Kutas Népe, 1986. december (12. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
A tanácsülésen hangzott el Jelesre vizsgázott a falu az összefogásból Nehéz, de sikeres öt esztendő A tanácstagok sikeresnek ítélték meg a község hatodik ötéves tervének a teljesítését. Különösen nagyjelentőségű, hogy a gázprogram betervezett munkálatai ütemszerűen haladnak. A község vezetőinek a gyors és hatékony intézkedése mellett nagy része van ebben a lakosság áldozatkészségének, a Dégáz szakembereinek, s nem utolsó sorban a helyi népfrontbizottság kiemelkedő szervező munkájának. Valamennyiőjüket az a nemes cél ösztönözte, hogy Székkutas minél hamarabb élhessen az energiatakarékos fűtés lehetőségeivel. Hasonló volt az egyetértés az egészségház felépítésének a kérdésében. Az ez évben tartalékolt 2 millió forintból már hozzáfogtak az építéséhez. Az egyesület ellátja a tsznél a vállalati tűzoltóság feladatait. Általában félévenként ellenőrzést végeznek a tsz előadójával, a szövetkezet létesítményeiben. Ennek tapasztalatait közösen értékeli a bizottság, s felhívja az érintett vezetők figyelmét a szabálytalanságokra. Az együttműködés értelmében az egyesület ellátja a lakóházi ellenőrzéseket, a szérüskert fenntartásával kapcsolatos tennivalókat, ugyanakkor gondot fordít a termelőüzemek telephelyeinek ellenőrzésére. A tsz az egyesület fenntartásához évenként 10 ezer forinttal járul hozzá. Az egyesület tagjai részére biztosítja a munkaidőben történő szakmai felkészülés, kárelhárítás, versenyre felkészülés idejére járó munkabéreket. Mondhatni, hogy a hatodik ötéves terv záró fóruma volt a december 27-én tartott községi tanácsülés. Ekkor történt meg az elmúlt öt esztendő munkájának az értékelése és az együttműködési megállapodások gazdasági és társadalompolitikai hatásának a felmérése. Ezt követően elfogadták az 1986. évi tanácsi munkatervet, s jóváhagyták a községi tanács és szervei működési szabályzatát. Az ülésen részt vett Zsollár Lászlóné, a vásárhelyi tanács elnökhelyettese, valamint a község politikai és társadalmi szervezeteinek vezetői is. A helyi szervek szoros együttműködésével Megállapította a tanácsülés, hogy a pénzügyi nehézségek ellenére jól gazdálkodott a tanács a rendelkezésére álló pénzeszközökkel. Mind az ágazatok, mind pedig a fejlesztési alap és költségvetés között megfelelő arányt tudtak biztosítani. Ez hozzájárult a terv egyenletes teljesítéséhez és lehetőséget adott a takarékos gazdálkodáshoz. Kedvezően hatott a község fejlődésére a középtávra kötött együttműködési megállapodások korrekt betartása. Ilyen megállapodás jött létre 1981—1985. között a községi tanács végrehajtó bizottsága és a községi Hazafias Népfront elnöksége, továbbá a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve és a vásárhelyi városi tanács vb társadalmi ünnepeket és szertartásokat szervező iroda között, a József Attila Művelődési Ház valamint az Új Élet Termelőszövetkezet között, a székkutasi önkéntes tűzoltó egyesület, a tanács vb, valamint a székkutasi Új Élet Termelőszövetkezet között. Az együttműködési megállapodások fő célja, hogy az esetenkénti együttes tevékenységet tervszerű munkakapcsolat váltsa fel. A népfrontelnökség és a tanács végrehajtó bizottság együttes munkájára a tervszerűség a jellemző. Rendszeres volt az együttes tanácskozás az alapvető községpolitikai célok eldöntésénél, mint például a társadalmi munka szervezése, a közérdekű bejelentések, javaslatok figyelembe vétele, hasznosítása. Rendszeres volt a vezetők közvetlen emberi és munkakapcsolata is. Közösen tanácskoztak a szocialista brigádok vezetőivel, s a tanács alá nem rendelt szervekkel, intézményekkel. A népfrontbizottság és a tanács együttműködése elősegítette, hogy a falugyűlések, tanácstagi beszámolók, jelölőgyűlések a szocialista demokrácia fórumaivá válhattak. Komoly erőfeszítéseket követel a VII. ötéves terv maradéktalan teljesítése. Az újjáválasztott tanács és végrehajtó bizottság, valamint a községi népfrontbizottság elnöksége elsőrendű feladatának tartja az együttműködés ilyen irányú javítását. Jó szinten érvényesült a tanács vb igazgatási szerve, valamint a vásárhelyi városi tanács szervező irodája közötti együttműködés. Az iroda a gyakorlati munkája mellett módszertani segítséget adott a helyi szakigazgatási szerv vezetőinek. Új szolgáltatásként került bevezetésre a halottak napi megemlékezés a temetőben. Gyermekek részére Mikulás-napi ünnepségeket szerveztek, az ajándékcsomagokat a házhoz szállították. A társadalmi jellegű családi ünnepek iránt jelentkező igényeket az együttműködő szervek magas szinten elégítették ki. Kiemelkedő a helyi végrehajtó bizottság titkárának e területen végzett szervező munkája. Emelte a családi ünnepek és rendezvények színvonalát az általános iskolai tanulók és nevelők, valamint a helyi KISZ- szervezetek részvétele, s a művelődési ház zenei szolgáltatása. Az Új Élet Tsz és a művelődési ház együttműködése régi keletű. Többéves tapasztalatok bizonyítják, hogy a megállapodásban rögzített alapvető feladatok megvalósítása jól szolgálta lakosságunk érdekeit. Kapcsolatuk folyamatosan szélesedik. Az együttműködés alapját mindenekelőtt a tervek elkészítése, összehangolása, az általános és szakmai ismeretek megalapozása és fejlesztése, a szabadidő kulturált eltöltése, az ifjúság művelődésével kapcsolatos szocialista brigádvállalások képezték. A székkutasi önkéntes tűzoltó egyesület elnöke, a községi tanácselnök és a székkutasi Új Élet Tsz elnöke között létrejött együtttári megállapodás jött létre a megyei tanács vb építési és vízügyi osztálya kezdeményezésére a megyei településtisztasági szolgáltató vállalat, valamint Székkutas, Fábiánsebestyén és Mindszent községek között a szilárd hulladék összegyűjtésére. Közös forrásból biztosítani kellene az ehhez szükséges szállítógépek beszerzését. Elfogadta az ülés a községi tanács 1986. évi munkatervét. Az előterjesztett anyagban az 1985. évi tanácsi gazdálkodás főbb jellemzői mellett szó van az 1986. évre meghatározott feladatokról. Eszerint a VII. ötéves terv első évében elsőrendű feladat az egészségház felépítése. Ezen kívül ösztönözni kell továbbra is a családiház-építést és elsősorban a fiatal házasok lakásépítését. Anyagi segítséget kell nyújtani a fiatal, sokgyermekes családok részére. Törekedjenek a tanács a lakosság jobb ellátására a jelentkező újabb reális igények szerint. Az ülésen többen felszólaltak, hasznos javaslatokkal, észrevételekkel egészítve ki a beszámolóban elhangzottakat. A hozzászólók: Miklós Ferencné, Gy. Molnár Imre, Böjti Gáborné, Mózes Sándorné, Kruzslicz Jánosné és Őze Sándor. A tanácskozás végén Fejes Sándor tanácselnök bejelentette, hogy a megyei tanács emléklappal tüntette ki Juhász Nagy Jánost, mint alapító tanácstagot. A kitüntetést a tanács megalakulásának 35. évfordulója alkalmából adományozták, mivel betegsége miatt nem volt jelen, a lakásán nyújtották át részére. működési megállapodás kiterjedt a tűzvédelem, a felvilágosító, megelőző és operatív feladatok ellátására. Elsősorban a fiatalokért KBT-csoport Székkutason A megnövekedett motorizáció nagyobb felelősséget vár el nemcsak a járművekkel közlekedőktől, hanem minden egyes állampolgártól. A közlekedés biztonsága mindannyiunk érdeke. Ennek a szellemében dolgoznak évek óta az országos, megyei, illetve városi közkedésbiztonsági tanácsok. A múlt évben egyre több vállalat, termelőszövetkezet és községi tanács értette meg és érezte át ezt a felelősséget, amely a közlekedéssel jár. A megyében a 13. üzemi közlekedésbiztonsági csoportként alakult meg a székkutasi. Az alakuló ülésen részt vett Fejes Sándor, a községi tanács elnöke is. A Vásárhelyi Közlekedésbiztonsági Tanács mellett működő csoportok közül ez volt a hatodik alakuló ülés. A város és környékének közlekedési helyzetéről, a baleseti statisztikáról, a szervezeti szabályzatról szólt Zöld Sándor, a VKBT titkára, mintegy jelezve az újonnan megalakuló csoportra háruló feladatokat, kötelezettségeket, az általános közlekedési morál javításához szükséges feladatokat. A hozzászólásokból kiderült, hogy mind a tanács vezetői, mind a pedagógusok, óvónők, a termelőszövetkezet szállítási irányítói fontos lépésnek tartják ennek a csoportnak a megalakulását, mert úgy vélik, hogy ezzel megtették az első lépéseket a helyi közlekedésbiztonság javítása érdekében. Felelősséggel szóltak a gyermekek közlekedésre való neveléséről, a gyalogosok fokozottabb felkészítéséről és a gépkocsivezetők továbbképzéséről A megyei közlekedési alosztály vezetője, Csáki László alezredes hozzászólásában elmondta, hogy a közlekedés biztonságának növelése nemcsak egyéni, hanem társadalmi és politikai feladat is. Éppen ezért a megelőző tevékenységbe mindenkit be kell vonni, aki bármilyen módon hozzájárulhat a közlekedés erősítéséhez, a közlekedési kultúra növeléséhez. Ez utóbbiról elmondta, hogy a technikai fejlődés, a közlekedés gyorsulását nem követte egyenes arányban a közlekedési morál. A baleseti statisztikát elemezve utalt arra, hogy kiemelten kell foglalkozni a kerékpárosok felkészítésével, valamint a gyalogosok nevelésével, mert a közlekedési szabályok ismerete és alkalmazása mindnyájunk számára létkérdés. Dávid Sándor rendőrőrnagy, kapitányságvezető azokról a társadalmi feladatokról és munkakapcsolatokról beszélt, amelyek a Közlekedésbiztonsági Tanács törekvéseivel közös feladatok megoldásának azonos terveihez kapcsolódnak. Az újonnan megalakult csoport elnöke Bereczki János, társelnöke Gombos Gabriella, titkára Mucsi János rendőrőrmester lett. Tagjai: Waltner Lászlóné, Szabó János, Mucsi András, Nagy Lajos, Tembel Tibor, O. L. GYŰJTEMÉNY Egyszer kértük olvasóinkat, hogy a helység múltjáról, ha bármi régiség, fotó, okirat vagy más van birtokukban, tudassák velünk. Közreadjuk. Nem szólt senki. Majd most mégis történt valami. Bejött a tsz központba Juhász Nagy Péter (Székkutas, Kun Béla u. 20) nyugdíjas tagtársunk és letett az asztalra néhány fényképet. Húsz-negyven-hatvan? — Ez itt a vásárhelyi kutasi népház előtt készült felvétel a színjátszókról. A felszabadulás előttről. Az első sorban ülő szemüveges férfi Balogh Sándor néptanító. A mellékelt képről mondta ezt Juhász bátyánk. Mutatott mást is képet a pusztakutasi olvasóegyletről, amely 1894-ben épült a Szabó malomnál. — Akkor Sóshalom sűrűbben lakott volt, mint most a falu. És más képeket. Még meglévő egykori tanyai olvasókörökről. Friss felvételeket készített Fejes Jánosné meg Juhász Nagy Mihály: Szép gyűjtemény állt össze. — De még nincs kész teljesen. Már majdnem valamennyi olvasókör nevét feljegyeztem, hiszen 1930 óta gyűjtögetem a helység adatait, de számos épület születési dátumát még nem tudom. Sokat tud a községről Rostás Ferenc is a volt csicsaléri olvasókör egykori jegyzője. Másokat is felírtam, akiknél vannak anyagok a község múltjáról. Ez a hobbim, nem a kocsma. Célom: megírni Székkutas mezőjével is. Mi fűti a nemigaz történetét. Kért ilyen tettre? Helység-Van már jónéhány oldal- szeretet? Hazafiaság? A nyi szöveg is. Nevek, oda- vágy, hogy megőrizzük, ami tok, mi volt, hogy volt? nemes a múltból a jövőnek? Kapcsolatban áll a gyűjtő Legyen az indíték bármimár a televízió egyik ren-tisztelet érte. Átfogó intézkedések községünk ifjúságának a nevelésére Mit tartalmaz a tanács 1986-os ifjúsági terve? A községi tanács végrehajtó bizottsága ötéves időszakonként felülvizsgálja az ifjúsági törvényből adódó feladatok végrehajtását, valamint figyelemmel kíséri a községben megtartott ifjúsági parlamentek munkáját. Elkészítette az 1986. évi ifjúsági intézkedési tervét, amelynek főbb pontjai: az ifjúság nevelése, oktatása, részvétele a munkában, szociális helyzetének segítése, szemmel tartása, művelődési és sportolási lehetőségei, s a fiatalok részvétele az állami és a társadalmi életben. Az ifjúság nevelésével és oktatásával kapcsolatban hangsúlyozza a terv, hogy a társadalmi haladás, a szocializmus építése sokoldalúan művelt emberekkel valósítható meg. Képzésük alapvető intézménye az iskola. Községünkben a jelenleg rendelkezésre álló tárgyi feltételek, valamint az oktatás személyi feltétele alkalmat ad arra, hogy a törvényből rá háruló feladatoknak a maga területén eleget tegyen. Fő feladata folyamatosan emelni az oktatónevelő munka színvonalát, tartalmát és módszereit. Megalapozni a tanulók világnézetét. A tanulás mellett szervezni kell a tanulók közösségi, társas és társadalmi életét, tevékenységét. Az iskola és a művelődési ház szervezze meg a tanulók szabad idejének hasznos eltöltését — szögezi le az intézkedési terv. — Az iskolai munka kiemelt feladata legyen a hátrányos helyzetű tanulók segítése, valamint a tanulók közötti szintkülönbségek megszüntetésére, illetve csökkentésére való törekvés. Kapjon helyet az oktató-nevelő munkában a tehetséggondozás. Az ifjúság munkában való részvétele érdekében az ifjúsági törvény alapján elő kell segíteni, hogy a fiatalok egyéni képességeiket, törekvéseiket figyelembe véve, megfelelő élethivatást válasszanak. Erre készítsék fel őket a pedagógusok, hogy a pályaválasztást mind maguk, mind a társadalom hasznára oldják meg. A munkahelyi vezetőknek is van feladatuk, fokozottabban segítsék a munkába lépő fiatalok beilleszkedését a kollektívába. Gondoskodjanak arról, hogy végzettségüknek leginkább megfelelő, a fejlődésüket elősegítő munkakörbe kerüljenek. Az ifjúság szociális helyzetével kapcsolatban rögzíti a tervezet, hogy a községben működő termelőegységek segítsék elő a fiatalok számára a családalapításhoz szükséges feltételek megteremtését, biztosítsanak kedvezményeket a fiatal házasok lakásigényének kielégítéséhez. Rögzítsék intézkedési terveikben a segítés konkrét módjait. A fiataloknak nyújtott támogatás két változatban adható: úgy, mint a visszatérítendő kamatmentes kölcsön és a vissza nem térítendő kölcsön. A községi tanács vb szakigazgatási szerve és az általános iskola kutassa fel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett fiatalokat és részesítse segélyben őket, mint például az ebédtérítés, ruhavásárlás. Keressék a lehetőséget, hogy a veszélyeztetett fiatalok szüleinek munkahelyével közösen oldják meg a segítségnyújtást. A terv foglalkozik az ifjúság fokozottabb művelődésével, sportolásával is. A művelődési ház az iskolával és a KISZ-szervezettel koordinálva működteti a terv előírása alapján a szakköröket, művészeti csoportokat és klubokat. Ezzel biztosítani kívánja, hogy a fiatalok ne csak passzív befogadói, hanem aktív élvezői is legyenek a kulturális alkotómunkának. Lehetőséget biztosít a fiatalok szabadidejének kulturált eltöltésére.. Az általános iskolát el nem végzett fiatalok részére osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamokat, a községben élő fiatalok részére pedig a középfokú oktatás, közművelődés formáit, például nyelvoktatás, zeneoktatás, alkalmaznak. A tanács minden évben pénzügyi támogatást nyújt az ifjúság szervezeti életének a támogatására. Az úttörőszervezet, az ifjúsági klub és a honismereti mozgalom részére felosztható összeg 30 ezer forint. Külön összeget biztosít a sportkör fenntartására is. Az MHSZ céljára 5 ezer kézilabda sportra 6 ezer, úttörő sportra 10 ezer forintot. Az 1986. évi ifjúsági tanácsi terv lehetőséget nyújt a községben élő fiataloknak a közéletben, a közügyek intézésében való részvételre. Erre már az iskolai oktatás folyamán megkezdődik a felkészítés, az állampolgári ismeretek tantárgyának a tanítása során. Az úttörő és KISZ- szervezetekben lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok tapasztalatokat szerezzenek a közügyek felelősségteljes intézésében. Elő kell segíteni, hogy tudjanak a jogaikkal élni.