet, ha déli szél fúj, és merre, ha nyugati, vagy hogy melyik vállal­kozó autóját lehet elkérni, hogy melyik falu iskolájának a torna­termében szállásolhatják el a pol­gárokat. És ha valaki egy szál klótgatyában menekül, annak nadrágot kell adniuk, és enniva­lót. A polgári védelmiseknek nemcsak az embereket kell kime­nekíteniük, az állatokat is ha le­het, és a vagyontárgyakat. Persze hogy ezek a tervek miként mű­ködnének egy valóságos kataszt­rófa esetén, azt egyáltalán nem lehet tudni. Nemcsak a budapestiek mene­külési útvonalát tervezték meg az I-es kategória szerint, ilyen város például Százhalombatta, aztán Paks a nukleáris veszély miatt, vagy a Balatonfelvidék egy része, ahol a vegyi veszély mellett föld­rengésre is lehet számítani, és Ti­­szavasvári is. (Itt egyébként ép­pen most, júniusban tartanak egy háromnapos konferenciát a ve­szélygazda vállalatok.) A polgári védelem azt szeretné, ha minden településen hangszó­rókat szerelnének fel, hogy a kö­zelgő veszedelemre ezen keresztül figyelmeztethessék a jó népet. Ezt vagy a veszélyes vállalat fizeti, vagy az önkormányzat szorítja ki a rávalót. Nógrád és Fejér megyé­ben szinte mindenhol megtalálha­tók már ezek a készülékek, de Százhalombattát és a szomszédos Ercsi nagyközséget is ellátták hangszórókkal. Más kérdés, hogy ezeket a hangszórókat már min­denféle információközlésre hasz­nálják. A polgári védelmi szakem­berek szerint azonban az sem baj, ha a hangszórók használtruha-vá­sárról, vagy tanévnyitóról recseg­nek, az a lényeg, hogy a veszélyre egy külön jel figyelmeztessen, amit ismer a lakosság. (VARGA) Fotó: SZANDRA Mi vagyunk azok, akikért a sziréna szólhat ■ Akárhogy is húzódik a nagy pillanat, a szlovákok előbb-utóbb csak bedur­­rantják a mohi atomerőművet. A pesszimisták katasztrófát emlegetnek, ám puffoghat itt nekünk Mohi atom­­ügyileg, mi felkészültünk a leg­rosszabbra is. Ha mást nem, azt bizto­san fogjuk tudni, hogy nagy gáz van odaát, az atomerőműben. A polgári védelem azonban nemcsak erőművi „rendellenességre” készült fel, hiszen sugárzó anyag kerülhet a légtér­be, ha mondjuk egy izotópszállító jármű karambolozik, vagy éppen az űrből ér­kezhet sugárzó égi áldás. Országszerte több mint száz mérőállomást üzemeltet a polgári védelem, a honvédség és az Országos Meteorológiai Intézet. A mű­szerek az adott térség háttérsugárzásá­hoz képest változó sugárzást mérik, az adatokat folyamatosan továbbítják a Polgári Védelem Országos Parancsnok­ságának az épületébe, a nukleárisbale­set-elhárítási kormánybizottság titkársá­gára, a központi gépbe, amit úgy kalib­ráltak, hogy bármilyen változás esetén azonnal riasszon, és akkor belendül a polgári védelem. A szakértők állapítják meg, hogy mi is történt. Ehhez segítsé­get nyújt számukra az országok közötti egyezmények sora, amelynek alapján a felek minden atomerőművi rendellenes­ségről azonnal értesíteni kötelesek egy­mást. A fenti kormánybizottság titkársá­ga a rendkívüli esemény súlyosságától függően intézkedik a meteorológiai vi­szonyok, például a széljárás figyelembe­vételével. Az első fokozatban korlátozzák az érintett polgárok szabadban tartózkodá­si idejét. A következőben már összeáll a kormánybizottság operatív törzse, illetve a legsúlyosabb esetben az illetékes kor­mánybizottság. Ez utóbbi tilthatja meg például az állatok legeltetését és a „zöld” élelmiszerek fogyasztását, illetve a sugárterheléstől függően dönt a lakos­ság kitelepítéséről. (szemán) ! VELE ÉS NEM FELETTE Egyeske, ketteske, hármaska. Közülük az a legjobb, aki birkatürelmű. Nem kérdez, nem kételkedik, nem hőzöng, ám szófogadó. Ő az ideális beteg. Ez alakult ki, ez változik mostanság, és kötelezően mássá kell válnia július elsejétől. Akkor lép életbe az új egészségügyi törvény, amely teljesen más szemlé­let jegyében fogant. A törvény alkotói abból indultak ki, hogy a beteg nem tehetetlen báb, kiszolgáltatott lény. Mindazok a jogok megilletik odabenn, mint idekinn. Döntési szabadsággal rendelkezik, nem lehet róla a feje fe­lett dönteni. Csak vele. Ez a régi és megszokott paternalisztikus rend he­lyett az orvos-beteg egyenrangú, partneri kapcsolatát feltételezi. Amelytől csak akkor és kizárólag az esetben lehet eltérni, ha ez a beteg kifejezett óhaja. Mert joga van ahhoz is, hogy semmiről se akarjon tudni. De a többség valószínűleg nem így reagál. Ragaszkodik ahhoz, hogy tiszteletben tartsák az emberi méltóságát. Mert csak a nevén szólíthatlak, nem tehetik ki közszemlére, csak azt a testrészét takarhatják ki, amelyet éppen vizsgálnak. Az orvosnak pedig érthetően kell fogalmaznia. - A betegen múlik, hogy a kezelést, az ápolást elfogadja vagy vissza­utasítja - mondja Kocsis Istvánné, a Péterfy utcai kórház intézeti sza­koktatója. - Csakhogy kevesen ismerik a jogaikat. A kórházon belül, a fekvőbetegek között végeztünk egy reprezentatív felmérést. A kérdőív anonim válaszait feldolgozva kiderült: 62 százalékuk azt sem tudja, hogy beleszólhat a saját kezelésébe, 61 százalékának senki sem kérdezte a véleményét, 44 százalék nem hallott a vizsgálatok, illetve a terápia visszautasításáról, 30 százalék pedig fél a retorzióktól. A kórház nem büntetőtábor, az orvos, az ápoló kötelessége, hogy próbálja meggyőzni a beteget, de az utolsó szó a páciensé. (CSESZÁK) Hárman mennek, beszélgetnek. - Van egy kis sajt, ráreszelem a tésztára - így a nő. A kissrác el­húzza száját. - Megfáztatok. Veszek citromot. Kettőt - ábrándozik az asszony. A férfi bizonytalanul rábólint. - Talán elég lesz egy cit­rom is , reménykedik a nő. Átlag magyarok koalíciós tárgyalást folytatnak vacsoratémában, csökkentett költségvetéssel, röviddel a választások után. TÓTH ILDIKÓ V_________________| 11 A Átülni c­sak szépen Helyre huszárcsínyt követett el hét végén jó Póda Jenő, aki vasárnapig még az MDF országgyűlési képviselője, katonapolitikai szakértője, no és 1990-től a honvédelmi bizottság tagja volt. Ám a pünkösdi hétvégén új mun­dérba bújt, miután a Fidesz-MPP szegedi szervezete tit­kos szavazással tagjai sorába fogadta. Azt mondja Póda, hogy a választások első fordulójában kapott kétezeröt­száz szavazatból ezer neki és az MDF-nek, a többi neki és a Fidesz-MPP-nek szólt. Meg azt is: nincs adóssága a volt pártjával szemben. A narancsszínű, eurokomform zubbony pedig nyilván jól áll majd neki, kell is, hogy jól álljon, mint egyszeri anyósnak disznóöléskor a véres tál, hiszen a választók kiszavazták a parlamentből, ám egy igazi hadvezér-politikus nem szisszen egy Waterloohoz sem. Az új pártjának is kell a katonai szakértő, tán még honvédelmiminiszter-jelölt is válhat az ex-MDF-esből, mert az eredeti jelöltet, Gyuricza Bélát éppen a múlt héten operálták, s gyógyulása várhatóan hosszadalmas. Az meg azért mégsem járja, hogy az MDF két tárcát is kapjon az egy ígért családi minisztériummal szemben. Még megsértődnek a kisgazdák. Biztos, hogy Pódára izgalmas feladat vár. Példamuta­tása azonban máris előrejelző, méghozzá az új Ország­­gyűlésben várható ide-oda átütéseket illetően. Hétvégi példája igazolja egyfelől, hogy nincs akkora különbség az MDF és a Fidesz-MPP szellemiségét illetően, szaba­don mozoghatnak a párttagok ide és oda. Másfelől azonban ma még az sem zárható ki, hogy egy Póda-féle huszárcsínnyel próbálkozik majd a MIÉP is, így teremt­ve elő a frakcióalapításhoz hiányzó egyetlen képviselőt. Csurkáék minden bizonnyal a jobboldalról választanak majd magyar barátot, társat, megmentőt. Elég pikáns lenne, ha mondjuk egy szocialista vagy egy szabad de­mokrata honatya, vagy­­anya ülne a MIÉP-tagok közé. Hogy az átütésért cserébe mit kér, illetve mit kap m­ajd az érintett renegát, azt most még nem tudhatjuk. Ám a názáreti Jézus sírját sem őrizték ingyen. _______________| SZEMÁN LÁSZLÓ ITTHON 3 Sajtból van a bolt Hajdan, ahogy énekelgettük, a Hold volt sajtból. Ma jól teszik a kereskedők, ha a bolt van sajtból. Legalábbis a GFK Hun­gária Piackutató Intézet felmérése szerint kilenc éve, 1989 óta megnőtt a sajtfogyasztás, miközben a sertéshúsé vagy a söré csökkent. A lakosság 67 százaléka nyilatkozott úgy a rendszer­­váltás körül, hogy bizony, szereti a sajtot, ma ezt már 75 szá­zalék állítja. Milyen a sajtkedvelő polgár? Harminckilenc évnél fiata­labb - vagy nem -, magas státusú munkát végez, magasabb jö­vedelmű Budapesti vagy városi lakos, és igyekszik egészsége­sen táplálkozni. No és a felsőfokú végzettségűek mindenkin túltesznek sajtevésben. A magyar háztartások négyötödében vásároltak ebből az élelmiszerből legalább egyszer az elmúlt esztendőben, az átla­gos fogyasztás 6,8 kiló. A toplistát a szerzetesek sajtja, a trap­pista vezeti. A félkemény a legnépszerűbb minden vonatko­zásban, ilyet keres a boltokban a háziasszonyok háromnegye­de. Elsősorban a nemzetközi üzletláncokban szerzik be a vá­sárlók betevő sajtjukat, a kis boltokban erősen visszaesett a kereslet. Sovány vigasz a számukra, hogy a szupermarketek forgalma is visszaszorult. Ami még jellegzetes: a havi harmincezer forint havi nettó jövedelem alatti háztartásokban heti 1,97 alkalommal van az asztalon sajt, 3,8-szer tej, addig a nyolcvanezer feletti jövedel­műeknél 4,2, illetve 4,56 az arány, míg a sertéshús, húskészít­mény fogyasztása majdnem azonos - a viszonylag jómódúak­­nak sem divat már a húst hússal gyakorlat. T. 0. Állati gyermeknap ! Május utolsó vasárnapján nemcsak a szülők és­­ a televíziók jártak az emberpalánták kedvé- Jj­ben, hanem a Fővárosi Növény- és Állatkert i is. A fiatal látogatókat a park programokkal,­­ vetélkedőkkel és nyereményekkel várta a­­ gyermeknap alkalmából. A főbejárattal szem­­­­közti színpadon egész napos műsor szórakoz­­­­tatta a kisebb-nagyobb gyermekeket. Fellépe­t­tek ismert hazai együttesek, versenytárgyalás­­ keretében örökbe lehetett fogadni állatokat, s­­ árverésen lehetett állatkerti ereklyéket vásá­­­­rolni. Kalapács alá kerültek ötszáz és kétezer­­ forint közötti kikiáltási áron például üres I strucctojások, növények, pávatollak, tarajossal I tüskék, bogárpáncélok, és egyéb „állati” tár­­­­gyak. Ajándékokat nyerhettek azok, akik jól­­­s ismerték az állatokat. A gyermeknap nemcsak I a kertbe kilátogató gyerkőcöknek volt ünnep,­­ hanem jó néhány ottlalónak is. Hiszen az el­­■ múlt hetekben látta meg a napvilágot két far- i kaskölyök, egy tevecsikó pár, ugyanennyi kis- I oroszlán és majdnem egy tucat malacka.­­ Fotó: HEGEDŰS ÁKOS Szeretne félmilliomos lenni? Éberség, éberség, éberség! Ez a jelszó ezen a héten, hiszen hiába van ma kedd, a nyerőszá­mokat csak holnap közöljük. Az okot is tán sejtik: tegnap pünkösdhétfő volt, így csak ma tudjuk megejteni a sorsolást. S hogy miképp jön ide az éberség? Roppant egyszerű: eme ünnepi csúszás következtében a játékhét is le­rövidült egy nappal, vagyis önöknek ezúttal 24 órával kevesebb idejük lesz arra, hogy hol­naptól ellenőrizzék a május 25-31. között vá­sárolt kurírjaik számait. Persze a valóságban ez a művelet nem tart tovább néhány percnél, ám mivel többször tapasztaltuk, hogy néhány olvasónk csak az utolsó előtti pillanatokban kap észbe, hát úgy gondoltuk, nem árt felhív­ni a figyelmet az időszűkére. S bár a jelentkezési idő lerövidült egy nap­pal, mégis örömmel jelenthetjük: az ezen a héten kiosztandó pénz mennyisége nem vál­tozott! Akik nem restek eme szűk három nap alatt ellenőrizni múlt héten eltett kuríájaik számait, 3,5 millió forinton osztoznak! Érde­mes tehát figyelmesen böngészni, mivel - ép­pen a kurta jelentkezési határidő miatt - nagy az esélye annak, hogy aki telitalálatosként be­jelentkezik, nagy valószínűséggel akár 500 ezer forintot is hazavihet­­ az adott nap egye­düli nyerteseként! Vegyék holnap a Kurírt, benne a nyerőszámokkal, mert a szlogenünk nem változott: találkozzunk a pénztárban!

Next