Kutas Népe, 1983. december (9. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

A székkutasi Üj Élet Termelőszövetkezet irodáiban még javában készültek a zár­­számadási beszámolókra a szövetkezet könyvelői, felvételeink készítésekor. Az ada­tok számbavétele, összegzése, a kimutatások elkészítése pontos munkát követel és sok türelmet a könyvelőktől. Név szerint is említsük meg azokat, akik a szövetkezet tag­ságának eredményes munkájáról „papíron” számot adnak: Szakács Istvánná, Ceékmán Imréné, Kiss Istvánná. Kertész Erzsébet, Béréi Katalin, Giay Róbertné, Kovács lm* réné és Labozár Antalné. Közülük láthatunk négyet. A S Z É K K U T A S I ÚJ ÉLE T T S Z. Ü Z EMI LAPJA IX. évfolyam 1. szám 1983. január Ára: 1,80 forint A versenyről éj rök éltetője az embernek a versengés. A mezei ( I világban különösen, hiszen maga a természet kényszerít rá bennünket. Versenyeznünk kell az idővel, az időjárással, a téllel, tavasszal, nyárral, ősszel, hogy ami rendelkezésünkre áll, hét hónap, sőt szinte órák summájában is — kihasználhassuk terveink megvalósítására. Mert itt közvetlenül látja az ember a célt: vagy megtesszük, amit kell és jól, időben, s megterem, amit akarok, vagy megvámol az idő. Persze nemcsak az időjárásról meg az órákban, napokban mérhetőröl pan szó. Versengünk a termé­szettel — benne önmagunk természetével is — úgy is, mint aki mindig többet akar. Többet mint tavaly meg azelőtt, többet és jobbat másoknál idehaza, egy­más közt, családok, gazdaságok, községek, járások, megyék. Többet és jobbat más országoknál. Milyen jó tudni, újra és újra hallani, hogy a magyar mező­­gazdaság ma a világ élvonalában halad! Mi tudjuk, hogyan jutottunk idáig. Hiszen elju­tottunk, nem puszta szólam, hogy az elsők között va­gyunk. Székkutas nem országelső, nem is megyei első. A középvonalhoz tartozunk, így jellemeznék bennünket a megyén. Mégis, amit a földeken meg' a sertésüzemben elértünk már, igen bíztató. Van alap arra, hogy kezdjünk egy kicsit büszkén körülnézni, legyen nagyobb a hitünk az akarásunk, hogy lesz ebből valami most már. Berendezkedünk fokoéatő­­san. megszerezzük a szükséges tudást, tapasztalatot, megteremtjük a szervezettség jobb színvonalát, meg­teremtjük a fegyelem új, magasabb fokát, amely egészen más. mint a régi, a hajdani, egyéni rend és fegyelem volt. más annál is, amivel elkezdtük a kö­zösben a munkát és még annál is különb, amit eddig megszoktunk a közösben. Valódi, szocialista, nagyüzemi rend, alapállás, magatartás, szemlélet jegyei rajzolódnak elő életünk­ben és erősödnek meg, válnak jellemzővé. Minden 'nagyítás nélkül kell és lehet erről beszélni, hiszen, amit teszünk, ahogyan gazdálkodunk együtt, és aho­gyan élünk a nagyüzemben, ez nem hasonlítható ahhoz, ami régen volt vagy ami mondjuk a nyugati országokban van. Ez magyar, mai és a mienk, ennek a mai rendnek, a szocializmusnak a teremtménye, eredménye. Tény — sok jármi és nem kevés problé­mával. De mindenképpen a miénk. Versenyben hoz­tuk létre, miközben magunk is megújultunk vele, benne, amelyiket az elmúlt néhány, és sok évben megvívtunk és amelynek eredménye, hogy most a vi­lágon az elsők közt emlegetik a magyar mezőgazda­ságot. Miért ne lennénk erre büszkék, akkor is ha esetleg a székkutasi eredmény még nem minden szempontból azonos avval, amit a világelsőségen érte­nek? Közelítjük azokat. Van lehetőségünk, hogy be­bizonyítsuk: nem vagyunk akármi féle versenytár­sak. A közvetlen versenymozgalom szervezésében is ’■annak további lehetőségeink. Nemcsak a szocialista brigádmozgalomban lehet és kell is persze tovább ha­ladnunk. mert hiszen a brigádélet a magasabb szinthez vivő utak egyik igen fontos tényezője. Nálunk a brigá­dokat valami jól össze tartja: belső tudatosság, igény, szervezés, politikai munka, a megbecsülés. Sokkal hozzájárulnak a brigádok a közösség lépteihez előre. Látható, mennyivel, hol, miben lesz majd a holnapok kutasi embere más, mint a mai. még többre képes dolgozó. még igényesebb, még fegyelmezettebb, még kulturáltabb. műveltebb közösségi ember. Ezért leg­­snjátabb érdekeink egyike, hogy fejlesszük a brigád­­mozgalmat.. Legyen még konkrétabb, célirányosabb a vállalás, az értékelés. Váljék már a tervezésnek is szervesebben része a verseny, hiszen erre alapozni le­het. A vezetőség mejelölheti: melyik csoport melyik igazat, melyik brigád milyen minőségi tettekkel, miiven vállalakozással segíthet legtöbbet évről évre. Szélesítve a kört, többet gondoljunk a versenyre, az ember készségére, arra. hogy többet akar a tsz minden területén. Az újítás mindenütt fon­tos. A műhelyben, a vezetésben, a szántóföldön, a ház­tájiban mindenütt előbbre igyekvő az ember. Ez a verseny örök éltetője, hajtóereje. Említettük a ház­tájit: agronómusunk éppen e lapszámban mondja, hogy i kistermelő képes a legrugalmasabban igazodni az élet, a piac követelményeihez. De ha ez igy van — bizatry így — akkor kézenfekvő a következtetés, hogy ugyanazok az emberek együtt is többre és még többre képesek. Mert tudják, hogy akkor lesz magasabb az eredmény — o bér, a részesedés évről évre, ha min­denekelőtt a közösben jól megy a munka. Ez megala­pozza a haladást minden téren, a háztájiban is. így álljuk a versenyt, mert állhatjuk. Ke. I, Eredményesen gazdálkodtunk Összefoglaló tavalyról és az idei tervről Ismét elérkeztünk a zárszámadás időszaká­hoz, hogy számvetést készítsünk, hogyan si­kerűit az elmúlt év. Mi­előtt még rátérnénk a sok számadattal tele­tűzdelt beszámolóhoz, érdemes leszögezni, hogy a termelőszövet­kezetünkben a fejlődés a korábbi éveknek megfelelő ütemű volt. így nem kerül keve­sebb a pénztárcába sem, s jó alapokról in­díthatjuk az idei gaz­dasági évet is. Termé­szetesen voltak mele­gebb pillanatok, de sze­rencsére a kedvező időjárási körülmények végülis sok pozitívumot hoztak. Január végéit Sajti Mi­hály gazdaságunk főköny­velőjét .kértük meg, hogy a kiadott statisztikai adatok alapján néhány mondattal tájékoztassa olvasóinkat az 1982-es gazdasági évről. — Ha a kimutatás tükré­ben próbáljuk értékelni a zárszámadásunkat, elsősor­ban a létszám alakulását kell figyelembe venni. Ada­taink jelentős mértékben nem változtak, de az év közben kilépett hat tag mindenesetre érezteti hatá­sát. Ez elsősorban a jöve­delemszínvonal számítása­kor ‘ jelentkezik, mégpedig hátrányosan. De abban is jelentős, hogy kevesebb létszámmal, ugyanazokat a munkákat keli elvégezni. Az átlagéletkor a sok fia­tal belépése miatt szeren­csére nem növekedett, s ez a jövőre nézve is biztató. Lényegében az utóbbi évek­ben a termőterület nagysá­ga is állandó volt. Az állat­­tenyésztésben — jelentős férőhely-bővülést nem vé­geztünk — ugyancsak az 1931-es mutatókhoz hasonló eredmény született. A vetés­­szerkezet sem változott, hiszen a bevétel eredménye bizonyítja a mai rendszer helyességét. 1982-ben elkez­dődött a sertéstenyésztési ágazat jelentős bővítése, mintegy 2 ezer 400 férő­hellyel kívánjuk növelni sertésállományunkat. Meg­valósulása 1984. végére vár­ható. Az állattenyésztés eredményeit taglalva még ki kell emelni, hogy a tejter­melés növekedett. Ez szá­mokban kifejezve azt jelen­ti. hogy 1981-hez viszonyít­va most 4 ezer 644 liter ju­tott egy tehénre. Ez 12 szá­zalékkal több, mint tavaly előtti volt. Az állattenyész­tés terén mindössze a iuh­­lenyésztés nem hozta a ter­vet. ez abból adódott, hogy kisebb volt a kereslet és csökkent a gyapjútermelés árbevétele is. Az álló és forgóeszköz ál­lományban szinte természe­tes, hogy az épületek és építmények értéke évről év­re csökkent. Ez azért követ­kezett be. mivel 1982-ben »em volt jelentős új bem-Gyakorlatilag nem történt változás tavaly a létszámban és a területre vonatkozó ada­tokban. A tavalyi év végi létszám 1156 fő. Ebből nyugdíjas 386. A dolgozók átlagos életkora 38,5 év, valamelyest emelkedett. Az alkalmazotti létszám 53. összes földterüle­tünk valamivel több, mint 9 ezer hektár. A művelési szerkezet a korábbi évekből is­merttel azonos. Üzemünk termelési értéke tavaly az évvégén 338 millió volt,ebből legr nagyobb ágazatunk a növénytermesztés 188 millióval részesedett. A NÖVÉNYTERMELÉS SZÁMADATAI Főbb növények 1981. évi 1982. évi 1983. évi tény tény terv ha t/ha ha t/ha ha t/ha Búza 2430 4,35 2454 4.25 2452 4,7 Ö. árpa 179 2.74 129 3,31 185 3,2 Zab ’ > 47 2.38 41 2,48 40 1,5 Kukorica 1347 6.40 1342 7.30 1220 6,9 C. répa 711 43,04 460 46,00 728 44,00 Luc. széna 845 6,33 678 8,03 679 7,2 Silókukorcia 375 20.48 391 18,81 390 21,00 Napraforgó 507 1,74 696 1,92 667 1,8 ÉRTÉKESÍTETT ÁLLAT ÉS ÁLLATI TERMÉK 5 1981. évi 1982. évi 1983. évi tény tény terv db t db t db í Hízottsert. össz. 14 080 1459,97 14 481 1518,62 13 600 1408 Zárt sertéstelep 10 454 1065,18 10 535 1083,55 10 000 1030 Hagyom, sertéstelep 3626 394,79 3946 435,07 3600 378 Hízómarha 325 186,38 155 5,78 354 200,91 360 196 Anyajuh 114 4,56 120 4,8 Bárány 567 16,28 627 19,05 800 24 Tehéntej liter 1 719 663 1 924 223 1 878 000 1 tehénre jutó évi tejtermelés liter 4261 4644 4600 gyapjú termelés to. 6,46 8,39 8,3 ÁLLATLÉTSZAM ALAKULÁSA ÉV VÉGÉN: megnevezés 1981. 1982. 1983-. XII. 31-én XII. 31-én XII. 31-én db db db Szarvasmarha össz. 1276 1331 1368 ebből: tehén 430 448 424 Sertés összesen 12 706 12 843 12 160 ebből: koca 831 832 829 Ló összesén 144 142 135 Juh összesen 2009 2365 2484 ebből: anya 1060 1072 1122 ÁLLÓ- ÉS FORGÓESZKÖZ ÁLLOMÁNY: megnevezés 1980. 1981. 1982. év év év Épületek és építmények m/Ft 115 430 m/Ft 115 248 m/Ft 110 778 Gépek, gépi berendezések és felszerelések 31 816 29 608 31 181 Járművek 8015 6487 5357 üzemkörön kívüli állóé. 968 925 882 Ültetvény 174 160 147 Telkesítés 1712 1712 1712 Földterületek 5439 i 5586 5773 Anyagok és fogyóeszk. 26 526 29 600 33 088 Hízó- és növ. állatok 24 734 30 249 32 750 Tenyész és igás állatok 15 909 17 843 19 247 Mezei leltár 23 987 28 895 29 636 Saját term, készletek 33 367 37 665 33 222 ÖSSZESEN: 288 077 303 978 303 773 GÉPÁLLOMÁNY: megnevezés Traktorlétszám Tehergépjármű önjáró célgép Össz. motor telj. Átl. motor telj. 1980. év tény 1981. év tény 1982. év ’*• tény db 58 59 60 db 28 29 29 db 41 47 49 kW 3853 9654 9959 kW 69,70 71,51 72,1 (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék