Kutas Népe, 1985. december (11. évfolyam, 2-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

­ Miről tárgyalt a vezetőség? A vezetőségi ülés 15 személy tagfelvételi kérelmét tárgyalta meg és hagyta jóvá az alábbi­­ felsorolásban: Abonyi Mihály­­ (Székkutas József u. u. 22),­­ Arany Sánd­orné (Székkutas­­ Radnóti u. 11), Hozó Sándor­­ (Székkutas Jókai u .­5),­­- Föl-­­­desi Gáborné (Hódmezővásár­­­­hely Ág u 1?/A), ifj. Miklós István (Székkutas Kun B. u 16), Molnár Mihály­né (Székkutas IV., 121), Molnár Sándor (Szék­­kutas IV., 81), Móra Sándorné (Székkutas Jókai u. 30), Nagy Imre (Hódmezővásárhely Pipacs u. 40). 6. Stácz Ernőné (Székk­u­­­­tas Béke u. 8), ifj. Tóth Imre (Székkutas Ady E. u. 8),­­ Koko­­vai Lajosné (Székkutas Kossuth u. 42). Az alábbi tagfelvételi kérelme­ket elutasították: Kalló Bálint (Székkutas V., 59), Labanc De­zső (Orosháza Patak u. 1), Uh­­rin József (Székkutas IV., 17). Kérte továbbá gyermekének 3 éves koráig a GYES megadását Kiss­ L­ászlóné (Székkutas Jókai u. 48) tagtársunk. Ezt a vezető­ség elfogadta. Gábor László volt tsz. tag kérte visszamenőleg 1984. évre a háztáji föld megadá­sát. Ezt a vezetőség elutasította. A továbbiakban­ tanya és föld­­felajánlásokat fogadott el a ve­zetőség. Elfogadta a vezetőség ifj. Sze­pesi József (Székkutas Arany J. u. 21 sz. alatti lakos) lakásépíté­si kölcsön kérelmét 60 ezer fo­rint összegben. Elfogadta a ve­zetőség Ifj. Rózsa János és Ko­vács Sámuel telek­vásárlási ké­relmét, majd villany­vezetési ké­relmeket tárgyalt és fogadott el. Ott, ahol a nagyüzemi művelést nem akadályozza, hozzájárult a légvezetéken történő villanyveze­téshez, de ott, ahol akadályozza a gazdálkodást, csak földkábel­ben engedélyezte a villanyveze­tést a vezetőség. A továbbiakban a Szociális Bi­zottság 1984. évi munkájáról szó­ló beszámolót hallgatta meg és vitatta meg, majd úgy határozott a vezetőség, hogy az elkövetke­ző időben ezer forintig terjedő összegig adhat egyszeri szociális segélyt a bizottság azok kérésé­re, akiknek a szociális helyzete ezt valóban indokolja. A vezető­ség a szociális bizottság javasla­tára egy dolgozó tagunk részé­re, kérelmére 1500 Ft. szociális segély folyósítását fogadta el egyszeri segélyként.­­. Bereczki János elnök a továb­biakban a társadalmi tulajdon védelméről szólt. Megállapította, hogy az termelőszövetkezetünk-­­­ben javuló tendenciát mutat. Na­­­­gyon sok biztonsági intézkedést­­ tettünk a társadalmi tulajdon védelme érdekében. A mező- és állatkárokban talán mutatkozik i­­ is némi javulás, de ebben az el­­­ következő időben sokkal többet kell tennünk. Elfogadta a testület az ismer­tetett személyzeti minősítési ütemtervet, majd a továbbiakban három tíz tag fegyelmi ügyét tárgyalta meg, akik hónapok óta nem vettek részt a közös mun­kában felszólítás ellenére sem. A há­rom személyt fegyelmileg kizárta a tagok sorából. A jövő évi beruházásokról Gi­­ay Róbert főmérnök tájékoztat­ta a vezetőséget, majd befejezé­sül önkéntes földcserét fogadott el a vezetőség. Rendkívüli tanácsülés Tovább kell fejleszteni a közéleti demokratizmust Községünk fejlődésének egyik mércéje, milyen arány­ban sikerül bevonni a dolgozókat a tanácsi tervek vég­rehajtásába, mennyire érvényesül a lakosság véleménye, javaslata a döntések meghozatalában. Ez ma is központi k­érdése az államigazgatásnak. Tovább kell lépnünk a közéleti demokratizmus útján. Ehhez a továbblépéshez adott most Lendítő erőt az MSZMP Központi Bizottsága 1984. október 9-i állásfoglalása, amely a tanácsi munká ■továbbfejlesztését szorgalmazza. A téma fontossága kö­vetelte, hogy a székkutasi községi tanács december 18-án rendkívüli ülést tartott, hogy megvitassa a KB állásfog­lalásából adódó helyi feladatokat. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Olasz Sándor, a vásárhelyi városi tanács vb-titkára. A tanácsi munka tovább­fejlesztéséről készített be­számolót Fejes Sándor ta­nácselnök terjesztette az ülés elé. Az ülés résztvevői úgy vélekedtek, hogy a KB 1984. október 9-i állásfoglalásá­nak a tanácsokra vonatkozó megállapításai nemcsak or­szágosan, de a székkutasi községi tanács tevékenysé­gében is jól tükrözik a va­lóságot. Javult a testületi és tanácstagi munka, erősö­dött az önállóság, szélese­dett a tömegkapcsolat. Mind a középtávú, mind pedig az éves tervjavaslatokat az elő­zetes társadalmi vitákon, s egyéb fórumokon elhangzott észrevételek, javaslatok fi­gyelembevételével készítet­ték el és vitték döntés vé­gett a testület elé. A más területeket érintő jelentő­sebb tanácsi döntéseket vi­szont nem mindig előzi meg szélesebb körű társa­dalmi vita, s a közvéle­ménykutatás sem vált gya­korlattá. A jövőben úgy kell vé­gezni a tanácsi munkát, szögezte le az ülés, hogy az a helyi viszonylatoknak megfelelően a KB állásfog­lalásának az érvényre ju­tását szolgálja. Ennek érde­kében kiemelt feladat a tanács népképviseleti, ön­­kormányzati jellegének a további kibontakoztatása, s a döntésekben a közérdek eddigieknél jobb tükröződé­se.­­ Különös súllyal foglal­kozott az ülés a tanácsi bi­zottságok szerepével. Tevé­kenységük jobban kapcso­lódjon a tanácsi testület munkájához, javaslataik minden esetben kerüljenek a testület munkájához, ja­vaslataik minden esetben kerüljenek a testület elé és az ellenőrző, összehangoló munkájuk növeléséhez kap­janak több feladatot a ta­nácstól. A tanácstagok tevékenysé­gével kapcsolatban hangsú­lyozták, hogy az eddiginél fokozottabb aktivitással mű­ködjenek. Erősítsék kapcso­lataikat a lakossággal. Ki­sebb fórumaikon is beszél­jék meg a fontosabb taná­csi döntéstervezeteket a dol­gozókkal. A tisztségviselők jobban támogassák a testü­leti munkát, határozottab­ban érvényesítsék annak döntéseit a tanácsi appará­tus végrehajtó munkájában. Segítsék elő a tanácstagok jogainak maradéktalan ér­vényesülését a szakigazgatá­si szerveknél. Az ülés második napiren­di pontja községünk föld­­gázvezetékének a megépíté­sével, illetve az ehhez szük­séges önkéntes községfej­lesztési hozzájárulással fog­lalkozott. A két napirendi témához többen hozzászól­tak. Gombos Gabriella vb-tit­­kár az első napirendi pont­hoz tett szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy bővült a lakosság és a tanácstagok közötti kapcsolat, amit bi­zonyít a mind szélesebb körű társadalmi munka. Olyan irányban is történt intézkedés, hogy megszer­vezik a tanácstagok képzé­sét. Sajnos ezt objektív okok miatt nem tudták a kívánt módon megoldani, de a képzéshez kiadták a szük­séges brosúrákat. A tanács­tagi beszámolókkal kapcso­latban megjegyezte, hogy azokat megtartották, de írá­sos jelentéseket nem küld­tek róla. Kérte a tanács­tagokat, hogy jobban segít­sék a tanácsi tisztségviselők munkáját. Az évi 4—5 ta­nácsülésen való szereplésük nem elegendő, a közbeeső hőszakokban is aktivizálód­janak. Mucsi András,, a községi pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a KB-ülés ok­tóber 9-i­­ állásfoglalása to­vábbi feladatokat ró a köz­ség vezetőire, tisztségviselői­re a demokratizmus kiszé­lesítése terén. Az önállóság növekedése fokozza a helyi államigazgatás felelősségét, főleg a döntések meghoza­talánál. Jobban együtt kell élni a falu gondjaival. Tö­rekedni kell az egységes ál­lásfoglalás kialakítására. A lakossággal való együttgon­dolkodással a nehezebb problémákat is könnyebb megoldani. A fontosabb dön­tések előtt elegendő időt kell hagyni a vélemények ütköztetésére, mert csak így juthatnak megnyugtató­an közös nevezőre. Vígh Sándor megyei ta­nácstag a közéleti demok­ratizmus tartalmi színvona­lának a növelését sürgette. Ezt akarja a KB állásfogla­lása is fejleszteni. Nem lesz könnyű munka, de ha kö­vetkezetesen igyekszünk végrehajtani, sikerülni fog. Komoly összefogásokra van szükség. Megemlítette ez­után, hogy a szocialista tu­datformálás terén van egy kis lemaradás. Különösen észlelhető ez az egyéni és közösségi érdekek ütközésé­nél. Kocsis Imre arra várt vá­laszt a felszólalásában, mi­lyen arányú társadalmi munkát kérnek a gázbeve­zetésnél, a lakosságtól. Mit lehet ott segíteni és hogyan? Hegyi Jánosné azt kérdez­te, a nyugdíjasok, a kisjö­vedelmű emberek "vehetnek­­­ fel hitelt a gázbevetés '­ magánjellegű költségeire. Bereczki János tsz-elnök a társadalmi munka lehető­ségeit taglalta, s részlete­sebb sorrendi tájékoztatást kért arra az időre, amikor közelebb kerülnek a házi bekötések megvalósításához. Gy. Molnár Imre szintén a gázbekötések ütemezésé­nek az alapos kidolgozását követelte, hogy ne legyenek felesleges viták ezen a té­ren. Háromszáz gyerek ünnepelt Ez a rendezvény is azok­nak a sorát szaporítja, ame­lyeket már úgy nevezhetünk, hogy hagyományos. Ugyan­is­­ termelőszövetkezetünk nő­bizottsága ismét kedves, ben­sőséges s úgy a gyerekek­nek, mint a felnőtteknek so­káig emlékezetes mikulás­ünnepséget tartott. Hegyi Jánosné a bizottság elnöke elevenítette fel az esemé­nyeket :­­ összehívtuk gazdasá­gunk valamennyi 14 éven aluli gyerekét. Felkértük a művelődési otthont, hogy szervezzen műsort az ün­nepségre. Ezt a lehetőséget is megragadva köszönetet kell mondanunk az intéz­ménynek. Úgy érezzük, hogy figyelembe véve a korosztá­lyi eltérést, jól oldották meg a feladatot, s minden gyerek jól érezte magát, hiszen olyan művészeket kértek fel, akik meg tudták mozgatni az egészen kicsiktől kezdve a nagyokig a résztvevőket. Csomagot készítettünk, amelynek összeállításában és kiosztásában nagy segítségre volt az Előre szocialista bri­gád Végül a több mint 300 gyerek s a sok-sok szülő, akik elkísérték őket, elége­detten távozott az összejö­­ve­telről. Természetesen jö­vőre is szeretnénk a hagyo­mányokat folytatni, s a mostani anró hiányosságokat kiküszöbölni. ­ Hol tart a székkutasi általános iskola? AZ ALAPDOKUMENTU­MOK által előirányzott, az iskola és a kartársak által elkészített munkatervek, tanmenetek feladatait a múlt tanév során megvalósítottuk. A belépő új tanterv megis­merése végett aktív munka folyt. A párhuzamos osztály­ban tanító nevelők rendsze­resen kicserélték tapasztala­taikat. Ezt a tevékeny kon­zultációt tovább folytatjuk, mert csak így tudjuk áthi­dalni azt a nehézséget,, ami a helyenként maximalista tanterv és a jelentős szám­ban levő sikertelen tankönyv miatt keletkezik. Kapcsolataink a szülőkkel, a termelő üzemekkel é­s a közművelődési i­nt­ézménnyel jónak mondhatók, de keres­sük a lehetőséget olyan kap­csolatok bővítésére, aminek a gyerekek látják hasznát. Eredményes mozgalmi évet zártunk. A helyi rendezvé­nyeken igényes műsorok ke­retében sok tanulót szerepel­­­tettünk. A járási és­ városi veté­lkedők­ ön megálltuk a helyünket; sportban, mate­matikában és kulturális té­ren produkálták tanulóink a legtöbbet. A múlt év tapasztalatait és a közoktatás fejlesztési prog­ramját figyelembe véve ál­lítottuk össze ez évi nevelé­si-oktatási tervünket. A 325 tanuló oktató-nevelő munká­ját 21 nevelő látja el. 14 ta­nulócsoport és 4 napközis csoport van. Kiemelt felada­taink közt szerepel továbbra is a tehetséggondozás és fel­zárkóztatás. Főbb feladataink még felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplé­se, a végző tanulók helyes pályára irányítása, a tárgyi és személyi feltételek továb­bi biztosítása és a demokra­tizmus kiszélesítése. A tehetséggondozás terén jól állunk. A­­kiemelkedő ké­pességű és szorgalmas tanu­lóinkat tanítási órákon és órán kívüli foglalkozásokon igyekszünk optimálisan ter­helni, hogy szemét viseljük toVoidpiban, de éneklődő»! r-.r-1 11..- y» £ O' "r-1 q! r-rrrl fej­lődhessenek. 13 tanulónk küldött magyarból és mate­matikából egyéni pályázatot a Csongrád megyei Pedagó­giai Intézethez. Hat folya­matosan részt vesz a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola által meghirdetett matema­tikai pontversenyben. 14 al­sós és 25 felsős tanulónk pe­dig szerepelt a helyi szava­lóversenyen. Közülük a legjobb 2­2 gyerek bejutott a Városi versenyre, ahol Tö­rök Zsuzsanna ezüst okleve­let kapott. A művelődési házzal kar­öltve 11 szakkört működte­tünk, amelyek szintén a te­hetséggondozást, a helyes pályaválasztást és a tartal­mas szabadidős programokat szolgálják. Nagy sikerrel sze­repelt három környező köz­ségben az irodalmi színpad. Ugyancsak ők és az énekkar adta a műsort a november 7-i községi ünnepségen. A vöröskeresztes szakkör je­lesre vizsgázott, mert a vá­rosi vetélkedőn az 5 főb­ől álló csa­pat o’ o helyez?"* *rt q Qrr r ' ' V - cm-1 r­ ~ o- -o n­e­vezésre került gárda verse­nyen sem vallottak szégyent 5. helyezésükkel a székkuta­si gyerekek. TESTNEVELŐINKET DI­CSÉRI a gazdag programot nyújtó sportélet. Tanulóink szívesen járnak az edzések­re. Legjobban a kézilabdás lányok szerepeltek, az ősz folyamán minden mérkőzést megnyertek. A közéletiségre nevelést és a demokratizmus kiszélesí­tését szolgálta a néphadse­reg napján az­ a hagyomány, mely szerint­­a program ösz­­szeállítását és az akadály­­verseny lebonyolítását a csa­pattanács végezte. A neve­lők csak a háttérből irányí­tott­ák a munkát. Ez­­évben a 49. évforduló szellemében zajlott le a verseny. A pályaválasztási folya­matos tevékenységek közül kiemelkedő volt az október 25-én tartott mezőgazdasági pályaválasztási ankét. A ta­­nuló­c állnl bé­níto­tt rajzs­­­állítással egybekötött brtsz.n- Sietésen a pedagógiai intézet­­ munkatársa és mezőgazda­­sági szakemberek tájékoztat­ták tanulóinkat az elhelyez­kedés lehetőségeiről, ugyan­akkor választ kaptak ügyes kérdéseikre. Este szülői érte­kezlettel zárult a nap. Novemberben szakközép­­iskolákat és szakmunkáskép­zőket látogattunk meg Hód­mezővásárhelyen. A közép­fokú oktatási intézményben tett látogatásnak leginkább az a haszna, hogy tanulóink az ottani nevelők szájából hallhatták, hogy középisko­lába csak 4—3-es tanulókat vesznek fel, de mag­yarból, oroszból, matematikából mindenképpen meg kell len­ni a 4-es osztályzatnak. Per­sze még így is a felvételin produkált eredmény alapj­­n döntenek. A szakmunkás­­képzőkbe is megválogatják a gyerekeket, különösen a di­vatos szakmákban (autósze­relő, karosszéria-lakatos, fodrász, varrónő . . .) és most, amikor a demográfiai hul­lán" elérte az általános isko­la felső tagozatát. MOST ÉRKEZTEM fejte­getésem során ahhoz a prob­lémához, ami az általános iskola legnagyobb gondja, a gyenge tanulók felzárkózta­tása. Nem véletlen az, hogy napirenden van a közokta­tás fejlesztési programja és az oktatási törvénytervezet vitája. A népgazdasági ér­dek az­t kívánja, hogy a ké­pességek és készségek fej­lesztése terén olyan szintre jussanak tanulóink, hogy ké­pesek legyenek valam­ilyen szakma elsajátítására. Sőt a távlati cél az, hogy fokoza­tosan át kell l­érni a 3 éves Szpt-munk­sképzésről 4 éves szakközépiskolai okta­tásra. Sajnos, ki kell monda­nunk, hogy a mostani körül­mények között a leggyen­gébb tanulóink nem alkal­masak továbbtanulásra. A probléma megoldása bonyo­lultabb, mint gondolnánk. Társadalmi összefogásra van szükség. Ahhoz, hogy a ké­pességek és készségek fej­lesztésében lényeges elérelé- A vb-ü­lésről jelentjük Bőven volt tárgyalási téma, összesen 4 napirendi pont a községi tanács vb. 1984. december 11-i ülésén. Két tájé­koztatót terjesztettek a végrehajtó bizottság elé. Az egyik a Vöröskereszt alapszervezetek munkájáról, a másik az Öregek Napközi Otthona működésének eddigi tapasztala­tairól. Kedvező kényt kapott a vb-ülés Gy. Molnár Imre Vö­röskereszt titkár beszámolójából. Elöljáróban ismertet­te­ ,hogy a Vöröskereszt mozgalom jelenleg 127 országban működik, s taglétszáma összesen 250 millió. Magyarország lakosságának 10 százaléka tagja a Vöröskeresztnek és a több, mint 1 millió nyilvántartott tag jelentős hányada rendszeresen végez társadalmilag hasznos munkát. Ezek a számok bizonyítják, hogy világviszonylatban is milyen erős és rendkívül értékes ez a világszervezet, amelyen be­lül Székkutas alapszervezetei dicséretesen megállják a he­lyüket. Községünkben jelentős változás történt a vezetési rendszerben. Ismeretes, hogy Székkutas 1984. január 1-től Hódmezővásárhelyhez tartozik. Az új helyzet bekövetkezése óta egyre jobb kapcsolat alakul ki a városi szervezettel. A taglétszám, az első kör­zetben 73, a másodikban 64 és a tsz szervezeté 200, össze­sen tehát 337 fő, amely százalékában megfelel az országos átlagnak. Megelégedéssel fogadták a vb-tagok a helyi Vöröske­reszt tagság kiemelkedő tevékenységét. Eredményes az ifjúság között végzett munkájuk. Egy szaktanár vezetésé­vel versenyeken vesznek részt a vöröskeresztes úttörők és sok szép díjat nyertek már eddig. A felnőtt lakosság 3 szervezetbe tömörülve, jelentős aktívahálózattal rendelke­zik. Segítik többek­­között az Öregek Napközi Otthonát, a tanyai idős embereket, rokkantakat. Meglátogatják őket. Ebbe a szociális munkába bevonják a brigádokat is, ame­lyek szívesen vállalják e társadalmi munkát. Az elmúlt időszakban két rokkantkerékpárt juttattak a rászorulók­nak, a harmadik gyártása folyamatban van. A Vöröskereszt tevékenységéhez tartozik a tisztasági mozgalom, amely a tsz-en belül különösen szép eredmény­nyel zárult. A nyári gépszemle után egy héttel öt üzem­rész kapott elismerő oklevelet. Dicséretes azonban a falu lakosságának a lelkiismeretes törekvése is környezete kel­lemes képének a kialakításában. Hatékony községmozgató vöröskeresztes tevékenység falunkban az önkéntes véradás megszervezése. Minden esztendőben kétszer van véradás. Ez évben az első véradá­son 258-an, a másodikon 248-an vettek részt, jelentős mennyiségű vért adva az arra rászorulóknak. Sok ember életét mentették meg áldozatos felajánlásukkal. Az idén 28 új véradó jelentkezett a Vöröskeresztnél. A lakosságból vannak készenléti donorok és olyan szocialista brigádok, akik Vásárhelyre járnak vért adni, mint például a cukor­répatermelő és a szállító brigád. Székkutason összesen 300 állandó önkéntes véradó van. November 7-én 60 véradó kapo­tt elismerést. Egy fp 40-szeres, véradásért. 3 személy 30-szoros, 15-en 20-szoros, 21-en 15-szörös és 20-an tízsze­res véradásért kaptak kitüntetést, amelyet a vásárhelyi kórház igazgató főorvosa adott át részükre. Az ülés végén meghatározták a szervezetek jövőbeni feladatait és köszönetet mondtak a község párt-, állami- és társadalmi vezetőinek, aktíváinak, valamint az orvo­soknak és védőnőknek a vöröskeresztes munka támogatá­sáért. Az öregek Napközi Otthonának működéséről Székely Sándorné, az ÖNO vezetője adott tájékoztatót. Ismertette, hogy a gondozottak jelenlegi létszáma 17 fő. A gondozási díj személyenként és naponként 16 forint, amely magába foglalja a kétszeri étkezést (reggeli, ebéd), és fürdést, mo­­ást, vasalást. E szolgáltatást a gondozottak zömmel igény­lik. A házirend szerint a nyitvatartási idő reggel 8-tól délután 5 óráig tart és heti 6 napot tartózkodhatnak ott. Mint ismeretes,­­az otthonban a legszélesebb körű gondos­kodás veszi körül az öregeket, a szórakoztató­ eszközöktől a gyógyászati ellátásig és a napközbeni zavartalan pihenés biztosításáig. Ünnepségeket, köszöntőket, kirándulásokat rendeznek részükre nemcsak hivatalból, de a társadalmi szervek, szocialista brigádok és a tús­z támogatásával.

Next