Kutas Népe, 1983. december (9. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

A tanácsülésen tárgyalták A korszerű műveltség nem városi privilégium A kulturálódás fehér foltjai községünkben A műveltség fogalmába korábban csak a társadalom­tudományokban, irodalom­­ban,­s a művészetekben való jártasságot sorolták. Szocia­lista társadalmunkban kibő­vült ez a kör. Az élet minden területén nagyobb követel­ményeket állít a termelő, al­kotó ember elé a fejlődés. Korszerű műveltségre van tehát szükség, amely magába foglalja a politikai és szak­mai ismeretek magasabb szintű birtoklását is. Hogyan áll ezen a téren Székkutas lakossága, megfelel-e az el­várható követelményeknek? Többek között erről tárgyalt alig egy hónapja, a december 15-i ülésén a székkutasi köz­ségi tanács. Öt esztendő táv­latában vizsgálta: miként alakult Székkutason ebben az időszakban az általános­ és szakmai műveltség színvona­la és az értelmiség helyzete. Az erről szóló beszámolót Nagy Lajos, a József Attila Művelődési Ház igazgatója terjesztette az ülés résztvevői elé. Növelni a képzés minőségét Az oktatási törvény végre­hajtásával kapcsolatos ta­pasztalatok is bizonyítják, milyen nagy szükség van a­ képzés minőségének növelé­sére, állapították meg az ülés résztvevői. Az iskola nevel­jen önálló, aktív, kezdemé­nyező személyiségeket, s ala­pozza meg a tanulók világ­nézetét. Nemcsak a tanulást, de­ a tanulók társaséletét, közösségi, társadalmi tevé­kenységét is szervezni kell. Mind erőteljesebben törek­szik erre a pedagóguskar és a község művelődési szerveinek a vezetősége. Különböző­­szakkörökben és egyéb fog­lalkozásokon nyílik lehetőség arra, hogy a gyermekek az elméleti ismeretek mellett sokoldalú gyakorlatot szerez­hessenek. A nevelőtestület szakmai­lag jól képzett pedagógusok­ból áll. Ugyanakkor a községi tanács vb igyekszik biztosí­tani a tanulók jó előmenetelé­hez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az új tan­tervre felkészítő tanfolyamon részt vett a nevelőtestület minden tagja. Az elmúlt öt év alatt ösz­­szesen 162 tanuló végezte el az általános iskola 8 osztá­lyát. Közülük 151 gyerek továbbtanul. Középiskolába 65, szakmunkásképzőbe 86 gyerek iratkozott be. Az arány megfelelő. A 65 közép­­iskolásnak mintegy 75 száza­léka szakmunkás-jellegű képzésben vesz részt. Érett­ségi után dolgozni kívánnak. Az oktató-nevelő munka fontos része a hátrányos helyzetű tanulók segítése, a gyermekek felkészültségében­ meglévő szintkülönbség csök­kentése. A tanulók személyi­ségének kialakításában meg­határozó a család szerepe, de mivel ott igen nagy különb­ségek vannak, a nevelésük­höz szükséges az­ eddiginél is nagyobb társadalmi támoga­tás. A mai igényekhez mérni a követelményeket Komoly gond ma is, hogy alig csökkent az általános iskola 8 osztályát el nem végzettek aránya. Bizonyos mértékben ,,újratermelődik” ez az elmaradottság. Annál inkább baj ez, mivel a mun­kában és a közéletben való helytálláshoz mind nagyobb és korszerűbb műveltségre van szükség. Az életmód szerves részévé kell tenni a folyamatos művelődést. Köz­­művelődési intézményeink, mint a művelődési ház, a könyvtár a filmszínház vezetői igyekeznek a­­maguk sajátos eszközeivel ehhez se­gítséget adni. Ezen túl az legyen a legfőbb törekvés, hogy a községünkben lévő munkahelyeken is teremtse­nek kedvezőbb légkört a tanuláshoz, a művelődéshez. Külön kiemelték a tanács­ülésen az Új Élet Tsz dolgo­zóinak, tagságának a művelt­ségi helyzetét. Annál is inkább indokolt ez, mivel termelőszövetkezetünk Szék­kutas gazdasági bázisának számít. A kép, az­ öt év táv­latát tekintve, nem rossz. Viszont mai szemmel és igényekkel mérve már nem lehetünk elégedettek. Az ülésen ismertetett mű­veltségi­ adatok bizonyítják, hogy aktívabban kell foglal­kozni a képzéssel, továbbkép­zéssel. Elmondották a tanács­kozáson résztvevő pedagógu­sok, hogy igen nehéz a fel­nőttoktatásnak társadalmi megbecsülést szerezni. Az utóbbi években csökkent az érdeklődés az érintett dolgo­zók részéről is, akik, bár szükségük lenne a tovább­képzésre vonakodnak a tanu­lástól. Egyébként, a szakmai képzés és továbbképzés új rendszerének a kialakítása országos szinten folyamatban van. Az is törekvés, hogy a felnőttkori iskolai tanulás tartalmilag, stílusában, mód­szereiben és esetleg szerkeze­tében is egy­bekapcsolódjék a felnőttképzés, nevelés egyéb területeivel. Kapjon nagyobb szerepet az értelmiség Szervesen kapcsolódik a felnőttoktatáshoz az ismeret­­terjesztő tevékenység, gazda­gítva a dolgozók szakmai és általános műveltségét. Ezt­ a munkát a községünkben mű­ködő TIT-szervezet 25 tagú csoportja végzi. Sajnos az érdeklődés csökken. Az emberek számottevő hányada jóformán csak a tévé, rádió és a napi sajtó útján elégíti ki művelődési igényét. Ez önmagában nem lebecsülen­dő, de az már baj, ha semmi, vagy alig számbavehető ér­deklődést tanúsít a mozi, a színház s egyéb kulturális rendezvények, valamint az irodalom és m­ás művészeti ágak iránt. A községünkben élő értel­miségiek szerepével külön foglalkozott a tanácsülés. Körülbelül 70 a létszámuk és jelentős tevékenységet fejte­nek ki az általános­ és szak­mai műveltség fejlesztésében, a képzést és továbbképzést szolgáló oktató-nevelő mun­kában. Azonban azt is meg­jegyezték az ülés résztvevői, hogy a 70 értelmiségi közül néhányan távoltartják magu­kat a közéleti szerepléstől. Egyéni érdekeik védelméért mindent megtesznek, a napi munkájukat is kielégítően ellátják, de azon túl nem igen terjed a figyelmük. Sze­rencsére ez a fajta értelmi­ségi- a kisebbik hányad. A többségük becsületesen helyt­áll mind a napi munkájában, mind pedig a közéleti tevé­kenységben. Viszont a to­vábbképzésben ők is lema­radtak. Az értelmiségi munkakörben dolgozó 70 sze­mély­nek csak a 14 százaléka vesz részt az állami oktatás­ban, s az összes létszám felének nincs felsőfokú vég­zettsége. Ez az arány, ez az állapot sokáig nem tartható fenn. A község politikai, gaz­dasági és kulturális vezetői­nek a feladata, hogy bevon­ják őket a közéletbe és nagyobb követelményeket támasszanak velük szemben mind kulturális, mind pedig társadalmi és politikai vonat­kozásban. Fontos bejelentések a tanácsülésen­ A legutóbbi tanácsülésen több fontos bejelentés hang­zott el. A jövő évtől, vagyis 1983-tól tervezte a tanács a gyermekélelmezés Áfész-nek történő átadását. Az előzetes tárgyalások során az Áfész ettől visszalépett, arra hi­vatkozva, hogy nem tudja végrehajtani az átvétellel járó fejlesztéseket. * Az­ új iskola előtti park kialakításához eddig 86 ezer forintot használt fel a ta­nács. Ez a munka még nem fejeződött be, további 13 ezer forint értékű parkosító anyag elültetése folyamat­ban van. A munkálatok szakszerű irányítását a Faj­takísérleti Állomás vezetője végezte, társadalmi munká­ban. -Y­Juhász Sándorné tanács­tag kérte a körzetében lakók nevében, hogy a szőkehalmi iskolánál a kiépített busz­megállónál a buszok állja­nak meg. A kérést továbbí­totta a tanács a Volánnak, ahol helyt adtak a lakosság kívánságának. Az Orosháza- Székkutas között járó buszok a szőkehalmi iskolánál meg­állnak. * Két tanácstag mondott, le a két tanácsülés közötti idő­szakban a tagságáról. Ju­hász Sándorné Székkutas 36. választókörzetének a tanács­tagja bejelen­te, hogy egészs°gi állapotának meg­romlása miatt nem tudja vállalni a közéleti funkció­­ját. Sajt­os Sándorné, Szék­­kutas 3. választókörzetének tanácstagja elköltözött a községünkből. Emiatt, nem tudja tovább vállalni a ta­nácstagi funkciójával járó feladatok végzését. A ta­nácsülés mindkét indoklást elfogadta. Átiratban kéri a megyei tanácsot, hogy a megüresedett két választóke­rületben írjon ki új válasz­tásokat Családi események HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: T,árAr E­mfl és BHi Szajkó András és Földi Juli­SZÜLETETT: Thol»Tr* Tmrp és Varsa Erzsébet­nek Ttpre nevű gyermeke. TJT .TjrTTTkTVrfi . Gyöngyös» János Székkutas. ^TTT­­kp»- 4«.. Méri»»« Imrén­é TJódTr«pzővásp»*hplv. Kölcsey u. ATódok Flórinné Tótkomlós. Luther u­. 7.. Szappanos János Hódmozovásár**elv. Rn­z ?». rá,. '»’wnulai Györgyné Orosháza, rrdtt n. «I. yv?TrnfTiJA VOVTnLy. Konkoly András Székkutas, ¥Tr»c­dttVi. ti. Kovács r Székkrit»«, Korreu­th U. S.. Mihély Ferencné Székkutas, Lenin u. 32. Új alapállást a háztájiban! Mit mond a háztáji agronómus? Kétségtelen, hogy mozgásba lendült valami a háztáji­ban — s vele együtt persze a közösen is — az elmúlt évek­ben. Változás tanúi vagy inkább részesei vagyunk. Ám té­vedés lenne azt gondolni, hogy ez egységes és semmiféle új problémát nem jelent. A valóság az, hogy ebből a foko­zódó serénykedésből sok gond is származik, amelyekről Juhász József háztáji agronómussal beszélgettünk. Gyors fejlődés Mindenekelőtt azt mutatják az adatok, amelyeket Ju­hász elvtárs gyűjtöget gondosan, hogy a háztáji termelés igen gyors növekedésnek indult az elmúlt években. — A mélypont 1976 — állapította meg — akkor volt szinte mindenből a legkevesebb. 1977-ben már például 3000 hízottsertést szállítottak a székkutasi háztáji udvarok­ból, ez jóval több az előző évinél de a változást inkább jellemzi, hogy 1982-ben már 6296 sertéssel számolhattunk. Arra a kérdésre, hogy mi ennek a valóban jelentős változásnak az oka, az agronómus több forrást jelölt. Mint mondta — Az anyagiak a leglényegesebbek. Az érdekeltség, a feltételek javulása. De változott a szemlélet is. Korábban elmarasztaló bírálat érte az olyan törekvést, amely arra irányult volna, hogy a háztájiban több árut állítsunk elő. Nem volt könnyű bebizonyítani hogy valaki condlv­­iő be­csületes tagja a tsz-nek mint bárki más, ha közös köteles­ségeit­ igyekvően teljesíti és mellette kihasználja lehetősé­geit a háztájiban is. M­ad­okot ír aggodalomra? Határozottan mondja az agronómus, hogy a háztáji termelés egészében jó célokat szolgál. Országosan helyileg és a családokat érintően is fontos ez. Nemes és jó. A­­prob­léma ott kezdődik, ha valaki alapot ad a kételkedésre. — Vannak tagtársak, akiknek a szemlélete nem a he­lyes irányban változott meg. Ezek azt mondják: most majd megélek a háztájiból. Az ilyenek átestek a ló másik olda­lára és visszaélnek a mai kedvező helyzettel De egészében mégis azt mondhatom, hogy amint országosan, a tsz-ben is, a családokban is a helyére került ez a kérdés. A meg­levő problémákkal megbirkózunk. Az tehát a lényeg, hogy lehetőségeinket most már ely­­re jobban kihasználjuk. De kérdés, milyen irányban halad­junk tovább? — Amint a tsz-ben megjelentek a nagyobb jövedel­met hozó növények, megkezdődött az átalakulás a háztáji­ban is. Akkor volt olyan aggodalom, hogy ez majd az ál­lattenyésztés rovására megy, de többéves tapasztalat iga­­zolta, hogy nem ez történt: a háztáji állatállomány nem csökkent, hanem inkább növekedett. Egyszerű a magyará­zat: az intenzív növény, a fűszernaprika, A hibrid kukorica vagy más nagyobb pénzbevételeinek első részéből a laptár­sak megalapozzák a háztáji álló­állomány korszerűbb tar­tását takarmányozását. Éppen itt jelentkezik egy újabb probléma: tény, hogy ezzel az új és növekvő b­énnyel még nem mindenben tart lépést a laknrnyműellátás. Boltunk ezt nem mindig kénes megfelelően kielégíteni. Báty, ezt a tsz vezetősége határozott, hogy lesz változás. Segítenek ebben a háztáji ágazatnak. A rugalmasabb alkalmazkodásról Látható, hogy ez a kérdés valóban nem olyan egysze­rű A tsz-ben nyilvánvalóan a közös gazdálkodás, a nagy­üzemi termelés elsődlegessége a döntő Ugyanakkor az el­ért.­­eredmények azt is mutatják, hogy évről évre jobban egyeztetik a­ vezetők az érdekeket. lem értékelhető a tény hogy a közös termelés fokozatosabb növekedése az ered­mények következetes emelkedése mellett emelkednek a háztáji eredményei is. A mindig fellépő új gondok abból erednek hogy a termelés új lehetőségeihez, követelményei­hez a háztáji gazdaság gyorsabban képes igazodni. — A kistermelő érzékenyen reagál — állapítja meg a háztáji agronómus. — Ebből számos új kérdés keletkezik: egyik, hogy jövőre mivel foglalkozzunk-" Eltérnek persze a lehetőségek is: a községben lakó mással számolhat, mint akinek tanyán nagyobbak a lehetőségei Nem is teljesen sima ez az út: egyesek erejükön felül próbálkoznak és a közösben lazítanak. Azután a munkacsúcsok egybeesése is sok probléma forrása.. Ezeket nyilvánvalóan közösen lehet és kell megoldanunk. Hogyan, erre lépjünk? Korosztályunkat illetően is vizsgálandó a téma. Még­pedig szintén a gyakorlat szerint. — Azt látjuk, hogy az újabb igényesebb és több forin­tot hozó vállalkozások iránt elsősorban a fiatalság érdek­lődik. Volt amikor azt gondoltuk: a mai fiatal nem vállal­kozik ilyesmire. Más a valóság. Igen­is vállalják a fűszer­paprikát, a feketemagot, a haerinát, a hibridkukoricát. A legfőbb persze a fűszerpaprika, amely 1982-ben már elég sok problémát okozott a sok öröm mellett Ma már a pap­­rika iránt mindenki egyaránt érdeklődik. De szükséges, hogy ebben a kérdésben mindannyian józanul ítéljünk: a közös elsődlegessége a meghatározó A házhifi magasabb hozamait a termelőszövetkezeti termelés eredményei ala­pozzák meg. Kötelességünk tehát, hogy mindannyian a kö­zösben tenyünk eleget elsősorban mindig és ezt alapul vé­ve tervezzük meg háztáji gazdálkodásunkat Dgy vélem,: szükség van és lesz ez­ évben a nagyobb agitációra is, mert ezt nem mindenki érti meg vagy nem hajlandó elfo­gadni. Olyan növényekkel foglalkozzunk, amelyek jobban lehetővé teszik a munkacsúcsok találkozásának elkerülé­sét. Kínálunk ilyeneket: az étkezési hermát például ,amely sok évi átlagban szintén jól­ipvedelmez. És felhv­­nám a figyelmet arra, how a fűszerpaprika nem mindig olyan jó, mint amilyen 1982-ben volt. Olyan erőfeszítést, amire ősszel a paprika szezonban sor került nem bírhat el sokáig a tsz és maga az ember sem. Szükséges hogy ezekben a kérdésekben jobban mérlegelünk hallassunk a vezetőségre és józanul határozzuk meg céljainkat. Néhány szó a múlt évi fejlesztésről Elkészült a községi tanács és a végrehajtó bizottság 1983. évi munkaterve, ame­lyet a december 15-i tanács­ülés jóváhagyott. A terv az eddigi is megszokott alapos­sággal készült, figyelembe véve a községi fejlődés leg­főbb követelményeit, a taka­rékos gazdálkodástól kezdve a lakosság kommunális, egészségügyi és kulturális igényeinek a kielégítéséig. Természetesen a reális lehe­tőségek határain belül. A terv bevezetőjében rövid visszapillantás található az 1982. évi fejlesztési célkitű­zések végrehajtásáról, s né­hány fontos feladatot emlí­tenek az 1983. év fejlesztési tervéből is. A múlt év folyamán 5 ut­cában (Alkotmány, Arany János, Hámán Kató, Móra Ferenc és Marx utca) végez­ték el a vízhálózat kiépíté­sét. Jelenleg nincs a közsé­günkben olyan utca, amely ne rendelkezne vízvezeték­kel. A Móra Ferenc és a Radnóti Miklós utcában a hiányzó járdákat megépítet­ték. Folyamatban van még a Kölcsey utca járdaépíté­se. Mindezek megvalósítását a lakosság társadalmi mun­kával segítette. Megkezdő­dött a­­ Villanyhálózat bőví­tése. Az előzetesen készített költségvetés alapján 461 ezer forint értékű fejlesztést vé­gez el a DÉMÁSZ 1983. első negyedévének a végéig. Elkészült a község észak­keleti részének házhelyren­dezési terve. Ennek alapján 84 új házhely kerül kialakí­tásra, amely 1983-tól a la­kosság rendelkezésére áll. Ezzel az új területtel bizto­sítani tudják községünkben a kislakásépítkezés folyama­tosságát. Átadásra került a 8 cél­­csoportos lakás, amelyekkel biztosítani lehet a közsé­günkben letelepedni szándé­kozó fiatal pedagógusok, valamint a fogorvos és a körzeti megbízott elhelyezé­sét. Ez évben megkezdik a házhelyrendezési terv alap­ján kialakítandó házhelyek közművesítését, ez év elején az ottani villany és vízháló­zat megépítését. A község belterületén a hiányzó járdák építéséhez fognak és két belterületi utat portalanítanak. Tovább fejlesztik a taná­csi intézményeink tárgyi el­látottságát. Tervezik az új iskolánál egy­­melléképületi létrehozását. Zömében tár­sadalmi munkával szeretné az iskola és a községi ta­nács mindezt megoldani. A község központjában új piactér kialakítása van tervbe véve. ” ’ Mit játszanak a moziban? A József Attila Filmszín­ház január—február havi műsora a következő: 27—28-án: Hegyi emberek. Színes, magyarul beszélő amerikai kalandfilm. II. helyár! 30—31-én: A jegyzetfüzet titka. Színes szovjet film. Február 3—4-én: Egy pisztoly eltűnik. Színes ma­gyarul beszélő szovjet film. 6—7-én: Egymásra nézve. Színes magyar film. 10—1lén: A versenyzői Színes jugoszláv film. 13—14-én: Egy kis ro­mantika. Színes magyarul beszélő amerikai—francia film. III. helyár! 17—18-án: Csak semmi pánik ... Színes magyar bűnügyi filmvígjáték. II. helyár! Előadások kezdete: hét­köznap: este 6 óra, vasár­nap: délután 4 és 6 órakor. ­ Új körzeti orvos a faluban Ismeretes, hogy a községi tanács az 1980 december 30-i ülésén dr. Kerekes Lászlót nevezte ki a Sz­ékkutas 1. kürzt­­ orvosának. Dr Kerekes László nemi ősiben családi fi­uk r­ia. 1982. november 15-i dátummal f­őorvás nagy­községbe kérte az áthelyezését, amihez a székkutasi tanács hozzájárult. A megüresedett­ I. körzet betöltésére a községi tanács elnöke i­ályáza­tot hirdetett amelyre a jelentkezők közül Fatakiné dr. Gombos Katalin pályázatát fogadta el a ta­nács. A fiatal orvosnő, aki 1980-ban szerezte meg a diplo­máját, 1982. november 15-i visszamenőleges hatállyal meg­kezdte működését községünk 1. orvosi körzetének rendele­tében.

Next