Kutas Népe, 1976. december (2. évfolyam, 2-12. szám)
1976-02-01 / 2. szám
A helytállás jó eredményt hozott Adatok az 1975. évi zárszámadáshoz " Amikor ez az írás az elértesét. Jó ez arra, hogy a sításában. (Útépítések, 90 az ágazatra nem kedvező ▼ásók elé kerül, az Itt kö- még hátralevő időben el- vagonos magtár, fiaztató stb.) időjárás, s a részleges mansülteket a legtöbben is megoszlassuk a kételyeket, ame- Az ágazat jövedelmet is bokaerőhiány okozta é rik. Mégis szükséges, hogy a lyuk esetleg az eredményekzort, ha nem is sokat. A A gumiüzem tervét a rossz fő adatokról képet adjunk fel vagy a terv teljesítése- téglagyártás a tervezetthez körülményei ellenére is maígy is, mert ez segíti az elvel kapcsolatban még fenn képest elmaradt. Ezt az erre ladéktalanul teljesítette, ért eredmények jobb megállnak. A költségvetés alakulása Nemcsak a terméseredmények, de a bevételi terv részletei is mutatják, hogy minden termelő ágazat, s az egyéb bevételek is meghaladták az előirányzatot. A cukorrépa ágazat kerülhet a vezető helyre, hiszen a bevétel több mint 4 millió forinttal volt magasabb. A többi ágazat lényegében a tervet közelítette meg. Jelentősebb veszteség csupán a kertészetben volt. S ennek okai ismeretesek. (Elemi csapás, szilva és az alma átlagon aluli termése.) Az állattenyésztési ágazatok közül is minden ágazat teljesítette értékesítési tervét. Itt egy ágazatról sem beszélhetünk úgy, hogy jelentősen kiemelkedett A túlteljesítés megoszlik szinte egyenlően az árbevétellel azonos arányban. Feldolgozó és segédüzemeinkben, valamint a tsz egyéb bevételeinél jelentős a többletbevétel. Vezet a szárítóüzem, s ebben nemcsak az 1975. évi terméstöbblet plusz mennyiségének az értékesítése, hanem az elmúlt évi megmaradt készletek értékesítése is közrejátszik. Ezekből a termékekből a terven felüli értékesítés több mint hat millió forintot hozott. Szállító részlegünk közel 1 millió forinttal teljesítette túl a tervét. Jelentős volt az egyéb anyagok eladásából jövő és az egyéb nem tervezett bevétel is. Vásárlási kiadásainkban nem lényeges a tervtől való eltérés. A féléves és a háromnegyedéves felmérés után már bizonyos többletbevétellel számoltunk és nyugodtan elhatározhattuk, hogy az 1976. év megalapozásához a többletből legalább 2 millió forinttal több műtrágyát kell vásárolni. Éreztette hatását a kedvező őszi időjárás, mert annak ellenére, hogy a tervtől eltérően lényegesen nagyobb mennyiségű áruszállítás volt, mégis jelentős a megtakarítás az üzemanyag felhasználásban és ezáltal természetesen a vásárlásban is. Jóllehet alkatrész vásárlási tervünk megnövekedése tervfegyelem-sértés, de a gépjavítások korábbi kezdete ezt szükségessé tette. A többlet kiadásokban szerepel még a háztájiból felvásárolt mintegy 7 ezer mázsa kukorica ára. De annak jelentős részét tovább adtuk a Gabonafelvásárló Vállalatnak, s a befolyt összeg a bevételt növelte. Elmondható még egyéb kiadással kapcsolatban, hogy a tervezettől a tényleges felhasználás nem tért el. Ismert volt már a tervezés időszakában is, hogy a kiadás milyen összegű lehet. Szövetkezeti bruttó jövedelem 41 millió 585 ezer forint Szövetkezeti eredmény 18 millió 777 ezer forint A szövetkezeti eredmény felosztásáról a közgyűlés dönt. Ott határozhatunk arról, hogy szociális és kulturális, fejlesztési és biztonsági alapra, meg kiegészítő részesedésre mennyit osztunk el Tény, hogy az 1975-ös gazdasági év nem zárult roszszul. Pedig némi aggodalommal készítettük el az éves tervet, mert olyan előző esztendőt zártunk, amikor a nehéz őszi munkák próbára tették a tsz minden tagjának képességét, jóindulatát, az eszközökkel együtt. Aggodalommal néztünk erre az évre és kérünk mindenkit arra, hogy a terv teljesítése érdekében tegyen meg mindent, amit lehet. Mint az eredményekből látható, hogy a felhívásnak minden termelőszövetkezeti tag és dolgozó eleget tett. Köszönet ezért. Azt kívánom, hogy a következő gazdasági évünk is hasonló helytállást, hasonló sikereket hozzon. SAJTI MIHALY Bevételi terv (ezer forintban) Megnevezés Előirányzat Tényleges Növénytermelés 44 654 48 425 Állattenyésztés 25 098 27 483 Segéd és feldolgozó üzemek és egyéb bevételek 32 401 42 012 Állami támogatások 3 558 3 853 Előző évi tartalék 3 263 3 500 összesen: 108 974 125 273 Kiadási terv (ezer forintban) Megnevezés________Előirányzat Vásárlási kiadások 48 005 55 693 Alapmunkadíjak 22 810 22 808 Adók és közterhek 13 009 13 183 Biztosítás 1300 1314 Banki kamatok 3 487 2 998 Amortizáció 7 600 7092 Táppénz 900 780 Hitel visszafizetés 4 740 1568 Egyéb kiadások 4 823 5 343 összesen: 106 674 114 685 A hozamtervek teljesítéséről * A tényleges termésátlagot a vetett terület alapján számoltuk. Kimagasló — bár nem tsz rekord — eredményt hozott a cukorrépa, hiszen a reális tervet felülmúlta. Kenyérgabonából a 34 mázsás tervnél reményteljesebb kilátásaink voltak, azonban ezek ugyanúgy, mint a napraforgó esetében közvetlenül a betakarítás előtt meghiúsultak. Növénytermelés: a főbb növények vonatkozásában. Megnevezés Előirányzat termés Tényleges termés , ha , ha Kenyérgabona 34 33 Takarmánygabona 35 45 Kukorica mm 58 13,3 Cukorrépa 340 443 Napraforgó 15 12,7 Lucerna (széna) 5, 74 Állat tenyésztés: Megnevezés Előirányzat db Tényleges db Szarvasmarha létsz. év végi 597 668 Ebből tehén 252 232 1 tehénre eső tejtermelés 2700 1 2810 1 összes borjú szaporulat 242 db 284 db Sertés létsz. év végi 8585 6703 Ebből anyakoca 696 700 Malac szaporulat 11272 10874 Értékesítés h. sertés 6602 6607 Juh létszám év végi 2488 2586 Ebből anyajuh 1273 1296 Bárány szaporulat 1700 1697 Értékesítés 1107 7*7 Ló és csikó létszám 135 155 Segéd- és feldolgozó üzemek Zöldlucerna szárítás Építőipar termelési érték Téglagyár tégla égetés kism. Gumi Üzem termelési érték Nemcsak szép létesítmény a lucerna szárító üzem, de lényegében meg is oldotta a veszteségmentes és kifejezetten jó minőségű betakarítást. Az üzem működése óta a termésátlagok ugyanolyan ráfordítással lényegesen megemelkedtek. Tavaly közel 20 százalékkal több lucernát szárítottak a tervezettnél. A betakarítás nehezebb volt mint más évben. Az előszárítás a kevés napisütés miatt nem volt kielégítő. Mégis bizonyos technológiai változtatások eredményeként az egy mázsa száraz anyagra számított fajlagos üzemanyag felhasználás nem növekedett. A végtermék tárolása és értékesítése körül vannak még mindig a legnagyobb problémák. A lucernaliszt átrendezése, meg az import és a belföldi ár közelítése miatt feltételezhető az értékesítési problémák csökkenése, ezáltal a szabadtéri tárolást is csökkenteni lehet. Az építőipar ebben az évben is leginkább szolgáltatásokat elégített ki, s ugyanakkor rendelkezésre állt a tsz beruházásainak megvaló Megnevezés Előirányzat Ténylegesen 122 240 mázsa 116 810 mázsa 158 000 Ft 8 331 000 Ft millió db 1,4 millió db 700 000 Ft 3 700 000 Ft Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első átkára egyik beszédében a következőket mondotta: „A gyalogosok vannak többségben.” A gyalogosok, a dolgozók nagy tömege, akiknek mindennapi gondjait a társadalmi fejlődés irányjelzőjeként kell használni. Mint minden jelkép a gyalogosság szimbóluma is „lefordítható” sok egyedi jelenségre. Érthető például arra az emberre, aki ugyan pénzből él, szenvedélye azonban csak egy van: a munka. Az élet számos területén dolgoznak kiválóan. Ki tudná összegezni számukat, de az biztos, hogy nagyon sókan végzik el lelkiismeretesen a többihez képest egy kis pluszt is adva mindennapos feladatukat Közösségünkben többek között ilyen ember Laki Lajos gépkocsivezető. — Parasztember voltam én a felszabadulás előtt, sokáig cselédként dolgoztam. Mint ilyennek előbb a ló, majd a gép lett az álmom. Amint a gazdám vásárolt egy aratógépet rögtön ott settenkedtem körülötte. Majd a traktor következett. Egész nap le nem vettem róla a szemem. Az álom 1951-ben teljesült, ugyanis 1949-ben beléptem a Petőfi Tsz-be. Vásárolt a közös egy autót, azon lettem segédvezető. A sors úgy hozta, hogy még ugyanabban az esztendőben megszereztem a hivatásos jogosítványt és az első sofőrnek, Tóth Jánosnak katonasághoz való bevonulása miatt én lettem a vezető. S azóta mindig a kormánykeréknél ülök. Nagyon szeretek vezetni. Valami mindig hajt, kedvet ad. Már a menetlevél kitöltésénél elfelejtem a problémáimat. A fülke levegője, a műszerek látványa megnyugtat. — A huszonötéves gépkocsizás ideje alatt biztos sok autótípuson ült, s amint hallom eddig még saját hibádból nem volt balesete. — Sokat jártam öreg kocsikkal. Előbb Rába, Csepel, Molotov, IFA, Ikarusz, Nysa és a személygépkocsik. Ez utóbbiakat nem szeretem vezetni. Saját hibámból nem volt balesetem, más már nekem jött. 1974- ben kaptam meg az 500 ezres jelvényt. Ennél azonban már több kilométert mentem, körülbelül egymilliónál tartok, de régen nem jegyezték, én sem gondoltam rá, hogy felírjam. — Sokan azért nem mennek gépkocsivezetőnek, mert ebben a szakmában nem lehet azt megcsinálni, hogy letelt a nyolc óra és abbahagyom a munkát. — Nem bizony. Különösen az elején éjszakáztunk sokat. Kevés volt a szállítóeszköz. Sokat mentünk áruval megrakva az északi iparkörzetbe, Pestre, egyszóval az ország különböző részébe. Amikor a buszra kerültem ott meg háromkor kellett kelni. Most, hogy ötkor van ébresztő, úriembernek érzem magam. — Szabad idő? — A sportolóké és a kirándulóké. Nem tudok ellentmondani nekik. Szeretem a fiatalokat, nem is értek azokkal egyet, akik ostorozzák őket. Elfelejtik, hogy ők is voltak ilyen korúak, s nem emlékeznek arra sem, hogy hogyan viselkedtek, mit csináltak. — Család, feleség? * — A feleségem is itt dolgozik a tsz-be, a leányom öt éve férjnél van. A fiam itt dolgozik helyben a HÓDGÉP gyáregységében, esztergályos. Most szerelt le az ősszel a katonaságtól. 1956- ban költöztünk a faluba. Addig tanyán laktunk. Villany nem volt, meg hát minden ember a jobbra, a kulturáltabb környezetre vágyik. Mi sem akartunk lemaradni. A szórakozásom a tv, meg a kocsi. Laki Lajos 1961 óta párttag. Elve, hogy egy nyereggel csak egy lovat lehet megülni, munkájában nagyon jól bevált. Kétszeres kiváló dolgozó. Tíz éve önkéntes rendőr. Tehát munkás és társadalmi munkás egy személyben. Igen, ilyen embernek jár a fokozott megbecsülés, a dicsérő szó. Munkájuk támogatása és figyelmes számontartása elengedhetetlenül fontos. Bennük mindig a hajtóerő a nagyobb. SZENVEDÉLYE CSAK EGY VAN: A MUNKA a tehergépkocsik éves teljesítményének mintegy 30—50 százalékára van szükség, mégpedig a második félévben. Itt is nagyon fontos a megfelelő üzembiztonság. A KRESZ a mezőgazdasági vontatókra vontatható összsúly-korlátozást ír elő. Ez esetünkben azt jelenti, hogy 5—6,6 tonnás pótkocsiból csak egy vontatható. Ez is indokolja, hogy szállítási feladatainkat lehetőleg tehergépkocsikkal oldjuk meg. Összefoglalva: láthatjuk, hogy szállítási és talajművelési feladataink zöme a második félévre esik. A gépkapacitást célszerű ehhez igazítani és szem előtt tartani a tipizálást, mint az egyik gazdaságossági tényezőt. A munkafolyamatok egy részét úgy kell szervezni, hogy a munkát a csúcsidőszakban több műszakban, lehetőleg kevesebb géppel, eszközzel elvégezhessük. XT , ,, * csökkentjük és a több milszaxias gépletszak alkot a csúcsidőszakban általánossá tesszük, felvetődik a kérdés: az év első felében milyen munkalehetőséget lehet teremteni a gépek kezelőinek, figyelembe véve azt, hogy a foglalkoztatás célirányos legyen és a dolgozók anyagilag is megtalálják számításukat? Vegyük számba a megoldási lehetőségeket. A jelenlegi traktorvezetők egy részét tehergépkocsivezetővé képezzük át és a szállításban foglalkoztatjuk. Ez a megoldás csak viszonylag kevés dolgozót érint és nem biztosítja az első félévi foglalkoztatottságot. Módunk lehetne arra is az összes meglevő és leendő tehergépkocsivezető első félévi foglalkoztatása céljából, hogy a gépjárműveket idegen vállalatnak bérbe adjuk. Sőt, ez a gépkocsivezetőknek egész évi munkalehetőséget jelentene. Döntő szempont azonban, hogy a gépkocsik a saját üzemi szállítási feladatok végzése idején is jó műszaki állapotban legyenek. S amennyiben az év első felében más vállalatnál dolgoznak, úgy ez kérdéses lehet. Másrészt a javítási, karbantartási költség ebben az esetben, ugrásszerűen, a bérleti díjakban, a fennálló rendelkezések szerint nem realizálható. Az első félévben a foglalkoztatottsági problémát ipari jellegű bérmunka vállalásával oldjuk meg, saját telepünkön. Ez a megoldás elfogadhatónak tűnik, de bevezetéséhez több előfeltételt kell előre megteremteni. Az egyik ilyen feltétel a megfelelő munkaterület, műhely és a vállalt munkához szükséges eszközök beszerzése. Fontos az is ehhez, hogy a gépjavítás ne téli kampányfeladat legyen. Az 1975-ben megkezdett módszert kell általánossá tenni ezen a területen, vagyis a szezonálisan üzemeltett gépeket a szezon után azonnal kijavítani, korrózióvédelmükről, tárolásukról megfelelően gondoskodni. Amennyiben ezt el tudjuk érni, úgy a gépjavítás, tárolás, korrózióvédelem egész évi folyamatos tevékenységgé bővül. A rendelkezésre álló javítóterület egy része felszabadul és lehetőség nyílik a bérmunkára saját telepen. A szükséges eszközök előteremtése talán könnyebb feladat lenne. A megfelelő ipari bérmunkához szükséges a szakirányú képzés megszervezése. Fontos a megfelelő második szakma elsajátítása. Viszonyaink között talán az ív- és lánghegesztő szakma megszerzése a legcélravezetőbb. Ilyen természetű bérmunkát is könnyebben lehet találni és a képzés ideje is aránylag rövid, valamint helyileg megszervezhető. Amennyiben a felsorolt feltételek nem állnak rendelkezésre, úgy a megoldás módja a következő lehet. Dolgozóink egy részét az első félévben, vagy annak egy részében ipari tevékenységre átengedni ipari üzemhez. A munkát az ipari üzem eszközeivel végeznék és munkabérük az ott alkalmazott teljesítménybér szerint alakulna. Feladatuk betanított munka lenne. Jelenlegi körülményeinket figyelembe véve ez a megoldás látszik a legcélravezetőbbnek. A HÓDGÉP székkutasi gyáregységének vezetőivel már beszéltünk erről. Az üzemnek szüksége lenne a munkaerőre, ez viszont segítene nekünk a foglalkoztatottság megoldásában. Természetesen a végrehajtás csak önkéntes jelentkezés alapján történne. Erről a kérdésről beszélgettünk a traktorvezetőkkel, gépkocsivezetőkkel. Elmondtuk, hogy a gépesítés fejlesztése hozza magával ezt a problémát. Ez élő, mindennapi kérdés, melyről őszintén kell beszélnünk, hogy a megoldást közösen, az érdekek összehangolásával megtaláljuk. Természetelent nem jelenti azt, hol a helyzet , cl Incsedesen kritikus. De a várható problémákra a megoldást idejében kell megtalálni. Már az elkövetkezendő időszakban lehetőséget kell teremtenünk a második szakma megszerzésére és a helyben végezhető bérmunka feltételeinek megteremtésére. A traktorvezetőkkel, gépkocsivezetőkkel folytatott beszélgetésen a HÓDGÉP gyáregységgel megoldható kooperáció, mint lehetőség került szóba. Azt kérjük az érdekeltektől, hogy gondolkozzanak és segítsenek a közös probléma megfelelő megoldásában. Más környékbeli mezőgazdasági üzemek (Állami Gazdaság Derekegyháza, Aranykalász Tsz Derekegyháza) élnek ezzel a lehetőséggel és tapasztalataik kedvezőek. Nagyon hasznos lenne, ha mi is megtalálnánk a célirányos foglalkoztatás megfelelő módját, kereteit az egész közösség hasznára. GIAI ROBERT