Kutas Népe, 1977. december (3. évfolyam, 1-12. szám)

1977-02-01 / 2. szám

­ A mérlegen i­ smét zárszámadás. Egy év, elmúlt a legutóbbi mérlegelő közgyűlés óta. Nem akármilyen eszten­dő. S a krónikást különösen a­ra figyelmeztetik a fonto­sabb tapasztalatok, hogy nem egy évről tárgyal ilyenkor a közgyűlés, hanem többről, sokkal többről. Évek mérlegét vonjuk meg. Mázsában, forintban és em­berileg is. Aminthogy az eredményekből minősítenek bennünket legszűkebb csalá­di körben is, ugyanúgy na­gyobb méretekben, mint mondani szokás, fenn és fenn egyaránt rendelkezésre áll az alap ehhez a minősítéshez. Hogy megmondja az ember nyíltan: ez az eredmény, meert ilyenek vagyunk, ennyire ké­pesek.­­ Eljutott hozzánk a minősí­tés több fontos részlete az elmúlt évben is. A járási székhelyen példásnak ítélték meg az alapot, amit a 4. öt­éves tervben teremtettünk s amelynek summája: az egy­séges nagyüzem. Tavalyi zár­­számadónkon erről beszélt a párt járási bizottságának képviselője. Júniusban — a gépszemlén — dr. Szucsán Sándor azt mondta: „...ami ebben a gazdaságban van ... közelíti azt a szintet, ami je­lenleg ezen a vidéken elér­hető.’­ Megerősítette ezt ősz­szel Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára üze­münkben tett látogatása al­kalmával mondván: „Jószin­ten gazdálkodnak és ez fel­tétlenül abból ered, hogy jók a helyi törekvések, meg­felelően egyeztetik elképzelé­seiket, terveiket a megye, az ország törekvéseivel, érde­keivel, helyesen politizál­nak.” M­i alapozta meg ezeket a véleményeket? Könnyű lenne mon­dani, hogy hát­­az Új Élet Tsz er­edm­ényei nozt­ák azna­pot. Hiszen ez így igaz. De ez a tsz — mint a többi — emberek szocialista közössé­ge és következésképpen az adta minden eredményét, is­pn az emberek képesek voltak megvalósítani itt. Nem egy év alatt, hanem az évek során. Minden esztendő ered­ménye volt az előző évi ügye­­k tűnjenek és alapja a kö­vetkezőnek. Most is alapozunk. Miköz­ben a tavalyi sikereket vagy kudarcokat mérlegeljük, már tervezünk is. Ezzel tulajdon­­képpen önmagunkról állítjuk ki a bizonyítványt: ennyire voltunk képesek tavaly, eny­­nyit merünk vállalni 1977- ben, az 5. ötéves terv máso­dik évében. Vitázunk erről. Vitázunk egymással meg ön­magunkkal. Vitázunk a ma­gunk teremtette lehetőségek­kel meg avval, amit szeret­nénk elérni. Egyeztetve mind­azzal, amit az ország tőlünk elvár. A legfontosabb tanács ebben a vitában az lehet, hogy haladni akarjunk előre. S így lesz, ha mindig, min­denütt a tett lesz a legfőbb érv. Elsősorban a munkában és a tanulásban. A kétkezi munkás, a mér­nök, a vezető egyként ké­pességei,­ tudása legjavát ad­ja az idei vállalkozáshoz. Az alapkövetelmény csak ez le­het. Szemben önmagunkkal. Mázsában, forintban , em­berségben, tudásban így is­mét elérhetjük azt, amire ké­pes Székkutas. Vitáznék arról is, hogy kell-e az efféle inte­ri­t­us? Legjobb, ha erre mindenki személyesen válaszol önma­gának. Az is, aki valóban igyekvő, aki elismerést ér­demel, mint a dolgozók, a szocialista brigádok zöme, mint azok, akiket tavaly ki­tüntetett, megjutalmazott a közösség. És az is vitázzék önmagával, aki valamiért, valamiben elmaradt a többi­től. Voltak negatív példák is bizony. Akkor is, ha azokkal kevésbé „dicsekedtünk”. Hol fegyelmezetlenség, hol rossz­­szándék gátolta a közös ha­ladást. Akkor is árt az ilyen, ha a jó eredményhez képest elenyésző. S az ilyen bántó árnyékot " növeli, ha nem vesszük komolyan. V­iszont ez a közösség — éppen eredményeiből ítélve — nagyon is komolyan előre tart. Győz­ze hát le, ami fékezi, tegye szóvá,­ ítélje el, szüntes­se meg a rendetlenséget, a fegyelem megbontását, akár tudatlanságból, akár italos­ságból vagy bármiből ered­jen az. Állhassunk egy év múlva még emeltebb fővel a mérlegen. KACZOR ISTVÁN Sajti Mihály­­ főkönyvelő mondotta: Termelőszövetkezetünk 1976-ban 224 millió forint új, termelői értéket produkált­, és ezzel a tsz termelési érték tervét 116 százalékra telje­sítettük. Ennek bizonyos ré­szét belsőleg felhasználtuk, más részét értékesítettük. Árbevételi tervünk 135 millió 718 ezer forintot ha­tározott meg, a tény ezzel szemben 149 millió 692 ezer forint. Bevételi tervünket tehát 110,2 százalékra tel­jesítettük. A költségvetés része a kiadás. Itt a 129 millió ’1­ 72"­ ezer forint összegű kiadási tervünket 135 millió 566­­ezer forint összeggel való­­­sítottuk meg,­­azaz­ 104,3 szá­zalékra­ teljesítettük. A ki­adási terv túllépése veze­tőségi ülés határozata alap­ján történt: a tervezettnél 4 millió forint értékkel vá­sároltunk több műtrágyát és 1 millió 100 ezer forinttal több növényvédő szert, eze­ket már az 1977. évi terme­lési terveink biztosítására. Termelőszövetkezetünk­­ egyébként semmivel sem­­ sértette meg a pénzügyi fegyelmet, sőt, annak be­­­­tartásában és betartatásában nagyon is szigorú volt. Hi­szem, hogy közösségünk az év­közi szigorúságunkat a közgyűlésen megértéssel fo­gadja, hisz a mérlegbeszá­moló a vezetőség határo­zottságát igazolja majd. A többletkiadás ellenére ugyan­is, a tervtől eltérően, be­vételi többletet mutathatunk ki, összesen 8 millió 380 ezer forint értékben. Ez minden bizonnyal eloszlatja a kételyeket és bizonyos ko­rábbi aggályokat. Az állattenyésztés bevételi részaránya 30 százalék A bevételen belül meg­növekedett az állattenyész­tés részaránya. Az előző (1975.) évi százalékkal szem­ben most 30 százalék volt, amely az egész évben biz­tosította az üzemvitelhez szükséges pénzeszközöket. Ez abban­­jutott kifejezésre, hogy a pénzgazdálkodásunk stabil volt, és a tsz történe­tében először, a legkevesebb üzemviteli hitel­­ felhaszná­lásával tudtunk gazdálkod­ni. A tervezett hitelkamat­­kiadásokból 1 millió 500 ezer forintot­­ takarítottunk meg. Beruházások A beruházásaink terv sze­rint megvalósultak. Döntőek voltak a gépszerzések: 12 millió 833 ezer forint érték­ben vásároltunk gépeket. Összes beruházásunk egyéb­ként 14 millió forint volt. Munkadíjak 1976-ban új jövedelem­szabályozók hatottak a tsz gazdálkodására. Nem a mun­kaórák alapján kell megál­lapítani ■ az állományi lét­számot, hanem az alapsza­bályban előírt teljesítmé­nyek alapján. Az induló létszám volt 805 fő, az év végi zárólét­szám pedig 735.­­Nyugállo­mányba került 23, bevonult katonának 9, kilépett 15, GYES-en volt 2, az előírt munkanapot nem teljesítette 17, összesen: 70.) Jövedelemszínvonal Az előző (1975.) évi jöve­delem színvonal egy évre: egy­ főre: 432; egy hónapra: 3536 forint volt. Tavaly, 1976-ban az egész évi, egy főre: 44129 forint; egy hó­napra: 3690 forint; az emel­tt aggodalmak ellenére tehát minden tevékenysé­günket a pozitívum jelle­mezte, amiben döntő szere­pe volt munkakollektíváink jó munkájának. 1976-ban a szocialista brigádmozgalom tovább fejlődött termelőszö­vetkezetünkben, az emberek közelebb kerültek egymás­hoz. Tekintve, hogy az egye­sülés után ez volt az első esztendőnk, igazuk van azoknak, akik úgy értékelik a múlt évet, hogy 1976-ban a székkutasi Új Élet Tsz legnagyobb politikai vívmá­nyainak egyike volt a ko­rábbi három termelőszövet­kezet közösségeinek összeko­vácsolása. Ehhez kétség nem férhet, a múlt évi eredmé­nyeink ezt igazolják. Szociális és egészségügyi helyzet, kultúra, sport Az embernek mindenek­előtt laknia kell valahol. Termelőszövetkezetünk 1976- ban 240 ezer forint lakás­­építési kölcsönt adott 12 tagjának. Üzemorvos foglal­koztatására 24 ezer forintot, betegszállításra 150 ezer fo­rintot fordítottunk. A múlt­ évben 600 ezer forintot osz­tottunk ki segélyezés címén; üdülésben részesítettünk 120 főt, egy-egy hetet töltöttek Hajdúszoboszlón, a tsz 150 ezer forint támogatást nyúj­tott ehhez. De három alka­lommal, összesen 90 fő ki­rándult Dunántúlra, a teljes út költségeit és a háromna­pos teljes ellátásukat a tsz fizette. Ezeken kívül is vol­tak különböző kirándulások még, például fiataloknak ugyancsak Dunántúlra há­rom nap, úttörőknek­­ Eger­be, ifjúsági sportolókat szál­lítottunk többször is járási, megyei versenyekre, szocia­lista brigádokat többször Budapestre, kiállításra. Ez utóbbi felsorolás még továb­bi kb. 225 ezer forintot tett ki. De támogattuk ezeken kívül ifjúsági szervezetünket 20 ezer forinttal, sport­egyesületünket 100 ezer fo­rinttal, kulturális célokra fordítottunk 62 ezer fo­rintot, ösztöndíjra és okta­tásra 50 ezer forintot. Szo­ciális nagy létesítményeink többnyire már korábbi évek­ben elkészültek, de tekinté­lyes összegeket költünk még ezeken kívül is szociális cé­lokra. Például védőruhákra tavaly 300 ezer forintot, vé­dőétel, illetve védőitalra 10 ezer forintot költöttünk. Termelőszövetkezetünk 1976. évi jövedelméhez, élet­­színvonaluk javításához eze­ket is feltétlenül hozzá kell számolnunk. Az 1976. év zárszámadási közgyűlésének napja február 3­­ ' ' «? Jól terveztünk, jól gazdálkodtunk Az 5. ötéves terv második évében tovább léphetünk előre pontosan annyi, amennyit kevés tehát 4 százalékos terveztünk. volt. » Építkezéseinkből a 90 va­gont® magtár kiemelkedő beruházása volt 1976-ban. Talán még annyit: a gépi beruházások tették lehetővé, hogy a tsz-gazdaságban minden munkát optimális időben végezzünk el, ugyan­is az új gépek döntő többsé­ge már 1976-ban részt vett a termelésben, terveink tel­jesítésében.­ ­ Elismerés a szocialista brigádoknak! % KUTAS HEDE DI. évfolyam 2. szám 1977. február Ára: 1 forint

Next