Kutas Népe, 1979. december (5. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

A SZÉKKUTASI ÚJ ÉLET TSZ Ü­Z­E­M­I LAPJA Jól gazdálkodtunk 1978-ban Az esztendő végén az érdeklődés középpont­jába mindig a zá­szász­­adó közgyűlés kerül: vajon mit mutat a mér­leg? Hát, még nem ké­szült el egészen. Azt megelőzően, a szokásos havi termelési tájékoz­tató keretében, Kovács Imre elnökhelyettes fő­­agronómus összefoglaló tájékoztatást adott mun­katársunknak 1978-ról. j N­ö­vény­termesztés — A most lezárult gazda­sági évet 1977. végén ala­poztuk meg — mondot­a Kovács elvtárs. — Az 1977. évi növénytermesztés előké­szítéséhez jó minőségű őszi talajmunkákat végeztek a brigádok, s hogy ezerötszáz mássá kálium-műtrágyát a tavasszal kellett kijuttat­nunk, ez nem rajtuk múlt, hanem azon, hogy ősszel nem állt a rendelkezésünk­re. A déli és a kora tavaszi időjárás­ azonban kedvezett a munkáknak, a talaj szerke­zetváltozásának és a növé­nyek kezdeti fejlődésének is. A tavaszi munkákat időben elkezdtük. Sajnos, a tavasz aztán problémákat okozott később. Belvizek miatt 115 hektáron nem tudtuk elvé­gezni a vetést; 143 hektáron károsodott az őszi kalászos; 230 hektáron a napraforgó, amelyből 95 hektár teljesen kipusztult; 97 hektáron a kukorica, amelyből 30 hek­tárt pusztított ki a belvíz. Ezekért a károkért megfele­lő térítést kaptunk az Álla­mi Biztosítótól. Szépen ki­kelt a cukorrépánk, azonban abból a május 4-i szélkát miatt 220 hektárt újra kel­lett venni. A növénytermesz­tők dicséretére: ezt a fel­adatot sikerült időben és gyorsan elvégezni. Ez ter­mészetesen bizonyos plusz­kiadással járt együtt, amely­hez az Állami Biztosító hoz­zájárult. Ami a kalászosokat illeti, a károsodás ellenére, gazda­ságunkban eddig a legmaga­sabb terméseredményt értük el. A kalászosok hektáron­ként átlagosan 46,8 mázsá­val fizettek, 15 ezer mázsá­val többet, mint amennyit terveztünk. A szalmabetakarítás úgy történt, miként terveztük. A közös állomány részére 21 ezer mázsa, a háztáji igé­nyek kielégítésére pedig 11 ezer 440 mázsa bálázott szalma készült. 300 hektá­ron végeztünk húzatásos ka­zalozást. Ugyancsak a tervezettnek megfelelően, 256 hektáron telepítettünk új lucernást; a beállottsága jó. A betakarí­tott lucernatermésből 15 ezer mázsával több készítmény­ és szénaelőállítás történt mint amennyit terveztünk. 87 hektáron történt magfo­gás, a termést 150 mázsa tisztított magra becsüljük. A szárítóüzemre 10 ezer mázsa silókukorica-pellet készítését terveztük, de e termékünk iránt csökkent a kereslet, ezért csak 6 ezer mázsát gyártottunk. Piac hiányában maradt el a ter­vezett kukoricaszár-pellet készítése is. De a szárító­üzem termékei közül érté­kesítési nehézségek mutat­koznak a lucerna készít­ménynél is. A cukorrépa és a gyógy­növényágazat az elemi kár ellenére szép eredményt ért el. A cukorrépa termésátla­ga az idén 460 mázsa hek­táronként, a cukortartalom pedig 17 százalék felett van. Ezért mázsánként 5,2 forint prémiumot kap termelőszö­­vetkezetünk. A gyógynövény­termesztés összességében a tervnek megfelelően jöve­delmezett, a lestyán telepí­tése ugyan nem sikerült, de a tárkonyból származó többletbevétel ellensúlyozta a kiesést. A kukorica- és naprafor­­góágazatban az előző évek­hez képest előrelépés jelei mutatkoznak. A betakarítás után hektáronként átlago­san 72 mázsás termésátlagot mértünk. Napraforgóból 12,4 mázsa a termésátlagunk, a vetett területre számolva. A termést sikerült értékesíte­nünk, hozzászámolva a biz­tosító által fizetett térítési, a tervezett ágazati bevételt teljesítettük. Egyik legnagyobb gon­dunk minden évben az álla­tok tömegtakarmányának biztosítása. Arra törekszünk, hogy fél évre előre legyen meg a szükséges készlet. Ez évben 46 ezer mázsa silóku­korica, 18 ezer mázsa kukor­i k­aszár és leveles répafej silókészítése történt meg, és továbá 40 ezer mázsa leve­les répafejet zsombolyáz­tunk. Az őszi munkák kereté­ben, a jövő évi termelés megalapozásaként kijuttat­tuk a szükséges műtrágyá­kat a földekre. Két műtrá­gyaféleséggel voltak szállí­tási gondjaink; a nitrogén- és foszfortartalmú műtrá­gyák hiánya, illetve étkezé­si problémái miatt a saját szállító gépjárműveink is részt vettek a szállításban. 1,­esztendő során végül is 64—65 ezer mázsa műtrá­gyát szórtunk ki a földekre és kihordtunk 709 hektárra 241 ezer mázsa szerves trá­gyát is. A talajmunkák — a kü­lönböző növények letakan­­tása után­ — ütemesen ha­ladtak, és lényegében az őszi munkákat most már telje­sen befejezettnek mondhat­juk. Amikorra e sorok meg­jelennek, az utolsó gépek is bevonulnak a gépparkra. Állattenyésztés Szarvasmarhaágazat.­­ A tervben meghatározott fel­adatokat teljesítettük, az eddigi eredmények alapján az 1978. évben a tehenen­kén­ti fejési átlag 3600 liter. Hízómarha értékesítési tervét is teljesíti az ágazat. A szakosított sertéstele­pen ez évben is dinamikus volt a fejlődés. A­­ tervhez képest, a szaporulati átlag 9 százalékkal, a hízósertés ér-,­tékesítés 18 százalékkal több az elképzeléseknél. A takar­mányozási költségekben is megtakarítást értünk el. De a hagyományos telepeken ez évben sem jutottunk előbb­re. A tervhez képest 10 szá­zalékos lemaradásunk van. A szaporulat és a felnevelé­­si eredmény a tervezett alatt maradt. Javulást vár­hatunk az 1979-re tervezett ágazati szakosodástól. Ez év­ben ezer db hízótöbblettel számolunk. A juhászat nem fejlődött. Férőhelyproblémáink van­­nak, és hiányos a tenyésztői munka is. Gyapjútermelési tervünket túlteljesítettük, de a bárányszaporulat és a hi­­zóbárányértékesítés a terve­zett szint alatt maradt. Az ágazat a bevételi tervét tel­jesíti. A szolgáltató ágazatok megfeleltek az elvárások­nak, az igényeket kielégítet­ték. A termelés részére az erő- és munkagépeket idő­ben és jól kijavították, a kampánymunkák idején a műszaki kiszolgálást nagy figyelemmel és a jó ered­ménnyel végezték. A főagronómus kiemelten hangsúlyozta, hogy a nö­vényvédelem az idén külö­nösen jól összehangolt mun­kával, szakszerűen látta el feladatát, és — a sok szem­pontból nem kedvező idő­járási viszonyok között! — idei jó termelési eredmé­nyek ennek is köszönhetők. — Egyelőre ennyit — mondotta befejezésül a fő­agronómus. — A mérleg ké­szül, a zárszámadás ideje közeleg, rövidesen minden tisztázódik, és akkor tétele­sen is láthatjuk majd, ki hogyan, a közösség egésze milyen eredménnyel dolgo­zott, gazdálkodott 1978-ban. Kovács Imre elnökhelyet­tes végül is a vezetőség ne­vében kifejezte köszönetét termelőszövetkezetünk tag­ságának az egész évi dere­­kás helytállásért. Előzetes a zárszámadáshoz H a Sikerekben gazdag, boldog új évet, a munkában, a nagy családban és a magánéletben is jó helytállást, megérdemelt elismerést, nyugalmat, elégedettséget, igaz emberi örömöket s mindehhez erőt, egészséget kíván mindenkinek a vezetőség. Ifjúsági parlament Az Ifjúság közéleti tevékenységének foko­zása, valamint a fiatalok tájékoztatása érde­kében a munkahelyeken, a nevelési és oktatá­si intézményekben — a KISZ és az illetékes szakszervezet (szövetkezeti szerv) segítségé­vel — legalább kétévenként ifjúsági parlamen­tet kell tartani.” A kormány határozata az ifjúsági törvény végrehajtásáról, I. fejezet, 11. pont.) Termelőszövetkezetünk vezetősége december másodi­kára hívta össze a most már hagyományos ifjúsági parla­mentet, amelyet a tsz politikai és gazdasági vezető szervei­nek nevében Lencse Imre, a tsz párttitkára nyitott meg. Bereczki János, termelőszövetkezetünk elnöke tartott vita­indító előadást az ifjúságpolitikai intézkedési terv végre­hajtásáról, amelyet elhangzása után kiegészített Marton István parlamentvezető és T. Kovács László, KISZ-alap­­szervezetünk titkára. Rendezvényünk rangját emelte, hogy Lencse elvtárs személyesen köszönthette a parlamenten a felettes politikai, közigazgatási vezetőszervek valamint a felettes hatóságok képviselőit, közöttük Szabó Zoltánt, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetőjét. A vitaindítóból kiderült, hogy az ifjúsági parlament csak kevés munkahelyen lehet indokoltabb, mint nálunk, hisz­ termelőszövetkezetünk 720 fős (dolgozó) közösségének több, mint egyharmada fiatal, s a 242 harminc éven aluli fiatal között leány illetve asszony 51 tsz-tag. Ehhez képest milyen kevesen jelentek meg a parlamenten! Jellemző, hogy a résztvevők többsége nő volt... Lám, e néhány tény önmagában is elegendő ok lehetne arra, hogy elidőzzünk és vitatkozzunk egy kicsit, s („ha a hegy nem megy Moha­medhez”) hát természetesen a munkahelyeken. A sültga­lambról meg azokról, akik szeretik, de leginkább csak le­sik, hogy jön-e már. A közélet ügyeiről meg a szenvedé­lyes szurkolókról és kendőzetlenül a „pálya szélén” zsun­­nyogókról. De most csak maradjunk inkább a parlamentnél. A helyzet megközelítően sem olyan rossz, mint december má­sodikén a művelődési házban a külsőségek sejtették. A vi­­tusfilditóból az is kiderülik, higz a, gazdaságunkban met tett szaktanfolyamokon összesen 51 fiatal szerzett szak­munkásbizonyítványt. Lám az ifjúságpolitikai párthatáro­zat és az ifjúsági törvény végrehajtásának egy másik mu­tatója egészen mást mond, mint az előbbi tények és ennek bizony tényleg örülhetünk. Kár, hogy a jó példát követni kívánók egy részének nincs meg az alapja a folytatáshoz, ami egy ideig még a dolgozók általános iskolájával való fokozott törődést sürgeti! A fiatalok tényleg nem rekedtek ki az üzemi közélet­ből és a közéleti tevékenységből. Íme egy másik adat: a tsz vezetőségében 10—12 százalék a fiatalok aránya, de a többiek is jobbára a „helyükön” vannak. Az összes fiatal 40 százaléka a korszerű technikával, illetve ahhoz szorosan kötődő munkaterületen és beosztásban dolgozik, adminiszt­ratív munkakörben mindössze tizennyolcan. Termelőszövetkezetünk életéről, szinte valamennyi mun­katerületről bármikor írhat­ jót az újságíró, ha akar. Ezt nemrég a földeken szóvá is tette az egyik fiatal szerelő (kár, hogy nem a parlamenten!), merthogy aki naponta be­lülről nézi, mert maga is benne él, tudja, hogy vannak azért negatív dolgok is. Nos, most maga az elnök, Bereczki János egészítette ki a szerelőt a vitaindítóban, elmarasz­talva a fiatalokat a kulturális és sporttevékenység terüle­tén tapasztalható sovány igény miatt, megmutatva a kiutat is: az I-es és a II-es üzemegységben már van röplabdapá­lya (és használják is!), hasonló lehetőségek másutt is kí­nálkoznak, csak hozzá kellene látni és megépíteni. Egy szó, mint száz: sajnálhatják, akik távolmaradtak a jeles fórumról, hisz csupa olyan dolgokról volt szó, ami a fiatalokat, konkrétan a tsz ifjúságát közvetlenül érdek­li, benne személyesen érdekelt, mint a pályakezdő fiatalok Véhmb erkölcsi anyafej indíttatása az életben és eme indíttatás kellékei: lakás, családalapítás, perspektíva a tsz-ben, köz­művelődésünk helyzete ma, és a jövője, a falupolitika aktuális és jellegzetes ifjú­,­sági kérdései stb. Nos, ilyen témákat vitattak a parlament résztvevői, az előadók s a felszólalók, közöttük Juhász András, aki több munkahelyi problémára (politikai oktatás, újítómozgalom, klubélet) okkal, de nem minden vonatkozásban helyesen igyekezett irányítani a közérdeklődést. Tagadta a politikai oktatás létjogosultságát, a felszólalása viszont éppen azt in­dokolta, hogy bizony, nagyon kell! Félreértés ne essék: jobb így, hogy kinyitotta a lelkét, s hogy ott tette, ahol a helye van annak, mintha pecsétes titokként hét lakatra zárva, otthon tartotta volna azokat, mint sokan tették. Ju­hász András felszólalása (így is felfoghatjuk) több szem­pontból felad a m­­egha­tározó is: ..­ szorít még mindig az a bizonyos cipő?... Az állattenyésztésben a fiatalok aránya nagyon ala­­csony. Szabó Gyula erről és ennek okairól beszélt, sürget­ve a szociális ellátás és a munkahely megközelítésének ja­vítását. Ugyancsak munkahelyi gondokról szólt Gulyás Fe­renc, bizonygatva, hogy a gépműhelyt kinőtték a szerelők, a gépjavítók meg a korszerű technika; nagyobbítani kel­lene, és ebben bizony ugyancsak sok igazság van. Leg­alább annyi, mint az anyagi okokban, amelyek e kérés megvalósítását egyelőre elnapolják. Szabó Zoltán elvtárs arra hívta fel a fiatalok figyel­mét, hogy az ifjúsági törvény nemcsak jogokat, hanem kö­telezettségeket is sorol, mint amilyen például a tankötele­zettség. A részt vett fiatalok közül felszólaltak még: Mucsi Zol­tán és Lencse Katalin, a vendégek közül Ludányi István, aki a járási KISZ-bizottságot képviselte a parlamenten. A vita során feltett kérdésekre Bereczki János és Leni­nSS JVg .elv.uk­nak válaszoltak

Next