Kutas Népe, 1981. december (7. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
A kisipari szolgáltatás gondjai A községi tanács tervei szerint a fentebb sorolt feladatok jó helyi együttműködéssel, a lakosság hozzájárulásával végrehajthatók. A mai gazdasági helyzetben csak állami pénzeszköz nem biztosíthatja a kommunális ellátás gyors javítását. Részletesen foglalkozott a tájékoztató a kisipari javító-szolgáló tevékenység helyzetével. E téren ugrásszerűen megnőtt a lakosság igénye. A szolgáltatói tevékenységet községünk területén helyi és begyűjtéses rendszerben jogi- és magánszemélyek végzik. A tartós fogyasztási cikkek javítása, karbantartása megoldott. Az más kérdés — amint ezt a tájékoztató is hangsúlyozta —, hogy esetenként nagy az átfutási idő és a minőséggel szemben szintén akadnak kifogások. A községben 37-en rendelkeznek iparjogosítványnyal. Legfőbb probléma, hogy Székkutason csak két kőműves mester van. Nem képesek a lakosság építési igényeit kielégíteni, pedig a tsz építőbrigádja is besegít. A lakásépítkezés üteme a hatodik ötéves terv időszakában sem csökken. A változás abban lesz, hogy a felépítendő lakások alig egyharmada készül államilag. Fokozottabban kell tehát segíteni a magánépítkezést, egyrészt az építőipari kapacitás növelésével, másrészt a kereskedelmi szerv tájékoztató megvitatása és a határozat elfogadása után jóváhagyta a tanácsülés a községi tanács és a vb 1981-es munkatervét. Személyi vonatkozású esemény is. Szepesi István önkéntes tűzoltóparancsnok, a községi tanács alkalmazottja családi okok miatt a munkaviszonyát megszüntette és Vásárhelyre költözött. A községi tanács Szepesi István helyére Molnár György Gyulát, a székkutasi Új Élet Tsz tagját nevezte ki önkéntes tűzoltóparancsnoknak. A kinevezés hatályát 1980. december 1- gyel állapították meg. Jóváhagyta a tanácsülés dr. Kerekes László István körzeti orvossá való kinevezését, aki 1980. október 1- től már a községünkben az I. körzetben ellátja ezt a funkciót. Ehhez előzetesen kikérte a tanács a felsőbb felügyeleti szervek jóváhagyását. A székkutasi körzeti orvosi állást dr. Kerekes László István pályázat útiján nyerte el. Az elmúlt tanácsülés óta a községi tanács vb két esetben tartott ülést. Tótkomlósi Jolán igazgatási főelőadó, a szakigazgatási szerv helyettes vezetője nyugdíjba vonult. A vb Gombos Gabriellát nevezte ki igazgatási csoportvezetőnek és megbízta szakigazgatási szerv helyettesi feladattal. A vb Fejes Bálintnét igazgatási előadónak, Nagy Károlynét pedig pénzügyi előadónak nevezte ki. A szakigazgatási szerv vezetője Horváthné Földes Katalin ügyviteli munkakörbe nevezte ki. Ezt a munkakörtjelenleg helyettesítőként Rostás Éva tölti be éveken keresztül az építő- hegy községünkben nincs ipari anyagellátással, vala- ácsmester. Kicsi a jármája- mint telkek biztosításával. „ . .. Különösen nem hanyagol- vitás- lehetősége.De említható el a kisipari szolgál-hetnénk más szolgáltató hatás. Példaként említhető, ipari szakma hiányát is. Személyi ügyek k Aranylakodalom Bensőséges hangulatú családi ünnepség volt Székkutason az Ifj Élet Termelőszövetkezet kultúrtermében. ötven esztendővel ezelőtt 1930. december 27-én kötöttek házasságot Rózsa János és neje Fürdők Julianna Székkutas III. ker. 18. sz. lakosok. A fél évszázadnyi hűséges kitartás jelképeként tartották meg aranylakodalmukat 4 gyermekük, vejeik, menyeik, 5 unokájuk és a nagyszámú rokonság körében. Az 50 éves határkőnél Benyhe Sándor nyugalmazott anyakönyvvezető meleg szavakkal köszöntötte az idős házaspárt, aki méltatta az öt évtizednyi jóban-rosszban együtt eltöltött küzdelmes múltat. A gyermekek pedig 50 szál fehér szegfűből készített virágkosárral köszöntötték a két szülőt, majd a népes rokonság gratulált és fejezték ki jókívánságaikat a jubiláló házaspárnak. Községünk ötéves fejlődéséről, a jelenlegi helyzetről és a VI. ötéves terv időszakában ránk háruló kommunális feladatokról tárgyalt a december 30-i tanácsülés. A község intézményi és alapellátásáról szóló tájékoztatót Fejes Sándor tanácselnök terjesztette az ülés résztvevői elé, majd Molnár Mihály vb-titkár ismertette a községi tanács, valamint a községi tanács vb 1981. évi munkatervét, amit az ülés elfogadott. A napirend előtt a tanácselnök tett jelentést a tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról és a vb fontosabb intézkedéseiről. A tájékoztató hangsúlyozta, hogy községünk ötödik ötéves tervének az elkészítésekor számolni kellettaz állami költségvetés teherbíró képességével és figyelembe vették a helyi erőforrásokat. Ennek megfelelően a lakosság alapellátásának szinten tartását és az intézményi ellátottság jónak mondható. A négytantermes iskola üzembe helyezésével megteremtődtek a korszerű oktató-nevelő munka tárgyi feltételei. A felső tagozat öt tanulócsoporttal, kedvező körülmények között tanulhat. Megszűntek a szükségtantermek, jó elhelyezést kapott az alsó tagozat. A szükségtantermek felszabadulásával előnyösebb az iskolai napközi ellátás, ugyanakkor ki tudják alakítani ez év tavaszára az öregek napközi otthonát is. Komoly mértékben változott és bővült a művelődési ház tevékenységi köre, s ezzel egyidejűleg a községpolitikában betöltött szerepe. Ez a tény színvonalas munkát kíván a művelő k, az intézményi ellátottság szerényebb mértékű fejlesztést tervezhették. Az öt esztendő fejlesztési előirányzata 14 millió forint volt. Hét és fél millió forint értékű társadalmi munkát tervezett a tanács. Ma már jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az öt évet figyelembe véve a fárdlési ház igazgatóságától. A tartalmi munka javítása megkövetelné, hogy legalább egy fővel növeljék a művelődési ház népművelő munkatársi létszámát. A községi könyvtár jelenlegi alapterülete 70 négyzetméter. A 12 ezer kötetes könyvállomány és az oktatónevelő munkával összefüggő könyvtári funkció ma már nagyobb alapterületet kívánna. A mai félműszakos kisegítő könyvtárosi állást egész műszakosra kellene változtatni. Ha az elmondottak most még anyagi okok miatt nem oldhatók meg, többéves viszonylatban feltétlenül számításba kell venni. Bár a gyógyító-megelőző munka jó, mégis sürget azsadalmi munka értéke 7,5 millióról 13 millió forintra emelkedett, amiben jelentős része van az Új Élet Tsz vezetőségének és 2.tagságának, így vált lehetővé, hogy a 14 milliós fejlesztési előirányzattal együtt 27 millió forintot fordíthattunk községünk felvirágzására, így lett a ta. „..almi összefogás Székkutas fejlesztésének nagy hajtóereje. Míg az V. ötéves terv időszakának első esztendejében 300 forint volt az egy főre eső társadalmi munka év-,téke,, addig a múlt évi egy főre eső társadalmi munka értéke meghaladja az 1800 forintot. egészségház megépítése. Annál inkább, mert a meglevő egészségügyi intézmények a régi település szélén helyezkednek el, megközelítésük a téli hónapokban nehéz. Az egészségház beruházási programja elkészült, tervezése befejezés előtt van. A kommunális ellátás viszonylag kielégítő községünkben, ami köszönhető a már említett nagyarányú társadalmi összefogásnak. A következő tervidőszakban azért bizonyos fokú elmaradást be kell hozni. Mindenekelőtt szükséges körülbelül 1500 folyóméter villanyhálózat, ugyanannyi vízhálózat-bővítés és mintegy 2 ezer folyóméter járda építése. További korszerűsítésre vár a belterületi úthálózat. A tanácsülésről jelentjük Helyzetkép a lakosság kommunális ellátottságáról A társadalmi összefogásunk hajtóerő — Van mit pótolni a VI. ötéves terv időszakában — Személyi változások a szakigazgatásnál A nyíltság, őszinteség még Elnökünk az év végi FiUPflPn szokásunk szerint összeülünk, hogy megbe Léeü a ökiszeljük a tapasztalatokat. A munkahelyi közösségek soros évzáróján most 1930. decemberében többnyire az kapott hangot, hogy a sok nehézség ellenére elég jól elvégeződtünk. Mind a kilenc munkahelyi közösség ülése nyugodt rendben folyt le. A vezetők beszámoltak, majd mindenki elmondta véleményét, aki akarta. Szerkesztőségünket Berecsíki János elnök elvtárs tájékoztatta a megbeszélésekről. — A fő kérdés mindenütt a közösség saját munkaterületén végzett munka volt — kezdte tájékoztatóját az elnök. — Értékelték az egész évet, összesítették a fontos tapasztalatokat. Az eredmények mellett többnyire szó esett a kollektívát érintő hibákról, fogyatékosságokról is. Általában kritikus, önkritikus szellem jellemezte a közösségi üléseket. Ennek alapot adtak a beszámolók, amelyekben a munkahelyi vezetők maguk is kritikus módon értékelték az eredményeket és az emberek helytállását. Természetes, hogy ez kiváltotta a vitát . Hozzá kell azonban tennünk, hogy a bírálat kissé egyoldalú volt. Egy-egy helyen amikor tagtársaink valamilyen hibát felvetettek, gyakran nem a saját munkaterületükről beszéltek elsősorban, hogy ott, miként lehetett volna jobban, eredményesebben dolgozni, hanem más területekre céloztak. Arról beszéltek, hogy másutt milyen roszszul mennek a dolgok. — Ezt az eljárást nem helyeseltük ezt kénytelenek voltunk elutasítani. Úgy véljük, hogy nem tesz jobb, nem megy simábban a közös munka, ha a saját területünk problémáinak felelős és gondos vizsgáltatása helyett egymásra mutogatunk. Ez nem visz előre minket. Kétségtelen, hogy ez nem jellemző nem mindenütt lem történt, de volt ilyen eset — tudják, hogy hol Azért említjük ezúttal, hogy okuljunk ebből mindannyian. — Azt is megmondjuk: ezek az idei, év végi megbeszélések kissé elkéstek. Sokan nem vettek részt a szabadságolások miatt. Viszont azt tudja mindenki, hogy a késést mi okozta: az őszi időjárás mindenben hátráltatott bennünket. — Néhány szót arról: mi körül forgott a vita? Egyik a normák kérdése volt. Az, hogy feszített-e a norma vagy sem. Laza-e vagy nem? Valahogy mintha úgy tűnt volna, hogy aki erről szólt, saját munkabeosztásában feszítettnek ítélte a normát, míg mások munkájában lazának ítélte. Ebből a következtetés is kézenfekvő: ahol én dolgozom, ott a munka nehéz a pénz kevés, mások pedig amott könynyen, sokat kereshetnek. Mit lehet erre válaszolni? — Arra törekszünk, hogy ténylegesen megtaláljuk annak módját, hogy helyesen szabjuk meg a követelményeket. Azt nem állítjuk, hogy ez minden esetben sikerül, hiszen a mezőgazdaságban nehezebb a normákat meghatározni, mint egy zárt, ipari üzemben például az esztergapadok mellett ahol — ha a gép és az anyag rendben van, a többi az emberen múlik. A mezőgazdaságban az időjárás néha növeli, máskor csökkenti a teljesítményt. Nehéz itt igazán pontos normát szabni, hiszen tagtársaink jól tudják, hogy egyszer 130 mázsát is könnyű szállítani, máskor meg 40 mázsát is nehéz. Normáink néha vitathatók egyben vagy másban. De nem dobhatjuk félre őket, mert közigény, maguk a dolgozók akarják, hogy kössük a teljesítményhez a bért. Így igazságosabb. Nem lenne helyes, nem lenne igazságos, ha mindenki egyformán keresne, az is, aki keveset teljesít meg az is, aki sokat teljesít. Másrészt az is igaz, hogy a pénz sohasem elég. Egészében ebben a kérdésben a felvetések alaptalanok, a normák ügyében is, mint mindenben, törekednünk kell a jobbra a tökéletesebbre Jó érzéssel nyugtázhatom, hogy a viták során sikerült ebben egyetértésre jutnunk. HÍREK Mindannyian lemérhetjük, milyen nagy az idei feladat a mezőgazdasági üzemekben: népgazdasági méretekben 3 százalékkal növelni a termelést. Ez az országos cél. Nálunk az állattenyésztésé a nehezebbik rész, hiszen férőhely bővítés nem történt. Új termelő berendezés a gazdaság más területein sem áll munkába. Világos, hogy meglevő lehetőségeink tökéletesebb kihasználásával termelhetünk többet. Ez a közösre meg a háztájira is érvényes. Felépült az 56 katricás fiaztató a sertéstelepen, és ez javítja a munkafeltételeket. Az új fiaztatót rövidesen átveszi a termelés. * Nem ígér szovjet kombáji- I nokat 1981-ben a gépkeres- s kedelem. Ezért az elmúlt év végén megvásároltunk egy E—516-os kombájnt. Ez az első NDK-gyártmányú betakarítógépünk, amelyet majd újabbak követnek. Az új kombájn ára 830 ezer forint. * Szóba került, hogy bárNem minden úgy sikerült a hízóelőállításban sem, mint hogy szerettük volna. Például tizenhét hízott bikát — ami az 1980-as értékesítési * Ahogy beállt a tél, sokaknak a nyugalom, a pihenő időszaka, az irodákban elkövetkezett a legkeményebb hajtás évente visszatérő ciklusa. Az 1980. évi zárás, a számadás elkészítése ad most is igen nagy munkát. Megfeszített ütemben dolgozik az adminisztráció, hogy a számszerűsítsük a kiszolgálást a takarmányboltban, a terv, hogy állítsunk fel három fémsilót. Ily módon majd ömlesztve is lehet bizonyos takarmányféleségeket vásárolni. Sok gondot jelent ugyanis — a boltnak meg a vásárlóknak egyaránt —, hogy hozott zsákba nem lehet árut kapni. Előnyös lesz a siló beállítása, hiszen eddig csak a 7.70-es papírzsákkal kaphattuk a takarmányt, de ezentúl hozott zsákba is ereszthető, tervünkben szerepelt — nem adtunk át. Ebben az évben kerül majd erre sor. Jelentős ez a tétel, azonban a zárszámadásban nem okoz zavart, adás január 20-a körülre elkészüljön, az illetékes fórumok, majd a közgyűlés elé. A munka valóban nagy iramú, minden feltétel adott ahhoz, hogy időben végezzünk, és mint korábban, most se legyen fennakadás. A zárszámadó közgyűlés napja: 1981. február 6-a, péntek. Biztatóan bontogatja szárnyait új üzemtelepünk, az autóbontó. Az első hónapok alapján megállapítható, hogy teljesítménye a vártnak megfelelően alakul. A legfontosabb momentum talán az, hogy mind többen tudnak már róla, közelben-távolban egyre jobban ismerik. A forgalom hónapról hónapra emelkedő. A telep gazdaságossága pozitív. Február elején megkezdi munkáját a repülőgép. Feltrágyázza a vetéseket. Kapacitásának kihasználására megállapodásokat kötöttünk a közeli gazdaságokkal, öszszesen öttel. Egész évre lesz munkája a nagy teljesítményű gépnek, amely Székkutason állomásozik. Működési engedélyt kapott a laboratórium takarmányok vizsgálatára, külső megrendelőknek is. Eddig csak szövetkezetünk részére dolgozott, de most az állattenyésztési felügyelőség engedélyezte, hogy mások megrendeléseit is teljesítse. Figyelemre méltóan beleszól ügyeinkbe a katonaság, de most nem valamiféle mezei munkáról szólunk, hanem arról, hogysok fiunk most teljesíti tényleges katonai szolgálatát. Ez részint a munkaerő-ellátást érinti: tavaly húszan vonultak be közülünk. Másrészt ez anyagilag sem jelentéktelen: a sorkatonák a honvédelmi törvény szerint bevonulási segélyt kaptak, évi keresetük 6 százalékát kitevő összegben. Látható, mit segít majd a békés termelésben az általános leszerelés, amely egyszer elérkezik a világon. De addig még lesz néhány sorozás. Nem a legjobb hír, hogy ebben az évben valamivel rosszabb lesz a szemeskukorica-ellátás a régebb óta megszokottnál. Ennek az az oka, hogy 1980. őszén kevesebb kukoricát takarítottunk be, és ugyanakkor a szerződéses kötelezettségeket maradéktalanul teljesítenünk kell. Hozzátesszük ehhez, hogy a takarmányellátás — ha másból is —, egészében megfelelő és biztos lesz. Ősszel hírül adtuk, hogy fennakadt a pálinkafőzés, mert technikai hiba keletkezett a szeszfőzdében. Néhány heti szünet után karácsonyra elkészült az új üst, és azóta éjjel-nappal főzik a kortyintani valót, főleg a háztáji megrendelőknek. Azt is tudtul adhatjuk, hogy ez a fennakadás az ünnepi alkalommal nem volt tapasztalható: torokkiszáradásról sehonnét sem érkezett bejelentés. Szeszfőzdénk egyébként összesen 6-8 ezer liter kisüstit szolgáltat évente. Fejlődik az együttműködés, amely tavaly létesült közösségünk meg a szegvári Puskin Tsz között. Ennek lényege, hogy a vezetők évente kétszer összeülnek és a szakemberekkel együtt megbeszélik a fontos tapasztalatokat. Kicserélik a gazdálkodásban, a termelésben jól bevált eljárásokat, módszereket. Mint ismeretes, a repülőgépet is ennek az együttműködésnek a keretében vásárolta a két gazdaság közösen. Indokolja az összefogást a két nagyüzem hasonlósága, adottságaink, területünk, helyzetünk azonossága. Az idei első megbeszélés időpontja: január 16., helye: Szegvár. A borítékon kívüli juttatásról két adat: szövetkezetünkben évente 700 ezer forintba kerül a munka- és védőruha-juttatás. Ebből félmilliós tétel a munkaruha. Az is érdekes tény, hogy 1980-ban több mint egymillió forintot fizettek ki üzemünkben táppénz fejében. Ez az előző évivel megegyezik.