Kutas Népe, 1991. november (17. évfolyam, 1-11. szám)
1991-02-01 / 2. szám
Az 54 küldöttből 49 jelent meg a február 22-i gyűlésen UTAS KÉPE A SZÉKKUTASI ÚJ ÉLET TSZ ÜZEMI LAPJA XVII. évfolyam 2. szám 1991. február Ára: 2,30 forint A nehezedő körülmények ellenére nyereség — hallhattuk a főkönyvelőtől A jelenleg is érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően hívta össze termelőszövetkezetünk február 22-re a küldöttközgyűlést. Az esemény levezetője Bereczki János elnök először megválasztotta Molnár Imrénét jegyzőkönyvvezetőnek, Kokovai Ferencet és Molnár Sándort jegyzőkönyv-hitelesítőknek. A résztvevők a személyek ellen semmiféle kifogást nem emeltek. Ezt követően ismertette, hogy az 54 küldöttből 49 jelent meg, a legtöbbjük betegség miatt volt távol. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a törvények szerint a 14 vezetőségi tag is szavazati joggal vesz részt az ülésen. A két napirendi pontot is kézfenntartással fogadták el a résztvevők. Az elnök javaslatára egyebek is bekerültek a programba, így szó volt a kedvezményes nyugdíjazásról, valamint a vagyonjegy kérdéséről. De elsőként Sajti Mihály, a jelenleg még kettős funkcióban lévő — főkönyvelő és polgármester — pénzügyi szakember ismertette a közös gazdaság 1990. évi eredményeit és az idei tervjavaslatot. — A hatályos jogszabályoknak megfelelően elkészítettük az 1990-es zárszámadást, — kezdte a főkönyvelő, majd így folytatta: — Tavaly sok aggály merült fel. Számtalan tényező nehezítette — az új szabályzók, árak, — a gazdasági munkát. Egy évvel ezelőtt sem voltunk optimisták, de ennek ellenére voltak olyan időszakok, amikor joggal kellett aggódnunk, most azonban örömmel jelenthetem be, hogy a kis hibák ellenére a téesz szép eredményeket ért el. A munkahelyi üléseken ismertté váltak azok a számadatok, amelyek az elmúlt évi gazdálkodásunkat tükrözik. Azt hiszem, nem árt azonban ismét tudatosítani eredményeinket. Kezdeném a növénytermesztéssel. Gabonát 2 ezer 218 hektáron termeltünk 4,31 tonna/hektárt takaríthattunk be a búzából. Őszi árpa 172 hektáron került földbe, és 4,46 tonna került a magtárakba, hektáronként. A 25 hektáros zab átlagban 2,5 mázsát adott. A 925 hektáros kukorica terméseredménye elszomorító, hiszen hektáronként alig több mint 20 mázsát tudtunk betakarítani. Cukorrépa 550 hektáron 254,5 mázsa/hektár termett. A 924 hektáros napraforgó 18,2 átlagot adott. A 863 hektáros lucerna 44,8 mázsával íródott a számlára, míg a silókukorica 536 hektárja 15,1 tonnát adott hektáronként. A zárt sertéstelepen 15 ezer 150 darab sertést hizlaltunk, s értékesítettünk. 244 hízómarha került piacra, s tehéntejből pedig 2 millió 269 ezer 600 litert adtunk el. Az egy tehénre jutó évi tejtermelésünk 4 ezer 829 liter volt. Az állatlétszám tavaly december 31- ig a következőképpen alakult: szarvasmarhából 2207 darab volt, ebből tehén 459, a kihelyezett növendék pedig 815, összesen 15 ezer 906 sertés volt a hagyományos és a zárt sertéstelepen, ebből koca 906. Ló és csikó 112, juh 794. Ez utóbbiból vállalkozóknál 746 volt kihelyez-A termelőszövetkezet vagyona állóeszközökben 170 és fél millió forintot tesz ki. A termelési érték úgy alakult, hogy abból 213 millió forinttal a növénytermesztés, közel 218 millióval pedig az állattenyésztés részesedik. Az alaptevékenységen kívüli munkából pedig közel 49 millió forintot tart nyilván a zárszámadás. Így öszszesen a termelési érték 480 millió forint az elmúlt esztendőben. A szűkített önköltségek 1989-hez mérten emelkedtek. A kalászosok 280, a kukorica 436, a cukorrépa 97, a napraforgó 873, a lucernakészítmény 525, a tehéntej 11,60, a hízómarha kilója 73,57, a hízósertésé 53,93 forintba került. Az értékesítési átlagárak pedig a következőképpen alakultak. Kalászos gabona mázsája 761, a kukoricáé 577, a cukorrépáé 178, a napraforgóé 1457, a lucernakészítményeké 812 forint. A hízott sertés kilójáért 72, a hízómarháért 67 forintot kaptunk, míg egy liter tejért 14,80 forintot fizetett az átvevő. A fentiek ismeretében úgy gondolom, minden téesztag tisztába van azzal, hogy a beruházással az elmúlt évben is nagyon óvatosan bántunk, összesen 6 millió 370 ezer forintot költöttünk. Ebből a hazai gyártású gépvásárlás 877 ezer forintot tesz ki, a szocialista import pedig 2 millió 182 ezer forintot. A lakatosműhely építésére 2 millió 186 ezer forintot költöttünk, míg a boltok kialakítása 929 ezer forintunkba került. A készletek a következőképpen alakultak: vásárolt anyagok forgóeszközök, vetőmagok és takarmányok 64 millió 862 ezer forint. Ez az előző évhez képest több mint 11 millió forinttal növekedett. Ugyanakkor a saját termelésű termékek, termények, állati termékek 35 és fél millió forintra rúgnak, ez 12 és fél millióval kevesebb 1989-hez viszonyítva. A befejezetlen termelésben — mezei leltár — növekedés — 3 és fél millió forint — tapasztalható, mint ahogy az ipari termékeknél is 349 ezer forint a plusz. A bolti áruknál csökkenés (227 ezer forint) tapasztalható. A tenyész, a növendék és a hízóállatok értéke év végéig 98 és fél millió forint volt, ez szintén mintegy 19,5 millió forintos növekedést ért el. Ha egyenleget vonunk a növekedés és az elmaradás között, akkor megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezet gyarapodott 22 millió 66 ezer forinttal. A szövetkezetnél egymillió 132 ezer 449 munkaórát számoltak el, s ezért munkadíjra fordítottunk 67 millió 250 ezer forintot. A költségvetés alakulása pedig a következőképpen néz ki: A növénytermelés bevételi terve 146 millió és 600 ezer forint, ezzel szemben a tény 135 millió 292 ezer forint lett. Gabonából és kukoricából 42 millió 889 ezret, cukorrépából 24 millió 890 ezret, napraforgóból 25 millió 640 ezret, tápeladásból 16 millió 393 ezret, a szárító termékeiből pedig 16 millió 429 ezer forintot árultunk. Az állattenyésztést illetően 164 millió volt a bevételi terv, s ezt sikerült túlteljesíteni, ugyanis az eredmény 168 millió 994 ezer forint lett. A hízósertésből 113,388 millió, tejből 32,537, hízómarhából pedig 9,725 millió forintot könyveltünk el. Az ipari tevékenységünk 26,538 milliót hozott a konyhára. Ebből a gépipari tevékenységünk 8 millió 258 ezer forintot jelentett, a gumiüzem 3 és fél milliót, az építőipari szolgáltatás pedig 1 millió 232 ezer forint haszonnal járt. Egyéb tevékenységből 24 millió 326 ezerrel szaporodott a bevételünk. Nem gazdálkodásból származó bevételünk 14 millió 832 ezer forint. Az Állami Biztosító az időjárási kárért 2 és fél millió forintot fizetett. A gazdaság pluszbevétele 360 millió 982 ezer forint volt. A kiadásoknál nagyon jelentős tétel a vásárlás. A téesz erre fordított 204 millió 492 ezer forintot. Az ipari takarmány 61 millió forintba került. Műtrágyára és növényvédő szerekre 33 milliót, villamos energia 11 és fél milliót, vetőmagra 8 millió 300 ezer forintot, folyékony energiára és gázra 31 milliót, anyagra és fogyóeszközökre 47 és fél millió forintot adtunk ki. Az egyéb kiadások, amelyekbe beletartoznak a munkadíjak (67 millió), az SZTK (28 és fél millió), a biztosítás (közel 6 millió), a több mint 6 millió forintos beruházás és a banki kamat 2 millió 700 ezer forint, összesen 13,1 millió 763 forintot tesz ki. A kiadások így összesen 336 millió 255 forintra rúgnak. Tehát a bevételek és a kiadások különbözete plusz 33 és fél millió forintra rúg. A szabályok értelmében ehhez még hozzá kell adni a készletek változását, így a tsz mérleg szerinti eredménye 1990-ben 59 millió 956 ezer forint volt. Tehát ennyi lett a nyereségünk. Nyereségadóra 16 millió 815 ezer forintot, adózott eredményre 703 ezer forintot, tartalékvagyon képzésére pedig 42 millió 438 ezer forintot fordítottunk. Mint ismeretes, az elmúlt év szintén az aszályos esztendők sorát gyarapította. Mindenki a háztájijában érezhette, hogy ez bevételelmaradással jár együtt. Az elmúlt esztendőben az állam 35 millió forintot felajánlott, hogy zavartalanul kezdhessük meg az esztendőt. Jelen pillanatban ebből még 22 millió forint kivitelünk van. A tsz fizetőképessége az elmúlt évben végig biztosított volt. Igyekeztünk kihasználni az adódó lehetőségeket is. S ennek eredménye, azt hiszem folyamatosan jelentkezik Az állam az aszályos esztendőre való tekintettel a 7 millió forintot földadónkat elengedte. De sajnos ezért is le kellett „perkálnunk” a nyereségadót. Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a 60 millió forintos nyereség közel fele az inflációból adódó készletérték növekedéséből származik. A küldöttek egyhangúlag elfogadták Sajti Mihály beszámolóját. Az EB elfogadta Berta Ernő a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke szólt a zárszámadási beszámolóról. " A nehéz gazdasági viszonyok és a negatív időjárási körülmények között is sikerült megtartanunk eredményes gazdálkodásunkat. Ez véleményem szerint elsősorban a téesz-tagok és alkalmazottak munkáját dicséri. Másodsorban pedig a jó vezetői körültekintést példázza. Nem is büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy addig, amíg másutt fizetési nehézségekkel gazdálkodási problémákkal küszködnek, addig nálunk szép nyereséget könyvelhettünk el. Kérek mindenkit, hogy ez a munkalendület a jövőben se szakadjon meg, összefogva munkálkodjunk azon, hogy több kerüljön a pénztárcánkba. A zárszámadási beszámolót egyébként elfogadásra javasolom. Ki legyen az elnök? A jelölőbizottság javaslatai A szövetkezet tagságát maleginkább az foglalkoztatja, kit is válasszanak meg a közgyűlésen a téesz elnökének. A választás előkészítésével megbízott jelölőbizottság elnökét, László Ernőt épp ezért arra kértük, számoljon be a bizottság munkájáról, mondja el, milyen végkövetkeztetésre jutottak. — Elöljáróban annyit mindenképp el kell mondanom, hogy az előkészítés első szakaszában az látszott a legcélszerűbbnek, ha pályázatot írunk ki az elnöki és elnökhelyettesi posztra. Ez meg is történt. Ekkor abból indultunk ki, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy a legmegfelelőbb ember kerüljön a vezető posztokra, hiszen a mai változó világunkban nem lehet mindegy, ki és merre húzza a gazdaság szekerét. — De ez a pályázat nem volt eredményes. — így igaz. Sajnos a megadott időre — ez február 14 volt — egyetlen pályázat sem futott be, vagyis nem kaphattunk képet arról, hogy egyáltalán ki is vállalná a vezetéssel járó terheket, és nem tudhattuk meg azt sem, milyen elképzelések fogalmazódtak meg a mai helyzetből adódó nehézségek megoldására. — Akkor pedig hogyan tovább? — Kézenfekvőnek az tűnt, ha közvéleménykutatást tartunk a szövetkezetben. A tagság körében kiosztottunk 536 kérdőívet, amelyen feltüntethette, kit is szeretne elnöknek, illetve helyettesnek. A megadott határidőre 472 kitöltött lapot kaptunk vissza, s ezek összesítése után, egy pártatlan jogász bevonásával készítettük el a javaslatunkat, február 26-án tartott ülésünkön. Ennek értelmében a jelölőbizottság az Új Élet téesz elnökének két jelöltet állít Bereczki János és Szenti Imre személyében. Közülük a közgyűlésen a tagság szavazata dönti el, végül is ki lesz a szövetkezet elnöke. Hasonló módon két jelöltet állítunk a helyettesi beosztás esetében is — itt Kovács Imre és Varga Imre akét jelölt, számolt be a jelölőbizottság üléséről László Ernő, akit munkájában Lengyel László és Gallyas Sándor segített.