Kurír - reggeli kiadás, 1998. szeptember (9. évfolyam, 238-267. szám)
1998-09-01 / 238. szám
1998. szeptember 1. . „Nem elég csak ész nélkül felrakni a köveket, aki előttem nekikezdett, az olyan görbe falat csinált, mint az ökörhugyozás... Amúgy nem nagy öröm kimérni az egyenest azon a lejtős telken... De azért nem is ördöngösség, csak a fizetésnél kell vigyázni, nehogy a tulaj átverjen. .. ” - mondja a szakadt, elhanyagolt, szabolcsi kiejtésű férfi a társának a Moszkva téri emberpiacon. A másik halkan kérdez valamit, mire ő nagy hangon közli: „Dehogy van messze! A fogaskerekűvel kell menni hánnal, utána meg gyalogolni tíz percet.” Ha eddig kétségem lett volna, már biztos lehetek benne, hogy egy belbudai villával kapcsolatos építészeti megbeszélés részleteit csíptem el. ^______________________________________________________KOVÁCS L. OLIVÉR^ ~'^~\ MÁV-nak nem kell valuta A múlt hét végén táviratot kapott valamennyi vasúti szolgálati hely. Az igazgatóságok közlik, hogy a „menetdíj valutával való kiegyenlítését” szeptember 1-jétől megtiltják. A nemzetközi vonaton, ha valaki dollárral, márkával, lírával akar fizetni jegyért, pótjegyért, ha nincs forintja, az olyan, mintha nem lenne nála pénz. A külföldi utasnak be kell mutatnia az útlevelét, ki kell tölteni az úgynevezett utasleadási lapot, s azt a magyar szöveget! - írja alá a kuncsaft. Ha német utasról van szó, majd a német hatóság behajtja rajta a „tartozást”, s a MÁV Rt. megkapja, ha megkapja. A szerkesztőségbe betelefonáló Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége tagja az egészet felháborítónak nevezte. Sehol a világon nem alázzák így meg a pénzes utast, mondta. Sipos István, a MÁV vezérigazgatója a Kurír kérdésére elismerte, hogy a Magyar Nemzeti Bank vizsgálódott náluk. Megállapították: a vasúttársaság a devizatörvény 28. paragrafusával ellentétes gyakorlatot folytat 1995 óta, hiszen nincs átváltási joga. Vezérigazgatói minőségében írt már az MNB-nek, a KHVM-nek, s nagyon reméli, valami megoldást találnak, mert ami mától érvénybe lépett, az enyhén szólva nem igazi megoldás. Hiszen a legnagyobb állami vállalatnak azt tiltják meg, ami az autópályák fizetőkapuinál, szállodákban s másutt bevett szokás. A MÁV Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, Benczédi Mihályné ezt azzal egészítette ki, hogy a személyszállítás valutabevételéből tavaly 380 millió forint jövedelme volt a társaságnak. (KIBÉDI) Halálos bukás A francia Alpokban néhány napja halálos balesetet szenvedett miskolci alpinistának nem ez volt az első bukása. Most a Mont Blanc meghódítására készült, s egy gleccseren megcsúszva zuhant a mélybe, de előtte megbukott azon a vizsgán is, amelyet a Magyar Hegymászóoktatók Egyesülete szervezett Miskolcon. A tanfolyamot elvégezte, de amikor Nyíregyházáról megérkezett a vizsgáztató, Egri Kiss Sándor, az ismert alpinista, nem találta megfelelően felkészültnek az embert próbáló vállalkozásra. B. Csaba nyári tanfolyamon szeretett volna olyan tapasztalatot szerezni, amit a hóhatár felett, téli körülmények között alkalmazott volna. Elméletben hiába tudta a feladatát, a gyakorlati megmérettetésen alapvető csomókat nem tudott megkötni, sőt a legfontosabb biztosítási módszereknél is csődöt mondott. Első túrázók esetében rutinos helyi vezetővel szabad csak a csúcs meghódítására vállalkozni, még ha a hegymászók által leggyakrabban választott és talán legkönnyebb úton indulnak el, mint a Bosses hegygerinc. A friss hegymászók azt mondták a nyíregyházi vizsgáztatónak, hogy a vizsga azért fontos számukra, mert a túra során kedvezményes szállást kaphatnak, ha rendelkeznek ezzel a bizonyítvánnyal. A 47 éves kétgyermekes családapa, B. Csaba a figyelmeztető szavak és a sikertelen vizsga ellenére nekivágott a meredek falnak, és 4400 méter magasságban megcsúszott, majd a mélybe zuhant. Alpinistatársa riasztotta a hegyi mentőket, de már csak a holttestét tudták megtalálni. A vizsgálat még tart, így nem tudni, hogy emberi felelőtlenség vagy a kötél szakadása okozta-e a tragédiát. (tapolcai) Túlvilági provokáció Vasárnap nemcsak a Fidesz-gate ügy állítólagos dokumentumait kapta meg a Kurír, hanem érkezett egy fax is, egyenesen Jeruzsálemből. Bizonyos Kaya Ibrahim adta benne tudtunkra, hogy él, és borítaná azt a bizonyos bilit. A fax első pillantásra akár igazi is lehetne. Csakhogy, ha valóban az a török férfiú adta volna fel, aki 1995-ben egy napon tizenkét, egykor a Fideszhez kapcsolódó céget vett át bizonyos Schlecht Csabától, akkor nem magyarul írta volna alá a küldeményt. A török helyesírási szabályok szerint ugyanis Ibrahim Kayáról van szó, és nem Kaya Ibrahimról. A szöveg egyébként elég izgalmas, akár egy hivatásos titkosügynöknek is dicséretére válna. „Tisztelt Kurír! Az elmúlt időszakban önök már a halálhíremet keltették. Jeruzsálemben élek, s jó okom van arra, hogy őrizzem inkognitómat, így önök is csak közvetítőn keresztül érhetnek el. Szívesen segítek tisztázni az általam jegyzett cégekkel kapcsolatban felmerült kérdéseket. Személyem hitelesítésére és a postafiók szerepére fogadják el (...) festőművészt. Október 8-tól Rómában, a magyar héten a festményeiből rendezett kiállítással képviseli Magyarországot. (Itt pontos cím, telefonszám és e mail-cím szerepel.) Természetesen, ha kétségeik merülnének fel, szívesen megnevezek még más leinformálható, korrekt embereket, hétköznapiakat és tudósokat, akik hitelesíthetik személyemet, de már más lapnak. Van egy kikötésem, hogy kérdéseikre a rövid, lényegre törő válaszaimat és a meghökkentő üzleti kapcsolatomat egészen magas szintű társasággal, változtatás nélkül, sorozatban lehozzák a Népszabadsággal azonos napon.” A Kurír nyelvész barátja szerint így csak született magyar fogalmaz. Sikerült beszélnünk a festőművésszel a faxban megadott telefonszámon. Megdöbbent, ugyanisvasárnap neki is átfaxolta valaki a Kurírnak szóló üzenetet. A rá vonatkozó információk pontosak, Jrmm.Hillen, mii|tM.luH 30. Szellemfax még a római kiállítás is, ám vasárnapig nem is hallott Ibrahim Kayáról. A faxot elolvasva, majd az egyik kereskedelmi televízió politikai vitaműsorába belekukkantva furcsa érzések kerítették hatalmába, nem tudja hogy miért keverte bele valaki a Simicska-ügyként elhíresült cégbotrányba. A Népszabadság szerkesztőségében, bár ők nem kaptak hasonló tartalmú faxot a jó Kayától, ugyanúgy minősítették a „jeruzsálemi” üzenetet, mint a Kurír: provokáció! Csak emlékeztetőül: lapunknak korábban török üzletemberek elmondták, hogy egyetlen Ibrahim Kayát ismertek Magyarországon. Ő 1992-93-ban annak a Recep Hakannak volt KAYA IBRAHIM munkatársa, akit ’93-ban egy volt alkalmazottja meggyilkolt. Ez a Kaya azonban 1995 elején Ankara közelében közlekedési baleset áldozata lett, így nem vehette át később azokat a bizonyos, egykor a Fideszhez kapcsolódó cégeket. N. D. Az Ibrahim Kaya nevével fémjelzett tizenkét cég - egykor Fideszhez közel állók cégei - ügyében a hatóságok még a fülük botját sem mozdították, a horvát Josiph Tot lopott útlevelével „átírt” két cég ügyében a BRFK gazdaságvédelmi osztályán hosszas huzavona után elrendelték a nyomozást ismeretlen tettes ellen okirat-hamisítás alapos gyanújával. KL’RÍR KZ.FRKFESZTÖSÉG 1133 mmAPFST FAX: 359-0264 Tisztelt Kurír! Szivemen MugfLtíHUmxtAZUl JazáltikUm KupctiulMlban felmerÜlt liúnléuvkHÍ. flMiHiwl^uiii Itltelesltésfrv ím y (iiimIuIIAU uzcrcpro fot*i«il.|úk «ti rcRtnmüvÖH/.i. Okiöbvi 8-l*l KAmáhan m IVIaRynr HvIvm a vl!»ÓI rvuilv.rvii kiAIIUiÍMHul S«cli Mngynrvrwz'AgoI. ,<\. uitnvi frliifiin: e mnili Tei'iiiészetesena hw kZtnufvL‘iii tnui Uluiitivk It-1 '‘megnevcxfluh'k '"•ui»vli:t..r...m&1|iatA borreki l.itkWznopInlint é» ItKloRokitt »kik hirolenlll. H^«iTii»lynniei, de már mán lapunk. Aw címűn IdAsinlchun ÍSísíllc. sisás- R brtlAlhirsmekeltették. J«ruzsAlembvr i n Jo ukoui vnn "■-*'»«, ^■■íxiicm vil(OK)titoniiit. (gy önök !v rtiik kUzv*fiilín U«.rr;«rtUl érhetnek »1, Vau Cgj' kikötésem, hogy ké.nlDMi-ikri u ifivid, lényeRietlire válaszaimat vn a tuegUökkenlö a*l*Wl kM|»MN«ilul«inial egéezen manns mzinHi IAeArtnafjuul viiltn/Indlci nélkül werwHllnii Iwluirr^ka i Nepmn bildinggal ivrono*hipnn. ITTHON 3 Rosszkedvű emberekkel találkoztam. Ross öltönyeik csak úgy lógtak rajtuk, fáradtan másztak ki luxusautóikból. Panaszkodtak. Nincsenek rajta a listán. Amióta a miniszterelnök bejelentette, hogy az előző kormány idején fideszes vezetőket és hozzájuk közel állókat figyeltek meg törvénytelenül, s erről ott van nála a lista, az anyag, sokan azt találgatták, kik vannak rajta még. Mint megfigyelendők vagy mint hírbe hozottak. Mára tisztult a kép, a fontosabb lapoknál rendre megjelent egy fiatalember borítékkal, utóbbiban feltehetően az az anyag, aminek egy példánya eddig a kormányfő trezorjában pihent. Ebből derült ki - ha hinni lehet a dokumentumnak -, hogy a törvénytelennek minősített megfigyelés nyilvános céginformációkon alapult, s a „célszemélyek” között szerepel Boldvai László szocialista pénztárnok csakúgy, mint a kapcsolati körben Baja Ferenc, Kiss Péter, Csintalan Sándor vagy Pál László. De hát hogy kerül a csizma az asztalra, azaz mondjuk, Csintalan a törvénytelenül kukkolt fideszesek közé? Bár talán nem is az a lényeg, hogy bukni látszik a Horn-féle összeesküvést sugalló megfigyelési verzió. Inkább most az a gond, hogy néhányan nagyon is megsértődtek, hogy őket még a kutya sem akarta megfigyelni, ráadásul még a nevük sem bukkan fel az immár korántsem titkos anyagban mint jó barát, elvvagy üzlettárs. Bacsó felejthetetlen Tanújában szisszent fel Bástya elvtárs, nagyjából úgy, hogy „Én már egy szar vagyok, engem már senki sem akar megölni?!”, amikor kimaradt az összeesküvés előregyártott forgatókönyvéből. Igaza volt! Ha a fontosság értékmérője olyan, hogy ki hányadik a halállistán, méltán lesz nyűgös az, aki a névsor végefelé szerepel, hát még az, aki kimaradt. Jó néhány üzletember, politikus, politikus-üzletember, üzletember-politikus forgolódik álmatlanul párnáin, s azon rágódik, hogy ő vajon miért nem? Nem volt elég jó fideszes vagy elég rossz szocialista? Hát őket már megfigyelni se akarja senki!? Én nem tudom, mi lesz ennek az adatgyűjtési ügynek a vége, majd eldönti a nemzetbiztonsági bizottság. Jobban izgat, mi lesz a sok, önbecsülésében megsértett, a buliból kihagyott üzletemberrel, bankárral, brókerrel, ügyvezetővel, pártpénztárnokkal, állami tisztviselővel? A rosszkedvű ember munkakedve egyenlő a nullával, így aztán hogyan tovább Magyarország? Jóllehet, kétséges, hogy valaha is kiderül, ki adott megbízást a megfigyelésekre, mégis kérem az egyelőre vagy örökre anonim ötletgazdákat: legközelebb körültekintőbben állítsák össze listájukat. Mert bizony az eddigieknél jóval többen érdemelnék meg, hogy reákerüljenek. És akkor nincs sértődés, megmarad az országépítő lendület. Ez mindannyiunk érdeke. VÁRNAI IVÁN Mentős fizeti a révészt Nem akarta átvinni a zebegényi vonatszerencsétlenséghez igyekvő mentőt a tahitótfalusi komp - írtuk meg vasárnapi számunkban. A kompot üzemeltető Bodor Kft. munkatársa ugyanis kerek perec megmondta: a főnök megtiltotta nekik, hogy bárkit is ingyen átvigyenek, s ez alól még egy baleset helyszínére siető mentőautó sem kivétel. A Pest megyei mentőszervezet vezetője, dr. Győry Attila a Kurírnak elmondta: a mentő személyzete természetesen megkapja a pénzt, de ezzel még nincs elintézve az eleddig példátlan ügy. Az már biztos, hogy a kompot üzemeltető céget megkeresik, s talán a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz fordulnak. A kompokon fizetni kell a mentőautóknak is, ha csak beteget szállítanak. Arra azonban még soha nem volt példa, hogy a balesethez siető kocsit feltartóztassák. A mentők munkájának akadályozója szabálysértést követ el. A váci komp üzemeltetője, a Bodor Kft. ügyvezető igazgatója, Bodor Ferenc a Kurírnak elmondta: akit átvisznek, annak fizetnie kell. Ha annyira sürgős lett volna a mentőnek, akkor odaszólnak telefonon, hogy jöjjön át a komp. A tűzoltók is ezt csinálják, ha oltani kell, és szó nélkül kipengetik a viteldíjat. Ez az egész nem más, mint rosszindulatú piszkálódás - szögezte le Bodor Ferenc, N. SZ. OSZTÁLY, VIGYÁZZ! Az iskolák és az óvodák idén sem számíthatnak tumultusra, hiszen tavalyhoz képest mintegy 36 ezerrel csökkent a diáklétszám. Az elmúlt tanítási időszakhoz képest egy héttel hosszabb lesz a tanév. A szaktárca szerint elképzelhető, hogy a hatnapos tanítási hét bevezetésével hosszabbítanák meg a diákok „munkaidejét”, vagyis a gyerekek minden második hét szombatján is a padokat koptathatnák. Szöllősi Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára elmondta, ötnapos a munkahét, lehetetlen a gyermekek szombati tanítását bevezetni. Ez nemcsak a gyerekek és a pedagógusok ügye, hanem az iskolákat fenntartó önkormányzatoké is. Az oktatási minisztérium illetékese szerint a hatnapos tanítás bevezetésére már ma is lehetőséget ad az öt éve elfogadott közoktatási törvény, ám azt csak az iskolák, a szülők, a diákönkormányzat és az intézményt fenntartó önkormányzat beleegyezésével lehet kezdeményezni. A másik újítás a közoktatásban előforduló jogsértéseket próbálja orvosolni. Az új tanév második felében a minisztériumban nyíló irodához szülők, diákok és tanárok fordulhatnak panaszaikkal. Az oktatási ombudsmani hivatal megszületését pártolja a Pedagógus Szakszervezet is. A főtitkár szerint sehol nincs annyi jogsértés, mint a közoktatás területén. Ám szerinte sokkal jobb lett volna, ha egy olyan szervezet foglalkozna a jogsértésekkel, amely szankcionálhat is, különben jelentős változásokra nem lehet számítani. T. N. DRÁGA TANÉVKEZDÉS Sok szülő minden pénzt megad, hogy tanuljon az a gyerek, de többen vannak azok, akik a legalapvetőbb dolgokat is alig tudják megfizetni. Nemcsak a tankönyvek drágultak, hanem minden, ami az iskolához kell. Hogy a tankönyvcsomag mennyibe kerül, az iskolánként változik, attól függ, a tanárok melyiket választják a számtalan könyv, munkafüzet közül. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint a legolcsóbb elsős csomag kétezer forint, és a legdrágábbért több mint ötezer forintot kérnek. A hetedik osztályba induló nebulók szülei fizetik a legtöbbet a könyvekért, minimum 4100 forintot, de ha nincs szerencséjük, a drágábbik változatot veteti meg velük az iskola, ami 8 ezernél is többe kerül. Ezután jönnek a füzetcsomagok, ez körülbelül ezer forint, aztán az elsősöknél az iskolatáska, vonalzók, körzőkészlet, tollak és ceruzák, festék, gyurma, cipő, köpeny, ünneplőruha és így tovább. Ha a szülő mindenből a legolcsóbbat veszi meg, akkor is 15 ezer forintot hagy a boltban, ha pedig enged a könyörgésnek, és márkás cuccokat vásárol a csemetének, akkor könnyen megszabadulhat 30-35 ezer forinttól is. Ha a végösszeget nézzük, az az 1100 forint nem sokat segít, amit az iskolák osztanak a rászorultaknak. V. CS. Tanévkezdő elnöki poszt Fotó: Koncz GYÖRGY