Kutas Népe, 1981. december (7. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Pillanatképek: egyik az 1-es üzem­ bejáró útján készült a kissé „zsúfolt” helyzet­ről, amott a takar­mánymű dol­gozói nyugodtan zsákolnak. A fa­gyos hideg sem zavarja őket. KUTAS NÉPE A S Z É K K U TAS I, Ú J­­ LETT S Z*Ü Z£ MIL A P / A •? „ VII. évfolyam 1. szám 1981. január Ára: 1,80 forint Választás Jelentős események előtt áll szövetkezetünk tag­sága: február 6-án ,ha valami közbe nem ion­ zár­számadó közgyűlésre jövünk össze a megszokott he­lyen. Ezzel együtt kerül sor a tsz vezetőségének meg­választására, valamint a közgyűlési bizottságok meg­választására, kivéve az ellenőrző bizottságot, amelyet a tsz-törvény szerint egy évvel később választunk új­já. Arról döntünk tehát, hogy kire bízzuk a közösség, a nagyüzem vezetését. Javában folynak a választási előkészületek. Tizen­egy tagú jelölő bizottság kezdte meg igen felelősségtel­jes munkáját január 5-ével. S mint tudjuk, a válasz­tás mindig politikai jelentőségű esemény. Mégpedig azért, mert a választás a szövetkezeti demokrácia ér­vényesülésének egyik legfontosabb megnyilvánulása. Minden tagnak joga van véleményt nyilvánítani az el­nök személyéről és a vezetőségi tagokról egyaránt. Ugyanúgy a közgyűlési bizottságokról, munkájukról, vezetőikről. Éppen az a jelölő bizottság fő feladata, hogy mi­nél több tagtársamat meghallgasson és véleményt kér­jen a jelölő listán szereplőkről. Végezzen alapos köz­vélemény-kutatást, fogalmazza meg a tagság, a több­ség álláspontját és ennek megfelelően tegyen majd jelentést a közgyűlésen és tegyen javaslatot az új ve­zetőségre, a tisztségviselőkre. Úgy gondoljuk, természetes, hogy nemcsak a szemé­lyekről van és lesz szó a választás során. Hanem ar­ról folytatunk eszmecserét, hogyan dolgoztunk az el­múlt években, hogyan haladtunk előre, mit végeztünk közösen együtt a legutóbbi választás óta. Ez adja iga­zi értékelését a végzett munkának, és természetesen a vezetők helytállásának­ is. Mindannyian tudjuk: nem jártunk könnyű úton és­­ ugyanakkor mégis biztatóan előre haladtunk. Ezt minden önhittség nélkül kijelent­hetjük. Hozzátehetjük, hogy mindannyian tovább kí­vánunk haladni ezen az úton közösségünk, önmagunk, családunk boldogulására. Mindezt figyelembe vették, akik az előzetes jelölő listát elkészítették. Külön gondoltak arra is, hogy min­den munkahelyi közösség megfelelően helyet kapjon az új vezetőségben. Megfelelő képviseletet kapjanak a nők és a fiatalok. Lehetőleg növeljük tovább a fizi­kai dolgozók arányát. Választási munkánk sikere természetesen nemcsak a jó előkészítésen,­ nemcsak a jelölő bizottságon múlik, hanem a tagságon is. Szükséges, hogy mondjanak vé­leményt, tegyenek javaslatot és nem utolsósorban le­gyen majd ott február 6-án a közgyűlésen időben, fe­gyelmezetten, ahogy ez közösségünkhöz méltó, ahogy megszoktuk. Szövetkezetünk — így ismernek minket a járás­ban, a megyében — nagy utat tett meg fennállása óta és az egyesülés óta különösen. Olyan közösség él, dol­gozik Székkutason az Új Élet Tsz-ben, amely jó ne­vet, megbecsülést szerzett gazdasági, termelési ered­ményeivel minden fórumon, ahol bennünket ismernek és számon tartanak. Öregbítsük jó hírünket, nevünket a mostani közgyűlésen, a választással is, méltó ko­molysággal, nyíltsággal, őszinteséggel és egységben. Egységünk eddigi sikereink alapját képezték és ezen a közismerten jó alapon haladhatunk tovább. Mindig jobban kihasználva a párt, a kormány jó poli­tikájával és a közös munkával teremtett jó lehetősé­geket. L még jobban, még többet — Zárási hajrá a központban — Két gondolat a főagronómustól — Mi a vélemény rólunk a húsiparban? Egyik az, hogy az elmúlt év összegzése folyik. A fő­­agronómusi vélemény sze­rint jó közepes esztendő volt az 1980-as. — A költ­ségeket ugyan­ megnövelte nemcsak bizonyos áremelé­sekkel, hanem az időjárás miatt is. • A zárási hajrá közepén látogatta meg szövetkeze­tünk központját Olajos György a Szegedi Szalámi­gyár és Húskombinát Szen­tesi Járási Kirendeltségé­nek vezetője. Szívesen el­mondta véleményét a szék­­kutasi hústermelésről. Az­zal kezdte, hogy közössé­günkkel évek óta semmi probléma sincs. — Együttműködésünk jó az Új Élet Tsz-szel. Jó a kapcsolatunk a vezetőkkel, a közös és a háztáji ügyek intézőivel. És ez meglátszik az eredményekben. Arról is tájékoztatta la­punkat a kirendeltségvezet Eltérően a szokásostól ha szerepel lapunk első te, hogy az állattenyésztés­ben, a hizlalásban növeke­dés tapasztalható. Különö­sen a kistermelésben jel­lemző ez. — Jót mondha­tok a székkutasi áru minő­ségéről is. Egészében véve jó az áru akár a közösből származik, akár a háztáji­ból. — És a közös valamint a háztáji kapcsolatát hogyan értékelik a vállalatnál? — kérdezzük. — Erről külön szeretnék szólni — folytatta Olajos György. — Évek hosszú so­ra óta segíti itt a tsz a háztáji termelést. Tenyész­­anyagot is adnak és takar­mányt is. Egyedüli község Székkutas a szentesi já­rásban, ahol évek óta nincs akarmány­probléma. Válto­zatos­ és jó tápféleségekkel látják el a kistermelőket, ezúttal nem a mezei mun­­ldalán, ámbár... ki tudja. — Hallhatnánk véleményt a továbbiakról is. Mit vár a vállalat a nagyüzemtől? — A tsz-ben — mi úgy véljük — lehetőség volna több vemheskocát előállíta­ni. Mi többet is elfogad­nánk, lehetőség volna még többet kihelyezni. Elmond­hatom: ide kívülről, más­­honnét is kellett kocát hoz­nunk.­­Ebben a kérdésben véle­ményt mondott Kovács Im­re főagronómus is: a válla­lati kérés jogos — állapítot­ta meg — de mi akkor tu­dunk több kocát adni,, ha előre ismerjük a konkrét igényt.) — Közösen ha megálla­pítjuk, hogy például havon­ta hány koca kell a kister­melőknek, és ha a tsz any­­nyit előkészít, mind kihe­lyezzük. További kérése a válla­latnak, hogy a közös állo­mánynál az előrejelzés még pontosabb legyen. — Nem volt e téren sok vitánk, de az együttműködés még za­vartalanabb is lehet, így még folyamatosabban vi­hetjük innét a­­ vágóárut. Végül arról beszélt a já­rási kirendeltségvezető, hogy Székkutas jelentős sze­repet vállal a húsellátás­ban. — A szentesi járásban tavaly 214 ezer sertés átvé­tele volt a terv. Ezzel szem­ben átvettünk 225 ezer ser­tést. Székkutas ebből ösz­­szesen 18 500-at szállított. A szerződéses kapcsolatban jó, hogy kiegészíthető a szerződés és az utólag je­lentett mennyiség után is jár a felár. A lényeg, hogy negyedévvel előre, jelentse a termelő, mennyivel akar többet hizlalni. Mindenki annyit adhat így át, ameny­­nyit akar. Már harmincöten . Valami új kezdődik? Községünkben évenként visszatérő probléma a nők téli foglalkoztatása. Most jórészt sikerült ezt megol­dani. A Kontakta vállalat szentesi gyáregysége a ta­nács illetékes szerveivel történt megegyezés alapján Székkutasra is­ kiterjeszti a bedolgozórendszerét. A kezdeményezést a he­lyi párt- és társadalmi szer­vek javaslatára indították el. Tízpontos kérdőíveket bocsátottak ki, amelyeken többek között arra kértek választ, kinek mi a szak­mája, foglalkozási érdeklő­dése és milyen munkát tud­nak vállalni. Hatvan asz­­szony töltötte ki az ívet. Amikor összehívták őket, már 80-ra nőtt az érdeklő­dők száma. Ott voltak a megbeszélésen a Kontakta képviselői is, akik részlete­sen tájékoztatták az asszo­nyokat a bedolgozás felté­teleiről. Jelenleg 35 székkutasi asszony vállalta a bedolgo­zórendszer feltételeit. A ke­reseti lehetőség havi 1700— 2500 forint között van. Leg­kevesebb 150 normaórát kell ledolgozniuk havonta ah­hoz, hogy a munkaviszony folytonossága megmaradjon. A bedolgozókat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szentesi üzemegységben dol­gozó munkásokat, beleértve a nyugdíjjogosultságot is. A bedolgozásra adott anyag: kisebb alkatrészek szerelése. Elég hozzá egy csavarhúzó és egy csipőfo­­gó, s akár egy konyhai asz­talon is végezhető a szere­lés. Természetesen a szen­tesi üzem fegyelmezett, jó minőségű munkát vár. Ad a szereléshez egy-egy min­tadarabot is, hogy ne okoz­zon gondot a megoldása. Hetenként kétszer viszik el a kész szerelvényeket, és visznek ki újabb anyagot bedolgozók részére. A sze­relésbe bevonhatják a be­dolgozók a családtagjaikat is, de ők felelnek a minő­ségért. A mikro­­körzetről A tudomány, és a tech­nika előrehaladásával együtt növekszik világszerte a ter­melők összefogásának sze­repe és jelentősége. De nemcsak nemzetközileg, ha­nem kisebb méretekben is. Vidékünkön is létrejött a mikrokörzet, amely két vá­sárhelyi állami gazdaságot, a mártélyi valamint a szék­­kutasi tsz-eket foglalja ma­gában. Az a cél, hogy a mikrokörzet gazdaságai mű­ködjenek együtt a termelés segítésében általában és különösen a módszerek át­adásában, tökéletesítésében, a technológiák cseréjében és az újításban. Szövetkezetünk vezetői ennek keretében már meg­tekintették a vásárhelyi tangazdaság paléi sertéste­lepét valamint a kútvölgyi vetőmagmanipuláló üzemet. Ilyen volt a ..fő” út a ré­paszedés végén. Ide von­tatták ki a táblákról a pótkocsikat és innét már elvitték — nagynehezen — az ifik. (Prohászka Zsolt felvételei).

Next