Kutas Népe, 1986. december (12. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

A tanácsülésen hangzott el Jelesre vizsgázott a falu az összefogásból Nehéz, de sikeres öt esztendő A tanácstagok sikeresnek ítélték meg a község hato­dik ötéves tervének a tel­jesítését. Különösen nagy­jelentőségű, hogy a gáz­program betervezett mun­kálatai ütemszerűen halad­nak. A község vezetőinek a gyors és hatékony intézke­dése mellett nagy része van ebben a lakosság áldozat­­készségének, a Dégáz szak­embereinek, s nem utolsó sorban a helyi népfrontbi­zottság kiemelkedő szervező munkájának. Valamennyiő­­jüket az a nemes cél ösz­tönözte, hogy Székkutas minél hamarabb élhessen az energiatakarékos fűtés le­hetőségeivel. Hasonló volt az egyetértés az egészség­ház felépítésének a kérdé­sében. Az ez évben tartalé­kolt 2 millió forintból már hozzáfogtak az építéséhez. Az egyesület ellátja a tsz­­nél a vállalati tűzoltóság feladatait. Általában fél­évenként ellenőrzést végez­nek a tsz előadójával, a szövetkezet létesítményei­ben. Ennek tapasztalatait közösen értékeli a bizottság, s felhívja az érintett veze­tők figyelmét a szabályta­lanságokra. Az együttműködés értel­mében az­ egyesület ellátja a lakóházi ellenőrzéseket, a szérüskert fenntartásával kapcsolatos tennivalókat, ugyanakkor gondot fordít a termelőüzemek telephelyei­nek ellenőrzésére. A tsz az egyesület fenntartásához évenként 10 ezer forinttal járul hozzá. Az egyesület tagjai részére biztosítja a munkaidőben történő szak­mai felkészülés, kárelhárí­tás, versenyre felkészülés idejére járó munkabéreket. Mondhatni, hogy a hatodik ötéves terv záró fóru­ma volt a december 27-én tartott községi tanácsülés. Ekkor történt meg az elmúlt öt esztendő munkájának az értékelése és az együttműködési megállapodások gazdasági és társadalompolitikai hatásának a felméré­se. Ezt követően elfogadták az 1986. évi tanácsi mun­­katervet, s jóváhagyták a községi tanács és szervei működési szabályzatát. Az ülésen részt vett Zsollár Lászlóné, a vásárhelyi tanács elnökhelyettese, vala­mint a község politikai és társadalmi szervezeteinek vezetői is. A helyi szervek szoros együttműködésével Megállapította a tanács­ülés, hogy a pénzügyi ne­hézségek ellenére jól gaz­dálkodott a tanács a ren­delkezésére álló pénzesz­közökkel. Mind az ágaza­tok, mind pedig a fej­lesztési alap és költség­vetés között megfelelő arányt tudtak biztosítani. Ez hozzájárult a terv egyenletes teljesítéséhez és lehetőséget adott a takaré­kos gazdálkodáshoz. Kedve­zően hatott a község fejlő­désére a középtávra kötött együttműködési megállapo­dások korrekt betartása. Ilyen megállapodás jött lét­re 19­81—1985. között a köz­ségi tanács végrehajtó bi­zottsága és a községi Ha­zafias Népfront elnöksége, továbbá a végrehajtó bizott­ság szakigazgatási szerve és a vásárhelyi városi tanács vb társadalmi ünnepeket és szertartásokat szervező iro­da között, a József Attila Művelődési Ház valamint az Új Élet Termelőszövet­kezet között, a székkutasi önkéntes tűzoltó egyesület, a tanács vb, valamint a székkutasi Új Élet Terme­lőszövetkezet között. Az együttműködési megállapo­dások­ fő célja, hogy az esetenkénti együttes tevé­kenységet tervszerű munka­kapcsolat váltsa fel. A népfrontelnökség és a tanács végrehajtó bizottság együttes munkájára a terv­­szerűség a jellemző. Rend­szeres volt az együttes ta­nácskozás az alapvető köz­ségpolitikai célok eldönté­sénél, mint például a tár­sadalmi munka szervezése, a közérdekű bejelentések, javaslatok figyelembe véte­le, hasznosítása. Rendszeres volt a vezetők közvetlen emberi és munkakapcsola­ta is. Közösen tanácskoztak a szocialista brigádok veze­tőivel, s a tanács alá nem rendelt szervekkel, intézmé­nyekkel. A népfrontbizottság és a tanács együttműködése elő­segítette, hogy a falugyűlé­sek, tanácstagi beszámolók, jelölőgyűlések a szocialista demokrácia fórumaivá vál­hattak. Komoly erőfeszítése­ket követel a VII. ötéves terv maradéktalan teljesíté­se. Az újjáválasztott tanács és végrehajtó bizottság, va­lamint a községi népfront­bizottság elnöksége elsőren­dű feladatának tartja az együttműködés ilyen irányú javítását. Jó szinten érvényesült a tanács vb igazgatási szer­ve, valamint a vásárhelyi városi tanács szervező iro­dája közötti együttműködés. Az iroda a gyakorlati mun­kája mellett módszertani segítséget adott a helyi szakigazgatási szerv vezetői­nek. Új szolgáltatásként ke­rült bevezetésre a halottak napi megemlékezés a teme­tőben. Gyermekek részére Mikulás-napi ünnepségeket szerveztek, az ajándékcso­magokat a házhoz szállítot­ták. A társadalmi jellegű családi ünnepek iránt je­lentkező igényeket az együtt­működő szervek magas szinten elégítették ki. Ki­emelkedő a helyi végrehajtó bizottság titkárának e terü­leten végzett szervező mun­kája. Emelte a családi ün­nepek és rendezvények színvonalát az általános is­kolai tanulók és nevelők, valamint a helyi KISZ- szervezetek részvétele, s a művelődési ház zenei szol­gáltatása. Az Új Élet Tsz és a mű­velődési ház együttműködé­se régi keletű. Többéves ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a megállapodásban rögzített alapvető feladatok megvalósítása jól szolgálta lakosságunk érdekeit. Kap­csolatuk folyamatosan szé­lesedik. Az együttműködés alapját mindenekelőtt a ter­vek elkészítése, összehango­lása, az általános és szak­mai ismeretek megalapozá­sa és fejlesztése, a szabad­idő kulturált eltöltése, az ifjúság művelődésével kap­csolatos szocialista brigád­vállalások képezték. A székkutasi önkéntes tűzoltó egyesület elnöke, a községi tanácselnök és a székkutasi Új Élet Tsz el­nöke között létrejött együtt­tári megállapodás jött létre a megyei tanács vb építési és vízügyi osztálya kezdeményezésére a megyei településtisztasági szolgálta­tó vállalat, valamint Szék­kutas, Fábiánsebestyén és Mindszent községek között a szilárd hulladék össze­gyűjtésére. Közös forrásból biztosítani kellene az ehhez szükséges szállítógépek be­szerzését. Elfogadta az ülés a köz­ségi tanács 1986. évi mun­katervét. Az előterjesztett anyagban az 1985. évi ta­nácsi gazdálkodás főbb jel­lemzői mellett szó van­ az 1986. évre meghatározott feladatokról. Eszerint a VII. ötéves terv első évében el­sőrendű feladat az egész­ségház felépítése. Ezen kí­vül ösztönözni kell tovább­ra is a családiház-építést és elsősorban a fiatal házasok lakásépítését. Anyagi segít­séget kell nyújtani a fiatal, sokgyermekes családok ré­szére. Törekedjenek a ta­nács a lakosság jobb ellá­tására a jelentkező újabb reális igények szerint. Az ülésen többen felszó­laltak, hasznos javaslatok­kal, észrevételekkel egészít­ve ki a beszámolóban el­hangzottakat. A hozzászó­lók: Miklós Fer­encné, Gy. Molnár Imre, Böjti Gábor­­né, Mózes Sándorné, Kruzs­­licz Jánosné és Őze Sándor. A tanácskozás végén Fejes Sándor tanácselnök bejelen­tette, hogy a megyei tanács emléklappal tüntette ki Ju­hász Nagy Jánost, mint alapító tanácstagot. A ki­tüntetést a tanács megala­kulásának 35. évfordulója alkalmából adományozták, mivel betegsége miatt nem volt jelen, a lakásán nyúj­tották át részére. működési megállapodás ki­terjedt a tűzvédelem, a fel­­világosító, megelőző és ope­ratív feladatok ellátására. Elsősorban a fiatalokért KBT-csoport Székkutason A megnövekedett motori­záció nagyobb felelősséget vár el nemcsak a járművek­kel közlekedőktől, hanem minden egyes állampolgár­tól. A közlekedés biztonsága mindannyiunk érdeke. En­nek a szellemében dolgoz­nak évek óta az országos, megyei, illetve városi köz­­kedésbiztonsági tanácsok. A múlt évben egyre több vál­lalat, termelőszövetkezet és községi tanács értette meg és érezte át ezt a felelőssé­get, amely a közlekedéssel jár. A megyében a 13. üzemi közlekedésbiztonsági cso­portként alakult meg a szék­kutasi. Az alakuló ülésen részt vett Fejes Sándor, a községi tanács elnöke is. A Vásárhelyi Közlekedésbiz­tonsági Tanács mellett mű­ködő csoportok közül ez volt a hatodik alakuló ülés. A város és környékének közlekedési helyzetéről, a baleseti statisztikáról, a szervezeti szabályzatról szólt Zöld Sándor, a VKBT titká­ra, mintegy jelezve az újon­nan megalakuló csoportra háruló feladatokat, kötele­zettségeket, az általános köz­lekedési morál javításához szükséges feladatokat. A hozzászólásokból kide­rült, hogy mind a tanács ve­zetői, mind a pedagógusok, óvónők, a termelőszövetke­zet szállítási irányítói fontos lépésnek tartják ennek a csoportnak a megalakulását, mert úgy vélik, hogy ezzel megtették az első lépéseket a helyi közlekedésbiztonság javítása érdekében. Felelős­séggel szóltak a gyermekek közlekedésre való nevelésé­ről, a gyalogosok fokozot­tabb felkészítéséről és a gépkocsivezetők továbbkép­zéséről A megyei közlekedési al­osztály vezetője, Csáki László alezredes hozzászólásában elmondta, hogy a közlekedés biztonságának növelése nemcsak egyéni, hanem tár­sadalmi és politikai feladat is. Éppen ezért a megelőző tevékenységbe mindenkit be kell vonni, aki bármilyen módon hozzájárulhat a köz­lekedés erősítéséhez, a köz­lekedési kultúra növelésé­hez. Ez utóbbiról elmondta, hogy a technikai fejlődés, a közlekedés gyorsulását nem követte egyenes arányban a közlekedési morál. A bal­eseti statisztikát elemezve utalt arra, hogy kiemelten kell foglalkozni a kerékpá­rosok felkészítésével, vala­mint a gyalogosok nevelésé­vel, mert a közlekedési sza­bályok ismerete és alkalma­zása mindnyájunk számára létkérdés. Dávid Sándor rendőrőr­nagy, kapitányságvezető azokról a társadalmi felada­tokról és munkakapcsolatok­ról beszélt, amelyek a Köz­lekedésbiztonsági Tanács tö­rekvéseivel közös feladatok megoldásának azonos tervei­hez kapcsolódnak. Az­­ újonnan megalakult csoport elnöke Bereczki Já­nos, társelnöke Gombos Gabriella, titkára Mucsi Já­nos rendőrőrmester lett. Tagjai: Waltner Lászlóné, Szabó János, Mucsi András, Nagy Lajos, Tembel Tibor, O. L. GYŰJTEMÉNY Egyszer kértük olvasóin­kat, hogy a helység múlt­járól, ha bármi régiség, fo­tó, okirat vagy más van birtokukban, tudassák ve­lünk. Közreadjuk. Nem szólt senki. Majd most mégis történt valami. Bejött a tsz központba Juhász Nagy Péter (Szék­kutas, Kun Béla u. 20) nyug­díjas tagtársunk és letett az asztalra néhány fényké­pet. Húsz-negyven-hatvan? — Ez itt a vásárhelyi ku­­tasi népház előtt készült felvétel a színjátszókról. A felszabadulás előttről. Az első sorban ülő szemüveges férfi Balogh Sándor népta­nító. A mellékelt képről mond­ta ezt Juhász bátyánk. Mu­tatott mást is­ képet a pusz­­takutasi olvasóegyletről, amely 1894-ben épült a Sza­bó malomnál. — Akkor Sóshalom sű­rűbben lakott volt, mint most a falu. És más képe­ket. Még meglévő egykori tanyai olvasókörökről. Friss felvételeket készített Fejes Jánosné meg Juhász Nagy Mihály: Szép gyűjtemény állt össze. — De még nincs kész tel­jesen. Már majdnem vala­mennyi olvasókör nevét fel­jegyeztem, hiszen 1930 óta gyűjtögetem a helység ada­tait, de számos épület szü­letési dátumát még nem tu­dom. Sokat tud a községről Rostás Ferenc is a volt csicsaléri olvasókör egyko­ri jegyzője. Másokat is fel­írtam, akiknél vannak anya­gok a község múltjáról. Ez a hobbim, nem a kocsma. Célom: megírni Székkutas mezőjével is. Mi fűti a nem­­igaz történetét. Kért ilyen tettre? Helység-Van már jónéhány oldal- szeretet? Hazafiaság? A nyi szöveg is. Nevek, oda- vágy, hogy megőrizzük, ami tok, mi volt, hogy volt? nemes a múltból a jövőnek? Kapcsolatban áll a gyűjtő Legyen az indíték bármi­­már a televízió egyik ren-­tisztelet érte. Átfogó intézkedések községünk ifjúságának a nevelésére Mit tartalmaz a tanács 1986-os ifjúsági terve? A községi tanács végrehajtó bizottsága ötéves idősza­konként felülvizsgálja az ifjúsági törvényből adódó felada­tok végrehajtását, valamint figyelemmel kíséri a község­ben megtartott ifjúsági parlamentek munkáját. Elkészítet­te az 1986. évi ifjúsági intézkedési tervét, amelynek főbb pontjai: az ifjúság nevelése, oktatása, részvétele a munká­ban, szociális helyzetének segítése, szemmel tartása, mű­velődési és sportolási lehetőségei, s a fiatalok részvétele az állami és a társadalmi életben.­ ­ Az ifjúság nevelésével és oktatásával kapcsolatban hangsúlyozza a terv, hogy a társadalmi haladás, a szocia­lizmus építése sokoldalúan művelt emberekkel valósítható meg. Képzésük alapvető intézménye az iskola. Községünk­ben a jelenleg rendelkezésre álló tárgyi feltételek, vala­mint az oktatás személyi feltétele alkalmat ad arra, hogy a törvényből rá háruló feladatoknak a maga területén eleget tegyen. Fő feladata folyamatosan emelni az oktató­nevelő munka színvonalát, tartalmát és módszereit. Meg­alapozni a tanulók világnézetét. A tanulás mellett szervez­ni kell a tanulók közösségi, társas és társadalmi életét, te­vékenységét. Az iskola és a művelődési ház szervezze meg a tanu­lók szabad idejének hasznos eltöltését — szögezi le az in­tézkedési terv. — Az iskolai munka kiemelt feladata le­gyen a hátrányos helyzetű tanulók segítése, valamint a tanulók közötti szintkülönbségek megszüntetésére, illetve csökkentésére való törekvés. Kapjon helyet az oktató-ne­velő munkában a tehetséggondozás. Az ifjúság munkában való részvétele érdekében az ifjúsági törvény alapján elő kell segíteni, hogy a fiatalok egyéni képességeiket, törekvéseiket figyelembe véve, meg­felelő élethivatást válasszanak. Erre készítsék fel őket a pedagógusok, hogy a pályaválasztást mind maguk, mind a társadalom hasznára oldják meg. A munkahelyi vezetők­nek is van feladatuk, fokozottabban segítsék a munkába lépő fiatalok beilleszkedését a kollektívába. Gondoskodja­nak arról, hogy végzettségüknek leginkább megfelelő, a fejlődésüket elősegítő munkakörbe kerüljenek.­ ­ Az ifjúság szociális helyzetével kapcsolatban rögzíti a tervezet, hogy a községben működő termelőegységek segít­sék elő a fiatalok számára a családalapításhoz szükséges feltételek megteremtését, biztosítsanak kedvezményeket a fiatal házasok lakásigényének kielégítéséhez. Rögzítsék intézkedési terveikben a segítés konkrét módjait. A fiata­loknak nyújtott támogatás két változatban adható: úgy, mint a visszatérítendő kamatmentes kölcsön és a vissza nem térítendő kölcsön. A községi tanács vb szakigazgatási szerve és az álta­lános iskola kutassa fel a hátrányos helyzetű és veszélyez­tetett fiatalokat és részesítse segélyben őket, mint például az ebéd­térítés, ruhavásárlás. Keressék a lehetőséget, hogy a veszélyeztetett fiatalok szüleinek munkahelyével közö­sen oldják meg a segítségnyújtást. A terv foglalkozik az ifjúság fokozottabb művelődésé­vel, sportolásával is. A művelődési ház az iskolával és a KISZ-sz­ervezettel koordinálva működteti a terv előírása alapján a szakköröket, művészeti csoportokat és klubokat. Ezzel biztosítani kívánja, hogy a fiatalok ne csak passzív befogadói, hanem aktív élvezői is legyenek a kulturális alkotómunkának. Lehetőséget biztosít a fiatalok szabad­idejének kulturált eltöltésére.. Az általános iskolát el nem végzett fiatalok részére osztályozó vizsgára előkészítő tan­folyamokat, a községben élő fiatalok részére pedig a kö­zépfokú oktatás, közművelődés formáit, például nyelvok­tatás, zeneoktatás, alkalmaznak. A tanács minden évben pénzügyi támogatást nyújt az ifjúság szervezeti életének a támogatására. Az úttörőszer­­vezet, az ifjúsági klub és a honismereti mozgalom részére felosztható összeg 30 ezer forint. Külön összeget biztosít a sportkör fenntartására is. Az MHSZ céljára 5 ezer ké­zilabda sportra 6 ezer, úttörő sportra 10 ezer forintot.­ ­ Az 1986. évi ifjúsági tanácsi terv lehetőséget nyújt a községben élő fiataloknak a közéletben, a közügyek inté­zésében való részvételre. Erre már az iskolai oktatás fo­lyamán megkezdődik a felkészítés, az állampolgári isme­retek tantárgyának a tanítása során. Az úttörő és KISZ- szervezetekben lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok ta­pasztalatokat szerezzenek a közügyek felelősségteljes inté­zésében. Elő kell segíteni, hogy tudjanak a jogaikkal élni.

Next