Kutas Népe, 1976. december (2. évfolyam, 2-12. szám)

1976-02-01 / 2. szám

Megalapozottan (Folytatót az 1. oldalról.) mégsem lehetünk megeléged- Vezetünkben először 1975-ben ve. Itt fokozott segítség és adott minden párttag számé- Intézkedés szükséges. Az if­­ja pártmegbízatást a vezető- jóság nevelésére, összefogá­­ség. Az alapszervezeten ki­­sára és érdekvédelmére lét­­vült megbízatásokat minden­­rehoztuk az Ifjúsági Bizott­­ki becsülettel teljesítettes­sogot is, ennek működése­­mint munkásőr, tanácsi ben is sok a fogyatékosság, munka, vagy önkéntes rend- Fontos, hogy az újonnan őri szolgálat. Nem ilyen jó megválasztásra kerülő ifjú­­a helyzet a párton belüli Jogi Bizottság a jövőben ne megbízatások teljesítésében csak érdekvédelmi feladatot (pártbizalmi munka, KISZ- lásson el, hanem együtt a patronálás, takarékossági fe- KISZ-szervezettel segítse elő feles, területi informátor, az egész ifjúsági eszmei-po­­politikai kiadványok terjeszo­litikai nevelését, a gazdasági tése stb.) Mégis a 61 párt­­feladatok jó megoldására megbízatásra kötelezett elv- történő mozgósítást, a társa­­társ többsége jól ellátta fel­­dalmi ünnepségeken való fo­­adatát. Ebből az is megálta­­kozott részvételt, valamint látható, hogy még nehezebb azt, hogy minél több fiatal körülmények között is mind kapcsolódjék be a szocialis­­tig lehet számítani a szövet-­ta munkaversenybe. Azt kell kezet kommunistáinak fel­elérni, hogy több fiatal "fe­gyelmére, öntevékenységére v­gyen részt a testedzésben. Ehhez jó módszer a párt- elsősorban a falusi spartakia­­munka rendszeres ellenőrző­ den­­se és számonkérése. Ugyanolyan fontos feladat Még két kérdésről külön a nőpolitikai határozat ki­­kell szólni. Pártszervezetünk vetkezetes érvényesítése is. A munkájának igen fontos fel-­határozat végrehajtásában adata az ifjúság eszmei-po- szembetűnő az előrehaladás,­lizikai nevelése, elsősorban a különösen megnőtt az új KISZ-szervezeten keresztül, párttagok között a nők alá- Az elmúlt évi beszámoló­nya. Ugyanez mondható el taggyűlés és a községi párt­ több társadalmi tisztség be­­vezetőség határozatot hozott töltésénél is. A nőbizottság a KISZ-munka javítására, munkáját intézkedési terv több fiatal párttag elvtárs­ alapján végzi. Törekvésünk, nak feladatként adtuk , hogy a nők eszmei-politikai KISZ patronálását, az ifjú­ nevelésében is jobban előbb­jei szervezet munkájával lelépjünk. A gazdaságszervező munkáról A párt gazdaságszervező teljesült az a feladat, hogy tevékenysége kapcsán először az állattenyésztés számára azt kell megemlíteni, hogy a saját erőből termeljük meg a párt- és gazdaságvezetés kap- takarmányt, csolata elvszerű, jó. Több al- A középtávú tervünk fel­­kalommal tartottunk a fén­­yesült, 1971-es kenyérgabona­­osabb tennivalókról együtt termésátlag 1975-re 34,1 má­­tes tanácskozást. A felelős bé­­zsáról 36,5-re, a kukorica osztású párttag gazdaságire- 22,7-ről 63,3-re, a lucerna 30- tetők mind a taggyűlésnek, ról 74,3-re, a cukorrépa 302- mind a pártvezetőségnek be- ről 443 mázsára emelkedett, számoltak a határozatok tej- kendertermesztés helyett át­­tesítéséről. A múlt évben át­tértünk a cukorrépa nagyobb irányítás és a munka a KB arányú termesztésére. 1975- 1974. decemberi határozaté­­ben 660 hektáros átlagban val kapcsolatos feladatokra 443 mázsás volt a termelés, koncentrálódott. Nagy figyel- Előnye: teljesen gépesítettük meg fordítottunk az üzem- a termelést. Tervünk a nő­­s munkaszervezésre, a tö­­vénytermesztés területén ta­karékosságra, a termelési százalékos termésnövekedési szerkezet korszerűsítésére, a írt elő, amit lényegesen túl­­szövetkezetben folyó szod­a- teljesítettünk. Fontos fél­lista versenyre és a tsz-ek adat volt, hogy az egyesült egyesítésére. A takarékossági 3 termelőszövetkezetben tök­­tervünkben vállalt 2 milió kenőmentes legyen az őszi 227 forintos megtakarítással munkák elvégzése, ez opui­­szemben csak 1 millió 686 mális időben, jó minőségben forintot értünk el, mert a történt. Mondhatjuk: megala­­csapadékos idő miatt jelen- pozottan kezdhettük el az rősen nőttek a betakarítási 1976-os évet. A gazdaságszer­­költségek. A takarmányfer­­vező munkával kapcsolatban használás terén elért megta- az idei évre kiemelt feladat­­karítás csak a mérleg letá- tovább erősíteni az üzem- és rása után értékelhető. A tér-­munkaszervezést, a munka­­­esési szerkezet korszerűsí- fegyelmet, erősíteni a párt fésével kapcsolatban feladó- gazdaság ellenőrző szerepét; tainkat végrehajtottuk: a nő­ fejleszteni a szocialista mön­­vénytermesztés gépesítettsége kaversenyt; napirenden tan­­szövetkezetünkben jobb az tani az 1976. évi gazdasági országosnál. Feladatuk az el- és gazdaságpolitikai felada­­ért színvonal fenntartása, ir­­tokál­­letve további korszerűsítése. Mindebből látható, hogy az Növény- és állattenyésztési idei évre sem kisebbek a felajánlásunk 3 millió 600 feladatok. Ahhoz, hogy e fél­ezer forintot tett ki, aminek adatokat végre tudjuk hat­­egy részét a belvízkárok mi­­tani, mind a pártvezetőség­­azt nem tudtuk teljesíteni, nem valamennyi kommunis- kedvezően alakult állattéstának, a szövetkezet minden nyesztési felajánlásunk fel­dolgozójának az eddiginél is­tesítése, főleg hízósertés­­e-jobban kell ellátniok te­­­kintetében. Többek között adataikat. Már egy éve, hogy meg­­jelenik az újságunk, s ró­lunk még csak említést sem tettek — mondotta egy ki­csit keserű szájízzel és talán jogosan Sulyok József, a sertéstenyésztési ágazat ve­zetője Mint beszélgetésünk­kor kiderült, eredményeik­kel nincs szégyenkezni való­juk: a hagyományos sertés­telepen két tenyésztelep és két hizlalda van. Nézzük, mi a helyzet a számok or­szágában, talán elárulják munkájuk milyenségét. Kismalacok A született malac terv 4 ezer 300, a tényleges sajnos csak 4 ezer 112 lett. Néhány koca elvetélt, s ezzel ma­gyarázható a tervteljesítés hiánya. Az előzőekkel össze­függ a választási malacszám is, így a 3 ezer 640 helyett csak 3 ezer 500 lett. Az el­­hullási szám azonban már sokkal kedvezőbb, a várt alatt vén: 10,8 százalék. Eb­ben sokat javítottunk az 1974-es évhez viszonyítva. Magyarázható a lelkiismere­tes gondozással, valamint az infralámpák felszerelésével. Hiszen ez utóbbiak jobbá te­szik az állatok közérzetét, szervezetüket pedig ellenál­­lóbbá serkenti a betegségek­kel szemben. Az egy kilo­gramm malacsúly takar­mányköltsége is jobb lett, mint az ezt megelőző esz­tendőben. Hízónak 1575-öt adtunk át, kíváncsiak va­gyunk, milyen eredményt érünk el az idén, hiszen ez volt az első évünk, hogy a kombinátba besegítettünk alapanyaggal. Mind a gya­korlat, mind az elmélet el­képzelésünk helyességét bi­zonyítja, egyrészt helyünk nincs, másrészt pedig ott olcsóbban lehet hizlalni. A telepen 12 kilogramm takar­mány a szorzószám, a kom­binátban 6 kilogramm. Kocák, süldők Létszám tervezett 242 és a tényleges 233. Egy napra három kilogramm takar­mányt használtunk fel. A tervezett 3,3 kilogramm he­lyett. Célunk a saját és a kom­binát szükségletének kielé­gítése, valamint a koca­utánpótlás. Tenyésztésükkel hagyományos körülmények között az egyes üzemegység­ben foglalkozunk. Az állo­mány 70 százaléka angol nagyfajta, öt éve vannak nálunk ezek. Az utánpótlást a Gorzsai Állami Gazdaság­tól vásároljuk. Az alap­anyaggal elégedettek va­gyunk. Egy takarmányozási napra 1,8 kilogramm élelem jutott, egy kilogramm súly­­gyarapodás pedig 16­60 fo­rintba került. Ez előrelépés 1974-hez viszonyítva, mert akkor 18 forintért állítottunk elő egy kilogramm húst. Egy kilogramm súlygyarapodás­hoz 4,4 kilogramm takar­mány kell. A kombinátnak 209 darabot adtunk át, a konyhának 50-et. A kiesés azonban itt is igen magas, 18 százalékos. Három száza­ is az Ezek a számok azért meglepőek, mert eddig 1-es telep jobb eredményt ért el. Hogy miért, magya­rázatot nem találtunk rá. Tehát ezek a számok és a gondozók? Évek óta állandóan tizen­hatan dolgoznak. Lemorzso­lódás nincs. Mindenki elége­dett az anyagiakkal, meg a munkakörülményekkel is. Sőt más ágazatból is érdeklőd­nek, szeretnének telepünkön dolgozni. A gondozói gárda életkora igen magas. S azzal sem lehetünk elégedettek, hogy közülük mindössze, egy rendelkezik szakmunkás-bi­­zonyítvánnyal sokkal több mint a tervezett Ez magyarázható a stressz­hatásokkal is (étkeztetés, környezet, hőmérséklet, lét­szám stb.), az állatorvosi el­lenőrzés kevés számával és a lelkiismeretes gondozás hiá­nyával. Hizlalda Értékesítési terve 1468 volt s a tényleges 1555 lett. Az átlagsúly 108,4 kilogramm. Súlygyarapodási terv 1492 mázsa, amit 1578 mázsára teljesítettünk. Egy kilo­gramm súlygyarapodáshoz 4,3 kg takarmány kellett, aminek költsége 17,50 forint. (Az elmúlt évben 18 forint volt.) A kiesés itt is magas — 20 százalék — a már fen­tebb említettek miatt. Két telepünkön végzünk hizla­lást, ezek eredményeit össze­hasonlítva a következő képet kapjuk: HA JÓL ZÁRT A SERTÉSTELEP Gondok egyes kocatelepen felújítot­tuk az egyik fiaztatót, de ez még mindig kevés. S amíg fennállnak ezek a problé­mák, a most jelentkező hiá­nyosságokat nehéz lesz kija­vítani. Bízunk benne, hogy segít az egyelőre csak terv­be vett fajtamódosítás is. Ugyanis az angol helyett az amerikai Durok fajtát sze­retnék kipróbálni. Jókat hal­lottunk róla. Igénytelenek és hozzák ugyanazokat az ered­ményeket, mint az előzőek. Az egyesülés folytán még két sertéstelep került hoz­zánk. Úgy gondoljuk, állapo­tuk, nagyságuk és a­zon-Dolgozni pontosan, szépen. Eredményeinkben az építők A jövőben jobban oda kel- centrálódási tervünk azt is jeles részt vállalták, ők közvetlenül emelik az új élet lene figyelni az épületek át- diktálja, hogy rövid id­őn be­­falati­­lagára. Bár 1974-ben az­zal szüntessük meg azokat. Súlygyarapodás 1 kg gyarapodás 1 kg előállítása 1. telep 817 4,2 kg 17,10 Ft 678 4,4 kg takarmány 17,90 Ft Hogyan sikerült az első félév? Ezt kérdeztük az ál­talános iskola igazgató­­helyettesétől, Gyürki Berta­­lantól: — Az általános iskolában 307 gyerek tanul. Ebből 67- en járnak a három tanyai is­kolába — az öthalmiba, a Szőkehalmiba és a Kakas­székibe. A tanulmányi átla­guk valamivel jobb az előző évinél — most 3,2. A várt eredményeket nem értük el — sokat rontott a helyzeten az, hogy a 6. osztályban tí­zen buktak meg! (Elsősök és az ötödikesek most nem kaptak bizonyítványt — a rendeletek értelmében.) — Hallhatnánk valamit az egyes évfolyamok mun­kájáról? — Természetesen. Az al­só tagozatban S osztályunk van. (A negyedik osztályt ugyanis bontani kellett a magas létszám miatt.) A legkisebbekkel dr. Németh Zoltánné foglalkozik. Ki­váló szakértelemmel, lelki­­ismeretes, alapos munkával tart meg minden foglalko­zást. Megfelelő kapcsolat alakult ki — rövid idő alatt — közte és a tanulók közt. Jó alapokat kapnak keze alatt az elsősök. A második osztályban — amelyet Ko­vács Józsefné tanít — nem bukott meg senki. Ez is kö­szönhető az ott folyó rend­szeres, alapos munkának. Jó összetételű, eszes kis osztály. A harmadikban sem írtak elégtelent egy bizonyítvány­ba sem. A 29 fős osztályban is igen jó eredményeket ér el Andai Gyula tanító. A negyedik osztályokat Ko­vács József és Gazos Terézia tanítja. Az előzőben három diák bukott meg — a rend­szeres munka ellenére. Mindkét osztályban már most kezdik felkészíteni a tanulókat a felső tagozatos munkára. — Két ötödik, és két he­tedik osztályunk van, míg hatodikból és nyolcadikból csak egy-egy van. Az ötö­dik A — amelynek vezetője Őze Sándorné — jó képes­ségű osztály, ahol igazán öröm órát tartani. Igyekvő, érdeklődő gyerekek szinte kivétel nélkül mind. Kima­gaslik szorgalmával, precíz munkájával eze Noémi. A másik ötödiken — amelynek vezetője Majoros Viktó­ria — érződik, hogy év ele­jén több osztályfőnök vál­totta egymást. Szétszórt a figyelmük, sok a rendetlen­kedő, fegyelmezetlen diák — nem kell mondanom, hogy ez mennyire megne­hezíti az ott folyó munkát. A hatodik osztály az iskola leggyengébb csoportja. A tanulók egy része igen ak­tív, szívvel-lélekkel készül fel az órákra. — A másik fele viszont teljesen közö­nyös az iskolai élet iránt. Ők azok, akik otthonról sem kapnak semmi segítséget. Különösen sokan buktak matematikából. Hogy kik azok, akik mégis igyekeznek jól dolgozni? Kenéz Aliz, Bereczki Márta, Tóth Gábor és Kabádi Rozália. Külön kiemelném Ottlik Juliannát, akit nevelőszülők nevelnek — de úgy, hogy az például szolgálhatna sok családnak! — A hetedik A osztályfő­nöke Vigh Sándorné. A gye­rekek az órák alatt jól dol­goznak, de teljesen passzí­vak az úttörő életben. A B osztály sokkal aktívabb, még az órákon is. Kimagas­lik szorgalmával, rendsze­res munkájával Makó Kata­lin, Gyöngyössy Gyula, if­,­öze Sándor, Fejes Ildikó és Lajtos Klára. Rájuk mindig lehet számítani. — Huszonhárom nyolca­dik osztályos tanuló fejezi be az idén az általános isko­lát. Már tavaly elkezdtük pályaválasztásukat segíte­ni, irányítani. Ennek is ered­ménye, hogy gimnáziumba mindössze hárman, míg szakközépiskolákba nyolcan, szakmunkásképző intézetek­be tizenegyen jelentkeztek. Ankétot tartottunk a szülők­nek is, hogy ők is tájékozód­hassanak a szakmák között. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a gyermekek ér­deklődését láttatással, tehát a választott szakma gyakor­lati bemutatásával még job­ban felkelthetjük. Ezért is szerveztünk rendszeresen üzemlátogatásokat. — Milyen eredménnyel zárták a félévet a dolgozók iskolájának tanulói? — Az 5—6. osztályosok Szentesen vizsgáztak. Isme­reteim szerint megfelelő eredmények születtek. A 7— 8. osztályosok valamennyien itt vizsgáztak le. Legjobb eredményeket az idősebbek értek el. Jó lenne, ha az odajáró legfiatalabbak is olyan aktívan tanulnának, mint ők. AZ ISKOLA JELENTI * A gépesítés hatása a foglalkoztatottságra Termelőszövetkezet linkben panel­ megkezdi a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek kialakulása. A terme­lésszerkezet egyszerűsödése, a kézi munka csökkenése, a táblák célszerű összevonása, az ágazati rendszer kialaku­lása jellemezte az eltelt időszakot. Emelkedett a termelési színvonal, a termésátlagok növekednek. Az ágazati rendszerrel párhuzamosan kezdett kialakulni az ágazati géprendszer. Az ágazatok a termelési technoló­giában igyekeztek a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazni. Növekedtek a műtrágyaadagok, a talajművelés, a vetés, a növényápolás, a betakarítás munkafolyamatainál döntő hangsúlyt kapott az agrotechnikailag indokolt határidők betartása. Mindez a gépesítés, a gépkapacitás átalakítását, az üze­meltetés nagyobb biztonságát növelte meg. Megjelentek a nagyteljesítményű célgépek, amelyek általában csak egy­­egy ágazat gépesítési gondját oldják meg. A lucernater­mesztés és feldolgozás különálló tevékenységgé vált. A gé­pesítés felöleli az egész technológiai folyamatot. A célgé­pek külön gépkezelőket igényeltek, akik egész szezonban üzemeltetik, javítják a gépeket. Munkájuk csak e berende­zések üzemeltetésére, karbantartására, javítására irányul. Az üzembiztonság megköveteli a megfelelő műszaki ki­szolgálást, ami külön szakterület. A szállító kapacitást is kiemelten szükséges megszervezni. Fontos, hogy a folya­matos munka összes személyi és tárgyi feltételei megle­gyenek a szárítóüzem állandó kétműszakos üzemeltetésé­hez. Mindezek a körülmények a gépeket, berendezéseket üzemeltető személyek életritmusát a régebbi időszakhoz képest alapvetően megváltoztatták. Kialakultak az idény­szerű munka feltételei és követelményei. Szükséges volt, hogy ezek a gépkezelők a szezon után közreműködjenek a gépek javításában és az évközi karbantartást megfelelően elvégezzék. , Az agrotechnikailag megszabott termelés technológiai ha­táridők betartása más területen is megkövetelte a gépesí­tés átalakulását. Az iparszerű termelési rendszerek egyik döntő tényezője a nagyteljesítményű gépek, berendezések beállítása volt. Ezek a gépek a termelőegységre adaptált termesztési technológiák végrehajtásának garanciáját ad­ják. A nagyteljesítményű erő- és munkagépek, kombájnok használata egyetlen keret, amelyet tartalommal minden üzemnek saját magának kell megtöltenie. A tartalom: a gépek jó kihasználása, az üzembiztonság. Ebből következik, hogy a gépek kihasználására, a terme­lési költségek csökkentésére minden mezőgazdasági üzem­nek elsődlegesen törekednie kell. Alapkövetelmény a több műszak. Ennek igénye szerint kiemelten kell gondoskodni az üzemeltetés feltételeiről. Ilyen szervezéssel ezek a gé­pek több hagyományos gép teljesítményét tudják pótolni. Jellemző, hogy míg régebben 8—10 vetőgépet alkalmaztunk a kukorica vetésére, jelenleg a két nagyteljesítményű ve­tőgép elegendő a megnövekedett területen is optimális ve­tési időben. . . , is döntő kihatással van az új A­VCiCS rí­inDS2-rére technológia. Amíg 8—10 vető­géppel dolgozunk, addig a munka minősége is 8—10 gép­kezelőtől és 8—10 gép beállításától, menetsebességétől füg­gött. Másrészt a jelenleg alkalmazott vetőgépeken lehető­ség van a folyamatos, üzemközbeni tőszám ellenőrzésre. Ugyanakkor kevesebb a szubjektív hibalehetőség, mert csak két gép beállítását kell elvégezni és folyamatosan ellen­­ő­ri­zni. Fontos eleme a termesztéstechnológiának a starter műtrágya kijuttatás, az alkalmazott vetőgépekkel. Természetesen a vetésben résztvevő dolgozók és gépek száma az új technológia alkalmazásával csökken. Hasonló­an csökken a munkalehetőség a középnehéz, univerzál traktorok esetében a szántóföldi kultivátorozás, a kombináto­­rozás során. A munkalehetőség csökkenése tulajdonképpen a korszerű gépesítés velejárója. A mezőgazdaságból így fel­szabaduló munkaerő az iparba megy. Ismert tény, hogy tavasszal június 1-ig a géppark­ jó ré­sze kihasználatlanul áll. Mi legyen a gépkezelők dolga az év első felében? Mielőtt erre a kérdésre választ keresnénk, néhány tényezőt még figyelembe kell vennünk. Említettük, hogy a korszerű, nagyteljesítményű gépek alkalmazása a technológiai folyamatok egészét felöleli. Ezeket a főleg betakarító gépeket­­ akkor tudjuk kihasz­nálni, ha az áruszállítást a gép teljesítményéhez igazítjuk. A hagyományos traktoros szállítás a főidényben nem képes kielégíteni az igényeket. Nagyobb teljesítményű, tehergép­­kocsis szállítást kell kialakítani, figyelembe véve a sajá­tos mezőgazdasági igényeket. Természetszerűleg csak összkerékhajtású, billenős rakfelületű, nagy terhelhetőségű járművek jöhetnek számításba. Termelőszövetkezetünk 1976-ban a szállítás rekonstruk­cióját befejezi és a szállítás döntő részét tehergépkocsikra alapozza. Ez is újabb problémát vet fel, ami a foglalkoz­tatottsági oldalra is kihat. Saját feladataink megoldásához

Next