Kutas Népe, 1991. november (17. évfolyam, 1-11. szám)

1991-02-01 / 2. szám

Az 54 küldöttből 49 jelent meg a február 22-i gyűlésen UTAS KÉPE A SZÉKKUTASI ÚJ ÉLET TSZ ÜZEMI LAPJA XVII. évfolyam 2. szám 1991. február Ára: 2,30 forint A nehezedő körülmények ellenére nyereség — hallhattuk a főkönyvelőtől A jelenleg is érvényben lévő jogszabályoknak meg­felelően hívta össze terme­lőszövetkezetünk február 22-re a küldöttközgyűlést. Az esemény levezetője Be­­reczki János elnök először megválasztotta Molnár Im­­rénét jegyzőkönyvvezető­nek, Kokovai Ferencet és Molnár Sándort jegyző­könyv-hitelesítőknek. A résztvevők a személyek el­len semmiféle kifogást nem emeltek. Ezt követően is­mertette, hogy az 54 kül­döttből 49 jelent meg, a legtöbbjük betegség miatt volt távol. Felhívta a részt­vevők figyelmét, hogy a törvények szerint a 14 ve­zetőségi tag is szavazati joggal vesz részt az ülésen. A két napirendi pontot is kézfenntartással fogadták el a résztvevők. Az elnök javaslatára egyebek is be­kerültek a programba, így szó volt a kedvezményes nyugdíjazásról, valamint a vagyonjegy kérdéséről. De elsőként Sajti Mihály, a je­lenleg még kettős funkció­ban lévő — főkönyvelő és polgármester — pénzügyi szakember ismertette a kö­zös gazdaság 1990. évi ered­ményeit és az idei tervja­vaslatot. — A hatályos jogszabá­lyoknak megfelelően elkészí­tettük az 1990-es zárszám­adást, — kezdte a főkönyve­lő, majd így folytatta: — Ta­valy sok aggály merült fel. Számtalan tényező nehezí­tette — az új szabályzók, árak, — a gazdasági munkát. Egy évvel­­ ezelőtt sem vol­tunk optimisták, de ennek ellenére voltak olyan idősza­kok, amikor joggal kellett aggódnunk, most azonban örömmel jelenthetem be, hogy a kis hibák ellenére a téesz szép eredményeket ért el. A munkahelyi üléseken ismertté váltak azok a szám­adatok, amelyek az elmúlt évi gazdálkodásunkat tük­rözik. Azt hiszem, nem árt azonban ismét tudatosítani eredményeinket. Kezdeném a növénytermesztéssel. Ga­bonát 2 ezer 218 hektáron termeltünk 4,31 tonna/hek­­tárt takaríthattunk be a bú­zából. Őszi árpa 172 hektáron került földbe, és 4,46 tonna került a magtárakba, hektá­ronként. A 25 hektáros zab átlagban 2,5 mázsát adott. A 925 hektáros kukorica ter­méseredménye elszomorító, hiszen hektáronként alig több mint 20 mázsát tudtunk betakarítani. Cukorrépa 550 hektáron 254,5 mázsa/hek­­tár termett. A 924 hektáros napraforgó 18,2 átlagot adott. A 863 hektáros lucerna 44,8 mázsával íródott a számlára, míg a silókukorica 536 hek­tárja 15,1 tonnát adott hek­táronként. A zárt sertéste­lepen 15 ezer 150 darab ser­tést hizlaltunk, s értékesítet­tünk. 244 hízómarha került piacra, s tehéntejből pedig 2 millió 269 ezer 600 litert adtunk el. Az egy tehénre jutó évi tejtermelésünk 4 ezer 829 liter volt. Az állat­létszám tavaly december 31- ig a következőképpen ala­kult: szarvasmarhából 2207 darab volt, ebből tehén 459, a kihelyezett növendék pe­dig 815, összesen 15 ezer 906 sertés volt a hagyományos és a zárt sertéstelepen, ebből koca 906. Ló és csikó 112, juh 794. Ez utóbbiból vállal­kozóknál 746 volt kihelyez-A termelőszövetkezet va­gyona állóeszközökben 170 és fél millió forintot tesz ki. A termelési érték úgy ala­kult, hogy abból 213 millió forinttal a növénytermesztés, közel 218 millióval pedig az állattenyésztés részesedik. Az alaptevékenységen kí­vüli munkából pedig közel 49 millió forintot tart nyil­ván a zárszámadás. Így ösz­­szesen a termelési érték 480 millió forint az elmúlt esz­tendőben. A szűkített önkölt­ségek 1989-hez mérten emel­kedtek. A kalászosok 280, a kukorica 436, a cukorrépa 97, a napraforgó 873, a lu­cernakészítmény 525, a te­héntej 11,60, a hízómarha ki­lója 73,57, a hízósertésé 53,93 forintba került. Az értékesíté­si átlagárak pedig a követ­kezőképpen alakultak. Kalá­szos gabona mázsája 761, a kukoricáé 577, a cukorrépáé 178, a napraforgóé 1457, a lucernakészítményeké 812 forint. A hízott sertés kilójá­ért 72, a hízómarháért 67 fo­rintot kaptunk, míg egy li­ter tejért 14,80 forintot fize­tett az átvevő. A fentiek ismeretében úgy gondolom, minden té­­esztag tisztába van azzal, hogy a beruházással az elmúlt évben is nagyon óvatosan bántunk, összesen 6 millió 370 ezer forintot költöttünk. Ebből a hazai gyártású gép­vásárlás 877 ezer forintot tesz ki, a szocialista import pedig 2 millió 182 ezer forin­tot. A lakatosműhely építé­sére 2 millió 186 ezer forin­tot költöttünk, míg a boltok kialakítása 929 ezer forin­tunkba került. A készletek a következőképpen alakultak: vásárolt anyagok forgóesz­közök, vetőmagok és takar­mányok 64 millió 862 ezer forint. Ez az előző évhez ké­pest több mint 11 millió fo­rinttal növekedett. Ugyan­akkor a saját termelésű ter­mékek, termények, állati termékek 35 és fél millió fo­rintra rúgnak, ez 12 és fél millióval kevesebb 1989-hez viszonyítva. A befejezetlen termelésben — mezei leltár — növekedés — 3 és fél mil­lió forint — tapasztalható, mint ahogy az ipari termé­keknél is 349 ezer forint a plusz. A bolti áruknál csök­kenés (227 ezer forint) ta­pasztalható. A tenyész, a nö­vendék és a hízóállatok érté­ke év végéig 98 és fél millió forint volt, ez szintén mint­egy 19,5 millió forintos nö­vekedést ért el. Ha egyenle­get vonunk a növekedés és az elmaradás között, akkor megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezet gyarapo­dott 22 millió 66 ezer forint­tal. A szövetkezetnél egy­millió 132 ezer 449 munka­órát számoltak el, s ezért munkadíjra fordítottunk 67 millió 250 ezer forintot. A költségvetés alakulása pedig a következőképpen néz ki: A növénytermelés bevételi terve 146 millió és 600 ezer forint, ezzel szem­ben a tény 135 millió 292 ezer forint lett. Gabonából és kukoricából 42 millió 889 ezret, cukorrépából 24 millió 890 ezret, napraforgóból 25 millió 640 ezret, tápeladás­ból 16 millió 393 ezret, a szárító termékeiből pedig 16 millió 429 ezer forin­tot árultunk. Az állattenyész­tést illetően 164 millió volt a bevételi terv, s ezt sikerült túlteljesíteni, ugyanis az eredmény 168 millió 994 ezer forint lett. A hízósertésből 113,388 millió, tejből 32,537, hízómarhából pedig 9,725 millió forintot könyveltünk el. Az ipari tevékenységünk 26,538 milliót hozott a kony­hára. Ebből a gépipari tevé­kenységünk 8 millió 258 ezer forintot jelentett, a gumi­üzem 3 és fél milliót, az épí­tőipari szolgáltatás pedig 1 millió 232 ezer forint ha­szonnal járt. Egyéb tevé­kenységből 24 millió 326 ezerrel szaporodott a bevé­telünk. Nem gazdálkodásból származó bevételünk 14 mil­lió 832 ezer forint. Az Álla­mi Biztosító az időjárási kárért 2 és fél millió forin­tot fizetett. A gazdaság plusz­bevétele 360 millió 982 ezer forint volt. A kiadásoknál nagyon jelentős tétel a vá­sárlás. A téesz erre fordított 204 millió 492 ezer forintot. Az ipari takarmány 61 millió forintba került. Műtrágyára és növényvédő szerekre 33 milliót, villamos energia 11 és fél milliót, vetőmagra 8 millió 300 ezer forintot, fo­lyékony energiára és gázra 31 milliót, anyagra és fogyó­eszközökre 47 és fél millió forintot adtunk ki. Az egyéb kiadások, amelyekbe beletar­toznak a munkadíjak (67 millió), az SZTK (28 és fél millió), a biztosítás (közel 6 millió), a több mint 6 millió forintos beruházás és a ban­ki kamat 2 millió 700 ezer forint, összesen 13,1 millió 763 forintot tesz ki. A ki­adások így összesen 336 mil­lió 255 forintra rúgnak. Te­hát a bevételek és a kiadá­sok különbözete plusz 33 és fél millió forintra rúg. A szabályok értelmében ehhez még hozzá kell adni a kész­letek változását, így a tsz mérleg szerinti eredménye 1990-ben 59 millió 956 ezer forint volt. Tehát ennyi lett a nyereségünk. Nyereség­adóra 16 millió 815 ezer fo­rintot, adózott eredményre 703 ezer forintot, tartalék­­vagyon képzésére pedig 42 millió 438 ezer forintot for­dítottunk. Mint ismeretes, az elmúlt év szintén az aszályos esz­tendők sorát gyarapította. Mindenki a háztájijában érezhette, hogy ez bevétel­­elmaradással jár együtt. Az elmúlt esztendőben az ál­lam 35 millió forintot fel­ajánlott, hogy zavartalanul kezdhessük meg az eszten­dőt. Jelen pillanatban eb­ből még 22 millió forint kivi­telünk van. A tsz fizetőké­pessége az elmúlt évben vé­gig biztosított volt. Igyekez­tünk kihasználni az adódó lehetőségeket is. S ennek eredménye, azt hiszem fo­lyamatosan jelentkezik Az állam az aszályos esztendő­re való tekintettel a 7 mil­lió forintot földadónkat el­engedte. De sajnos ezért is le kellett „perkálnunk” a nyereségadót. Felhívom mindenki fi­gyelmét arra, hogy a 60 mil­lió forintos nyereség közel fele az inflációból adódó készletérték növekedéséből származik. A küldöttek egyhangúlag elfogadták Sajti Mihály be­számolóját. Az EB elfogadta Berta Ernő a termelőszövetkezet ellenőrző bizottsá­gának elnöke szólt a zárszámadási beszámolóról. " A nehéz gazdasági viszonyok és a negatív időjá­rási körülmények között is sikerült megtartanunk ered­ményes gazdálkodásunkat. Ez véleményem szerint első­sorban a téesz-tagok és alkalmazottak munkáját dicséri. Másodsorban pedig a jó vezetői körültekintést példázza. Nem i­s büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy addig, amíg másutt fizetési nehézségekkel gazdálkodási problé­mákkal küszködnek, addig nálunk szép nyereséget köny­velhettünk el. Kérek mindenkit, hogy ez a munkalendü­­let a jövőben se szakadjon meg, összefogva munkálkod­junk azon, hogy több kerüljön a pénztárcánkba. A zár­­számadási beszámolót egyébként elfogadásra javasolom. Ki legyen az elnök? A jelölőbizottság javaslatai A szövetkezet tagságát ma­­leginkább az foglalkoz­tatja, kit is válasszanak meg a közgyűlésen a téesz elnö­kének. A választás előkészítésével megbízott jelölőbizott­ság elnökét, László Ernőt épp ezért arra kértük, számol­jon be a bizottság munkájáról, mondja el, milyen végkö­vetkeztetésre jutottak. — Elöljáróban annyit mindenképp el kell monda­nom, hogy az előkészítés első szakaszában az látszott a legcélszerűbbnek, ha pályázatot írunk ki az elnöki és el­nökhelyettesi posztra. Ez meg is történt. Ek­kor abból in­dultunk ki, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy a leg­megfelelőbb ember kerüljön a vezető posztokra, hiszen a mai változó világunkban nem lehet mindegy, ki és merre húzza a gazdaság szekerét. — De ez a pályázat nem volt eredményes. —­ így igaz. Sajnos a megadott időre — ez február 14 volt — egyetlen pályázat sem futott be, vagyis nem kaphattunk képet arról, hogy egyáltalán ki is vállalná a vezetéssel járó terheket, és nem tudhattuk meg azt sem, milyen elképzelések fogalmazódtak meg a mai helyzetből adódó nehézségek megoldására. — Akkor pedig hogyan tovább? — Kézenfekvőnek az tűnt, ha közvéleménykutatást tartunk a szövetkezetben. A tagság körében kiosztottunk 536 kérdőívet, amelyen feltüntethette, kit is szeretne el­nöknek, illetve helyettesnek. A meg­adott határidőre 472 kitöltött lapot kaptunk vissza, s ezek összesítése után, egy pártatlan jogász bevonásával készítettük el a javas­latunkat, február 26-án tartott ülésünkön. Ennek értel­mében a jelölőbizottság az Új Élet téesz elnökének két jelöltet állít Bereczki János és Szenti Imre személyében. Közülük a közgyűlésen a tagság szavazata dönti el, vé­gül is ki lesz a szövetkezet elnöke. Hasonló módon két jelöltet állítunk a helyettesi beosztás esetében is — itt Kovács Imre és Varga Imre a­­két jelölt, számolt be a jelölőbizottság üléséről László Ernő, akit munkájában Lengyel László és Gallyas Sándor segített.

Next