Kutas Népe, 1982. december (8. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Természetesen ez nem téli kép. A felvétel még a jobb időkben készült, amikor a határ vidámabb volt és derűsetb­ , romokban. A meteorológiát akkor inkább csak vdjrtük, hogy tudjuk: ígér-e esőt. Lehet, hogy mégis ez az 1982-es január lesz iga­zán emlékezetes? Ha ritkán megéri, fagyos év elejét jegyezhetnek is fel az ügyelők, akkor is mi inkább arra figyelünk, ami emberibb, mint a vak időjárás. Nem felejtjük el, ho­gy 1981-ben minden korábbinál előbb végeztünk az őszi munkákkal. Ha ez a rekord nem is világrengető, azt a világot mégis megidézi, amikor még nem volt képes az ember ekkora teljesítményre. Sem Székkutason, sem másutt ebben az országban. Más a tudás, más a technika, más az ember. Akik ott a képen ,,birkóznak” a feladattal, s a többiek a modern nagyüzem útjain járnak. Ezen az úton most értük meg a 33. zárszámadást, ismét nyereséggel. KUTAS­I DE A S­ZÉKKU­TASI ÚJ É­LE­T TSZ ÜZEMI LAPJA Vill. évfolyam 1. szám 1982. január Ára: 1,80 forint WM Szolgálat­ ­ra nem is mindenki tartja be szó szerint, a­mi kommunisták nagy többsége követi a lenini út­­■i­mutatást, hogy a párt legfőbb törekvése: szol­gálni a dolgozó népet. Szolgálatot teljesíteni ott, aho­vá az élet állított minket. Ki-ki a maga posztján, kö­rülményei szerint, képességei, ereje, tudása szerint tesz eleget ennek a követelménynek. Ennek az erköl­csi követelménynek, amelyet a párt tagjai önkéntesen fogadtak el és a mindennapi életben igyekeznek meg­valósítani, úgy is mondhatnám: példázni a gyakorlat­ban. Nincs még egy olyan szervezett erő a világon, amelynek résztvevői olyan szilárdan, olyan követke­zetesen vállalnák, mint a kommunisták, hogy mindig igyekeznek többet tenni, többet vállalni a munkában, a gondok, nehézségek viselésében, megoldásában és ennek megfelelően tanulnak, bővítik ismereteiket, ne­velik embertársaikat és önmagukat. A kritika, önkri­­tikyi fegyverét használják, időről időre vállalva a kö­zösség számonkérő mérlegelését. Mindezt az új társa­dalomért, a jövő érdekében. Egy mindenkiért, min­denki egyért. De a vállalt feladatok sorában van egy, amely ta­lán valamivel többet jelent: ez a nép, a haza, a szo­cializmus fegyveres szolgálata, abban az önkéntes seregben, amelynek neve: munkásőrség, és amely kö­zel negyedszázaddal ezelőtt harcban született. Az el­lenforradalom elleni küzdelemben álltak elő a mun­kások, a parasztok, a szellemi munka, a társadalom legjobbjai, tudatosan, hittel, hogy az új rend eredmé­nyeit, a nép nyugalmát, békés alkotó munkáját, céljait megvédelmezzék. Nem szokás őket ünnepelni. Ezt nem is várják. De a testület, az acélkék egyenruhások osz­tagainak helytállását becsülendő, a 25 év múltán egy ország kalapot emel: köszönet, munkakörök!" Tudjuk, jeles részt vállal a munkásőrség abban, hogy nyugod­tan élünk, dolgozhatunk, boldogulunk, tervezgetünk, optimista hittel nézhetünk a jövőbe. Székkutason is vannak, összesen kilencen viselik az acélkék egyenruhát az Új Élet Tsz-ben. Szolgála­tuk kezdete, felszerelésük szerint a lista így állt ösz­­sze: Bereczki János, 1960 óta; Tóth Lajos, Gyöngyösi József, Benkő János, Manga István — 1972 óta; Blas­­kó Tibor, Arany Sándor és Lencse Imre 1975 óta munkásőr. (A kilencedik: Fodor József — a vásárhe­lyi egységben teljesít szolgálatot.) Mit jelent ez? A számok erről keveset monda­nak, de a gondolat, ami hozzájuk fűzhető, közelítheti a hit jellemzést. Kiképzés, tanulás, gyakorlatozás éven­te 72 óra. Erre jönnek a szolgálatteljesítés napjai: fejenként négy teljes 24 óra, és kétszer 12 óra évente. A munkásőrségben eltöltött idő zöme nem csorbítja a munkaidőt. Ez is követelmény épp úgy, mint az, hogy a munkásőrfegyelem szigorú betartása mellett az elvtársak járjanak élen a munkában, mutassanak példát munkahelyükön és a magánéletben, erre ne­veljék gyermekeiket és embertársaik­at, elsőként je­lentkezzenek, ha a közösségnek segítségre van szük­sége. Szép erről így beszélni? De a valóság nem ke­vésbé ilyen. Egész közösségünk tudja, látja, hogy a munkásőrök milyen sok pluszt vállaltnak, miközben derekasan helytállnak a munkában is. A községért, embertársaikért kezdeményezett társadalmimunk­a-ak­­ciókban legalább annyit, de inkább többet tesznek, mint az átlag. Talán a raj becsületéért is? Szentesen, a parancsnokságon viszont azt igazolják, hogy amikor riadó van, gyakorlat, soha nem utolsó a szék­kutasi raj, sőt inkább az elsők egyike, noha legmesszebbről érkezik. Személyesen persze azt mondják: nem kü­lönbek a többinél. Igaz. És ez önmagában is sokat jelent, véleményt ez az itt élő többségről. Tanulunk, igyekszünk, haladunk mindannyian. A munkásőrökkel együtt. Elismeréssel szólunk arról is, hogy­­ miközben jól teljesítik pártmegbízatásukat, eleget tesznek feladataiknak a fegyveres testületben, arról sem feledkeznek meg, hogy a párt erősítése, a kommunista nevelés, a legfontosabb teendők egyike. A jó példát követve többen léptek a munkásőrségbe az elmúlt időkben pártonkívüliek, akik aztán, a szol­gálat nehézségei közepette bebizonyították, hogy a pártban a helyük. Kérték felvételüket — mellettük szavazott a taggyűlés. A­­m­íg sok mindent elmondhatnánk róluk: hányan túl vállaltak felelős megbízatást, politikai, mozgal­­mi feladatot, hányan kaptak kitüntetést. Most, a 25. évfordulón ünnepi gyűléseken méltatják orszá­gunkban a munkásőrség szerepét, jelentőségét. Azt a egy hozzájárulást, amellyel egyenruhás, társadalmi fegyvereseink tesznek hitet, és áldoznak — tegyük , hozzá: hozzátartozóikkal, családjaikkal együtt — or­szágunkért, népünk szocialista haladásáért. Köszöntjük a munkásőrséget! KACZOR ISTVÁN Nyereséggel gazdálkodtunk tavaly is Több áru, magasabb költséggel — szerény jövedelem javulás — közös és háztáji — az idei terv Zárszámadásunk és a terv főbb számai Fokozott ütemben dolgozott a központ és szokás szerint idejében összeállította a múlt év záró adatait. Az idei terv is az előterjesztés stádiumába került. Közgyű­lésünk mindkét kérdésben tárgyal és ha­tároz. A vezetőség döntése értelmében la­punkban közreadjuk a két fontos anyag legfontosabb adatait. A tájékoztatás hoz­zájárulhat ahhoz, hogy tagtársaink meg­alapozottan nyilváníthassák véleményüket és hogy az egész évben lássák céljainkat. Már az eddigiek is bizonyították, hogy a közösségben mind nagyobb az egyetértés a fontos kérdésekben. A többség kellő fe­lelősséggel­­egyezteti a közösség érdekeit saját maga és családja érdekeivel, cél­jaival. Ez szabja meg a magatartás a gon­dolkodás irányát. Nyilvánvaló, hogy a jö­vő, tekintettel az ország, a világ gazdasági körülményeire, az érezhető nehézségekre, mindig komolyságot, körültekintést köve­tel. Ez vonatkozik a gazdaságra, a veze­tőkre és az egyes tagokra is. Boldogulásunk eredményeinktől függ. Közös és háztáji munkánktól, helytállá­sunktól. A kimutatás részletesen tájékoztatja a tagságot a létszámról, a területről és egyéb adatokról. Januári té­nyek szerint, a létszám 168 — az előző évinél negyven­­nyolccal több. Csaknem két­szer annyian léptek be 1980- ban, mint tavaly. Kilépés, elhalálozás miatt csökkent a létszám tavalyelőtt 95, ta­valy 48 fővel. A taglétszám az év végén (1981 decembe­rében) 1150 volt, tizennyolc­­fővel kevesebb a megelőző év decemberi lénynél. Nyug­díjas köztünk 395, a dolgozó közösség, termelés létszám 761, hattal kevesebb az egy évvel korábbinál. A dolgozó tagok életkora 38,3 év, valamivel alacsonyabb az 1980. évinél. A lassú csökkenék­ tehát bizonyos fiatalodással járt. Alkalma­zott is dolgozik velünk, ösz­­szesen 61, hárommal keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban. Ismertek a területi ada­tok: földterületünk a 9 ezer hektárt meghaladja, ebből szántó 7043 ha, rét 285, lege­lő 1377, gyümölcsös 63, erdő 46, nádas 6 hektár. Művelés­ből kivett terület 237 hek­tár. A szántóból kimért ház­táji területe 467 hektár, va­­­­lamivel kevesebb az előző évinél.­­Többnyire ismertek a nö­vénytermesztés területi ada­tai is, így inkább az elért átlagokat adjuk most közre; adataink három évre (1980— 81. tényeire és a 1982. évi tervre vonatkoznak. Így: búza termett hektáronként 1980-ban 5,14, 81-ben 4,35 tonna. A terv 1982-re: 4,7 tonna. Hasonló sorrendben to­vább az adatok az alábbiak! árpa: tény 3,84 és 2,74 t, terv 3,5 t Zab: tény 2,71 és 2,38 t, terv 1,5 t. Kukorica: tény 5,67 és tíz0 t, terv 6,8 t. Cukorrépa: tény 46,90 és 43,04 t, terv 44 t. Lucerna­széna: tény 5,1 és 6,33 t, terv 6,5 t Silókukorica: tény 21,80 és 20,48 t, terv 21,3 t. Napraforgó: tény 1,67 és 1,74 t, terv 1,7 t. Állattenyésztésünk is igye­kezett minél több és jobb árut szállítani. Ugyancsak az említett évek tényeit és az idei tervet vessz­ük: sorba: hízott sertés, tény 1980-ban 1371 tonna, 1981-ben 1460 tonna, tervezünk 1982-ben 1308 tonnát. Zömét a hagyo­mányos telepen. Hízómarhát 160, illetve 186 tonnát, érté­kesítettünk, tervezünk 190 tonnát. Anyajuhból 3,51 és 5,78 tonna a tény, a terv pe­dig 5,5 tonna erre az évre. Bárányból értékesítve 23,64, illetve 16,28 tonna, a terv 21 tonna. Szállítottunk to­vábbá 1 millió 368 ezer és 1 millió 720 ezer liter tejet. Tervünk erre az évre 1 mil­lió 562 ezer liter. Tehenen­ként fejtünk 3819 és 4261 litert, tervezünk 4000 litert. Gyapjúból összesen 7,77 és 6,46 tonnát, termeltünk. Ter­vünk ez évre 7 tonna. Eszközök, költségek Állatállományunk a tava­lyihoz képest nem változik jelentősen. Csökken némileg ,a lóállomány, emelkedik az anyajuhok száma. Figyelem­re méltóak az álló- és for­góeszköz-állomány adatai. Épületekben és építmények­ben van 304­ millió forin­­tünk, ez csaknem 30 millió­val magasabb a három év előttinél. A gépek, gépi be­rendezések és felszerelések értéke csaknem­ 30 millió, az előző éveknél alacsonyabb. Járműveink összértéke 6 és fél millió, szintén alacso­nyabb a korábbi évek ér­tékénél. A földterületek ér­téke 5 és fél, az anyagok és fogyóeszközök értéke közel 30, a hízó- és növendékálla­tok értéke több mint 30, a tenyész és igásállatok értéke csaknem 18 millió forint. A mezei leltár adata közel 29 millió forint. (Folytatás a 38. oldalon,1 Új samottbélést kap a szárító tűztere. Építőink újítják fel — amint látható — nem könnyen.

Next