Kutas Népe, 1984. december (10. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
FEGYELEM, AKTIVITÁS, EGYSÉG Szemelvények a beszámoló taggyűlésekről Belső rendjük szerint beszámoló taggyűléseken summázták a múlt év eredményeit, tapasztalatait a párt alapszervezetei. Mindenekelőtt azt állapították meg, hogy az 1983-as év a tsz belső erejének, egységének próbája volt. A súlyos gondok 1,-/ évi jövedelemre is negatívan ható aszálykárok sem ingatták meg a tagság hitét, bizalmát és eltökéltségét, hogy tovább haladunk a megkezdett és bevált jó úton. Ez a tsz-ben évek óta végzett politikai, mozgalmi munka eredménye is. A kommunisták, a vezetők, szakemberek, fokozzák a nevelőmunkát, a szervezést a dolgozók, a fiatalok, a nők körében. Az I-es alapszervezet taggyűlésén résztvett Nagy Lajos, a vásárhelyi pártbizottság képviseletében és többek közt arról beszélt: hasonlóak az eredmények, problémák itt, mint a város területén. Így nem okoz nehézséget, hogy Székkutas Hódmezővásárhely környéki községként szorosabban kapcsolódik a városhoz. Juhász Sándor nyugdíjas az információ javítását sürgette, Székely Sándor a pártcsoportok meg a szocialista brigádok erényeiről és gyengéiről beszélt. A tsz pártvezetőség véleményét Giay Róbert tolmácsolta. Bereczki János ismertette a tsz pártvezetőség minősítő véleményét a II-es taggyűlésen. A vitában s a beszámolóban említett kérdéseket érintve reálisnak ítélte, hogy keresni kell az ösztönzőbb bérezés megoldását a műhelyben. Lencse Máté csoportvezető és Fazekas» József ágazatvezető a gépjavítás szervezettségének szükségességét hangsúlyozták valamint a szakszerű gépüzemeltetést. A megyei pártbizottság nevében Tokaji István szólt: tájékoztatást adott a megyéről és tapasztalataikról az ösztönző bérezésről a derekegyházi gazdaságban. December 2-án a III-as taggyűlésen Lencse Imre ismertette a pártvezetőség véleményét az alapszervezetről. Elismerését fejezte ki a jó munkáért. Novák Sándor a fegyelmet érintve úgy vélte: más területeken is megsértik egyesek azt, esetleg vezetők is. Prónai Mihály a versenyt érintette: szerinte a brigádokat túlterhelik vetélkedőkkel. Kevesebb jobb le-hetne és jő legyen a konkrét munka. Csökkentsük a formális elemeket. A taggyűléseken résztvett Mucsi András, a községi pártbizottság titkára is. Sől, akik társadalmi mund azt vetették fel, hogy az ál — ez a taggyűlés álláspolitkában jelentős mennyiségű lattenyésztés fő helyén, a zárt fa — a gazdaságosabb tejhulladékot válogattak, csok- sertésüzemben a fejlesztés melés céljából vizsgálandó a bent az ebből eredő veszte- igazolta a törekvéseket: a hagyományos telepek metség. A III-as alapszervezet 18 ezer mázsa sertés önmaszere, illetve azok megszint taggyűlésén többek között gáért beszél. Többek között tetősének lehetősége. Felelősség a termelésben Néhány gondolat a legfőbb kérdésekről. Első helyen állt természetesen a gazdaság, a termelés. Minden alapszervezetben azt állapították meg, hogy amit az ember megtehetett, megtette az esetek többségében. Ugyanakkor tovább javítandó a munkahely légkör, a fegyelem, a takarékosság. A taggyűléseken arra mozgósították a párt tagjait, hogy ezeket a kérdéseket különös igyekezettel szolgálják. Erre irányuljon a nevelőmunka, a példamutatás. Javítani a szemléleten. Az 1-es alapszervezetben a növénytermesztés, a növényvédelem, a traktorüzem és a szállítás, a segédüzemek és néhány más terület általában eredményes évi tevékenységéről esett szó. Az e területeken dolgozó kommunisták tetteit értékelték elismeréssel. Méltatták a vezetők s a beosztottak igyekezetét az aszálykárok következményeinek csökkentésére, illetve arra, hogy legyen kukorica a közös és a háztáji állatok részére. Említették azt is, hogy egyes területieken, mint az építés, a fegyelemért és a takarékosságért többet kell tenni. Hasonló hangnemben tárgyaltak a párt tagjai a Ies és a III-as alapszervezet taggyűlésén a gazdasági kérdésekről. A gépesítési ágazatban felhívták a figyelmet a viszonylag magas műszaki szintre, mint lehetőségre, amelynek még jobb kihasználásán sok múlik. A II-es alapszervezetben felvetették, hogy az anyagokkal még gondosabban kell gazdálkodni. Az emberek figyelmét felhívni, hogy még az olyan „apróságai” is, mint a csavaranya takarékosabban bánjanak. Néha sok a még használható anyag a hulladékban. A KISZ tagjainak igyekezete- A párttagság helytállása A szervezeti élet konkrét fességüket tudó párttagok dolgoznak együtt és a nézet kérdései is megfelelő helyet rag — foglalt állást a tag eltérhez, amint a tapasztaltaptak a taggyűléseken, gyűlés. Feladatul adta a lats eltér. Ezért kell Többek között mindhárom pártcsoportoknak, bizalmiak ......állandó figyelmet soralapszervezetben megállapítnak, önállóbban, következe- dítani a párt eszmei-politizották, hogy a párttagság tesebb munkával erősítsék a kar egységére... a szociigyekezete példás, aktivitá- helyes szellemet, magitaralista tudat és életmód térsa ugyancsak jó. De ebben tást, az egységet. „Alapszer- hódítására”. Fontos a pártis tovább kell lépni. Az Ivezetünk sikeres munkája- tagok kiállása minden ferves taggyűlésen egyesek ma-nak döntő feltétele, hogy mon, mert ez is hatással gatartását bírálták, mert egységes, szervezett erőként van a tagságra. „A pártolykor távol maradnak (ta tevékenykedjen” — szögez- tagság még ma sem él teljes tán az emberek közötti pole a. n-es taggyűlésén s mértékig a demokráciapalitikai munkában is?). . .. nem pártoló tagokra utaltak a helyes rétegnumk rumai adta lehetőségekvan szükség, hanem kere- kára, fiatalok és idősebbekkel”. Tovább a pártépítésben A már említettek szoros összefüggésben vannak azzal, amit a gyakorlatban így mondunk: pártépítés. Ennek szerepe érezhető mindenütt, a jó termelési igyekezettől a fiatalság vagy a nők közötti politikai munka javulásáig. A közvetlen megnyilvánulás, a tagfelvétel általában jót mutat. Ez folyamatos szövetkezetünkben, többnyire minden alapszervezetben, majdnem minden pártcsoportban. Nem jelenti ez azt, hogy nincs javítandó. A III-as taggyűlésen elhangzott: ...... örvendetes tény, hogy mindkét fiatal, akik a pártba léptek — a KISZ ajánlásával kerültek a pártba.” Hiba, hogy az új párttagokkal keveset foglalkoztak azóta. Ugyancsak két fővel erősödött tavaly az I-es alapszervezet. „Sajnos — állapítottál meg — ez évben sem tudtunk felvenni senkit a nődolgozók közül.” A taggyűlés egyik fontos feladatként bízta a párt tagjaira, elsősorban a nőkre, hogy munkahelyükön, főleg a szocialista brigádokban végezzenek ilyen irányú munkát. A III-as alapszervezet taggyűlése megbízta a pártcsoportokat: „vállaljanak nagyobb szerepet a párttaggá nevelésben, ajánlásban . . . legalább évente egyszer tűzzék napirendre.” Helyet kapott a taggyűléseken a munkaverseny is. Erről csak annyit, hogy mindhárom alapszervezetben úgy vélik: van mit javítani. Keresni kell annak okát miért esett vissza néhány brigád, mint a József Attila II., vagy a Salvador? Hogyan lehet pozitív változást előidézni ezekben? Az, hogyan alakul tovább a verseny részben jelzi azt, hogy a vezetők, a párttagok hogyan szemlélik ezt, mire képesek. A következő idők mindig nagyobb feladatai azt a követelményt állítják, hogy problémáinkat nagyobb gondossággal, felelősséggel igyekezzünk megoldani, közösségünk javára, a még eredményesebb munka érdekében. Szélesebbre tártuk a kapukat DECEMBER ELEJÉN termelőszövetkezetünkben tartotta ülését a Dél-békési Termelőszövetkezeti Termelési Együttműködés. Röviden DÉTE. A Békés megyei TESZÖV területén 27 gazdaság tartozik ebbe a szervezetbe. Igaz, hogy az Új Élet Tsz nem teljes jogú tagja, de 1983-ban megfigyelőként részt vett az üléseken. Különösen a műszaki szakbizottság munkája érdekli termelőszövetkezetünket. Talán az is köztudott, hogy a nádudvari KITE-nél felmondtuk az IFA tehergépkocsik alkatrész ellátási társulási tagságunkat. — Egyrészt Nádudvar nagyon messze van, másrészt nem voltunk megelégedve az ellátással. Így esett a választás a szomszéd megyében levő termelési együttműködésre, s húsz tehergépjárművel 200 ezer forint forgóalappal, a jövőben a DÉTE-be tevékenykedhetünk, — mondta Giay Róbert főmérnök. Rögtön adódik a következő kérdés, hogy milyen előnyökkel jár a tagság? — Ezért biztosítják az általunk kért alkatrész mennyiséget. A termelőszövetkezetünkben gyártott alkatrészek értékesítésére is lehetőség nyílik. Úgy tűnik, ezzel kiszélesíthetjük a piaci lehetőségeinket, sőt a szervezeten belül a jobb ellátást is megoldhatjuk. Végül, de nem utolsó sorban a nagyszénási lerakat 25 kilométerre van, míg Nádudvar 200 kilométerre fekszik Székkutashoz. Tavaly a DÉTE összforgalmából termelőszövetkezetünk 7 százalékkal részesült, az idén egész biztos magasabb lesz ez a szám. A megyehatárok árnyaltabbá teszik a kapcsolatot, de szerintem gyümölcsözőnek tűnik az együttműködés mint a KITE-nél. Ez utóbbit példázza, hogy december 8-án termelőszövetkezetünkben tartottak szakbizottsági ülést. A téma az energiatakarékosság és a javítási technológia.volt. ' r •A 80 szakember elméleti és gyakorlati programja pozitívan zárult, ennek vannak-e kézzelfogható jelei ? — kérdeztük a főmérnöktől. — A környező gazdaságok részéről a szolgáltatásainkra igény jelentkezik. Különös érdeklődést mutatnak a teljesítmény és fogyasztás mérési lehetőségeink iránt. Ugyanis Békés megyében ilyen műszerek csak a KPM-ben állnak rendelkezésre. Úgy gondolom, nem kell hangsúlyozni, hogy ez a tsz-nek bevételnövekedési lehetőséget kínál, de egyben jó együttműködést is kialakíthatunk a környező gazdaságokkal. ISMERT, HOGY termelőszövetkezetünk kitűnő kapcsolatot tartott fenn eddig is, a nagyszénási Október 6. gazdasággal. Minden évben tapasztalatcserére gyűlnek össze a két tsz szakemberei. A DÉTE-be való belépés is, e találkozóknak a gyümölcse. Giay Róbert által említettek mellett ez a»«termelési együttműködés még szélesebbre tárta a kapukat, hiszen a DÉTE-nek megállapodása van a Békés megyei AGROKER-rel is, s így gépjárművek beszerzésének a lehetősége is növekszik. A beszélgetés során szó esett arról a műszaki pluszról, amely a környező gazdaságok fölé emeli a székkutasi új Életet. A KPM 1 millió 700 ezer forintos támogatásával és a termelőszövetkezet beruházásában megvalósult diagnosztikai műhely azt jelenti, hogy gazdaságunk több mint 10 millió forintos hajtóanyag költségéből a modern gépek segítségével körülbelül 10 százalékos takarékosságot lehet elérni. Ez a gazdaságnak 500 ezer—1 millió forint hasznot hozhat évente. Ez egyben olyan kötelezettséget ró a gazdaságra, amelytől egyrészt saját területen is eredményeket várnak, de a partnerek is egyfajta támogatást kaphatnak. Hogy egyre inkább megismerik megyénkben a székkutasi lehetőségeket, azt most jártunkkor is mi tapasztalhattuk, mivel a mindszenti Lenin Tsz IFA- ja állt a vizsgálópadon. Ez is bizonyítja, no meg a derekegyházias és a kardoskútiak érdeklődése is, hogy igény van erre a fajta szolgáltatásra. De hogy szélesebbre tudjuk tárni a kapukat, azért még egykét szervezeti dolgon változtatni kell, hiányzik például két-három szakember. A szerelőcsarnokban ifj. Gulyás Ferenc, a mindszenti tsz tehergépkocsiját vizsgálta éppen. Meglátva a főmérnököt, rögtön tájékoztatta tapasztalatairól. Érthetőbb nyelvre lefordítva a következőket állapította meg a szakember: Tüzelőanyag-fogyasztás beméréssel érkezett ide a gépkocsi. Még nem tudom pontosan, hogy mi a probléma, esetleg a hengerdugattyú állapota kopott. A felülvizsgálás elején tartunk, még nagyon sok minden kiderülhet, amíg végzünk vele. Közben megtudjuk, hogy a termelőszövetkezet rendelkezésére álló műszerek 80 százalékéval a fiatal szakemberek az iskolában találkoztak utoljára. Tehát meg kellett szokni azokat. Az idősebbek, így nem csoda, ha az elején idegenkedtek a modern eszközöktől, s többször hivatkoztak az érzékszervekre, ami alapján addig beállították a gépeket. — A fülre és a szemre, no meg a jó érzékre ma már nem lehet hagyatkozni. Ezekkel a modern műszerekkel olyan apró hibákat lehet feltárni, amelyek üzemanyagfogyasztás takarékosságot, olcsóbb anyagköltséget jelenthetnek. — toldotta meg a tapasztaltatokát a főmérnök. ÚGY ÉREZZÜK, hogy ehhez már nem kell sokat hozzátenni, termelőszövetkezetünk műszaki berendezéseit, a szakmai színvonalat már nagyon sok szakember elismerte. Bízhatunk abban, hogy az új évben ez a hírnév tovább növekszik. Ne felejtsd a pénteki napot! A konyha számtartója Azt már jól tudjuk, hogy a mi üzemi konyhánk soksok jó íz forrása. De a finom étel, a sok ízletes menü nemcsak a szakácsművészet titka, aminek úgy tűnik, nem vagyunk szűkében, hanem ez máson is múlik: mi van a kamrában? Régi szólás és nagyon igaz, hogy üres kamrának bolond a gazdasszonya. (Hogy is lenne képes bárki üres kamrából gazdaasszonykodni ?!) S még közvetlenebbül: fontos, hogy miből mi van, mennyi van, hogyan halad a beszerzés, ennek a tudománynak meg kell, hogy művelője, summázója legyen. Számba vegyen mindent, ami a konyhán kell, amit felhasználnak s amit már felhasználtak, meg amit holnap, holnapután, azután kell beszerezni. Zsír, hús, só, paprika, köménymag, liszt, cukor, tésztaféle, kenyér, tej, túró, vaj, tejföl, zöldség, savanyúság, befőtt, krumpli s mit tudom, mi minden még. Azonkívül a fakanáltól a papírszalvétáig még sok egyéb. Még az is, hány személyre főznek? Mindezek felelős számadója, nyilvántartója Hegyi János. Személyesen ugyan azt mondja: — Az üzemi konyha adminisztrátora vagyok. Az a dolgom, hogy árusítsam az ebédjegyeket, nyilvántartsam, amit kell, intézzem, ami a konyhával kapcsolatos meg a raktárral. Egyszóval elszámolás papíron. Hát akkor nézzük, mi szerepel azon a papíron. Megtudom, hogy mindenféle termék, élelem kartonon szerepel. — Van vagy háromszáz kartonunk. Mindenről, amit a konyha felhasznál. Ennyi féle? Az ember azt hinné, elég néhány kiló liszt, egy kis só, paprika, miegyéb s kész az egész. De háromszáz karton! — Mindent számon kell tartani, különben a folyamatos munka nehéz lenne. Márpedig — ugye — az fontos. Jönnek délben az éhesek. Jön a szerelőgárda, jönnek a vasasok, a gépkocsizók, a többiek, jön az irodaszemélyzet, a főnökségegy része, de még a Kutas Népe szerkesztősége is olykor. Mi lenne, ha... na olyan, hogy nem készült el az ebéd, tudomásunk szerint még nem történt. — De azért nem olyan könnyű ám ez — magyarázza Hegyi elvtárs, szokása szerint mosolyogva. — Különösen kezdetben volt nehéz, mert nem ismertem ezt a sok mindent. A sok minden között például néha finom házisütésű töpörtyű is előfordul. Éppen jön — amint így beszélgetünk az adminisztrációs irodában — benyit halkan Rostás Feri bácsi. Belép, leveszi sipkáját, köszön, álldogál egy kicsit majd csak annyit szól, amennyi a legszükségesebb: — Sütni kell! Mindjárt megtudom, hogy miről van szó. Minden héten 3—4 sertést vágnak, ide tartozik ennek elszámolása is. A Feri bácsi tiszte pedig igen-igen fontos: személyesen süti a zsírt, pirítja a mindig keresett és soha se elég töpörtyűt. — Nyugdíjas már Feri bátyám — újságolja Hegyi elvtárs —, és ezt nagyon érti. Szívesen csinálja és lelkiismeretesen, ha kell, félnapot is vár itt türelmesen, mire hozzáláthat. Egyik héten itt árusítom a töpörtyűt a bázison, másikon az üzemegységekben. Nagy a kereslet. Megtudom, hogy éppen átnézték a készleteket. Van 92 üveg szilvabefőtt, 25 üveg meggy, az üvegek ötliteresek, a befőzést a tsz különböző munkahelyi szocialista brigádjainak nőtagjai vállalják mindig. Átlagosan 300 főnek készül az ebéd napjában. — Hogy mindig tetszik-e? Azt nem mondhatom. Nyilván, a többségnek jó a menü mindig, de természetesen akad, akinek egy-egy napon éppen nem tetszik valami. Nehéz azt eltalálni, hogy mindenkinek jó legyen. Így megy. Az adminisztrátor a büfé közelsége miatt is tudja, mi volt jó, mi kéne többször, mi maradhatott volna el, ki szereti tejjel a karaláblevest, ki nem. A legtöbben több sült tésztát kérnének. Ha tudnák, hogy rajtuk múlik. — — A konyhai dagasztógép elromlott. Március óta ja-vítják itt a műhelyben. Nem halad. Hát. .. amíg meg nem javítják, nem kapnak kalácsot. Mindenkinek boldog új évet és pontosságot kíván a konyha, az adminisztrátori hivatal. Főképp: ne felejtsük a pénteki napot. _______________________*