Kutas Népe, 1979. december (5. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
A SZÉKKUTASI ÚJ ÉLET TSZ ÜZEMI LAPJA „No és hogy él a szocialista falu?” Csak nemrég ütött fülön e kérdés, amikor Székkutas két régi, majdhogynem hajdanvolt vezetőjével találkoztam. Egyikük párttitkár volt itt, másikuk tanácselnök. Azt válaszoltam a kérdésre, hogy ... megvagyunk. „Úgy jó — sóhajtott egyik — úgy jó, mert bizony elég sok gond volt itten valamikor.” Gond? Volt gond? Ők nem jártak erre mostanában. Én megfordulok Székkutason elég sűrűn. Vannak már ismerősök és lehet, hogy haragosok is. Viszont abban az egyben nagyon egyetértünk úgy látom, valamennyien, hogy a gondokat nem szokás múlt időben emlegetni ebben a községben. Pedig most már tényleg mondhatjuk, hogy szocialista község. Dicsekvés nélkül persze. Miért is dicsekednénk a magunk teremtette viszonyokkal? Igaz, tényleg saját építmény ez az egész, hiszen — ha csupán a legelemibb bizonyítékra utalunk — a belépési nyilatkozatokon ott állnak a nevek. Székkutasi nevek! Mint a munkakönyvben is az állami üzemek, a HÓDGÉP, a tangazdaság, meg a többi helyek dolgozóinak nevei. Valamikor régen — ez történelem már, de igaz — nem ilyen körülmények között kereste kenyerét ez a nép. Mást akartunk a helyett, lett más. Megteremtettük. Gondok? Mindenesetre másféle viszonyokból jutottunk el az újakig, a mai, szocialista viszonyokig. A jó öregek tudják, hogyan öltözött, miképpen építkezett, miből spórolgatott a kutasi ember? Sokan mondják: persze, hogy van, ahol lehet, ahol serény az igyekezet. Sűrű igazság. Csakhogy azt mégsem mondanám, hogy régen hiányzott volna itt az igyekezet Inkább az a való, hogy az most sokkal eredményesebb. Többet terem a föld a határban. Állattenyésztésünk is — közös és háztáji együtt — szintén gazdagabban fizet. Mindenki tudja, mennyivel. A meszsziről érdeklődőnek, aki régen járt erre tudunk mutatni egyet-mást talán a falu legszélső házában is. És nem mindjárt a színes tévére vagy az annyit emlegetett autóra gondolok. Nem is szinte hétköznap is ünnepi öltözetére gyermekeinknek. Sokkal inkább arról beszélnék, ami belül a kutasi ember szívében, lelkében, gondolkodásában, akaratában és igényeiben új vagy más, mint a régi volt Együvé tartozásunk megannyi bizonyítékára, főként arra, hogynem — mint egykor — szétszórtan, elszigetelten az egyéni úton kívántuk, álmodtuk ugyaazt, jó lenne jobbat megérni, gyermekeink számára biztosabbat, hanem most közös akarattal megteremtjük a szebb, jobb világot. Egyre több és több eredménnyel. Közös határozataink, terveink alapján megújul a gazdaság a munkahely, a község, az utca, az otthon. Bár mindenki világosan látná, mit jelent ez! Így élünk. Egyáltalán nem gond nélkül a szocialista faluban, mert ... ha csak az eredmények, a házak nőttek volna! Igényeink még szaporábbak — ebből keletkezik mindig az új és a gond. A többet akaró ember mindig újra nekilát új céljait megvalósítani és ami abból sikerül, az mindig hoz valami kis elégedetlenséget is: hát ... nem egészen olyan ez a ló. Minden szép rajta majdnem, de láttunk másmilyent is, és miért nincs rajta több ajándék? Munkahelyeinken itt-ott még nincs szociális létesítmény, sok utca sáros, tornatermünk tán már lesz, de egészségház is kellene. Meg minden, ami a nagyvilágon szép és jó. Olyan pénztárca, amelyikből soha sem fogy ki a forint. De a világ könnyen a kobakra mutat: ott mi van? Mit tud a mai székkutasi ember? Gyarapítja a felkészültségét kellően? Hiszen amit már elért részint a nagyobb tudásból ered. Persze, hogy vannak gondok. Lesznek is. Ha nem, akkor majd teremtünk. Ilyenek vagyunk. Teremtésre, alkotásra képesek. Itt-ott néha napján már örülni is tudunk, annak amit elértünk. Még az sem baj, ha oda irányítjuk örömmel gyermekeinket, ahol többet kereshet majd. Boldoguljon ! Mikor, ha nem most. — Elég mozdítani a kezed, fizetnek érte. Persze, hogy kevesebbet, mint szeretnénk, csak amennyit lehet, amennyire a közös kasszából futja. Sőt még 1979- ben szigorítja is ezt a szükség országosan, viszont igazságos is,hogy ott legyen jobb, ahol a munka serényebb. Ilyen gondok szekerén haladunk. Felültünk rá és gurulunk, még koránt sem teljes kényelemben, nem is mindig tisztán látva az utat, és gyakran morgolódva. De előre. KACZOR ISTVÁN V. évfolyam 2. szám 1979. február Ára: 1,50 forint Gondok szekerénMegvalósultak a múlt évi tervek A január 30-án megtartott, küldöttgyűlés — amely megismerte a zárszámadás minden számadatát, — megvitatta és elfogadta az 1978. évi gazdasági mérleget. A február 2-án sorra kerülő közgyűlésre ennek megerősítése, az 1978. évi jövedéklemfelosztás valamint az 1979. évi tend megvitatása és jóváhagyása maradt. A küldöttgyűlés megállapította, hogy a tsz a költségvetési tervét teljesítette. A bevételeket a bázishoz (1977) képest 101,6 százalékra, az 1978. évi tervhez viszonyítva 109,3 százalékra teljesítettük. Lapunk korábbi számaiban már érintettük az egyes területeket, legutóbb (januárban) részletesebben is, ezért azokat most a számszaki dalukról vizsgálva egészítjük ki. NÖVÉNYTERMELÉS. Tényleges árbevétele összesen 80 millió 252 ezer forint volt. A bázishoz képest 100, az 1978. évi tervhez képest 110 százalék, ami 7 millió 500 ezer forint pluszt jelent gazdaságunk közösségének. Ebből több, mint 6 millió forintot a répatermesztés hozott. Meg kell jegyezni: a cukorrépa-ágazat jelentősen eltért a bázistól és a tervtől is, mivel a megvalósult 29 millió 259 ezer forint bevétele a bázisnál; 3, a tervezettnél 6,5 millió forinttal több. Lucernalisztból és silókukorica-szárítmányból, azaz a szárítóüzem termékeiből 32 ezer mázsát terveztünk értékesíteni, de ez nem valósult meg, 2,2 millió forint kiesésünk van. Megtermett, de az értékesítés áthúzódik 1979-re. Állattenyésztés. — Már a terv is magasabb volt ■ az előző évi ténynél, de a megvalósult bevételek olyan magas árbevételt biztosítottak a tsz-nek, amilyenre még nem volt példa. Árbevételünk az 52,5 millió forint tervvel szemben meghaladta a 60 millió forintot és ez 7 millió 800 ezer pluszt jelent. Ebből a pluszból a tehenészet 1,7 millió, a sertéstenyésztés 6 millió forintot hozott. IPARI TEVÉKENYSÉG. Ide tartozik a gumijavító üzem, a tsz téglagyártó üzeme és az építőipari részlegünk. Az 1978. évi tervünk 11,6 millió, a tény csak 10,2 millió forint, a lemaradás 1,3 millió forint. Legjelentősebb itt, a gumijavító üzem 1,6 lemaradása, de más oldalról figyelemre méltó az építőipari tevékenységünkből származó 544 ezer forint túlteljesítés. SZÁLLÍTÁSI, ÜZEMÜNK 400 ezer forint pluszt hozott ,a múlt évben. Az öszszes bevétele 5,4 millió forint. A többletbevétel a cukorrépa rakodásból származik. Egyéb tevékenységünk magéba tbelal a háztáji gazdálkodással kapcsolatos szolgáltatásokat: a háztáji tejátvételt, a hízóállatbonyolítást, a takarmánybolt üzemelését, a háztáji földek bérnövelését és a legelőhasznosítást Az egyéb tevékenység 1978. évi árbevétele a 3,8 millió forint tervvel szemben 5,9 millió forint. Nem gazdálkodásból származó bevételek (dotációk). — Ide tartoznak a tejdotáció, a tejprémium, a juhászati dotáció, a lótenyésztési dotáció, a korszerűtlen férőhelyeken előállított hízósertések utáni dotáció. Mindez összesen 3,6 millió forint volt, 2,3 millió forinttal kevesebb, mint az előző évben.• Az összes bevételünk 1978- ban 176,5 millió forint volt. A múlt évi kiadási tervünk 146,8 millió forint volt, a tény 149,8 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a kiadási terveinket az év folyamán 2,1 százalékkal túlléptük. Kiadási többleteink a vásárlásokat növelték 1978-ban. Ezek között legjelentősebb volt az ipari eredetű takarmányok vásárlása több, mint 2 millió forint értékben, és ez az állattenyésztési bevételi többletekben benne van. Túlléptük a vetőmagvásárlási tervünket is, ami abból adódott, hogy elemi kár miatt 220 hektár cukorrépát, újra kellett vetnünk. MEGTAKARÍTÁS. — Üzemanyag- és fűtőanyagfelhasználási tervünkkel szemben több, mint 1 millió forint megtakarítás mutatható ki még akkor is, ha a kukoricaszárítási költségtöbblet a 400 ezer forintot meghaladta az energiaköltségben. A tervfegyelmet minden felhasználó ágazatunk betartotta azzal az eltéréssel, amely a többletet eredményezte. Ha a bevételekből, és a kiadásokból mérleget készítünk, akkor a különbözet, mint bevételi többlet, 2® millió 680 ezer forint. Az elmúlt gazdasági évben jelentősen több terméket állítottunk elő, mint az előző évben. Körülbelül 6 ezer mázsa gabonával, mintegy 5 ezer mázsa szárított lucernakészítménnyel, több, mint 30 ezer mázsa silókészítménnyel nagyobb menynyiséget állítottunk elő, mint 1977-ben. Ezek értéke csak részben szerepel a bevételeinkben, de ezek tovább növelték a tsz tartós forgóeszközértékét. Az állattenyésztésnél szintén jelentős volt a nyitó- és zárókészlet közötti különbség, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy az 1979. évet megalapozottabban kezdjük el, mint az előző éveket. Az előző évhez képest a vállalati nyereségünk is növekedett. A bázis 43,5 milliójáról 45,2 millió forintra nőtt. Ez lehetőséget adott a tsz 1978. évi személyes jövedelmét az előző évihez képest 3 százalékkal, a biztonsági alapot pedig 7,8 millió forinttal növelni. Mindemellett a nyereségből a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségeit is teljesítette termelőszövetkezetünk. BERUHÁZÁSOK: — Terveztük egy 800 vagonos magtár, két hidroforház és a tehenészeti szociális épület megépítését. Ezeken kívül 8 millió forint értékben gépbeszerzést is terveztünk. A beruházási tervünk — a tehenészeti szociális létesítmény kivételével, a megvalósult és a terven kívül (az I-es üzemegységben) a gépműhelyhez kapcsolódó szociális létesítmény kivitelezését is megkezdtük. December 31-ig a beruházásunk 30 százalékos készenlétet ért el és a teljes bekerülési költsége várhatóan 3,5 millió forint lesz. Beruházásainkat a saját pénzeszközeinkből valósítottuk meg, amely 1978-ban 12 millió forint volt . A gépműhelyben teljes erővel javítják a gépeket, ítészólunk a közelgő jó időkre.