Kutas Népe, 1978. december (4. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
SZÉKKUTASI ÚJ ÉLET TSZ ÜZEMI LAPJ IV. évfolyam 1. szám 1978. január Ára: 1 forint Gazdasági munkánk jó eredménnyel járt 1977-ben December 9-én délelőtt összevont párttag- és küldöttgyűlés vitatta meg termelőszövetkezetünk közösségének 1977. évi politikai és gazdasági tevékenységét, amelyet termelőszövetkezetünk elnökhelyettese, Kovács Imre főagronómus terjesztett elő, majd Lencse Imre, pártszervezetünk vezetőségének titkára ismertette a tsz függetlenített vezetői által összeállított alapszabálytervezet-javaslatot. Az előterjesztéseket vita követte, majd a vita után, annak figyelembevételével, a párttag- illetve küldöttgyűlés az előterjesztéseket elfogadta azzal, hogy a vezetőség készítse el a végleges szövegeket, juttassa el a brigádkollektívákhoz további, széles körű vitára és véleményezésre, majd terjessze a januári zárszámadó közgyűlés elé. A művelődési házban rendezett félnapos tanácskozás elnökségében helyet foglaltak: Bereczki János tsz-elnök, Lencse Imre, pártvezetőségünk titkára, Kovács Imre elnökhelyettes főagronómus, Sajti Mihály főkönyvelő és dr. Simonffy György jogtanácsos. A főagronómus beszámolója — Legutóbb 1977 májusában volt küldöttgyűlésünk — kezdte a beszámolóját a főagronómus. — Kedvező tavaszkezdet után szeszélyes időjárás következett, majd ismét jó, csapadékos tavaszvég, amit tartós száraz időszak váltott fel. Ez utóbbi ugyan kedvezett a betakarítási munkálatoknak, de a termelő munkára nézve, bizony, nem volt kívánatos és előnyös. Ezek ellenére termelési eredményeink elfogadhatóak. Ez a termelési technológiánknak, a becsületes munkának, szocialista brigádjaink, vezető szakembereink szocialista tulajdonosi „hozzáállásának” köszönhető. Termelőszövetkezetünk közössége megértette, hogy az elmúlt években elért eredményeink, kemény munkával kivívott jó nevünk az idén is kötelez minket, és ez a kötelezettség nem lehet függvénye az időjárásnak. Növénytermesztés Mármost, rátérve a részletesebb áttekintésre, mindenekelőtt fontos, hogy jövő évi kenyerünk alapja, a búza jó termésátlagokat adott. Hektáronként 42 mázsát terveztünk, ezzel szemben a tény: 46,6 mázsa hektáronként, a tisztítás után. Tapasztalat? A gyengébb minőségű talajainkon a rövidebb tenyészidejű fajták jöhetnek számításba. A Partizánkat az idén termeltük először. Legmagasabb termésátlaggal viszont a Száva fizetett. A szalmabetakarítást is jól hajtottuk végre. Tavaly nem mertünk annyit elégetni, amennyit kellett volna. A táblákon aztán — feleslegesen, — nagy kazlak akadályozták a munkát. A múlt évi tapasztalatot az idén hasznosítottuk. A napraforgó vetésével sok problémánk volt. Elsősorban a talajelőkészítés körül. A nagy gépekkel nem tudtunk kellő időben rámenni a földekre. Aztán végül is sűrűre vetettük, a növényvédelem várható nehézségei miatt, és így, ez a megnövelt tőszám megfelelőnek bizonyult, végülis megfelelő termést takarítottunk be. Hektáronként ugyanis 15 mázsát terveztünk, és az eredmény: 18 mázsa hektáronként, tisztítás után. Emlékeztetőül: régen a 12 mázsának is örültünk... Ami a búzát és a napraforgót illeti, kijelenthetem: 1977 bizonyította, hogy kifogástalan munkával még kedvezőtlen időjárási viszonyok között is lehet jó eredményeket produkálni. A műtrágyát csak tavasszal, de jó időben és megfelelő minőségű munkával sikerült a földekre kijuttatni. A főagronómus ezek után a kukoricatermelésről beszélt, előrebocsátva, hogy mindazok, akik a kukorica termelésében az idén részt vettek, dicséretet érdemelnek. Valamennyien jól dolgoztak, az évi munkájuk eredményes volt. Különösen a növényvédők munkája érdemelte ki az elismerést. A betakarítás után jól sikerült a szárítás is. A nedvességtartalom a tervezett 14,5 százalék helyett csak 13 százalék a szárítás után. A termésátlagok pedig, májusi morzsokban számolva, 64 mázsa kukorica hektáronként. A kukorica egy része még a szabad ég alatt van — hangsúlyozta a főagronómus, — de a felnedvesedés jelentéktelen, a tárolás jó. Különösen a Pionír jól bevált fajta, de jól vizsgázott a Kollektív—440-es fajta is. A jövő évben további négy új kukoricafajtát próbál ki termelőszövetkezetünk. Cukorrépatermelőinket tavasszal megijesztette a répa tapasztalt gyökérfekélye. Mégis, megfontolás után úgy döntöttünk — mondta Kovács elvtárs —, hogy újra vetést nem alkalmazunk. Volt 20—25 százalékos tőkipusztulás is, igaz, de a vegyszeres gyomirtás végülis jólsikerült. Annak ellenére, hogy az őszi betakarítást az időjárás egy kicsit késleltette, az 1977. évi cukorrépatermelésünk összességében mégis jól zárult. A termésátlag 434 mázsa lett hektáronként, és a cukortartalom magasabb, mint azelőtt bármelyik évben volt. Jóösszegű prémiumot várunk a jó répa után. A szárazságra leginkább a lucerna reagál, s az idén a szárazság tartósnak bizonyult. De a mi lucernásaink jól elviselték a kellemetlen időjárást, és a termésátlagaink elérték a tervezettet. Végül még annyit: gyógynövénytermelésünk a növénytermesztés egészén belül nem jelentős, a mentánk a tervezettnél kevesebb volt, összességében azonban a gyógynövénytermelésünk is jobb eredményeket hozott, mint amilyeneket terveztünk. A tarlóhántás, talaj előkészítés, szervestrágya kiszórása tervek szerint megtörtént, az elvégzett altalajlazítás valamivel nagyobb területen, mint amennyit terveztünk. Az őszi vetésekről annyit: a kalászosaink most a múlt évi hasonló időszakban tapasztalt állapotokra emlékeztetnek, de tapasztalható a búzában csíkosság, ami ugyan vetőgéphibából adódott, de ahol a gép nagyobb területen nem szórta vagy hiányosan szórta a magot, ott a kép az emberek mulasztásairól is beszél... Mindenesetre: a legegyenetlenebb kelés ott történt, ahol a búzavetést búzaaratás előzte meg. A kertészetünk ugyancsak kis terület az egészben, de a főagronómus szóvá tette, hogy ott a legnagyobb problémát a jégverés okozta. A jégverésből keletkezett kár mintegy 100 ezer forintos nagyságrendű. A tárolási problémák még növelik ezt a kárt. Állattenyésztés — Az egy tehénre eső tejtermelési átlag tovább fejlődött az idén. Az egy tehénre eső tejtermelési átlagunk több, mint 3600 liter. Az idén 15 ezer hektoliter tejet értékesítettünk. Nálunk vemhességi problémák évek óta nincsenek, a borjú elhullás annál inkább vitára érdemes. Az elhullási átlagot a jövő évben feltétlenül csökkenteni kell. A napi súlygyarapodás jó, de a ráfordítás költsége magas, már csak azért is rá kell erre figyelni, mert a tej ára emelkedett. Ennyit a borjúnevelésről Az idén 20 százalékkal több hízómarhát értékesítettünk, mint terveztünk. Hízó tehénből 10 százalékkal többet Az országos átlagokhoz képest az Új Élet Termelőszövetkezetben a hízómarháknál a takarmány értékráfordítás jó. A sertéstenyésztésben a fejlődés korábban kialakult üteme 1977-ben sem állt le, de az elhullást tovább kell csökkenteni. Korábban nem volt kihasználva a férőhelylehetőségünk a hízóknál, az idén azonban igen. A növendékeknél viszont a férőhelyhiányt kellett megoldanunk, s a battériás elhelyezéssel az idén azt is megoldottuk. A vemhesülés — úgy látjuk, — 80 százalékos — mondta a főagronómus. — A fialási átlag 9,2 malac anyánként, de az elhullást csökkenteni kell. Jelenleg az 14 százalékos, a jövő évben 10 százalék alá kell csökkenteni. Az előneveldében 10 százalék volt az elhullás, azt is tovább kell csökkenteni jövőre. A sertéskombinát 1977. évi értékesítési terve 6760 db volt, a tény: 7100 db. Az egy kg-ra eső súlygyarapodási költségráfordításunk 14 forint volt, a malacokat is számítva, összesen 16 forint. Értékesítési átlagunk viszont 28,9 forint. A beszámoló után többen felszólaltak, lényeges kiegészítés nem történt, s a vita után az összevont tanácskozás a beszámolót elfogadta. Alapszabályunk módosításáról A szövetkezeti törvény módosítása után szükségessé vált, hogy a termelőszövetkezetek módosítsák alapszabályaikat. Termelőszövetkezetünk függetlenített vezetői elkészítették az Új Élet Tsz alapszabályának módosítási tervezetét, amelyet Lencse Imre elvtárs terjesztett az összevont párttagsági illetve küldöttértekezlet elé. Pártszervezetünk titkára mindenekelőtt emlékeztette az összevont tanácskozás résztvevőit a termelőszövetkezeti törvény céljaira. — A módosított szövetkezeti törvény — mondotta Lencse elvtárs, — a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista vonásainak erősítését, a társadalmi gazdálkodást, a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a társadalmi politikai szervezetek kapcsolatainak erősítését, a tsztagok anyagi és kulturális igényeinek magasabb fokon történő kielégítését tűzte ki célul. A törvény egyértelműen meghatározza, hogy létre kell hozni a munkahelyi közösségeket, és ezeknek a közösségeknek a létszámát is behatárolja: a lehetőleg azonos munkahelyen dolgozók 20—100 fős munkahelyi közösségeket alakítsanak. Ez egyértelmű, de mi tette szükségessé ezeknek a közösségeknek az életre hívását? Lencse elvtárs a következőkben adott választ a kérdésre: — Az elmúlt időszakban, különösen az utóbbi fél évtizedben olyan társadalmi jelenségek játszódtak le a szemünk előtt, amelyek megváltoztatták a legkülönbözőbb helyzeteket, méreteket és távlatokat. A koncentráció, a szakosodás, a vállalatszerű nagyüzemi gazdálkodás a termelőszövetkezetekben is országszerte kikövetelte a kis termelőszövetkezetektől, hogy nagyobb egységekbe tömörüljenek. Nálunk 1968-ban — már nem az első, de az egyik legjelentősebb — emlékezetes egyesülést határoztak el, és hajtottuk végre, amikor Székkutas két akkor legerősebb termelőszövetkezete egyesült. A múlt év elején, 1976. január elsejével az Új Élet Tsz-be tömörültek még a Kossuth és a Béke Termelőszövetkezetek is. Hovatovább a méretek nálunk is olyan nagymértékben megváltoztak, hogy a szó(Folytatás a 3. oldalon.) — Tapasztalataink a növénytermesztésben és az állattenyésztésben — Ahol szükséges javítanunk . Miként módosítsuk az alapszabályt? Együttes párttaggyűlés és küldöttgyűlés volt decemberben Szövetkezetünk minden tagjának, valamennyi dolgozójának, a Kutas Népe olvasóinak sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk. Fáradságos munkájuk eredményt hozott 1977-ben. Ugyanez alapozhatja meg idei terveink teljesítését. Kívánunk ehhez erőt, egészséget és sok örömet mindenkinek. A VEZETŐSÉG