Kutas Népe, 1980. december (6. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Mindig fontos a munka, de ezúttal azok­ról készített felvételt a fotóriporter, akik még az ünnepnapokon is a helyükön áll­tak, dolgoztak. Példájukkal is kifejezzük a közösség elismerését mindenkinek, aki szövetkezeti emberhez méltóan él és mun­kálkodik. (Fotó: Lázár Mihály) KUTAS IIÉPE SZÉK KÚT A S I Ú J É L E T T S Z *Ü Z E Ml L A P J A VI. évfolyam 1. szám 1980. január Ára: 1,50 forint Beszéljünk ajovorol Erre kért bennünket a párt Központi Bizottsága: pontosabban: mondjuk el véleményünket belpo­litikai életünk nagy jelentőségű dokumentumá­ról: a kongresszusi irányelvekről. Közös ügyeink közül most ez áll előtérben, mert ez a dokumentum egyben az egész nép munkájáról, az ország helyzetéről készült mérleg és a jövőjére vonatkozó fontos javaslat. Ezt va­lamennyien nyugodt szívvel megállapíthattuk, amikor Végigolvastuk és elgondolkoztunk a benne foglalt elve­ken és tényeken. A tanulságok közül első helyre kíván­kozik: pontosan kell tudnunk, hogy mit értünk el ed­dig a szűkebb és a tágabb (országos) közösségben, ahhoz, hogy elmondhassuk javaslatainkat felelősséggel a jövő időszak terveiről, tennivalóiról. Pontosan tudnunk kell, hogy milyen világban élünk: a béke. legfőbb lét­érdekünk, miképp védhető meg. Esetleges hamis illú­zióinktól megszabadulva tudnunk kell azt. hogy bár mi a békés egymás mellett élés gyakorlata mellett vagyunk, de a nemzetközi viszonyok alapvető tartalma a szocia­lizmus és a kapitalizmus világméretű küzdelme és ver­sengése, s jól felfogott érdekeink védelmében elítéljük a kínai vezetés nacionalista, szovjetellenes politikáját, a délkelet ázsiai és más népek biztonságát fenyegető ak­cióit, amelyek a reakciós körök haladásellenes céljait segítik és a békét veszélyeztetik. Afganisztán demokra­tikus rendjét is a reakciós körök akarták aláásni, de mesterkedéseik kudarca nyilvánvaló. Igen helyeselhető az, hogy a gazdasági építőmunka kérdései kapták a legnagyobb helyét a kongresszusi irányelvekben. Az elmúlt öt év munkája jó alap ter­melőszövetkezetünkben is. hogy az eddiginél jobban, valóban hatékonyan gazdálkodjék e termelő közösség. Nyilvánvaló volt eddig is a gazdasági-termelő munka politikai tartalma. És most mit lehet tenni azért, hogy a mezőgazdasági termelés bővülése tegye lehetővé a ki­egyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export fokozását? Segítse a vezetőket — a helyieket és az or­szágos hatáskörű funkcióban levőket — a kollektív böl­csesség szinte kifogyhatatlan ereje. Azt várják tőlünk: gondolkodjunk valamennyien a teendők célszerűbb el­végzésén és azután, ha elhatároztuk a lépéseket ne kés­lekedjünk: induljunk! A mezőgazdaságban a mennyiség és a minőség egy­aránt fontos. Több húst termeljünk, miközben a takar­mányt nem pazaroljuk A földet kincsként értékeljük, s kamatoztassuk munkánkkal. Nyissuk ki eszünk „ka­puit” a tudomány eredményei előtt. S akarjuk: váljék termelőerővé a tudósok kutatómunkájának eredménye. 'Mert ez is kincs! Szeressük a többet termő búzafajtát, a jól gyarapodó állatfajtát amelyik nem „eszi meg” a hasznot. Hogyan? Ez nincs benne szó szerint azirány­­elvekben. Ezt itt, és csak itt lehet kell. szükségszerű meghatározni! Okosan, bátran, vállalva az ésszerű koc­kázatot. bízva önnön erőnkben. S abban is: minden kö­zösség ezt akarja, ezért töri magát. Ebben az évben még többet kell foglalkoznunk a ta­karékossággal. Erről is úgy érdemes beszélni, tárgyalni, hogy tisztában vagyunk a feladattal részletekbe me­nően. A kapkodás, az áltakarékosság jóval több kárt szokott okozni, mint hasznot. Viszont az 1979-es esz­tendő egyik eredménye az volt. hogy országos méretben is kezdtünk okosan takarékoskodni a termelőmunka fo­lyamatában is. Szívós munkával folytatható ez. Vegyünk fontolóra minden jó ötletet és ami beválik, azt, tegyük szokásunkká. Az emberek sok mindenre várnak választ, ez való igaz, de arról se feledkezzünk meg. hogy maguk is meg­találják a kérdésekre a feleletet. Különösen akkor, ha a vita lényegéből indulnak ki, mely a döntéselőkészítés­ben jelölhető meg. A kongresszus pontosabban jelölheti meg a következő esztendők feladatait, amennyiben a vita felszínre hozza a mi véleményünket, elképzelésein­ket és jávaslatunkat. És bizonyosak lehetünk abban, hogy felszínre is kerülnek a legfontosabb politikai ta­pasztalatok. a helyi eredmények és problémák, ajjjplve­­ket szembesítenünk kell a dokumentum megállapítá­saival . ' v, ; Nagyon lényeges a párttagok példamutatása a vita során. Miben mutatkozzék meg ez? A gonűól­­kodásra serkentésbeh. a tisztánlátásban. azelŐbb­­rejutást segítő tiszta eszközök alkalmazásában. A vita felszínre hoz olyan véleményekét is. amelyek nem tisz­tultak még le, esetleg ellentmondásosak. Ezzel is szá­molva, a demokratizmus légkörét megteremtve nyílt, őszinte beszédre kell biztatnunk magunkat és másokat. BÁLINT GYULA ifit várunk a szocialista brigádoktól 1980-ban? Interjú Bereczki János elnökkel Sokszor elhangzott az elmúlt tíz évben, hogy szocialista brigádjainkra számit a közösség és hogy eredményeinkben mindenütt érezzük helytállásukat. Érezzük a ma­gasabb tudást, a jobb helytállást és azt is, hogy előreléptünk a harmadik követel­ményben is: szocialista módon élni. Most az újabb évtized kezdetén megkérdeztük Bereczki János elnök elvtársat: — Mit vár a tsz-vezetőség a szocialista brigádoktól? Válasz: — Most éppen az 1979-es esztendő mérlegét vonjuk meg. Annyit már most. január elején megálla­píthatok. hogy a termelést egészében jónak értékeljük. Voltak problémák. ismeri azokat mindenki. Mégis az összmunkát jónak ítéljük .Kérdés: — Teljes egészé­ben vonatkozik ez a brigá­dokra is? Válasz:,— Igen. Szocialista brigádjaink részesek gazda­ságunk. egész közösségünk minden eredményében. Kü­lönösen arról szólhatok el­ismeréssel. hogy aktív ré­szesei voltak a termelőmun­kának. Ez úgyszólván min­den munkaterületre el­mondható. A termelésben már szilárd támasza szövet­kezetünknek a brigádmoz­galom. Kó-aóc; — 13g van követelmény is-. A papírra írt vállalásokban más célo­kat is megfogalmaznak min­dig. Ezek megvalósításában talán nem egyértelműen jó a kén? Válasz: — Azt hiszem, az a helyes, ha minden ered­ményt észreveszünk és el­ismerünk. Bizonyos, hogv brigádjaink a hármas jelszó mindegyikét komolyan ér­telmezik és maguk előtt tartják, mint célokat. De a rftunka mellett a másik két fontos tényezővel kapcsola­tos kötelezettségek teljesítése még nem mindenben a lehe­tőségek szerint halad. A ta­nulás. a szakmai, politikai és általános művelődés töb­bet kívánna. Jobban kell törekednünk arra is. hogv valóban szocialista módon élűink Gyakran +qna?7*qi­ható. hogv a körülmények és a személyes magatartás meg­nyilvánulásai nem egészen egyeztethetők: szokták mon­dani. hogv az üzem. a gazda­ság, a berendezés modernebb, mint amilyenek mi vagyunk Kérdés: — Ez valamennyi brigádra vonatkoztatható? Válasz: — így ez nem len­ne reális. Nem egyes brigá­dokról. nem a mozgalom egészéről beszéltem, amikor ezt megemlítettem, hanem az emberekről és hozzátenném, nem mindenkiről egyformán. Azt hiszem, személyes ön­vizsgálattal állapíthatja meg mindenki, mi vonatkozik reá és milyen mértékben. Hiszen az emberek nem egyformák. Kérdés: — Mégis, bizo­nyára vannak eredményeseb­ben munkálkodók. Említene nÁ*-*árivat Meglátogatják az idősebbeket Látogatásra indulnak a szociális bizott­ság tagjai. Mindenekelőtt a legidősebb tag­társakat keresik fel otthonaikban vagy a nagymágocsi szociális otthonban, ahol szin­tén vannak néhányan szSékkutasiak. Fejes Jani bácsi, nyugalmazott elnökünk, a bi­zottság vezetője mondta, hogy évek óta el járnák az idős emberekhez persze a tsz segítségével, gépkocsijával. — Kgv-egy helyén szinte csak egy negyed órát időzünk, de így is sokmindent megtu dunk. — Mondotta Jani bácsi és hozzátet­te: — Nem vesz részt mindenki a bízott Ságból, a hét tag közül csak hatan: — A hetedik tájunkra se néz. Kiderült, hogy , már a közösséget is itthagyta. „ — Méltóbb személyt kell majd beválasz­tani a bizottságba. No és mivel foglalkoz­nak ezeken a látogatásokon? — Érdeklődünk, ki hogy van, van-e va­lami probléma, amiben segíthetünk, meg­kapják-e rendszeresen az üzemi újságot És tájékoztatjuk tagtársainkat a tsz ről. \ki esetleg rendkívüli segélyre szorul, el­intézzük. Tavaly 440 ezer fórint egyszeri gélyt fizetett ki a tsz összesen. Örömmel állapította meg a szociális bi­­ottság elnöke, hogy a négyszázötven nyug­­íias körülményeire és szerénységükre is ellemző, hogy nem szorulnak rá a segély­re, alig-alig kémek. v Válasz: — Mielőtt szólnék, elmondom, hogy ami az ér« tékelésben nagyon fontos, a napló vezetése sem egyforma a brigádokban. Van. ahol minden apróságot beírnak, másutt azt sem. ami alapul szolgálhatna a valódi értéke­lésre. Így is tudjuk, hol ment jobban a munka. Kiemelném az állattenyésztő sertéstelepi brigádot a termelésben, va­lamint a költségek csökken­tésében elért eredményeiért. Javaslom. igyekezzenek a brigádszellem további javí­tásában is megfelelni. Meg­említeném. volt vezetőcsere a brigádban és attól féltünk, hogv zökkenő lesz. Nem volt. Semmiféle törést nem tapasz­taltunk és ez jó. — Többnyire jót mondha­tunk a gépjavító brigádokról is. De van köztük gyengélke­dő. Szeretném felhívni a fi­gyelmet arra. hogy a kollek­tíva ereje, hangulata alapjá­ban befolyásolja a munkát. Nem egészen érthető, ho­gyan lehet egv munkahelyen kiváló brigádegvüttes és ugyanakkor gyenge is. A ve­zetőség véleménye az. hogy reális lehetőség van a jő munkára, a jó közösségi szellem kialakítására min­denütt. Ha mégsem ígv van. keresni kell a hiba okát. — Igen jó a cukorrépás brigád termelőmunkája. Ott ugyanakkor baj is van: a szellemmel nem lehetünk e’égedettek. Személyi ellenté­tek rontják a légkört, csor­bítják az előrehaladást. Ar­ra is gondolunk, hogv talán egyesek kiválása lesz a vég­eredmény? Azt hiszem, ezen a munkaterületen az idei feladatok egyike, hogv tisz­tázzák: kénesek leszn°k-e rendezni közös dolgaikat? Meglátjuk majd. mekkora erő van a rémís brigádban, az ott dolgozókban. A tsz érdeke azt kívánná, hogy együtt maradjanak. A ta­vaszi munkát nem lehet az elmúlt év hangulatával k^dom. Kérdés: — Jó tradíciókkal rendelkező brigádok jöttek át a HÖDGÉP-től is. Mi a véleménye róluk? Válasz: — Munkájukról kell elismeréssel szólnom el­sősorban. De azt is hozzáten­ném. hogv jelentős szerepük volt az úi helyzetnek meg­felelő politikai légkör kiala­kításában is. Ha még jobban megismerjük maid egymást, ekkor többet is mondhatunk. \zt mindenesetre látjuk máris hogv lehet rájuk szá­mi í+ani. Kérdés: — Hogvan fogal­mazná meg az 1930-as kö­rn ‘e1 m én veket ? Válasz: — Űgv látjuk, n^m^sak beszélni kell arról, hogv magasabb lesz az igény, a követelmény szigorúbb, hanem már érezzük hogy anyagilag is nehezebb lesz he'vtállnunk a megváltozott (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék