Kutas Népe, 1986. december (12. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Lépjünk előre önmagunk és a gazdaság fejlesztésében! Élénk vita szövetkezeti életünk jövőjéről az alapszervezeti taggyűléseken Múlt havi lapszámunkban bőven beszámoltunk az ösz­­szevont párttaggyűlésről, ahol a kommunisták részletesen elemezték szövetkezetünk helyzetét, körülményeit és meg­fogalmazták a legfontosabb feladatokat a gazdaságra, az egész közösségre valamint a párt egyes tagjaira vonatko­zóan. Mondhatni: élő lelkiismerete a közösségnek a párt­tagság, amely a jelen elég sok gondjával együtt pluszt is vállal a társadalom, a tíz közösség szebb jövőjéért. De­cemberben az alapszervezetekben is taggyűlés volt. Mérle­gelték az egyes munkaterületek helyzetét, az emberi helyt­állást, elismeréssel szóltak a tsz tagjainak, vezetőinek jó igyekezetéről és természetesen az itt-ott előforduló hibák­ról helytelen megnyilvánulásokról is. Nincs mód akár kivonatosan is vázolni azt, hogy konkrétan mit tartalmaztak a beszámolók. Kétségtelen tény, hogy mindhárom pártalapszervezetben kézzelfogha­tóan és tárgyilagos őszinteséggel mondott véleményt a ve­zetőség majd a helyi kommunista kollektíva a jelen idő­szerű kérdéseiről. Sokat jelenthet, hogy mindhárom alap­szervezet egységes álláspontja szerint bíztató a tsz jelen­legi helyzete A nagy aszálykárok ellenére sikerült meg­közelítően jól teljesíteni az éves tervet. Sokat mond ez az egész tagságról és a vezetőségről, nem utolsó sorban szö­vetkezetünk egységéről, amelyre — ez a párttagság állás­pontja — nagyon kell ügyelnünk a jövőben is. Mindhárom alapszervezetben konkrétan határoztak a helyi teendőkről. Az I-esben egyebek mellett a közgazda­­sági munka fejlesztésének, az érdekeltségi rendszer kidol­gozásának politikai, mozgalmi elősegítésében szabták meg a kommunisták feladatát. A II-es alapszervezetben többek között az újításokkal kapcsolatos vezetői munka segítésé­ben, a melléküzemi tevékenység támogatásában, ellenőrzé­sének javításában, az anyag és energia takarékosság se­gítésében és az alkoholizmus elleni harc segítésében jelöl­ték meg a kommunisták feladatait. A III-as alapszervezet­ben a gazdasági szervező és ellenőrző munka, az állatte­nyésztésben a termelés, az egészségügyi helyzet valamint a fegyelem és a szocialista verseny, a brigádmozgalom tá­mogatását jelölte meg elsőrendű feladatképpen a taggyű­lés. Mindhárom alapszervezet egységes álláspontja, hogy a tsz gazdasági vezetősége jó irányban haladt az elmúlt években, ennek köszönhető, hogy túljutottunk a nagy ba­jokon. Közérdek, hogy az egész tsz tagság álljon a vezető­ség mellett a jövőben is. 1. A megszokottnál élénkebb volt a beszámoló taggyűlés az I-es alapszervezetben. Többen mondták el vélemé­nyüket, mint korábban a ha­sonló megbeszélések alkal­mával. S a vitában bátrab­ban adtak hangot az elisme­rés mellett a kritikának is. Rövid összefoglalónkban nincs mód minden felszóla­lást szó szerint ismertetni, így a lényeget adjuk közre. Figyelemre méltó, hogy a vita egyik fő kérdése a gaz­daságunkban folyó közgaz­dasági munka volt. Szorgal­mazták az elemzés kiterjesz­tését az üzemben. Bár az a kérdés is felvetődött, hogy szükséges-e ez, kell-e, és mi­ért kell? Elhangzott, hogy meg kell vizsgálni van-e itt nálunk reális alapja az ön­­elszámolás bevezetésének? Volt felszólaló, aki úgy vél­te, hogy nagyon nehéz lesz az önelszámolást bevezetni, alkalmazni. Mások szerint ez előrelépés szükséges, viszont nem lenne jó, ha egyszerűen másolnánk, kopíroznánk egyes üzemek gyakorlatát. Mindenesetre a taggyűlés állásfoglalása az, hogy az ér­dekeltség javítása, érdekelt­ségi rendszer kidolgozása fontos, például az építőknél lenne jó hatása, főleg a fe­gyelem megteremtéséhez. A vita résztvevői jónak tartották a vezetőség beszá­molóját, mint ami éppen alapja annak, hogy hozzá­szólni érdemes legyen. Nem annyira a vitában, mint a taggyűlést megelőző beszél­getéskor azt is felvetették többen, hogy így év végén nem túl sűrűek-e a rendez­vények? Feltétlenül szüksé­ges ugyanazt a kérdést meg­beszélni a pártcsoportban, az alapszervezeti taggyűlésen és még az összevont taggyűlé­sen is? Egyes elvtársak úgy vélik: elegendő lenne az ösz­­szevont taggyűlés. II. Kilencen szólaltak fel a II-es alapszervezet taggyűlé­sén. Ez mutatja, hogy ott is élénk vita folyt és ebből le­het következtetni többek kö­zött a beszámoló milyensé­gére is. A vezetőség alapos munkával elkészített, részle­tes, elemző és kritikus szel­lemű beszámolójáról elisme­réssel szóltak a vita résztve­vői. Jónak értékelték egé­szében véve az alapszervezet egész évi tevékenységét. Hangsúlyozták a hozzá­szóló elvtársak, hogy a han­gulat bizakodó: kifejezi ezt többek között az a tény is, hogy az emberek, éppen úgy, mint a vezetőségi beszámoló is, a gazdaság különböző te­rületein észlelt hibák mellett tárgyilagosan nyilatkoznak az eredményekről. Megfelelő hangsúlyt kell adni az elért eredményeknek, mert ezek jelentik a további haladás alapját. Ezen a taggyűlésen is, nagy hangsúlyt kapott a termelés, a gazdaságosság. Beszéltek többen a teljesítménydíjas javításról, annak jó tapasz­talatairól. Elmondták: helyes volt azt bevezetni. Javasol­ták, hogy a vezetőség tartsa meg, fejlessze tovább ezt a jó módszert. Szó esett a vitában a tsz motorkerékpárjainak állapo­táról és javításáról is. Töb­ben javasolták: tegyen in­tézkedést a vezetőség, hogy a használók jobban a saját­jukként használják, gondoz­zák a motorokat. Ugyancsak felvetődött, hogy a termelési rendsze­rekhez tartozó erőgépek szervizellátása megoldatlan. Érdemes sőt fontos lenne ezt megvalósítani. Elhangzott javaslatként a taggyűlésen az is, hogy az anyaggazdál­kodásban, illetve az üzem­anyag-felhasználásban szá­mítógépet kellene alkalmaz­ni. A beszámolóban és a vitá­ban egyaránt helyet kapott az újítások kérdése. Azt ve­tették fel, hogy a benyújtott újítási javaslatokat gyorsab­ban kellene elbírálni, mert a lassúság gátolhatja az újí­tási kedvet. Ami a mozgal­mi, szervezeti életet illeti, a felszólalók véleménye sze­rint a pártépítés erősítendő és erre a KISZ-munka jó alap. KISZ-ajánlással lehet felvenni a pártba fiatalokat, érdemes ebből a szempont­ból is munkálkodni az újon­nan felvettek között. III. Termelési, gazdasági kér­désekkel, árpolitikával és ami ezekkel szorosabban összefügg, a munkahelyi irá­nyítás meg a fegyelem prob­lémáival foglalkoztak főleg a hozzászólók a III-as alap­szervezet taggyűlésén, ahol jelen volt és felszólalt Mucsi András, a községi pártbi­zottság titkára is. A felszólalók — bár sokan nem voltak, inkább a párt­csoport szintjén mondtak vé­leményt a legtöbben — egye­bek között felvetették, hogy a termelői és a felvásárlási árak között feszültség van. A felvásárlási árakat több­nyire akkor emelik, amikor a felvásárlás már megtör­tént. Ez negatív hatású a termelésben. A további fej­lesztést is nehezíti, hogy például — 1985. novemberé­ben, decemberében, amikor a következő idényt kellett alapozni, még — nem ismer­ték az üzemekben a hízó­árakat és a takarmányára­kat. Többen szóltak a fegye­lemről. Főleg azt hangsú­lyozták, hogy a vezetők le­gyenek szigorúbbak Vonat­kozik ez nemcsak a napi munkára, hanem a pártélet­re is. Helytelen, hogy egyes elvtársak gyakran hiányoz­nak a rendezvényekről. Sok­szor az úgynevezett igazolat­lan távollevők aránya is ma­gas. A pártélet kérdéseit ille­tően a vitában is, mint a be­számolóban érintették a po­litikai oktatást, hangsúlyoz­va annak fontosságát és nagy jelentőségét. A felszó­lalók úgy vélik: ebből a szempontból jó a helyzet a tsz-ben és ez vonatkozik a szervezettségre valamint a tanulók igyekezetére egy­aránt. A pártfegyelemhez az is hozzátartozik, hogy to­vább fejlesszük felkészültsé­günket, így szemlélhetjük valóban reális módon az élet jelenségeit és így fejthetünk ki megfelelő hatást a dolgo­zók körében. A legjobban a paprikát termelők jártak A téli pihenő arra is jó, hogy a háztájiban is mérleg­re tegyék, hogy mennyiben volt 1985-ben kifizetődő. Ez a fizetés — kiegészítő tevé­kenység a termelőszövetke­zetben dolgozóknak — igen érzékeny pontjuk, különösen az elmúlt három esztendő­ben, amikor is több növény­féleség még a minimum ter­mést sem adta, így aztán nagyon sokan elkedvetlened­tek s egyszerűen nem tud­ták, hogy mit is termeljenek a háztájiban. Az 1985-ös ház­táji helyzetről Varjú István, agronómus adott tájékozta­tót. A termelőszövetkezetben a háztáji terület 654 hektár volt, ebből hagyományos művelésű kukorica 70,8, a közös művelésű 39,9, úgy­nevezett 25 mázsás 292,6, valamint pénzben kifizetett 14,7 hektár. Fűszerpaprikát 118,6 hektáron termelnek a tagok, ennyire volt ugyan­is szerződése a gazdaságnak a Mihályteleki Új Élet Tsz­­szel. Stuttgarti dughagymát 3,4, tétényi rubin dughagy­mát 4,2, stuttgarti maghozót 8,4, alsógödi maghozó 12 hektár volt. Napraforgóból 1,8, olajtökből 2,2, cirokból 0,3, liget szépéből 19,2, gyógynövény 6,6, burgonya 0,3, karósbab 0,6 hektáron termesztettek, hibrid kuko­rica pedig 57,7 hektáros te­rületen volt. A maradék pe­dig tanyateleknek számít. Ha most a jövedelmezősé­get vesszük figyelembe, ak­kor a legjobban a paprikát termelők jártak. Ugyanis az összterületen 1 millió 50 ezer 210 kilogramm termett. Ez hektáronkénti elosztásban 90—98 mázsás termésnek fe­lel meg. Tehát az elmúlt évekhez viszonyítva most nemcsak a befektetett mun­ka és a ráfordított költség jött vissza. Kevés örömet ho­zott 1985-ben is a hibrid ku­korica. Az is­­ eredménynek számít, hogy nem kellett le­­silózni az egészet, ha ala­csony is volt az átlagtermés, de legalább a költségeket fe­dezte. A hagyma közül a stuttgarti fajta elfogadható terméseredményt hozott, az alsógödinél annál nagyobb a bizonytalanság ugyanis aki ezt termelte, az még egy fil­lért sem kapott, mert na­gyon rossz lett a termésered­mény. Mindössze 60—70 szá­zalékos — december végén volt minőségi vizsgálaton — a csíraképesség. Pedig mint Varjú István hangsúlyozta, rengeteg vegyszert szórtak ki, nagyon sokba került a növény művelése. A többiek megtalálták a számításukat, a még a liget szépét termelők is, de úgy tűnik, mivel a termeltető visszalépett, ezért a jövőben nem kötnek új szerződést. Most nézzük, mit hozott az állattenyésztés. Az ágazat ve­zetője elmondta, hogy a ter­vet sikerült teljesíteni. A sertéstenyésztésben a tava­lyihoz hasonló eredménnyel dicsekedhetnek, 540 körüli mennyiséget adtak le. Mini­mális — 83 darab — a szarvasmarha-hizlalás. Bir­kából 395-öt szerettek volna leszerződni, de ennek csak a töredéke sikerült. Tehát a jövőben még nagyobb pro­pagandát kell kifejteni mind a szarvasmarha mind pedig a birka tenyésztése érdeké­ben. Szó esett a háztáji fegye­lemről is, megtudtuk, hogy különösebb vétség nem tör­tént, általában mindenki idő­ben takarította be a termést, legtöbben nem feledkeztek el a művelési díj fizetéséről sem. Csak egyesek előtérbe állítják a munkahelyi köte­lességükkel szemben a ház­táj­izást. A vezetőségnek jo­ga van úgy is fellépni, hogy megvonja ezt a kedvez­ményt. A jövő tervei most rajzolódnak ki, az már biz­tos, hogy a Mihályteleki Új Élet Tsz 130 hold fűszerpap­rikára szerződést köt. A töb­bi növényféleség területe az elkövetkezendő hónapokban realizálódik. „Rólunk szól — nekünk szól” A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága a Somogyi Könyvtárral karöltve ismét meghirdeti könyv és ifjúság akcióját. Azonban az új vetélkedőre invitálás új formában és új tartalommal került ki az alapszervezetekhez. A cím igyekszik meghatározni hogy mit várnak az idei programtól, egyben sugallja is a fiatalok szabad választásának lehetőségét a könyvélményekből. Most nézzük, mik azok a követelmények. Három könyvről kérnek rövid, egy-két oldalas ismertetőt, amelyben le kell ír­ni, hogy miért tetszett, miért ajánlják elolvasásra másoknak is. Fel kell tün­tetni az ehhez felhasznált irodalom jegy­zékét. Ez az ajánlás az olvasás és él­mény bennsőséges viszonyából fakad, így nevezni egyénenként, vagy két-három fős csapatokkal lehet. Nevezéseket, illetve pályamunkákat jeligével kérik elküldeni január 15-ig a helyi KISZ-bizottságokra. A városi döntő kihagyásával elődöntő­ben mindenki a saját, illetve csapata írá­sos anyagával vesz részt, amelyet megyei zsűri értékel. Területenként a három legjobb munkát javasolják díjazásra. Azok a fiatalok akik kedvet és erőt érez­nek a vetélkedéshez, a felhívás után ke­ressék fel a közművelődési könyvtára­kat. Beszéljünk és cselekedjünk a boldogabb ifjúságért Felhívás nyilvános vitára MINT ISMERETES, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1986-ban kongresszust tart. Ez az időszak, amely a lázas készülődés jegyében zajlik. Nyilvános vita indult az ifjúsági mozgalom helyzetéről, az előtte álló feladatokról. Az erre vonatkozó írásos anyag hangsú­lyozza, hogy valamennyi fiatal érdeke szóbahozni és nyilvánosságra terjeszteni az egyének és közösségek ta­pasztalatait, vágyait, terveit, szólni arról, miként formál­ják olyanná mozgalmukat, amellyel érdemes közösséget vállalni. A fő jelszó a párbeszédre, vitára hívni, azért, hogy megújuljon a mozgalom, formálják olyanná a KISZ-t, amely tudatosan szervezi, segíti az ifjúságot, hogy a szö­vetség politikai vonásainak erősítésével jusson el a marxizmus-leninizmus eszméihez. A vitára ösztönző brossura első nagy fejezete „Az ifjúság és társadalom” címet viseli. Többek között eb­ben­­megállapítják, hogy az elmúlt években a fiatalok életkörülményei, megélhetési feltételei is nehezedtek. A KISZ azonban maga is azért cselekszik, hogy növekedjen a népgazdaság teljesítő­képessége, s ezzel együtt érzé­kelhetően javuljon a fiatalok helyzete. A korosztály különösen érdekelt a távlatos gondol­kodásban, abban, hogy megalapozott, előretekintő döntések szülessenek. Mind többünket bánt felelősségérzetében sért a kényel­messég, a felkészületlenség, a visszahúzás, a szervezet­lenség. A pályakezdést a munkába állás konfliktusait, a megszerzett tudást valóban igénylő és teljesítmény sze­rint értékelt feladatok enyhítik igazán. Kapjon a minő­ségi munka a mainál nagyobb megbecsülést. A köteles­ségüket mulasztókat, az ügyeskedőket ne csak általában bíráljuk, de lépjünk fel azokkal szemben, akik a kis­ka­pukat keresve tisztességtelen eszközökkel akarnak elő­nyökhöz jutni. Ehhez határozott állami intézkedéseket is sürgetünk. Nekünk igazán érdekünk, hogy a bérek és a jövedelmek az elvégzett munkával, a közterhek, az adó­zás, a vagyoni helyzettel álljanak arányban. Támogatás­ban pedig azok részesüljenek, akik ténylegesen rászorul­nak. S napjainkban sok fiatalt az otthonteremtés gondja foglalkoztat. Az első önálló lakás megszerzése, berende­zése a többség anyagi erejét messze meghaladja. A lakáshoz jutás minden erőfeszítés ellenére sem vált könnyebbé. Növekedtek az építkezéssel, lakás­vásárlással járó terhek. E folyamatnak gátat kell szabni. Támogatni kell minden olyan ésszerű kezdeményezést, amely a fiatalok lakásgondjának enyhítését szolgálja. Társadalmunk benne a fiatalok előbbre jutásának az ellentmondások feszültségek feloldásának nélkülözhetet­len feltétele a szocialista demokrácia további fejlesztése. A helyi tanácsoknak, a vállalatirányítás új testületeiben a jövőben nagyobb legyen a tétje a fiatalok szavának is. MILYEN KISZ-T AKARUNK? Erre a választ közö­sen kell megfogalmazni, leszögezve: mindenképpen olyant, amely eleget tesz a kor követelményeinek. Amilyet a társadalom, az ifjúság egésze, minden ré­tege és egyes tagjainak helyzete, érdeke és jövője kíván. Az ifjúsági szövetség az elmúlt években erőt próbáló feladatokat teljesített, mégis találkozhatunk érdektelenséggel, a programoktól, sőt nem ritkán a szer­vezettől való elfordulással is. Bár ennek okai nem csu­pán a szövetségen belül kereshetők, de fel kell tenni a kérdést: miért nem vonzó sokak számára a KISZ? Miért váltak közömbössé, a ko­rábban aktív fiatalok? Megtalálják-e másutt a bekapcsolódás lehetőségét a köz­életbe? Hogyan köthetők a fiatalabbak szorosabban hoz­zánk? Az elkövetkezendő évek feladata, hogy eredmé­nyesebb, vonzóbb szervezetté váljon az ifjú kommunis­ták szövetsége. Legyen az mindenütt a fiatalok cselekvő szervezete, erősödjön a hatása a környezetére, a társa­dalomra Azonban csak akkor válhat ütőképes politikai szer­vezetté, ha magasabb mércét, valódi követelményeket ál­lítanak tagjai felé. Csak úgy lehetnek igazi közösségek, ha a KISZ-fiatalok megtalálják bennük érdeklődésük, igényeik, elképzeléseik kielégítésének színterét. A fejlődő érdekképviseleti, érdekvédelmi munka a KISZ tekinté­lyét növelte, sőt a fiatalok egyetértésével találkozott. A jövőben jobban kell élni az érdekképviseleti munka po­litikai eszközeivel. Építeni szükséges a kollektíva erejé­re, sőt nyilvánosságot kell adni a különböző fellépések­nek. Az ifjú kornak fontos állomása a diákélet megkez­dése, vagy a munkába állás. Ezért fontos, hogy a KISZ figyelme a fiatalabb korosztályokra irányuljon, a közös­­ségiteremtés, a közéleti cselekvés lehetőségét kínálva ne­kik. A felhívás hangsúlyozza, hogy a feladatok megoldá­sakor szorosabb együttműködést kell a Hazafias Nép­fronttal, a Szakszervezetekkel. A KISZ vonzó, igényes programokkal erősítse tagjainak kö­tődését, törekedjen a sokféleségre, a foglalkozásokra legyen jellemző a sport, az erőt, ügyességet próbáló játék, verseny, vetélkedő, politikai vita, kirándulás, táborozás. A vitákban formálódjon a nemzeti önismeret, a világ­nézet, essen szó az igényes emberi viszonyokról és kap­csolatokról, barátságról, szerelemről, családról. Végül a vitaanyag hangsúlyozza, hogy szükség van a Szervezeti Szabályzat módosítására. TEHÁT SZÁMVETÉSRE, a teendők, feladatok meg­határozására szólítja fel a KISZ-fiatalokat. Reméljük, hogy termelőszövetkezetünkben is élénk párbeszédre ke­rül sor. Elmondják véleményüket az idősebb párttagok, a munkahelyi vezetők, a társadalmi- és tömegszervezeti aktivisták, de nem utolsó sorban az ifjú kommunisták, akik a jövőjükről határoznak majd a KISZ-kongresszu­­son

Next