Kutas Népe, 1981. december (7. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Miről tárgyalt a vezetőség? December 28-án tartotta évi utolsó ülését termelő­­szövetkezetünk vezetősége. Legelőször is tagfelvételi ügyekben döntöttek, a veze­tőség tizenegy kérelmet tárgyalt meg és hozott ha­tározatot, így az alább fel­sorolt személyeket vették fel 1981. január 1-től: ifj. Rózsa János (Székkutas, Kossuth u. 28.), ifj. Banka István (Székkutas, III. ker. 115.), Földi Julianna (Szék­kutas, Jókai u. 11.). De ez utóbbi felvételét ahhoz a felvételhez kötötték, hogy a­­megkezdett tanulmányait folytatja. Hunyák Zoltán (Székkutas, Béke u. 55.), ifj. Jáger Ferenc (Székkutas, Dózsa Gy. 28.), Lénárt La­­josné (Székkutas, III. ker. 115.), Papp János (Székku­tas, VII. ker. 43), Gojdár Imre (Székkutas, Kun B. u. 13.), özv. Héjja Ferencné (Székkutas, Vöröshadsereg u. 1.), özv. Marczinka Ist­vánná (Vásárhely, Észak U. 126.A). A továbbiakban a testület elfogadja két tsz-tag kilépési kérel­mét. Nagy Józsefnét (Szék­kutas, Bacsó B. 14.) és Fu­­lajtár Tamást (Székkutas, I. ker. 49.) December 28-ával töröltük a tagok sorából. Csala Ferenc (Székkutas, Dózsa Gy. 20.) lakásvásár­lási kölcsön kérelmét a ve­zetőség egyhangúlag elfo­gadta. Ezt követően Bereczki János tsz-elnök beszámolt a társadalmi tulajdon védel­mével kapcsolatos tapasz­talatokról. Az előadó el­mondotta, hogy a közös gaz­daság vagyoni értéke közel fél milliárd forint. Ez fo­kozott felelősséget kíván. Nemcsak a választott veze­tőségnek, az ellenőrző bi­zottságnak, a belső ellen­őröknek, a szakvezetőknek, a mezőőröknek, az éjjeli és nappali őröknek jelent fel­adatot, hanem valamennyi termelőszövetkezeti dolgo­zónak biztosítani kell a tár­sadalmi tulajdon védelmét. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kisebb hiányosságoktól eltérően a legtöbben igyekeztek ezen a téren mindent elkövetni. Az elnök felhívta a figyel­met arra, hogy 1980-ban több jelentős tűzeset volt a tsz-ben. Természetesen eb­ben közrejátszott a véletlen is, mint például a magas­feszültség leszakadása miatt keletkezett gabonatűz, de előfordult olyan eset is, amelyet nagyobb körülte­kintéssel — például az autóbusz kigyulladása — el lehetett volna kerülni. A jövőben nagyobb fon­tosságot kell tulajdonítani a betárolt terményeknek. A nyilvántartást pontosan kell vezetni, s anélkül, hogy le­mérnék a magtárba került terményt, nem szabad be- és kitárolni. Ezen a téren a közelmúltban befejeződött átfogó leltárnál hiányossá­gok mutatkoztak, ezért a jövőben ha szükség lesz rá még személycserével is ér­vényt kell szerezni az elő­írásoknak. Az elnök részletesen szólt a mezőőrök munkájáról, akik hivatásszerűen védik a közös gazdaság tulajdonát. A sok pozitívum mellett fel­hívta a figyelmet, hogy a jövőben arra is ügyeljenek, hogy a már bevetett táblá­kon ne engedjenek utat nyitni, mert több mázsa gabona megy így veszen­dőbe. Ilyen esetekben hatá­rozottan lépjenek fel. Visz­­szatérő probléma, hogy a még meglevő tanyákból a közös gazdaság tábláira ki­engedik az állatokat, s ez­zel is jelentős kárt okoz­nak a tsz-nek. A kijelölt legelők védelmével is job­ban szükséges törődni, hi­szen a háztáji jószágok ko­rai kiengedése nagyban ká­rosítja a gyenge legelőt. Így mire a tsz állománya kike­rül oda, akkorra már hasz­nálhatatlanná válik a te-­­­rület. Az éjjeli őrök munkájá-­­ ról szólva elmondotta, hogy­­ az alapvetően nem javult, de már azt is eredményként­­ könyvelik el, hogy az éj­szakai lopások nem szapo­­­­rodtak el. Az autóbontó te­­r­­epen jobban meg kell szer­vezni az éjszakai ügyeletet. Mindössze a gépek őrzésé­ben tapasztalható javulás. Problémák vannak a tsz tu­lajdonát képező gépjármű­vek háznál történő parko­lásával, ezt a jövőben a­­ legsürgősebben ki kell kü­­­­szöbölni. A vezetőség ebben­­ gyors határozatot fogadott el: a gépjárművek háznál történő parkolását 1981-től szigorúan megtiltja A készpénz tárolására meg­felelő lépéseket tettek, így valamennyi­­helyen megbíz­hatóan van őrzése megold­va. Negatívumként említette meg az elnök, hogy a mű­trágya tárolása rossz, ezen feltétlenül javítani kell, még­pedig hamarosan olyan helyet kell keresni, ahol kevesebb anyag megy ve­szendőbe. Felhívta még a figyelmet, hogy a kombi­nátnál valamint az I-es üzemegységben kerítést kell építeni. A kooperációs üzem hírei A kooperációs üzem 1980. évi tervét, — ami hétmil­lió forint volt — anyag­mentes árbevétellel teljesí­tette. E sikerekhez hozzájá­rultak az itt működő szo­cialista brigádok, a terme­lés közvetlen irányítói, va­lamint az üzemrészre kitű­zött 52 ezer forint mozgó­bér. Az 1980-as évben kiala­kult a megrendelők köre, a legtöbb munkát a Hódme­zővásárhelyi Fémipari Vál­lalat, a Túrkevei XVII. sz. AFIT vállalat, valamint az Orosházi Üveggyár és az Hajdúsági Iparművek biz­tosították. A Hajdúsági Iparművek külön levélben köszönte meg a gyártásközi koope­rációban vállalt feladatok időben és jó minőségben történő teljesítését. Ki kell emelni a turkevei AFIT-tal kialakult kapcso­latainkat is, mert az IFA tehergépkocsikhoz és a Tát­ra daruskocsihoz másutt be nem szerezhető fődarabok­kal és alkatrészekkel segí­tették termelőszövetkeze­tünket. Elmondhatjuk, hogy az 1981-es évet megalapozot­tabban tudtuk megkezdeni, mert a felsorolt megrende- ,­lőink már 1980 decemberé- ]­ben leadták az 1981 első­­ negyedévi megrendelésü-­­­ke­t, így időben meg tudtuk­­ rendelni az anyagokat.­­ Gumis üzemrészünk éves , terve 2,5 millió forint volt, amit túlteljesített 2,8 millió­­ forintra. Nem volt könnyű­­ feladat, mert ezt az árbe­­­­vételt nagyon sok apró­­ munkából kellett összehoz­ni — s nem a legjobb álla­potban levő gépekkel. Az itt dolgozók szorgalommal pótolták a gyenge műszaki adottságokat. Reméljük, hogy az­ 1981- es évben ezen a téren is tudunk fejleszteni, s első lépésként behozzuk a régi gumiműhely épületében üzemelő hengerszéket. En­nek a munkálatai már el­kezdődtek. Ahol nem szép a határ Kuncog a téli szél. A kli­­tasi határ egy részén kivált­képpen kacarászik, mert csiklandozzák a hasát a szárkúpok. Bizony, a kint­felejtett szárkúpok turkál­nak, hallgatják a játékos viharok kíváncsiságát is, mi történt itt? Emiatt morgolódik és kritizál Juhász József ház­táji főnökünk is. Amúgy magában, de hangosan. — Nagyon meg kell gon­dolni, kik kapjanak elő­nyös háztáji szerződést. Például paprikára. Aki rosszul viselkedett, abból nem kér a vállalat. Jól te­szi. Nem így nem megy. És megtudom, mi a kriti­ka forrása: jónéhány tagtár­­sunk, (szám szerint huszon­négyen vannak.) akik miatt kuncognak a téli szerek. (Kevésbé nevetgél a főag­­ronómus!) Kint hagyták a százat. Olyanok is, akiknek lett volna módjuk betakarítani. Látszik, milyen kevesen vannak már akik még nem nőttek fel ahogy a többség — a közös igazi felelős meg­becsüléséig, hiszen az a huszonnégy a nagy több­séghez képest csak kevés. — Viszont — mondja a háztáji agronómus — az a huszonnégy földdarab hat­van hektáros táblánkon ta­lálható és még ránézvést is dühítő: azt hinnék, ekkora tábla maradt rendetlenül. Van folytatás is, ameddig elmehetett a tsz, elment, egyik gázosan hagyta a ház­táji táblát, a másik tiltott vegyszert használt puszta személyes előnyért. Ezt tudjuk, az ilyenekkel szi­gorúbban számolunk majd. A tsz becsületét nem hagy­juk. És mi a terv? Kijelölt lesz a terület. A többség ér­dekeit jól kifejezi a javas­lat: ne csak a táblát jelöl­jük ki tartós időre háztáji­nak, hanem azon belül a területet is. Aki elhanya­golja­ a saját portáját, a magáét hanyagolja el. Igaz­ságos lenne. Hiszen, aki a százat otthagyta, annak a területét nem sikerült fel­szántani. Ott más lesz a ta­vaszi kép, más lesz a ter­més ebben az évben. De félre az indulattal: van néhány indokolt eset is. Idős, magatehetetlen embertől nem várhatjuk, hogy a szárat letakarítsa. Rajtuk segítünk. De a több­ség nem ilyen. Persze a lehetőség a ha­nyagok számára is megvan arra, hogy megváltozzanak. Minél gyorsabban, annál jobb. jobban előre visz minket munkahelyi gyűlésekről . Azt is látják, hogy körülményeink elég sok nehéz­séget tartogatnak. Az elosztásban itt-ott néha elcsúszha­tunk, egy-egy ember jogosan szólhat. De összességében elég jól alakultak a mi dolgaink ebben az évben is. Mi sem igazolja ezt meggyőzőbben, mint az a tény, hogy az össz­­kereset jobb, öt és fél százalékkal magasabb a tavalyinál. Egy-egy ember esetében előfordulhat, hogy másként ala­kult a keresete, de az egész közösségé emelkedett.­­ Másik visszatérő probléma a női munkaerő foglal­koztatása. Ez is szerepelt a munkahelyi közösségek meg­beszélésein. Erre most is azt válaszolhatjuk, hogy keressük a megoldást, összesen tizenöt-tizenhat asszony néhány hó­napi foglalkoztatásáról van szó, és olyan munkát nem könnyű találni, ami ilyen rövid időre adna kereseti lehe­tőséget. Ismeretes a kontakta bedolgozás. Ettől javulást várunk ebben a kérdésben. Úgy tudjuk, hogy 1981. janu­ártól harminc fővel elkezdődik a bedolgozó ipari munka és a tsz fődolgozói is bekapcsolódhatnak.­­ További nyilvánosságot igénylő tapasztalat az, amit az 5-ös munkahelyi közösség ülésén felvetettek, hogy a Béke sertéstelepen nagy az elhullás. A vita segítette az okok felderítését is. Örömmel láttuk, hogy a felelősséget mind többen érzik személyesen is: volt olyan felszólalás, amelyből kiderült, hogy kezdünk jobban ügyelni önma­gunkra, saját tetteinkre, magatartásunkra is. Milyen ered­mény vagy milyen hiba adódott a mi saját munkánkból? Nem úgy bántunk az állatokkal, mint kellett volna? Nem úgy szállítottuk? Nem úgy etettük? Ezután majd jobban csináljuk. Ez a helyes álláspont. A 4-es közösségben Takács Péter úgy vélte: a vezetők nem veszik mindig figyelembe a tagok véleményét. Konk­rétan arról volt szó hogy a silózáskor az egyes táblán nem kellett volna árukukoricát hagyni. Azt is felvetették a dol­gozók, hogy a fóliás tárolás veszteséggel jár. Tény, hogy még jobban kellett volna felmérni a teendőket, lehetősé­geket. Mindenesetre van elegendő jó silótakarmányunk, amelynek egy része megmaradhat, értékéből nem veszít. A vetőmagtárolás fóliás módja pedig még nem tökéletes. Keressük a tökéletesebb megoldást. Még vetőmagból is ezért kell több fajta. — A gépüzemben — ahol tízen kaptak szót — Balogh Antal javasolta, hogy a géptárolást oldjuk meg egy helyen és mielőbb létesítsünk kocsimosót. Szakács László felvetet­te, hogy tárolót létesítsünk a dolgozók járműveinek. Arról is beszélt, hogy az újítási kedv él­ több gonddal törődjünk vele. A vezetők tegyenek többet­­ újítások jobb anyagi ösztönzésére és elismerésére. Kiss Zoltán szerelő azt java­solta, hogy a jobb minőségért annak ellenőrzéséért, tartsuk számon, melyik gépet ki javította. Figyelemre méltó javas­latok ezek.­­ Felvetődött a tízórás munkaidő kérdése is. Tudjuk, hogy nyáron a földművelés hosszabb munkanapot követel. A műhelyi munkaidőt is ehhez igazítjuk. Ha eltérünk et­től, akkor a hazaszállítás többe kerül. Igény lenne, hogy a busz kétszer forduljon Vásárhelyre vagy Orosházára. Próbálunk megoldást keresni ez ügyben, de nem valószí­nű hogy már 1981-ben sikerül. RpfPjP7P*?Írj annyit, hogy az év végi megbeszélések UGIGjGlGuUI nagyon­­ jó tapasztalatot felszínre hoztak. A javaslatokkal kérésekkel foglalkozunk. Usv, vél­jük, hasonló nyíltságra őszinteségre van szükség közössé­günkben mindig, és nemcsak az üléseken hanem a mun­ka folyamatában is. Senkit se keserítsen, és mindjárt nem sikerül megvalósítani, amit javasolt. Idővel megvalósítjuk a helyes, jó javaslatokat, ahogy sikerül ehhez megteremte­nünk a­­ feltételeket — fejezte be tájékoztatóját Bereczki Jánóé. Közös eredményeink A Hazafias Népfront községi bizottságának beszámolójából Mindenütt szokás­­ a visszatekintés. Az egyes­­ emberektől az intézményekig­­ mindenhol számba veszik az­­ ötéves terv eredményeit. Ez­­ mindenképpen szükséges és hasznos hiszen a jövőt a múltban elértekre alapozzuk. A Hazafias Népfront köz­ségi bizottsága és a községi párt-vb. decemberben ele­mezte az elmúlt 5 évi, helyi társadalmi összefogást. Si­kerként könyvelhető el, hogy a társadalmi munkákban a szocialista brigádokkal együtt a lakosság nagy része is részt vett, és ezzel nagy­mértékben hozzájárult a köz­ség fejlesztéséhez, szépítésé­hez. A jövőben még nagyobb szükség lesz az önkéntes se­gítőkre, mert a beruházások­hoz csak akkor kap állami támogatást a község, ha ma­ga is hozzájárul anyagilag és társadalmi munkával is. Néhány számadat a társa­dalmi munkával is. Néhány számadat a társa­dalmi munkák értékéről. Az V. ötéves tervben községünk lakói, üzemei és intézményei 13 millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Eb­ből egy főre évente átlagban közel 900 forint jut. E­­­k mögött a számok mögött ko­moly munka van, amelyben ki-ki a maga erejéhez mér­ten vett részt. A közös össze­fogás eredményezte számuk­ra 1978-ban a Megyei Tanács település­fejlesztési verse­nyében a III. helyezést és más, járási szintű helyezést is. De talán ezeknél is látvá­nyosabb magának a község­nek megváltozása, az a fej­lődés, amely szocialista ver­seny a lakosság, a termelő­üzemek, a brigádok, intéz­mények és az úttörők konk­rét munkájának eredménye. Az óvoda kibővítése után a takarítási és parkosítási feladatokat a Tangazdasággal összefogva úttörők és neve­lők végezték el. Blaskó János sokat segített a melléképü­lethez szükséges anyagok és eszközök beszerzésében. Az építés során Benedek Ferenc és Fejes Bálint végzett ki­emelkedő munkát. Gyürki Bertalan nemcsak a KRESZ- pálya tervezésében, hanem betonozásában is segített. Szabadtéri játszóeszközöket készített a József Attila bri­gád. Zsótér Fábián és Gre­­gus Imre mindig előre meg­tervezi, hogy milyen munkát végeznek majd el. Játékok készítésében és javításában a Szülői Munkaközösség ve­zetősége vette ki a munka nagy részét. Segítettek az ünnepi rendezvények előké­szítésében és lebonyolításá­ban is. Az óvodának 1973 óta nem kellett munkabért iga­zolni, mert minden közös összefogással, társadalmi munkával készült el. A legnagyobb közös mun­ka­igény a tornaterem­ épí­tésénél jelentkezett. Ebben legtöbb segítséget a termelő­szövetkezet nyújtott. Dolgo­zói földmunkát, dúcolást, síkalapozást, beton- és kő­műves munkát, tetőfedést, burkolást végeztek. Az irá­nyítás Konc Sándor érdeme, akit kiemelkedő munkájáért 1980. november 7-én ki is tüntettek. „Tornateremért" címen a termelőszövetkezeti nőbizottság pénzbefizetési akciót, kezdeményezett a la­kosság körében, aminek eredményeképpen 29 101 fo­rint gyűlt össze 1979 júniusá­nak végéig A tornateremnél végzett össz­társadalmi mun­ka értéke: 4,3 millió forint. Téeszünk folyamatosan végzi a dűlőutak karbantar­­­tási munkáit és a buszfor­duló, járdasziget készítésé­nél 400 társadalmi munka órát teljesített. Nagy jelen­tőségű a téesz részéről a ta­nulók díjmentes szállítása is. Ez évente 40 ezer forint meg­takarítást jelent. Biztosi"■": a megfelelő járművet a ki­rándulásokhoz és a különbö­ző anyagok szállításához Kisebb-nagyobb javítási, karbantartási munkákat­­­­ néztél az óvodánál és az is­kolánál­ A versenyfelhíváshoz, amely a tanácstagokon és népfront-aktívákon keresz­tül eljutott mindenkihez, a lakosság zöme, és minden termelőüzem, intézmény csatlakozott Saját székházuk csinosítá­sában vettek részt a Taka­rékszövetkezet dolgozói. Az ÁFÉSZ Gagarin brigádja a szervezett munkanapokon lomtalanítást, parkosítást végzett és emellett sok segít­séget nyújtott a gyermekeii gyermeknap megszervezésé­hez. Parkosítási munkára, játszótér és járda építésre jelentkeztek a Posta dolgo­zói. Az úttörők a fegyver gondozását vállalták és­ az is­kolák környékének rendben­­tartása is feladatuk. Nagy se­gítséget nyújtanak a szülök a szemléleti eszközök készí­tésében. Az Erdei Ferenc szocialista brigád függönyö­ket varrt, a Kossuth Zsu­zsanna brigád az új iskolánál ablakot tisztított. Szenti Ist­­vánné vezetésével igen sok díszt, farsangi álarcot és já­tékot készítettek a szülők. Felső tagozatban jól bevált az „Egy osztály, egy brigád­­mozgalom. Baksa Ferenc, Zsóter Fábián, Vass József elvitték munkahelyükre a ta­nulókat, bemutatták szakmá­jukat. A brigádok teadélutá­nokat rendeznek és kirándu­lásokra viszik a gyerekeket. A szülők közül Szabó Jó­­zsefné, Molnár Imréné, Tóth Lajosné és Faragó Ist­vánné nemcsak maguk segítenek hanem képesek a többi szü­lőt is munkára mozgósítani. Mindenkor készek segíteni a helyi kisiparosok. Maczel­­ka György és Horváth Pál az iskolánál kijavította a zára­kat és a szerti szerszámokat. Rostás Ferenc 20 mázsa fát fűrészelt el, Rostás Pál, Mi­hály László pedig több alka­lommal díjmentes elé szállí­tott tüzelőt és bútorokat. Pál János vízcsapokat javított a tanácsnál és az iskolánál. A lakosság a szervezett munkanapokon parkban, ját­szótéren, közterületeken föl­det ásott, fát, cserjét ültetett, virágágyat készített, útmenti fagondozást, fakaszálást, árok­­ és csatorna tisztítást végzett mintegy 430 ezer fo­rint értékben. Jól szervezett járdaépítési munka volt az Arany János utcában. Gombos Ferenc szervezésére a lakosság pénzben is hozzájárult a ce­ment megvásárlásához és sa­ját maga készítette el a jár­dát 156 négyzetméteren. Az Új Élet Tsz gépeket adott a cement keveréséhez és az anyaghordáshoz. A nagyarányú társadalmi munkát a munkahelyi veze­tők, szocialista brigádok, az SZMK, a Nőbizottság, a ta­nácsi, ÁFÉSZ és Pedagógus Szakszervezet, valamint a TIT összefogásával tudtuk el­végezni. Ki-ki a maga terü­letén, a maga módján és esz­közeivel segített ebben, pél­damutatással és jó szerve­zéssel. Fokozódik tősége az elkövetkezendő években. Evvel párhuzamo­san a Hazafias Népfront fel­adata is egy­re nagyobb lesz. Minél több embert kell be­vonni a közéleti tevékeny­ségbe, a társadalmi munkák­ba, hogy a VI. ötéves terv kitűzött feladatainak végre­hajtásához segítséget nyújt­son. Még nagyobb összefo­gásra és esetenként pénzbeli hozzájárulásra lesz szükség az elkövetkezendőkben. Még több járda kell, szükséges a víz- és villanyhálózat bővíté­se, a belterületi utcák tisz­tántartása. Mindezekhez ki kell használni a lakosság ál­dozatvállalását, amely lakó­helyünk arculatának meg­­változtatására irányul.

Next