Kutas Népe, 1979. december (5. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
A beszámoló párttaggyűlés előtt A Magyar Szocialista Munkáspárt alapszervezetei hagyományosan minden év végén összegezik a működési területükön végzett politikai tevékenységet. A kitűzött célok, egy évvel korábban meghatározott feladatok tükrében elemzik a politikai munka hatékonyságát, és nemcsak az össztevékenységet, hanem az egyes párttagok egész évi magatartását, munkáját is, helytállásukat a termelőmunkában, részvételüket a közéletben. A taggyűlés beszámolójának elkészítése előtt a vezetőség beszélgetést folytat a pártcsoportvezetőkkel. Termelőszövetkezetünkben ez már megtörtént, és a vezetőség sok hasznos Informiert szerzett a pártcsoportok munkájáról, az egyes munkahelyeken végzett politikai tevékenységről, de arról is, hogy ez a tevékenység hogyan realizálódott a gazdasági tevékenységben. A beszélgetések elemzése, az Információk értékelése és összegezése még folyik, de néhány észrevételt már most érdemes nyilvánosságra hozni annál is inkább, mert a beszámoló taggyűlés nemcsak a párttagok ügye, hisz' az értékelés középpontjában az áll, hogy az 1918. évre meghatározott gazdaságpolitikai célokat sikerült-e elérnünk és hogyan, a következő esztendőre milyen tanulságokkal szolgálhat 1918. A politikai munka hatékonysága nagymértékben függ a párttagok aktivitásától. A pártcsoportok ülésein a jelenlevők közel 50 százaléka mondta el a véleményét, és volt mondanivalójuk. Ez önmagában is arra vall, hogy az év során tovább javult a párttagok aktivitása, és nemcsak a szervezeti életben. A párttagok ismerik a munkahelyek problémáit, örömeit, az emberek gondjait, a szocialista munkaverseny eredményeit, hisz’ ezeknek ők is részesei. Nemcsak a maguk munkaterületén, hanem a szomszédos munkahelyeken, sőt, termelőszövetkezetünk egészének helyzetét is jól látják, a népgazdaság egészébe is beillesztik, önkritikusak a párttagok. Amikor a problémákról beszélnek, konkrét példákért nem a szomszédhoz mennek, hanem a maguk portáját nézik meg mindenekelőtt, és nagyon szigorúak A munkafegyelem, a munkaidőkihasználás, a munka hatékonysága és más kérdéseket vitatva nem azt hangsúlyozták, hogy kívülről és összességében a mi gazdaságunk jó nevű termelőszövetkezeti közösség, hanem felszínre hozták a napi belső munkafegyelmi, hatékonysági és más problémákat, amelyeket lehet és kell javítani a jövőben. Külön értéke e feltevéseknek, hogy a csoportétekezleteken felszólalt párttagok a kiutat, a megoldást is megfogalmazták többnyire. A párttagok egyre inkább a gazda szemével nézik termelőszövetkezetünk helyzetét. Jó ez, hisz’ az anyaggazdálkodás javítása, a takarékosság eredményessége az ilyenféle szemlélettől függ elsősorban. A* enyém, nem herdálhatom* A m*énk, tehát a tied is évd! A saját kenyerüükről van szó, ne pazaroljuk. Ennek kapcsán a párttá«'«1’ elmondták, hogy ezen a területen is sokkal többre képesek a szocialista brigádok, amelyeknek erejével, a mozgalomban rejlő lehetőségekkel ma még nem minden gazdasági vezető számol kellő súllyal. Sőt, az sem biztos — hangsúlyozták többen a csoportgyűléseken —, hogy a pártalapszervezet vezetősége mindent megtett a szocialista brigádmozgalom tartalmi színvonalának emeléséért, és ezen a területen sokat várnak a beszámoló taggyűléstől, amely ismét egy egész évre szolgál majd tanulságul. Az alapszervezet vezetősége úgy tervezi, hogy a beszámoló taggyűlést január 19-én rendezik meg. Addig még van egy kis idő a pártcsoportok működési területein összegezni azokat az észrevételeket, építő, hasznos javaslatokat, amelyeket megvitatni a beszámoló taggyűlés hivatott elsősorban. Ha a taggyűlésig hátralevő időben a párttagok számolnak és élnek is ezzel, a beszámoló taggyűlés feltétlenül eléri a célját. hada dolgozik a gépműhelyben, közöttük sok a képzett (és jól képzett!) szakember, a pontikai érettségük is — elvárhatóan! — ennek megfelelő. Mégis csak nekik kellene kezdeményezni. — Én is azt mondom. Nézze csak meg a mi műhelyünket. Soksz örülne, ha ilyen lehetősége lehetne, de mi már kinőttük ezt, mint ahogyan kinőttük a régi ebédlőt, a fürdőt is. Hát valahogyan az ifjúsági tömegpolitikai munka is így áll nálunk: a régi formák, a régi követelmények már nem felelnek meg; új, színvonalas, nagyobb hatékonyságú formák kellenének, akkor felélénkülne elsősorban az ifjúsági szervezet, és megtelne tartalommal a brigádmozgalom is — mondta nekimelegedve Gallyas Sándor szerelő. — De a székkutasi Új Élet Tsz országosan ismert és nagyon jónevű kollektív gazdaság... — próbáltam vitatkozni. — Az is. A tsz-en belül a génműhely nevét is elég jó helyen írják a ranglistán, de „családon belül” el kell ismerni, hogy vannak sajátos problémáink. — Amelyekre a vezetőség nem figyel kellőképpen?... — De figyel. Jöjjön csak velem . ... Átvezetett a műhelyen, az épület mögé, és bemutatta az épülő új létesítményt. — Látja, a falak már állnak, és belül az alapok jól kirajzolják a hatalmas ebédlő, a tálaló, a fürdő és öltöző, a kazánház helyét. Mi ennek nagyon örülünk, de talán nem eléggé. Szerintem sokkal jobban kellene, hogy aktivizáljon minket a közéleti tevékenységre, közöttük elsősorban a KISZ-élet és a brigádmozgalom fellendítésére. V '.«zamegyünk a műhelybe. és Fodor József is beleha’'gpi. be'e is szól a beszélgetésbe. — Mi nem mondjuk, hogy a vezetőség azonnal gondoskodjon új, nagy, igazán korszerű gépműhelyről, csak példázzuk hogy hi-»o”''ns kere*'ke t Irintíluk, és ez a h«l«se 1* «»11 «•»■»* svirp.Zn* a v“"1" *•» például ezzel az új létesítménnyel, jelzi, hogy törődik a jelenünkkel és a jövőnkkel, a fiataloknak sem kellene azzal számolni, hogy az idő majd mindent megold. — Azért csak vannak helyi vívmányok is, amelyekre joggal büszkék lehetnek?... — Vannak. Volt itt egy régi, kedves szokás: a műhelyvacsorák. Meghitt összejövetelek, ahol az elképzelhető legegészségesebb hangnemben, jó hangulatban és igazán a barátság nyelvén megbeszélhettük a gondjainkat. Ritkulnak ezek. De az az igazság, hogy a szocialista brigádmozgalom egész sor új és annál is tartalmasabb elfoglaltsággal gazdagította az életünket Külön-külön talán nem túl jelentősek, de együtt igen. És felváltva sorolták a kulturális rendezvényeket, a közös elfoglaltságokat, a társadalmi munkákat, a különböző oktatásokat, amelyekben a szocialista brigádok tagjai részt vesznek. — Sok a fiatal házas, kisgyermekeik vannak. Akár az iskolának, akár az óvodának végzünk el valamit, otthon a gyerekek köszönik meg a szüleiknek. Hát persze, hogy ezeknek a tevékenységeknek az emléke kellemes; hát persze, hogy az ilyen tevékenység tartalmas és hasznos. A KISZ-életben nem a mindennapos szervezeti zsongást hiányoljuk mi, hanem a jól időzített, politikai súlyban jelentős, a mai életünket, a gazdasági tevékenységet is az eddigieknél hatékonyabban előrevivő egységes cselekvést. Ebben kellene előbbre lépnünk... Ennek az igénynek más szerelők is hangot adtak a műhelyben egyszerű szavakkal megfogalmazva, hogy az Új Élet Tsz a mennyiség oldaláról a termelés minden ágában bizonyított, de mód a minőségen a sor, és nemcsak a termelésben, hanem elsősorban a politikai tevékenységben És az eredmények mai szintjén már tényleg nagyon meg kell válogatni módszert és eszközt egyaránt. És nemcsak a termelésben. ZELLI BÉLA Amit a tag sürget és amit a közösség elvár A munkahelyi közösségek vitáin harmincöten kértek szót Még tartalmasabb is lehetett volna, de így is biztató végeredményű a munkahelyi közösségekben lefolyt eszmecsere. Már az is erre utal, hogy a kilenc közösségben öszszesen 35 felszólalás történt. Ennyi véleményt hallottunk — együttesen. A vezetőség szintjén mindehhez min hozzáteszik, hogy — főként a munkahelyi vezetők beszámolóiban — több konkrétum, megalapozott és személyre szóló dicséret meg elmarasztalás lehetett volna Az általánosságok kevésbé hatásosak és negatív hatásuk abban is kifejezésre jut, hogy kevésbé serkentik, bátorítják a tagságot, mondjon véleményt őszintén, nyíltan, mindenről. Az évet alapjában véve mégis jól értékeltük ezeken a megbeszéléseken. Három fő téma Egészen röviden három fő kérdés körül fol**t vita: munkahelyi körülmények és viszonyok; 2. bér; 3. fegyelem. Sokan elmondták véleményüket a munkakörülményekről és a feltételekről az anyag és alkatrész ellátástól a szociális körülményekig. A lényeg, hogy a kritika alapjában véve jogos: van mit pótolnunk. Ami ideálisnak mondható , nem minden szempontból kézzel fogható még itt a mi gazdaságunkban. Hagyományos telepeinken különösen sok változtatásra lesz még szükség. Olyan elemi problémák megoldását is joggal említhetjük, mint a karbantartás, a javítás, a vízellátás. És különösen a szociális igények jobb kivégitése. Ez utóbbi témában elsősorban két alapvető igényre gondolunk, az állandó étkeztetésre, amely szinte általános mai igény és a szociális létesítményekre. Ez a mi problémáink egyik része. Úgy is mondhatjuk, amit a közösség tagja sürget. A másik oldal pedig — amit a közösség egésze, a tsz felvet — a minőség további javítása. A munkában ez általános követelmény, és vannak különösen fontos momentumok Első a fegyelem. Olyan eredményeket, amelyek lényegesen jobb helyi viszonyok körülmények, feltételek megteremtésére adnak lehetőséget, csak jobb munkával érhetünk el. Gondosabban, nagyobb felelősséggé álljunk helyt a magunk poszton mindannyian ""p-beszéléseinken mindenki hallhatta, és főként komoly megfigyeléssel láthatja, mit lehetne még jobban tennünk A keverőüzemben, a tmk részlegben olyan fegyelmezetlenség volt tapasztalható a közelmúltban, amelyet körülményeink között már nehéz megérteni és főként megmagyarázni. Hasonlóan a búzavetésben is volt minőségi hiba korábban helyenként. Pedig világos hogy önmagunktól követelhetünk többet és jobbat, mert itt lényegében minden rajtunk múlik. A javaslatokról A vezetőség a törvényes lehetőségek arányán jár el minden kérdésben, amit a munkahelyi közösségeit megbeszélésein érintettek, írásban vagy szóban minden felszólaló választ van, illetőleg részint nyomban a helyszínen kapott. Számos olyan problémát is felvezetnek, amelyekben a vezetőség majd ezután intézkedhet. Van, ami megvalósítható belátható időn belül. A szakvezetők fontos feladata, hogy ezeket már a tervezésben vegyék figyelembe Olyan kérdések is vannak, amelyek komolyabb kiadást érintenek, mint az eszközellátás, a szociális helyzet javítása. Ezeket azért is érdemes említeni, mert a tagság konkrét részvétele így is érvényesül a tervezésben. Öröm volt hallani a nyugdíjasokat. Véleményük mértékadó az eredmények értékelésében. Ők tudják, honnét indultunk és többé-kevésbé reális módon viszont‘— v » «—• -' *'-özösség arra is lehetőséget nyújt, hogy nyugdíjasaink a munka mellett vélemények nyilvánításával is részt vegyenek a közösség életében. Az a feladatunk, hogy a jövőben se feledkezzünk meg idős tagtársainkról a szörvetkezeti élet megalapítóiról, akik — különösen a legelsők — nem sok nyugdíjat kapnak. A bér és a realitás A bér téma nem mellékes nálunk. Azt mégis szükséges megállapítani, hogy sokan nem elég helyesen ítélik meg helyzetünket, lehetőségeinket. Voltak túlzó megállapítások, amelyekkel vitáznunk kell. Előfordult, hogy egyesek úgy látták: 15—20 ezer forinttal is kevesebbet kerestek 1978-ban, mint egy évvel korábban. Mit érünk el, ha ilyen módon gondolkodunk és nyilatkozunk? A kedélyekre ugyan hatással lehet a megfontolatlanság, viszont több csak abból lehet, amit megtermelünk. Járási, megyei viszonylatban ugyan elég jók a mi eredményeink, de az itt elérhető keresetek sem maradnak el a másutt elérhetők mögött. Sőt. A vezetőség véleménye az, hogy a realitástól semmiféle vonatkozásban sem szakadhatunk el. Ez azt is jelenti, hogy jobban differenciáljunk. A bér fejezze ki jobban a teljesítmények valódi értékét. A vitában elhangzott: jogos-e, hogy a nehéz munkát végző, gyalogmunkás, akijául a rando ni van mértékben kapjon kevesebbet, mint ami nálunk kialakult? Ez vizsgálat tárgya lesz. Az élet sürgeti, hogy a nehéz munkát újraértékeljük és jobban becsüljük Másrészt a teljesítménybért hangsúlyozzuk. Az inkább kifejezi a tényleges munkát Fontos, hogy mindezt ne csak a munkavállaló, hanem, mint a tsz-tagja, a tulajdonos, a munkáltató szemével is lássuk. Vitáink egésze alantán mondható: nincs itt oka senkinek a csüggedésre. Igaz, 1979 szigorúbban állítja a követelményeket, de az is tény, hogy lehetőségeink jók. Megfelelő alanokkal "“''''"vezünk a jobb munkához Küzdelem az utolsó barázdákért. Öntrásaink, Rostás Lajos és László, Földi Bálint meg Oláh Lajos példás helytállást tanúsítottak: december végén a nyújtott műszakot is vállalták