Kutas Népe, 1986. december (12. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Lépjünk előre önmagunk és a gazdaság fejlesztésében! Élénk vita szövetkezeti életünk jövőjéről az alapszervezeti taggyűléseken Múlt havi lapszámunkban bőven beszámoltunk az öszszevont párttaggyűlésről, ahol a kommunisták részletesen elemezték szövetkezetünk helyzetét, körülményeit és megfogalmazták a legfontosabb feladatokat a gazdaságra, az egész közösségre valamint a párt egyes tagjaira vonatkozóan. Mondhatni: élő lelkiismerete a közösségnek a párttagság, amely a jelen elég sok gondjával együtt pluszt is vállal a társadalom, a tíz közösség szebb jövőjéért. Decemberben az alapszervezetekben is taggyűlés volt. Mérlegelték az egyes munkaterületek helyzetét, az emberi helytállást, elismeréssel szóltak a tsz tagjainak, vezetőinek jó igyekezetéről és természetesen az itt-ott előforduló hibákról helytelen megnyilvánulásokról is. Nincs mód akár kivonatosan is vázolni azt, hogy konkrétan mit tartalmaztak a beszámolók. Kétségtelen tény, hogy mindhárom pártalapszervezetben kézzelfoghatóan és tárgyilagos őszinteséggel mondott véleményt a vezetőség majd a helyi kommunista kollektíva a jelen időszerű kérdéseiről. Sokat jelenthet, hogy mindhárom alapszervezet egységes álláspontja szerint bíztató a tsz jelenlegi helyzete A nagy aszálykárok ellenére sikerült megközelítően jól teljesíteni az éves tervet. Sokat mond ez az egész tagságról és a vezetőségről, nem utolsó sorban szövetkezetünk egységéről, amelyre — ez a párttagság álláspontja — nagyon kell ügyelnünk a jövőben is. Mindhárom alapszervezetben konkrétan határoztak a helyi teendőkről. Az I-esben egyebek mellett a közgazdasági munka fejlesztésének, az érdekeltségi rendszer kidolgozásának politikai, mozgalmi elősegítésében szabták meg a kommunisták feladatát. A II-es alapszervezetben többek között az újításokkal kapcsolatos vezetői munka segítésében, a melléküzemi tevékenység támogatásában, ellenőrzésének javításában, az anyag és energia takarékosság segítésében és az alkoholizmus elleni harc segítésében jelölték meg a kommunisták feladatait. A III-as alapszervezetben a gazdasági szervező és ellenőrző munka, az állattenyésztésben a termelés, az egészségügyi helyzet valamint a fegyelem és a szocialista verseny, a brigádmozgalom támogatását jelölte meg elsőrendű feladatképpen a taggyűlés. Mindhárom alapszervezet egységes álláspontja, hogy a tsz gazdasági vezetősége jó irányban haladt az elmúlt években, ennek köszönhető, hogy túljutottunk a nagy bajokon. Közérdek, hogy az egész tsz tagság álljon a vezetőség mellett a jövőben is. 1. A megszokottnál élénkebb volt a beszámoló taggyűlés az I-es alapszervezetben. Többen mondták el véleményüket, mint korábban a hasonló megbeszélések alkalmával. S a vitában bátrabban adtak hangot az elismerés mellett a kritikának is. Rövid összefoglalónkban nincs mód minden felszólalást szó szerint ismertetni, így a lényeget adjuk közre. Figyelemre méltó, hogy a vita egyik fő kérdése a gazdaságunkban folyó közgazdasági munka volt. Szorgalmazták az elemzés kiterjesztését az üzemben. Bár az a kérdés is felvetődött, hogy szükséges-e ez, kell-e, és miért kell? Elhangzott, hogy meg kell vizsgálni van-e itt nálunk reális alapja az önelszámolás bevezetésének? Volt felszólaló, aki úgy vélte, hogy nagyon nehéz lesz az önelszámolást bevezetni, alkalmazni. Mások szerint ez előrelépés szükséges, viszont nem lenne jó, ha egyszerűen másolnánk, kopíroznánk egyes üzemek gyakorlatát. Mindenesetre a taggyűlés állásfoglalása az, hogy az érdekeltség javítása, érdekeltségi rendszer kidolgozása fontos, például az építőknél lenne jó hatása, főleg a fegyelem megteremtéséhez. A vita résztvevői jónak tartották a vezetőség beszámolóját, mint ami éppen alapja annak, hogy hozzászólni érdemes legyen. Nem annyira a vitában, mint a taggyűlést megelőző beszélgetéskor azt is felvetették többen, hogy így év végén nem túl sűrűek-e a rendezvények? Feltétlenül szükséges ugyanazt a kérdést megbeszélni a pártcsoportban, az alapszervezeti taggyűlésen és még az összevont taggyűlésen is? Egyes elvtársak úgy vélik: elegendő lenne az öszszevont taggyűlés. II. Kilencen szólaltak fel a II-es alapszervezet taggyűlésén. Ez mutatja, hogy ott is élénk vita folyt és ebből lehet következtetni többek között a beszámoló milyenségére is. A vezetőség alapos munkával elkészített, részletes, elemző és kritikus szellemű beszámolójáról elismeréssel szóltak a vita résztvevői. Jónak értékelték egészében véve az alapszervezet egész évi tevékenységét. Hangsúlyozták a hozzászóló elvtársak, hogy a hangulat bizakodó: kifejezi ezt többek között az a tény is, hogy az emberek, éppen úgy, mint a vezetőségi beszámoló is, a gazdaság különböző területein észlelt hibák mellett tárgyilagosan nyilatkoznak az eredményekről. Megfelelő hangsúlyt kell adni az elért eredményeknek, mert ezek jelentik a további haladás alapját. Ezen a taggyűlésen is, nagy hangsúlyt kapott a termelés, a gazdaságosság. Beszéltek többen a teljesítménydíjas javításról, annak jó tapasztalatairól. Elmondták: helyes volt azt bevezetni. Javasolták, hogy a vezetőség tartsa meg, fejlessze tovább ezt a jó módszert. Szó esett a vitában a tsz motorkerékpárjainak állapotáról és javításáról is. Többen javasolták: tegyen intézkedést a vezetőség, hogy a használók jobban a sajátjukként használják, gondozzák a motorokat. Ugyancsak felvetődött, hogy a termelési rendszerekhez tartozó erőgépek szervizellátása megoldatlan. Érdemes sőt fontos lenne ezt megvalósítani. Elhangzott javaslatként a taggyűlésen az is, hogy az anyaggazdálkodásban, illetve az üzemanyag-felhasználásban számítógépet kellene alkalmazni. A beszámolóban és a vitában egyaránt helyet kapott az újítások kérdése. Azt vetették fel, hogy a benyújtott újítási javaslatokat gyorsabban kellene elbírálni, mert a lassúság gátolhatja az újítási kedvet. Ami a mozgalmi, szervezeti életet illeti, a felszólalók véleménye szerint a pártépítés erősítendő és erre a KISZ-munka jó alap. KISZ-ajánlással lehet felvenni a pártba fiatalokat, érdemes ebből a szempontból is munkálkodni az újonnan felvettek között. III. Termelési, gazdasági kérdésekkel, árpolitikával és ami ezekkel szorosabban összefügg, a munkahelyi irányítás meg a fegyelem problémáival foglalkoztak főleg a hozzászólók a III-as alapszervezet taggyűlésén, ahol jelen volt és felszólalt Mucsi András, a községi pártbizottság titkára is. A felszólalók — bár sokan nem voltak, inkább a pártcsoport szintjén mondtak véleményt a legtöbben — egyebek között felvetették, hogy a termelői és a felvásárlási árak között feszültség van. A felvásárlási árakat többnyire akkor emelik, amikor a felvásárlás már megtörtént. Ez negatív hatású a termelésben. A további fejlesztést is nehezíti, hogy például — 1985. novemberében, decemberében, amikor a következő idényt kellett alapozni, még — nem ismerték az üzemekben a hízóárakat és a takarmányárakat. Többen szóltak a fegyelemről. Főleg azt hangsúlyozták, hogy a vezetők legyenek szigorúbbak Vonatkozik ez nemcsak a napi munkára, hanem a pártéletre is. Helytelen, hogy egyes elvtársak gyakran hiányoznak a rendezvényekről. Sokszor az úgynevezett igazolatlan távollevők aránya is magas. A pártélet kérdéseit illetően a vitában is, mint a beszámolóban érintették a politikai oktatást, hangsúlyozva annak fontosságát és nagy jelentőségét. A felszólalók úgy vélik: ebből a szempontból jó a helyzet a tsz-ben és ez vonatkozik a szervezettségre valamint a tanulók igyekezetére egyaránt. A pártfegyelemhez az is hozzátartozik, hogy tovább fejlesszük felkészültségünket, így szemlélhetjük valóban reális módon az élet jelenségeit és így fejthetünk ki megfelelő hatást a dolgozók körében. A legjobban a paprikát termelők jártak A téli pihenő arra is jó, hogy a háztájiban is mérlegre tegyék, hogy mennyiben volt 1985-ben kifizetődő. Ez a fizetés — kiegészítő tevékenység a termelőszövetkezetben dolgozóknak — igen érzékeny pontjuk, különösen az elmúlt három esztendőben, amikor is több növényféleség még a minimum termést sem adta, így aztán nagyon sokan elkedvetlenedtek s egyszerűen nem tudták, hogy mit is termeljenek a háztájiban. Az 1985-ös háztáji helyzetről Varjú István, agronómus adott tájékoztatót. A termelőszövetkezetben a háztáji terület 654 hektár volt, ebből hagyományos művelésű kukorica 70,8, a közös művelésű 39,9, úgynevezett 25 mázsás 292,6, valamint pénzben kifizetett 14,7 hektár. Fűszerpaprikát 118,6 hektáron termelnek a tagok, ennyire volt ugyanis szerződése a gazdaságnak a Mihályteleki Új Élet Tszszel. Stuttgarti dughagymát 3,4, tétényi rubin dughagymát 4,2, stuttgarti maghozót 8,4, alsógödi maghozó 12 hektár volt. Napraforgóból 1,8, olajtökből 2,2, cirokból 0,3, liget szépéből 19,2, gyógynövény 6,6, burgonya 0,3, karósbab 0,6 hektáron termesztettek, hibrid kukorica pedig 57,7 hektáros területen volt. A maradék pedig tanyateleknek számít. Ha most a jövedelmezőséget vesszük figyelembe, akkor a legjobban a paprikát termelők jártak. Ugyanis az összterületen 1 millió 50 ezer 210 kilogramm termett. Ez hektáronkénti elosztásban 90—98 mázsás termésnek felel meg. Tehát az elmúlt évekhez viszonyítva most nemcsak a befektetett munka és a ráfordított költség jött vissza. Kevés örömet hozott 1985-ben is a hibrid kukorica. Az is eredménynek számít, hogy nem kellett lesilózni az egészet, ha alacsony is volt az átlagtermés, de legalább a költségeket fedezte. A hagyma közül a stuttgarti fajta elfogadható terméseredményt hozott, az alsógödinél annál nagyobb a bizonytalanság ugyanis aki ezt termelte, az még egy fillért sem kapott, mert nagyon rossz lett a terméseredmény. Mindössze 60—70 százalékos — december végén volt minőségi vizsgálaton — a csíraképesség. Pedig mint Varjú István hangsúlyozta, rengeteg vegyszert szórtak ki, nagyon sokba került a növény művelése. A többiek megtalálták a számításukat, a még a liget szépét termelők is, de úgy tűnik, mivel a termeltető visszalépett, ezért a jövőben nem kötnek új szerződést. Most nézzük, mit hozott az állattenyésztés. Az ágazat vezetője elmondta, hogy a tervet sikerült teljesíteni. A sertéstenyésztésben a tavalyihoz hasonló eredménnyel dicsekedhetnek, 540 körüli mennyiséget adtak le. Minimális — 83 darab — a szarvasmarha-hizlalás. Birkából 395-öt szerettek volna leszerződni, de ennek csak a töredéke sikerült. Tehát a jövőben még nagyobb propagandát kell kifejteni mind a szarvasmarha mind pedig a birka tenyésztése érdekében. Szó esett a háztáji fegyelemről is, megtudtuk, hogy különösebb vétség nem történt, általában mindenki időben takarította be a termést, legtöbben nem feledkeztek el a művelési díj fizetéséről sem. Csak egyesek előtérbe állítják a munkahelyi kötelességükkel szemben a háztájizást. A vezetőségnek joga van úgy is fellépni, hogy megvonja ezt a kedvezményt. A jövő tervei most rajzolódnak ki, az már biztos, hogy a Mihályteleki Új Élet Tsz 130 hold fűszerpaprikára szerződést köt. A többi növényféleség területe az elkövetkezendő hónapokban realizálódik. „Rólunk szól — nekünk szól” A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága a Somogyi Könyvtárral karöltve ismét meghirdeti könyv és ifjúság akcióját. Azonban az új vetélkedőre invitálás új formában és új tartalommal került ki az alapszervezetekhez. A cím igyekszik meghatározni hogy mit várnak az idei programtól, egyben sugallja is a fiatalok szabad választásának lehetőségét a könyvélményekből. Most nézzük, mik azok a követelmények. Három könyvről kérnek rövid, egy-két oldalas ismertetőt, amelyben le kell írni, hogy miért tetszett, miért ajánlják elolvasásra másoknak is. Fel kell tüntetni az ehhez felhasznált irodalom jegyzékét. Ez az ajánlás az olvasás és élmény bennsőséges viszonyából fakad, így nevezni egyénenként, vagy két-három fős csapatokkal lehet. Nevezéseket, illetve pályamunkákat jeligével kérik elküldeni január 15-ig a helyi KISZ-bizottságokra. A városi döntő kihagyásával elődöntőben mindenki a saját, illetve csapata írásos anyagával vesz részt, amelyet megyei zsűri értékel. Területenként a három legjobb munkát javasolják díjazásra. Azok a fiatalok akik kedvet és erőt éreznek a vetélkedéshez, a felhívás után keressék fel a közművelődési könyvtárakat. Beszéljünk és cselekedjünk a boldogabb ifjúságért Felhívás nyilvános vitára MINT ISMERETES, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1986-ban kongresszust tart. Ez az időszak, amely a lázas készülődés jegyében zajlik. Nyilvános vita indult az ifjúsági mozgalom helyzetéről, az előtte álló feladatokról. Az erre vonatkozó írásos anyag hangsúlyozza, hogy valamennyi fiatal érdeke szóbahozni és nyilvánosságra terjeszteni az egyének és közösségek tapasztalatait, vágyait, terveit, szólni arról, miként formálják olyanná mozgalmukat, amellyel érdemes közösséget vállalni. A fő jelszó a párbeszédre, vitára hívni, azért, hogy megújuljon a mozgalom, formálják olyanná a KISZ-t, amely tudatosan szervezi, segíti az ifjúságot, hogy a szövetség politikai vonásainak erősítésével jusson el a marxizmus-leninizmus eszméihez. A vitára ösztönző brossura első nagy fejezete „Az ifjúság és társadalom” címet viseli. Többek között ebbenmegállapítják, hogy az elmúlt években a fiatalok életkörülményei, megélhetési feltételei is nehezedtek. A KISZ azonban maga is azért cselekszik, hogy növekedjen a népgazdaság teljesítőképessége, s ezzel együtt érzékelhetően javuljon a fiatalok helyzete. A korosztály különösen érdekelt a távlatos gondolkodásban, abban, hogy megalapozott, előretekintő döntések szülessenek. Mind többünket bánt felelősségérzetében sért a kényelmesség, a felkészületlenség, a visszahúzás, a szervezetlenség. A pályakezdést a munkába állás konfliktusait, a megszerzett tudást valóban igénylő és teljesítmény szerint értékelt feladatok enyhítik igazán. Kapjon a minőségi munka a mainál nagyobb megbecsülést. A kötelességüket mulasztókat, az ügyeskedőket ne csak általában bíráljuk, de lépjünk fel azokkal szemben, akik a kiskapukat keresve tisztességtelen eszközökkel akarnak előnyökhöz jutni. Ehhez határozott állami intézkedéseket is sürgetünk. Nekünk igazán érdekünk, hogy a bérek és a jövedelmek az elvégzett munkával, a közterhek, az adózás, a vagyoni helyzettel álljanak arányban. Támogatásban pedig azok részesüljenek, akik ténylegesen rászorulnak. S napjainkban sok fiatalt az otthonteremtés gondja foglalkoztat. Az első önálló lakás megszerzése, berendezése a többség anyagi erejét messze meghaladja. A lakáshoz jutás minden erőfeszítés ellenére sem vált könnyebbé. Növekedtek az építkezéssel, lakásvásárlással járó terhek. E folyamatnak gátat kell szabni. Támogatni kell minden olyan ésszerű kezdeményezést, amely a fiatalok lakásgondjának enyhítését szolgálja. Társadalmunk benne a fiatalok előbbre jutásának az ellentmondások feszültségek feloldásának nélkülözhetetlen feltétele a szocialista demokrácia további fejlesztése. A helyi tanácsoknak, a vállalatirányítás új testületeiben a jövőben nagyobb legyen a tétje a fiatalok szavának is. MILYEN KISZ-T AKARUNK? Erre a választ közösen kell megfogalmazni, leszögezve: mindenképpen olyant, amely eleget tesz a kor követelményeinek. Amilyet a társadalom, az ifjúság egésze, minden rétege és egyes tagjainak helyzete, érdeke és jövője kíván. Az ifjúsági szövetség az elmúlt években erőt próbáló feladatokat teljesített, mégis találkozhatunk érdektelenséggel, a programoktól, sőt nem ritkán a szervezettől való elfordulással is. Bár ennek okai nem csupán a szövetségen belül kereshetők, de fel kell tenni a kérdést: miért nem vonzó sokak számára a KISZ? Miért váltak közömbössé, a korábban aktív fiatalok? Megtalálják-e másutt a bekapcsolódás lehetőségét a közéletbe? Hogyan köthetők a fiatalabbak szorosabban hozzánk? Az elkövetkezendő évek feladata, hogy eredményesebb, vonzóbb szervezetté váljon az ifjú kommunisták szövetsége. Legyen az mindenütt a fiatalok cselekvő szervezete, erősödjön a hatása a környezetére, a társadalomra Azonban csak akkor válhat ütőképes politikai szervezetté, ha magasabb mércét, valódi követelményeket állítanak tagjai felé. Csak úgy lehetnek igazi közösségek, ha a KISZ-fiatalok megtalálják bennük érdeklődésük, igényeik, elképzeléseik kielégítésének színterét. A fejlődő érdekképviseleti, érdekvédelmi munka a KISZ tekintélyét növelte, sőt a fiatalok egyetértésével találkozott. A jövőben jobban kell élni az érdekképviseleti munka politikai eszközeivel. Építeni szükséges a kollektíva erejére, sőt nyilvánosságot kell adni a különböző fellépéseknek. Az ifjú kornak fontos állomása a diákélet megkezdése, vagy a munkába állás. Ezért fontos, hogy a KISZ figyelme a fiatalabb korosztályokra irányuljon, a közösségiteremtés, a közéleti cselekvés lehetőségét kínálva nekik. A felhívás hangsúlyozza, hogy a feladatok megoldásakor szorosabb együttműködést kell a Hazafias Népfronttal, a Szakszervezetekkel. A KISZ vonzó, igényes programokkal erősítse tagjainak kötődését, törekedjen a sokféleségre, a foglalkozásokra legyen jellemző a sport, az erőt, ügyességet próbáló játék, verseny, vetélkedő, politikai vita, kirándulás, táborozás. A vitákban formálódjon a nemzeti önismeret, a világnézet, essen szó az igényes emberi viszonyokról és kapcsolatokról, barátságról, szerelemről, családról. Végül a vitaanyag hangsúlyozza, hogy szükség van a Szervezeti Szabályzat módosítására. TEHÁT SZÁMVETÉSRE, a teendők, feladatok meghatározására szólítja fel a KISZ-fiatalokat. Reméljük, hogy termelőszövetkezetünkben is élénk párbeszédre kerül sor. Elmondják véleményüket az idősebb párttagok, a munkahelyi vezetők, a társadalmi- és tömegszervezeti aktivisták, de nem utolsó sorban az ifjú kommunisták, akik a jövőjükről határoznak majd a KISZ-kongresszuson