Kutas Népe, 1982. december (8. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Nyereséggel gazdálkodtunk tavaly is Összesítették a záróada­tok, a technikai állományt és a beruházási adatokat is. Ezek szerint van 59 trakto­runk, 29 teherautónk, 47 ön­járó célgépünk. 1981-ben megvalósítottunk összesen 13 millió 810 ezer forint érté­kű beruházást, ebből építés 4 millió 365 ezer, gépvásár­lás: 8 millió 949 ezer, melio­ráció 500 ezer forint. Az amortizáció összege 13 mil­lió 810 ezer forint. (Mint pénzügyi fedezet az említett beruházásokra.) Az 1982. év tervében épí­tési beruházásra előirány­­zunk 3 millió, meliorációra 4,4 millió, a sertéstelep bő­vítésére 10,6 millió, gépvá­sárlásra 11,3 millió forintot. Ennek pénzügyi fedezete: amortizációból 14, állami tá­mogatásból 1,6, hitelből 10, nyereségből 3,7 millió, és a szárító bevétele megha­ladta a 100 milliót. A terv 1982-re nem egészen 107 mű­-Állattenyésztésünk tavalyi bevétele 74 millió 573 ezer forint volt. A terv ebben az évben 71 millió 125 ezer fo­rint Az ipari tevékenység érté­ke tavaly 31 milliónál több volt, erre az évre a terv 33,734 millió. Kiemelt a gumi­üzem, a gépipari szolgáltatás Költségvetésünk alakulása és terve 1981-ben a növénytermelés és az építőipari tevékenység. Mindhárom helyen magasabb az előirányzott és amit tavaly elértek. A szállítás bevétele volt 5 millió 368 ezer forint. Idei terve 5 és fél millió. Egyéb tevékenységből a be­vétel 10 millió 381 ezer forint volt, a terv 10,050 millió. Legjelentősebb tétel volt a háztáji. Az elmúlt évi bevétel vég­összege 229 millió 667 ezer forint. Az idei bevételi terv 232 millió 144 ezer forint. A tavalyi kiadás végössze­ge 205 millió 841 ezer forint Az idei terv 210 millió 062 ezer forint. A bevételek és a kiadások különbözete 23 mil­lió 826 ezer forint volt 1981- ben. Tervünk 1982-re 22 mil­lió forint SZÁMÍTOTT NYERESÉG ÉS FELOSZTÁSA vtszá* az 1. o0Utrbt.J TERMELÉSI ÉRTÉK AUKCIÓSA NifMMaéi 1979. év ezer Ft 1960. év ezer Ft 19BL év ezer Ft Növénytermelés 125 208 154 127 167 585 Állattenyésztés 68 643 79172 85 686 Alaptevékenységen ki­vüli tevékenység 23 638 45 549 46 449 Összesen: 214 889 269 848 299 720 SZŰKÍTETT ÖNKÖLTSÉG ALAKULÁSA Megnevezés 1979. év 1980. év 1981. év Ft­q Ftq Ft­ g 13« 126 179 135 230 203 4­­44 56 464 614 548 k­ó. 226 301 339 5,94 6,42 6,14 gabona 25,9« 36.1« 36,40 és kukorica 37 548 52 804 21,18 22,03 24,50 cukorrépa 29 126 26 800 19,9 21-56 33-50 napraforgó 8 8 40 10 700 26,58 23,27 26,70 szárító 18 661 12 404 Kalászos gabona Kukorica Cukorrépa Napraforgó Luc. készítmény Tehéntej liter/Ft Hízómarha Hízósertés élősúlyra együtt Zárt sertéstelep Hagyományos sertéstelep Értékesít­ési Átlagárak alakulása Megnevezés Kalászos gabona Ft/q Kukorica Ft/q Cukorrépa Ft q Napraforgó Ft q Luc. készítmény Ft/q Hízottsertés Ft kg Hízottmarha Ft­ kg Tej­éter/Ft Gyapjú Ft kg Amivel még rendelkezünk 1979. év tény 1980. év tény 1981. év tény 1982. év terv 314 322 346 340 295 324 356 350 95 90 91 85 1052 1092 1637 1000 345 448 453 450 29.30 33.9« 3630 36,0 34.1« 38.4« 40.5« 40 1­­6,0 6,40 639 630 113,0 109,« 110,0 110,0 7 536 7 508 10 821 9 700 52 298 49 700 hízo marha tej hízó sertés MUNKAIDŐ- ÉS MUNKABÉR-FELHASZNÁLÁS Ágazatonként 1980. évi tény munkaóra ezer Ft 1981. évi tény munkaóra ezer Ft Javítóműhely 308 420 4 817 281 360 4 755 Segédüzemek 258 55­­5 102 224 920 4 946 Nö­vény­termelés 194 20­­3 299 165 340 2 854 Állattenyésztés 379 690 6102 364 420 6 718 Melléktermék 135 430 2 214 137 840 2 419 Alaptv. kívüli tev. 334 650 5 619 338 370 5 836 Gazd.­ált. költs. 208 690 4 098 218 520 3 451 Tagsági pótlék 1298 1 390 Fizetett szabadság 2 545 2 736 összesen: 1 806 630 35 154 1 730 770 35 105 TSZ-EN KERESZTÜL FORGALMAZOTT Állatok és Állati termékek Hízósertés: Vágómarha: Süldő­malac: Bárány: Tej: Háltál termék értéke: 1981. évben S 986 db 295 db 741 db 115 db 1150 000 liter 40 746 000 forint 1981. évi tény 1982. évi terv ezer Ft ezer Ft Nyereség 44 762 Községfejlesztési adóra 799 Jövedelemadóra 14070 Kötelező tartalékalapra 3 396 Fejleszt, alap felhaszná­l. 22 383 lakásépítési alapra 600 Részesedési alap képzésre 5 820 Biztonsági alap felhasz. 2 306 30 252 JÖVEDELEMTÖMEG ÉS JÖVEDELEMSZÍNVONAL kimutatása 1980. évi tény 1981. évi tény Munkadíjtömeg ezer Ft 36 644 36 377 Nyereségrészesedés ezer Ft 4 358 5 815 összesen: 41 002 42 492 Létszám fő Jövedelem színvonal 1 főre, 1 évre Ft 798 51 381 786 53 679 A MMI még rátérnék az 1981-es eredmények tag­lalására szólni kell, hogy a tavalyi tervet a közgyűlés egy évvel ezelőtt a februári fórumon fogadta el. A terv elké­szítésénél figyelembe vettük adottságainkat, valamint a megyei és a szentesi járási pótbizottság állásfoglalását. Különösen jelentősnek tartjuk az elmúlt esztendőt, hiszen a VI. ötéves terv első esztendejében nem lehet senkinek sem közömbös, hogy milyen alapokra rakhatjuk le az el­következendő négy év gazdasági eredményeit. A feltételekről Hó 199t-et, mint gazdasági évet mérlegre akarjuk tenni, legelőször is a gazdálkodáshoz, a termeléshez szük­séges feltételeket kell a vizsgálat tárgyává tenni. Kezd­jük a növénytermesztéssel. Azért kell első helyen említeni ezt a fontos ágazatot mert a termelőszövetkezet legfonto­sabb része, s az árbevételben is a legnagyobb volument képviseli. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk,­­meg kell említeni, hogy 1980 őszéről a következő évi megalapozást tekintve nem mondható el sok jó. Kezdődött azzal, hogy az őszi kalászosok vetése jelentős területen nem sikerült. Későn került földbe a mag. A másik kedvezőtlen momen­tum, hogy a tavaszi vetésű területekre az őszi betakarítás után az őszi mélyszántás egy részét gyenge, sőt rossz mi­nőségben lehetett elvégezni. Ennek oka a csapadékos ősz volt. A fenti problémákon tavasszal részben sikerült javítani. Ebben a témakörben a második legjelentősebb terület az állattenyésztés. Kedvező feltételnek kell megítélni, hogy megfelelő tenyész- és növendék, valamint hízó alapanyag­gal rendelkezett a gazdaság. Elégedettségre ad okot, sőt kedvezővé tette a helyzetet, hogy saját termesztésű takar­mány minősége is megfelelő volt. Az igaz, az állattenyész­tés gépesítése elmaradt a többi területtől, ehhez párosul a vízhiány. De kedvezőtlen a szétszórtság is. Az ipari és egyéb melléktevékenység feltételének vizsgálatakor le kell szögezni, hogy a kooperációs üzem kivételével az év indu­lásakor a feltételek jók voltak. Ezen a területen egyetlen aggodalmunk volt hogy nem volt megnyugtatóan munká­val ellátva a fontos egység. Talán az élre kívánkozott volna, hogy szóljunk a sze­mélyi feltételekről. Hiszen az emberek nélkül semmire sem jutottunk volna. A terv készítésekor már számolni kellett azzal, hogy a megnövekedett feladatainkat csök­kenő munkáslétszámmal kell megoldanunk. Előre vetette árnyékát, hogy a létszám 34 fővel csökken nyugdíjazás miatt. Látszott az is, hogy az utóbbi időben a tsz-be fel­vett fiatalok közül többen fognak bevonulni katonának, mint ahányan leszerelnek. A terv azonban azzal is szá­mol, hogy az évközi természetes munkaerő-elvándorlást pótolják majd a más területről ide érkezők, valamint az oti munkavállalók. Ezeket figyelembe véve 1981-ben a jó alapokon Bereczki János — az elmúlt évről Nyilatkozatot kértünk Bereczki János elnök elvtárstól az elmúlt évről és helyzetünkről. A következőket mondotta: magasabb követelményt 3 százalékkal kevesebb létszám­mal terveztük elérni. Eredményeink A feltétel­helyzet elemzése után érdemes szólni nagy vonalakban az eredményeinkről is. A legnagyobb ágazat, a növénytermesztés, jelentős helyet foglal el a gazdaság életében. Sajnos mindig számolni kell az időjárás negatív hatásaival is. Tudjuk mi jól, hogy olyan időjárás soha sincs, amilyet elképzelünk. Ha mindezekről nem feledke­zünk meg, akkor is meg kell állapítani, hogy tavaly a vártnál rosszabb volt. Gondoljunk csak arra, hogy már májusban beköszöntött az aszály. S ha a bevezetőben mondottakat is hozzá­vesszük, akkor meg kell állapítani, hogy nemcsak az őszi kalászosok fejlődését gátolta, ha­nem a tavasszal vetett kukorica-tőállomány képzésében is nagy kárt tett, így például a forgókban hiányosan kelt ki a gabona. A június csapadékosabb volt, s ez biztatást és reményt adott, hogy a kezdeti károsodásokat kiheverik az őszi érésű növények. Sajnos augusztusban és szeptember első felében nagy hőséggel újabb csapadékmentes időszak következett, melynek eredménye, hogy a júliusi remé­nyünk teljesen szertefoszlott. Szólni kell arról is, hogy az e területen dolgozó vezetők, fizikai dolgozók lelkiismerete­sen végezték a reájuk bízott feladatokat, mindent igye­keztek megtenni annak érdekében, hogy a fentebb em­lített negatív tényezők hatását minimálisra csökkentsék. Most már néhány hónap távlatában meg kell mondani: eredménnyel járt a­ lelkiismeretes munka. Az előző évi tényadatokat ha a tavalyival összehasonlítjuk — az 1980-as esztendő viszonylag jó évnek mondható —, akkor tavaly 97 százalékos eredményt értünk el. A legszembetűnőbb, hogy a búza 88,5 százalékot hozott, amely nagyon adós maradt A többi kultúra azonban az emberi összefogás odaadó munkának következtében pótolta az előbb emlí­tett kimaradást. Amikor a növénytermesztésről és az ott elért eredményekről szólunk, nemcsak azok munkáját ér­tékeljük, akik szántanak, vetnek, aratnak, hanem ebbe bele­tartoznak valamennyien, akik valamilyen módon kap­csolatban voltak vagy úgy mint szerelők, mint trágyázók, vagy egyéb tevékenységet folytatók. A gépek 80—90 szá­zaléka a növénytermesztésben vesz részt és itt csakis ösz­­szehangoltan, egymásra épülve lehet eredményt elérni. S ebben tagságunk dicséretet érdemel. Már hosszabb idő óta arra törekszünk, hogy a két ága­zat — a növénytermesztés és az állattenyésztés — azonos súllyal szerepeljen gazdasági életünkben és bevételünk­ben. Ennek megvalósítását 1981-ben is elsődleges felada­tunknak tartottuk. Ezt az állattenyésztés dinamikus fej­lesztésével próbáltuk megoldani. Azonban hiába készültek volna a tervek, ha az itt dolgozók nem értették volna meg feladatukat. Azonban a lelkiismeretes munkájuk je­lentősen növelte a bevételt, mégpedig úgy, hogy az 1980-as tényt 12 százalékkal sikerült túlszárnyalnunk. Két dolgot emelnék ki: az egyik a tejtermelés, amely 23 százalékkal növekedett, a másik pedig az iparszerű sertéstelepen ráhiz­lalt súlytöbblet, amely 10 százalékkal magasabb az előző évinél. Eredményesnek tartom azt is, hogy az állattenyész­tésben a takarmányozási költségek az előző évinél csak annyival nőttek, amennyi az ipari eredetű takarmány ár­növekedésében jelentkezett. A jövőben is legnagyobb fi­gyelmet kell a takarmán­yozásra fordítani, hiszen az állat­­tenyésztés összköltségének mintegy 70 százalékát teszik ki. Ki kell még emelni, hogy az állategészségügy helyzetével elégedettek vagyunk. Sokat javult a helyzet a hagyomá­nyos telepeken, a többi részen pedig stabilizálódott a ko­rábban elért eredmény. Ezt a szakembergárdának, s az ott dolgozóknak köszönhetjük. Az ipari és egyéb tevékenységünkről igen nehéz ösz­­szefoglalót adni, hiszen számtalan területből tevődik ösz­­sze. Munkájuk különböző értékeket képvisel, s a bevétel rovat esetleg nem tükrözi hűen hasznosságukat. Ennek el­lenére összességében e terület kollektívájával elégedettek vagyunk, a kapott tervfeladatokat eredményesen hajtották végre. Megvalósultak a gazdaság tervezett építési beruhá­zásai, de emellett maradt még erő a nyolclakásos tanácsi bérlakás elkészítésére is. Emellett sok kisebb, de ugyan­akkor jelentős feladatot hajtottak végre az építők. Nem fért bele a tavalyi kapacitásba a tízlakásos OTP-s ház fel­építése, de az idei munka középpontjába került. A kooperáció 1981. évi tervét önelszámolású egység­ként kapta meg. Ez azt jelenti, hogy túlteljesítés után külön nyereségrészesedést kapnak az ott dolgozók. Ezzel is ösztönöztük őket a jobb munkára. Ennek tudható is, hogy tervfeladatukat 14—15 százalékkal teljesítették túl, így szerencsésen találkozott az emberi jó munka és az anyagi ösztönzés. Csináld magad Azt hitte az ember, hogy tán viccelődnek vele, ami­kor először hallotta a felszó­lítást: „Csináld magad!”. Azóta persze tudjuk, mit je­lent ez. Sok mindenre vo­natkozik. Többek között még az is lehetséges, hogy ha magam nem csinálom, úgy marad. Vagy az, ami ja­vítandó, megoldatlan, vagy pedig a munka ára. S az árakról is tudunk egyet­­mást Szökős valami az ár, de szinte csak ... felfelé. Rovásunkra, ha nem tesz­­szük, amit ez ügyben tehe­tünk. Meghallgattuk főmérnö­künket, Giay Róbertet: van-e arra szükség és lehetőség hogy komolyabban foglal­kozzék a tsz műszaki bázisa azzal a bizonyos kivitelezés­sel? A kapott választ az alábbiakban foglaljuk össze. Egyre több mindent kell sa­ját kivitelezésben megolda­nia a gazdaságnak. Ez rész­ben idő kérdése, másrészt pedig érinti a költéseket. Példa a sertéskombinát, mint nagyüzem eléggé „fo­gyasztja” a fémszerkezetet. A korrózió okait nem szük­séges magyarázni az olvasó­nak. A kutricákat időnként cserélni kell. Főmérnökünk elmondta, hogy a javítás szinte lehe­tetlen, a­­rozsda annyira tönkre teszi a kutricáikat. — Utána néztünk, milyen rekesz kapható és meddig tart, mennyibe kerül. Készí­tettünk is egyet: kiderült, hogy tartósabb, mint amit vásárolni lehet és olcsóbb. Régebbi árat ismerünk: 8 ezer forintot meghaladó összegbe került egy-egy re­kesz. Most feltehetően drá­gább. Saját kivitelezésben 2500—2800 forintba kerül és 15—20 évig eltart. Határoztak: megoldjuk a feladatot saját magunk. 1982- ben­ két hajót felújítunk, ez 60 katricát jelent és össze­sen tizenegy hajót kell fel­újítanunk. A rekonstrukció megkezdődött. Az is lehet, hogy bővíteni kell majd a húsgyárat. A műhely célja az, hogy a rekonstrukció termeléscsökkenést ne okoz­zon. Folyamatosan, három műszakban megy a rekonst­rukciós munka. Növekvő a saját kivitele­­zés a gépjavításban is. Itt is mindig bizonyos tökéletesí­téssel, újításokkal. 1981-ben új elem volt ebben a tarta­lék fődarabok készítése a tehergépkocsikhoz. Ifa mo­­motorokhoz sebességváltó, terepváltó elemek. Idő és költségmegtakarítással. A ta­pasztalat sokat ér. Decem­berben Túrkevén járt a székkutasi Új Élet Tsz mű­szaki küldöttsége, az Ifa ja­vító brigád. — Van, amit megvalósíthatunk — foglal­ta össze erről tapasztalatait Giay Róbert. — Egyik a hidraulikus elven működő gumiszerelő. Elkészítjük. Má­sik egy nagyszerű alkatrész mosóberendezés amely víz­gőzzel működik. Ez is meg­oldható. Kazánunk van. Nem utolsó szempont az energia­takarékosság, amely intézkedési terv alapján, ér­vényesül. Elképzelésekről be­szélt a főmérnök elvtárs. Egyik ilyen a bábolnai szá­rító részleges átalakításával kapcsolatos, ami­­ megva­lósítása esetén legalább 30 százalékos megtakarítást eredményezhet. A takarmánykeverőben korszerűsítés szerepel a terv­ben. Lényege, hogy csak éj­jel préselni, nappal zsákol­ni. Így az éjszakai műszak­létszám csökkenne. Gondol­kodunk azon is, hogy a szá­rítónál lévő pótkocsikhoz csapott magasítót készítünk és ezzel lehetővé válik, hogy a lucernalevél, a köny­­nyű, de legértékesebb rész ne szóródjék el. Ugyancsak költségmegtaka­rítás a gumifutózás­: egy-egy ilyen az új árának 50—60 százalékába kerül és — úgy­szólván szervezés dolga, ösz­­szefügg a takarékossággal az is, hogy a nagy gépekhez CB rádiót vásároltunk. Ez a rádiótelefon, amelyből hét darab van, lehetővé teszi a műhelykocsik célszerűbb mozgatását, oda megy aho­vá hívják. Idő, üzemanyag megtakarítást, a munka za­vartalanabb menetét teszi lehetővé. Sokat várunk tőle. — Döntően az akarattól, függ hogy saját, magunk mit tudunk megoldani — zárta nyilatkozatát Giay Róbert főmérnök. * Összefoglalva összességében a nehéz körülmények között végrehaj­tott szorgalmas munka eredményével elégedettek lehetünk. Ennek alapján a személyi jövedelmek — ha szerényen is — de 1981-ben növekedtek. Az elmúlt esztendő részsikerei alapján azt is elmondhatjuk, hogy jól megalapoztuk az idei gazdasági évet. Ezért köszönetet kell mondanunk va­lamennyi tagtársnak — mondotta lapunk munkatársának Bereczki János elnök.

Next