Kutas Népe, 1975. december (1. évfolyam, 1-12. szám)

1975-02-01 / 2. szám

Vita nem volt. Talán mindenki úgy vélte, hogy azzal a 38 818 forinttal, ami egy főre átlagosan ju­tott, no meg azzal, ami azt megalapozta, az 1974. évi termelési terv teljesítésével, a csaknem 30 milliós szövet­kezeti eredménnyel elégedet­tek lehetünk. Lehetséges, hogy éppen emiatt nem volt vita a közgyűlésen. Kétségtelen, hogy az elmúlt év sikeres volt. A tsz bruttó jövedelme a 13 milliót meg­haladta és ez 7 millió 747 ezer forinttal több az előző évinél. Elismerést kaptunk ezért a párt járási bizottságá­nak első titkárától, dr. Szu-Olyan birkózás volt a múlt esztendő, amelyikben a szak­mai tudás különösen sokat számított. Szóltunk már e helyen a természeti s egyéb nehézségekről. Arról is bát­ran nyilatkozhatunk most már, hogy eredményesen küszködtünk. Közben az ál­lattenyésztésben meg a nö­vénytermesztésben áttértünk az ágazati rendszerre, mert úgy értékeltük a helyzetet szakmai és egyéb szempont­ból is, hogy megérett az idő erre. Voltak ugyan gondok, de az eredmények mégis a kezdeményezést igazolják a nádudvari rendszer bevezeté­sében is. A természet sze­szélyessége pedig felvetette azt a kérdést: érdemes-e tar­tózkodnunk a növényter­mesztési biztosítástól? Ezt mielőbb el kell döntenünk.­csán Sándortól, aki hosszabb időszakot értékelt a közgyű­lésen és megállapította: a székkutas, Új Élet Tsz a já­rás példamutató nagyüzemei­nek egyike. Elöl jár a fej­lesztésben, az új módszerek, eljárások meghonosításában. Sokoldalúan igazolják ezt a megállapítást a zárszámadón elhangzott beszámoló adatai, amelyeket elnökünk, Berecz­­ki János előttünk ismertetett. Érdemes visszaidéznünk a beszámoló néhány részletét. Figyelmeztető — bár nem megoldhatatlan — gondjaink között tartjuk számon a lét­szám lassú, de fokozatos csökkenését. 1974 decemberé­ben 851-en voltunk, ez a tag­létszám 27 fővel kevesebb az egy év­ előttinél. Új tagjaink száma 21, a nyugdíjas 290, állandó dolgozó 561, közülük 107 nő. Ezt, valamint a termelés fejlesztéséből reánk nehezedő gondokat számítva, a szak­mai felkészültség emelésére mindinkább szükség van és lesz. Tavaly 21 dolgozó vég­zett szalamunkás tanfolyamot és ez jó, de megállnunk nem szabad, öt ösztöndíjasunk van és közérdek, hogy több legyen. Irányítsák erre a pá­lyára gyermekeiket a szék­­kutasi szülők. Jelenleg 16 mérnök és 35 technikus, meg összesen 112 szakmunkás dol­­gozik gazdaságunkban. Ez nem Ibbics Glériaé. De az elő­rehaladás a szakmai szint további emelését sürgeti. Demokrácia és verseny Vita :nem volt a közgyűlé­sen. Eisőzőleg viszont a bri­gádértekezleteken — ahol a tagság 80 százaléka megje­lent — sokan mondták el vé­leményüket a múlt évi gaz­dálkodásról. Tény, hogy nyu­godt a tsz közélete. Ennek az nem mond ellent, hogy volt, van és bizonyára a jövőben is lesz mit szóvá tenni. Csak használ a közös ügynek, ha a demokrácia erősödik, ha a tag él jogaival. Igaz, a leg­fontosabb közakarat és tö­rekvés a gazdálkodás fejlődé­se, az előrehaladás, amit év­ről évre bizonyíthatunk. De az is bizonyos, hogy gyorsít­hatjuk a tempót, ha mégin­­kább összefogunk, ha min­denki a maga helyén még na­gyobb felelősséget tanúsít, ha gondolkodik, keresi a jobb utat, hogy eredményesebben és takarékosabban gazdál­kodhassunk. Jobban ügyel­jünk minden szem gabonára, minden értékre, hiszen­­ a miénk. Anyagokból, üzem­anyagokból, energiából, min­denből csak annyit használ­junk, amennyi kell. Lépjünk fel a gondatlanság, a fegyel­mezetlen magatartás ellen. Demokratikus közéletünk fejlesztésében nagy szerepük volt és lesz a bizottságoknak. Róluk is volt szó- a közgyűlé­sen és valamennyi bizottság nevében beszámoló hangzott el. Úgyszintén előrevivő té­nyező a munkaverseny, min­denekelőtt a szocialista bri­gádmozgalom. Öt brigád tag­jai határozták el tavaly, hogy szocialista módon élnek, dol­goznak, tanulnak és megszer­zik a kitüntető címet. Négy­nek sikerült. A munkaver­senynek is része volt abban, hogy a közösségünk teljesí­tette a párt XI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadu­­lásának 30. évfordulója tisz­teletére tett versenyvállalá­sát. A jó munka eredménye A legfőbb „hozzászólás”, az alapvető véleménynyilvá­nítás — a munka, a fegye­lem, a tudás gyarapítása — ez nyilvánvaló. S ha a zár­számadón nem is volt vita, szóban nem közölte akkor a véleményét senki, annál biz­tatóbb volt a munkában a ..megnyilatkozás”. Ezért ér­hettünk el 42 mázsás átlagot az étkezési búza, 57 mázsát a kukorica-, 436 mázsát a cu­korrépa-, 69 mázsát a lucer­natermesztésben. Ezért sike­rült megbirkóznunk az őszi nehézségekkel. Ezért jelent­hetjük, hogy növénytermesz­tési ágazatunk túlteljesítette múlt évi terveit. Jól helytálltak az emberek a gépeken. Döntő fordulat történt tavaly a gépellátás­ban, mint ismeretes, a kuko­ricát teljesen gépesítettük. Beszereztünk egy E—280-as önjáró lucernabetakarító és két KSZ—6-os önjáró répa­szedő gépet meg más fontos eszközöket. Van jelenleg 62 traktor, 12 tehergépkocsi, hat önjáró célgép. Erőgépeink ló­erőátlaga 69. (Országosan 1975-re irányozták elő a 69 lóerőt.) Jól állunk tehát, és a legfontosabb, hogy a gépeket becsüljük meg, jól használ­­juk ki. A takarékosságban ez a főterület. Eredményes volt a munka az állattenyésztésben is. De ott még sok a­ javítani való. A legfőbb: emelni a tejter­­melési átlagot, mert a 2368 literes tehenenkénti átlaggal nem lehetünk elégedettek. Csökkentsük a borjúelhullást, növeljük a hizlalási súlygya­rapodást. Napi 950 grammnál már jobbat is értünk el. Ser­téstenyésztésünk voltaképpen az átalakulás korát éli. Új üzemünktől sokat várunk , úgy véljük, van lehetőség ar­­ra, hogy ennek eleget tegyen. Elismeréssel szólhatunk a juhászat, a lótenyésztés, az egyéb ágazatok vezetőiről és dolgozóiról is. Egész tagsá­gunk helytállásának köszön­hető, hogy tavaly mintegy 20 milliót ruháztunk be gépek­re, utakra, a bábolnai szárí­tóra, a 20 tonnás hídmérleg­re és egyebekre. Árbevételi tervünket 15,5 millióval túlteljesítettük. A mérleg 19 millió 639 ezer fo­rint szövetkezeti eredményt mutat. Ez a további előre­haladás alapja. Ez a jó alap a tagság és valamennyi dol­gozótársunk döntő és kézzel fogható „hozzászólása” a mi közös ügyünkhöz. Igen jó ez a véleménynyilvánítás. Elis­merés érte. Hanem azért még­sem lenne jó szokássá tenni, hogy a közgyűlésen szó szerint: hallgatóság üljön a székso­rokban. S azt kelljen leírnia a krónikásnak, hogy a vita nem volt. Miről hallottunk a közgyűlésen? Biztató a szakmai szint emeljük tovább DR. SZUCSÁN SÁNDOR , HEGYI JÁNOSNÉ SOLYMÁR FERENC HORVÁTH GYULA TÓTH LAJOS Zárszámadás 74 Sikeres és jó hangulatú zárszámadó közgyűlés zajlott le 1975. február 7-én a József Attila Művelődési Házban. Fejes János nyugdíjas tsz-elnök nyitotta meg és vezette a gyűlést. Az 1974. évi zárszámadási beszámolóját Bereczki János tsz-elnök ismer­tette. Beszámolt az EB munkájáról: Solymár Ferenc; a nőbizottság tevé­kenységéről Hegyi Jánosné; az ifjúsági bizottság nevében: Horváth Gyula; a döntőbizottság tapasztalatairól: Tóth Lajos. Megállapításaikat lapunk 2. oldalán ismertetjük. Az elnökségben a tsz-vezető, valamint a község és a járás politikai, társadalmi és állami életének képviselői foglaltak helyet, közöttük dr. Szucsán Sándor, az MSZMP Szentes járási bizottságának első titkára. Tíz órakor kezdődött a gyűlés és 13-ra befejeződött. BERECZKI JÁNOS FEJES JÁNOS 1. évfolyam 2. szám 1975. február­­ra: 1 forint

Next