Kutas Népe, 1982. december (8. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
A tanyai élet nem lehet egyenlő az elmaradottsággal A tanács vb és a népfrontelnökség együttes ülése Több év távlatában már harmadízben foglalkozik a székkutasi tanács vb és a községi népfrontbizottság elnöksége a tanyai lakosság életkörülményeinek a vizsgálatival. Ezúttal az 1981. december 30-i közös tanácskozáson a korábbinál is széleskörűbben vizsgálta a külterületi lakosság helyzetét, figyelembe véve az eddig elért fejlődést és az ezzel kapcsolatos lehetőségek feltárását, kihasználását. A tanácskozás alapját az MSZMP XII. kongresszusán elhangzott megállapítás adta meg, miszerint: „...kellő gondot kell fordítani a tanyai lakosság életkörülményeinek javítására, kulturálódási lehetőségeinek a biztosítására, mivel a tanyán élők száma a csökkenés ellenére hosszú ideig jelentős marad.” A témával foglalkozó jelentést Gombos Gabriella vb-titkár és Simon Albertné, a községi népfrontbizottság elnöke terjesztette az együttes ülés elé. Alapos részletességgel tárták fel a jelenlegi helyzetet, meggyőző számadatokkal bizonyítva az ügy fontosságát. Megállapították a közös tanácskozás résztvevői, hogy a tanyai lakosság belterületi betelepülésének folyamata hosszú időt vesz igénybe, ezért elsőrendű feladat a kinti lakosok alapvető ellátásának szinten tartása, az iskolai oktatás, a kulturális, az egészségügyi és kereskedelmi igények kielégítése. Figyelemre méltó statisztika készült a jelenlegi és a tíz év alatt bekövetkezett változásokról. Székkutason 1970-ben 3 ezer 712 volt a népesség lélekszáma, míg 1980-ban 2 ezer 979 fő. Tíz év alatt 87 százalékról 43 százalékra csökkent a tanyán lakók aránya. A lakások száma 1970-ben összesen 1220, 1980-ban 1080. Ebből külterületen 809, illetve 427. Mindez bizonyítja azt a pozitív változást, amely tíz év alatt történt, s az ellentmondásaival együtt is arra vall, hogy a kint élők növekvő számban igyekeznek beköltözni a belterületi településekre, a környező városokba. Ami még visszatartó erő: a régihez való ragaszkodás, esetenként pedig a túlzott háztáji gazdálkodás. Szintén kedvező a fejlődésben az a tény, hogy a tanyai lakosság a nagyüzemi gazdasági háttér megerősödésével át tudott állni a szocialista gazdálkodásra, másrészt szakított a korszerűtlenné vált tanyai gazdálkodással és a népgazdaság különböző termelési ágaiban helyezkedett el. Ma már jelentéktelen azoknak a családoknak a száma, akik a külterületen önálló gazdálkodást folytatnak. Viszont igaz, hogy termelő munkájuk hasznos. Kisegítő és háztáji gazdálkodást folytatnak, ami nagyon fontos élelmiszerellátási érdek, még akkor is, ha bizonyos fokig akadályozzák a tanyavilág megszűnését. A tanyákon igen sok állatot tartanak. A tsz a külterületi központjain keresztül bizonyos formájú kapcsolatba került a környező tanyákkal. A külterületi gazdasági központ segítsége egyre szélesebb körűvé válik a tanyák számára, s mindinkább átfogja a tanyai lakosságot. Például a külterületi tsz központok villanyvezetékéről áramot kapnak a közeli tanyák. Jelenleg 165 a villannyal ellátott lakások száma Székkutas külterületén. Artézi kútjaik jó ivóvízzel látják el az ott lakókat. Kielégítő az orvosi ellátásuk is; a tsz fogata beszállítja a betegeket az orvoshoz. A védőnők rendszeresen látogatják a tanyán élő kismamákat. A tsz jelentős kulturális segítséget nyújt azzal, hogy klubszobákat rendezett be tévé, rádió és más szórakozási lehetőséget biztosítva a környékbeli lakosoknak, köztük természetesen a fiataloknak is. Szóvá tették a vb és a népfrontbizottság tagjai azokat a tényezőket is, amelyek a kedvező vonások mellett gátlólag hatnak a nagyüzemi termelésre. A táblákba beékelődött tanyák és a hozzájuk vezető dűlőutak akadályozzák az egységes nagyüzemi táblák kialakítását, a korszerű művelési technika (például repülőgépes növényvédelem) alkalmazását. Ezek az ellentmondások viszont csak a tanyai élet fokozatos megszűnésével oldódnak fel. Viszonylag sok még az elhagyott romos tanya, amelyekben csak kényszerből laknak, s a kedvező alkalmat várják a beköltözésre. Általánosnak mondható, hogy a tanyai lakosság jövedelmének alakulása javuló tendenciát mutat, bár az átlagos vagyoni helyzetük még mindig elmarad a belterületi lehetőségek mögött. Azt sent szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az iskolai oktatás fejlesztése következtében jelenleg már nincs iskolai oktatás a külterületen. Az ottani iskolák felszámolását két ok siettette: egyrészt a tanyai elnéptelenedés, másrészt az az igény, hogy a gyermekek alapképzése magasabb színvonalú legyen. Az viszont már nem a legkedvezőbb, hogy megszűntek a volt külterületi iskolákban elhelyezett fiókkönyvtárak. Jelenleg a külterületi lakosság kulturális igényeit a művelődési házban, illetve a városi rendezvényeken tudja kielégíteni. Nem kis gondot okoz a község vezetői, illetékes szervei számára, hogy növekedőben van a külterületen élő idős emberek száma. Olyan megoldásokat igyekeznek találni, amelyekkel javítani tudnak majd a szociális helyzetükön. Gyakran problémát jelent számukra a mindennapi élethez szükséges élelmiszer vagy ruházati cikkek beszerzése, valamint betegség esetén az orvoshoz való jutásuk. Az is gondot okoz, hogy a most megnyitott öregek napközi otthonának előnyeit nem minden idős ember tudja kihasználni, élvezni, mert a távolabbi tanyákból nehézségekbe ütközik a napi beszállításuk, másrészt több olyan ember van, aki a tanyáján állatokat nevel, és nem tudja azokat egész napra magukra hagyni. A kereskedelmi ellátottsággal foglalkozva megállapították az ülés résztvevői, hogy a közlekedési lehetőség javult a falu és a tanyavilág között, sokan bejárnak a belterületi boltokba vásárolni, de a tanyai lakosok mintegy 70 százaléka rendszeresen a külterületi boltokban vásárol. Az ottani boltok állaga, felszereltsége, dolgozóinak szakmai színvonala sok kívánnivalót hagy maga után. A kint élő emberek igényei nőttek, s ezt is figyelembe kell venni. Nem megfelelő az ottani ipari szolgáltatás sem, mindössze négy kisiparos dolgozik a külterületen. A községfejlesztésnél számolni kell az eddiginél következetesebben a betelepülésekkel kapcsolatos ellátási, közművesítési, lakásépítési igényekkel. Javítani a faluba bejáró iskolás gyermekek helyzetén. A tsz megoldotta ugyan az iskolabusz révén a gyerekek beszállítását, ám a napközis ellátásuk még nem kielégítő. Az együttes ülés határozatot hozott a tanyai lakosság helyzetének a javítására, amelyben a következő feladatok végrehajtását tűzte napirendre: tovább kell fejleszteni a lakásépítési lehetőségeket, kiépíteni az igények szerinti közműveket, javítani a kereskedelmi, egészségügyi és egyéb szolgáltatási ellátást. Az ülés második napirendi pontja a tanács és intézményeinek káder- és személyzeti munkájával foglalkozott. Az erről készített beszámolót Fejes Sándor tanácselnök terjesztette elő. Több bejelentés, illetve a két ülés között tett intézkedések ismertetése hangzott még el az együttes ülésen. Az 1981. évi költségvetés lehetőségeit figyelembe véve, az önkéntes tűzoltó egyesület részére szükséges munkaruhákat megvásárolta a tanács. Egyenruha vásárlásra az 1982-es költségvetés ad lehetőséget. Az öregek napközi otthonát átadták. Felújítására 722 ezer forintot költöttek. Az 1981. évre tervezett szolgálati lakást, a Vörös Hadsereg útja 30. szám alatt 136 ezer forint költséggel felújították. A Mágocsi utca 5. számú szolgálati lakás karbantartását szintén elvégezték, 68 ezer forint ráfordítással. A művelődési otthon elektromos hálózatának felújítására a tervezett 500 ezer forintból eddig csak 77 ezret tudtak felhasználni, kivitelező irányában. 1982-ben folytatják ezt a munkát. Fontos! Minden évben rendesen megtrágyázzuk a termőföldeket. De ehhez gondosan össze kell gyűjteni az anyagot. Januárban kezdődött meg ez a munka a juhhodályokban. Jelentős trágyamennyiséget termeltek ki dolgozóink CT-re szerelt, tolóvillás markolóval. Csak előzetes információt kapott hírrovatunk az időjárásról meg a csapadékviszonyokról, igaz a tél még nem is ért véget. Szakmai berkekben egyértelmű az álláspont, hogy a hótakaró vékonyka, kevés, gyorsan meggyérült. Az ónos esők pedig „megkoronázták” a természet művét: a szó szoros értelmében kidíszítették a határt. Az ültetvényeket és az őszi kalászosokat erős jégpáncél zárta el a levegőtől. Törelni csak nagy kárral lehetne, ami nem állna arányban az eredménnyel. Azért sem próbálkoztunk ezzel, mert kiderült, hogy a búza zöldje is törik akár az üveg. A kertben, gyümölcsösben szintén szomorú a látvány: a fák tenyészőcsúcsai elhaltak az eddigi szemlék szerint. A fagyos tél következményeiről majd később kaphatunk teljesebb képet. Idősebbek, köztük több évtizedes tapasztalatú szakemberek — mondják: hasonló jégáldással még nem találkoztak. Úgy látszik, rekordot állít fel ez a tél. Csak legyen benne köszönet. A jó munka fejtetése az eszkok politikai cselekvési egység Ülést tartott a községi pártbizottság íta nem elemezték Évek óta nem elemezték tetesen a székkutasi politikai élet helyzetét, mint a községi pártbizottság december 22-én tartott ülésén. Az alapszervezetek taggyűléseinek tapasztalatait is összegezte a beszámoló, amelyet Mucsi András, a pártbizottság titkára ismertetett az ülés résztvevőivel.- A község fejlődése, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, a szakmunkások és diplomások számának jelentős emelkedése magasabb szintű politikát, egységesebb cselekvést követelt. Ezt sikerült is a helyi pártszervezeteknek elérni, ha nem is a kívánt mértékben. Gyarapodott a párttagság, politikai felkészültsége. Jelenleg 300 ember vesz részt a különböző szintű politikai oktatásban. Ahhoz, hogy továbbléphessünk, az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani az ideológiai kérdések elemzésére, mint például a szocialista országok egymáshoz való viszonya és a nemzetközi osztályharc. Az ezzel kapcsolatos eszmei tájékozatlanság okozza, hogy egyesek nem mindig értelmezik helyesen az internacionalizmust, valamint a nemzetközi forradalmi folyamatok támogatásának a mi életünket, nemzeti biztonságunkat is érintő jelentőségét. A párttagság helytállása mind a munkában, mind a politikai tevékenységben dicséretes. Segíti a dolgozókat a különböző gazdasági intézkedések megértésében. Személyes példamutatásával igyekszik a látszólag nem népszerű, de a csoport érdekeit szolgáló intézkedések sikeres végrehajtását segíteni, ötven-hetven százalékuk rendelkezik valamilyen pártmegbízatással a különböző termelési és társadalmi területeken, s azt nagy felelősséggel teljesítik. Örvendetes, hogy a pártba belépők között emelkedett a fiatalok és a fizikai dolgozók száma, s javult a pártélet szervezettsége. Több fontos tennivalót határozott meg a községi pártbizottság ülése az állásfoglalásában. Ezek között elsődleges, hogy a párttagságot megfelelő súllyal vonják be az ideológiai és gazdasági jellegű döntések előkészítésébe. Érezzék, hogy nekik is közük van a dolgok intézéséhez. Nem kielégítő a közösségért végzett munka erkölcsi megbecsülése, elismerése sem. Egyes embereken úrrá lett az önzés. A társadalmi csoportérdekeket alárendelik az egyéni érdeknek. Ennek helyes útra terelése, a népgazdasági, csoport- és egyéni érdek összhangjának a megteremtése a politikai munka egyik döntő feladata. A kisebb hiányosságok ellenére megállapítható — szögezte le az ülés határozata —, hogy községünk párttagságának az eszmei-politikai cselekvési összhangja javult. További feladat, hogy a párttagságot fokozottabban vonják be a különböző gazdasági, községpolitikai feladatok meghatározásába. Törekedjenek az alapszervezetek arra, hogy a közösségért végzett társadalmi munka nagyobb elismerést kapjon. Erősítsék az eszmei-politikai cselekvési egység érdekében a csoport és egyéni érdek összhangját, s nem utolsó sorban fordítsanak nagyobb gondot az ideológiai kérdések tisztázására, azok megérttetésére. A pártbizottsági ülés „SSS pontján a község 1981. évi fejlesztési tervének a végrehajtása szerepelt. Megállapították, hogy községünkben az 1981. évre tervezett fejlesztés jórészt megvalósult. Ez nem kevésbé annak a széles körű társadalmi összefogásnak az eredménye, ami országosan is elismerést érdemlő volt. Összesen mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek 1981- ben a község lakói, üzemei, intézményei. A lakosság figyelmébe Az utóbbi időben h.lallunk katasztrófákról, de akszor helytelenül katasztófáról beszélnek akkor is, ha üzemzavar, baleset vagyzerencsétlenség következett be. A katasztrófa mindensetben, egyidejűleg nagy teületen, sok embert érintő jelentős anyagi károkat okoz, környezetet pusztító, súyos következményekkel járt esemény. Az elemi csapások, mint a elhőszakadás, jégverés, szály stb. következményei lába katasztrofális jellegűk és méretűek, nem sorolatok ebbe a kategóriába. Hazánk szerencsés területfekvése következtében nemartozik Földünk három érően földrengéses zónáinak gyikéhez sem. Hazánkhoz lgközelebb a Földközi-tener vonalát követő — Kis- Ázsián át húzódó, eurázsiai földrengészóna esik. Az árvízveszély nagyobb, hazánkban törvények, egyébogszabályok írják elő, hogyatasztrófahelyzetben az gyes szerveknek, szervezeeknek és az állampolgárokak milyen feladatai, jogai kötelességei vannak. A szervek közül a polgári védelem célja egyrészt a lakosság és a polgári szervek felkészítése a katasztrófák következményeinek megelőzésére, csökkentésére, felszámolására, másrészt a szervezett polgári védelmi erők felkészítése a mentési és egyéb halaszthatatlan feladatok végrehajtására. A polgári védelem feladata, szerveivel és szervezeteivel közreműködni a katasztrófák következményeinek megelőzésében és elhárításában, más szervekkel és szervezetekkel együtt. A különböző veszélyek valószínűsége és emellett váratlansága mindenütt nagy gondot jelent. A mezőgazdaság kémizálásával, a műtrágyák és növényvédő szerek elterjedésével a kockázat is megnövekedett. Ezért a gyártás, tárolás, felhasználás fázisaiban bárhol és bármikor bekövetkezhet veszélyes szituáció, amikor cselekedni kell. A lakosság felkészítése is a várható veszély felismeré Polgári védelem ére, a veszély jelzésére, a helyes, céltudatos magatartásra, a szakszerű ön- és kölcsönös segélynyújtásra, a következmények elhárításában való részvételre irányul. Bármilyen iétő fontosságú az egyének magatartása és cselekedete. Olyan katasztrófahelyzetekben, amikor váratlanul bekövetkező földrengést, robbanást, tüzet, gázszagot érzünk, sem szabad megrémülni, öntevékenyen és megfontoltan, soha nem ösztönösen kell cselekedni. Amikor a veszély előrejelezhető, van idő a felkészülésre. De akkor is kérdés, mit vigyen magával az állampolgár, és mit tegyen hátrahagyott otthonával, jószágaival. Személyi okmányait személyi igazolványt, iskolai végzettséget, születést, házasságot igazoló okmányokat, gépkocsiforgalmi engedélyt, gépkocsivezetői jogosítványt, utazási igazolványt stb.), értékpapírjait (pénzt, takarékbetétkönyvet stb.), értéktárgyakat, gyógyszereket (különösen, amit rendszeresen használ, fájdalomcsillapítókat stb.), kötszereket, gyermekeknek tápszert, evőeszközöket, konzerveket, vizet vagy üdítő italt, fehérneműt, meleg ruhát és takarót, zseblámpát stb. feltétlenül készítsen be a csomagba, de ez ne legyen több személyenként 15—20 kg-nál. Értékesebb használati tárgyait tegye biztonságosabb helyre víz- és gázfőcsapokat zárja le áramtalanítsa lakását tatainak készítsen be takarmányt, vizet, és ne kösse meg, ne zárja be azokat. A veszélyes anyagokat (növényvédő szer, féregirtó, háztartási vegyszer stb.) tegye jól zárható edénybe, védett helyre. A hatóságok utasításait ilyen körülmények között nyugodtan, feltétlen engedelmességgel kell követni, segíteni kell a rászorulókat. A szervezett, körültekintő és határozott cselekvés a védekezés eredményességének biztos záloga. A veszély minden előkészület ellenére magában rejti a gyengébb idegzetű, esetleg beteg emberek fokozott reakcióját, kétségbeesését, esetleg a pánikot. Ezek a pszichés, idegrendszeri hatások a veszélybe került embereknél általában megfigyelhetők, ezért erre fel kell készülni, a céltudatos, nyugodt, példamutató, határozott cselekvéssel meg kell akadályozni, le kell küzdeni a pánikot, nagyon nyugodt, határozott cselekvéssel, a tömeg gyors, részletes, pontos tájékoztatásával, az idegileg összeroppant személyek elkülönítésével, orvosi kezeléssel. P.7 orvini katasztrófák Ht M VILI kivételével, szerencsére kevés, eddig csak kisebb jelentőségű esemény fordult elő hazánkban, de figyelmeztetnek bennünket a dunaharaszti, a békési földrengések, a balatonfűzfői robbanás, az algyői és zsanai gázkitörések, a vámosgyörki vasúti, az aszódi közúti vegyszeres tartálykocsi-balesetek, a taksonyi foszgénpalackok ürítése a hetvenes árvíz során a Tiszába vagy a nagy esőzések után a Balatonba és más felszíni és talajvizekbe került növényvédő szerek, mérgező anyagok. A gondos előrelátás, a váratlan, véletlenszerű veszélyhelyzetekre való tudatos felkészülés nyugalmat és biztonságot jelent mindnyájunknak, ami nemcsak technikai, pszichológiai, hanem politikai kérdés is. (K. S.)