Kutas Népe, 1992. december (18. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

A SZÉKKUTASI ÚJ ÉLET TSZ, A TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖS LAPJA A szövetkezeti törvényhez kapcsolódó átmeneti szabályok Az Országgyűlés január elején döntött a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és elfogadta az ehhez kapcsolódó átmeneti szabályokról szóló törvényt. Ez utóbbi az új szövetkezeti modell létrehozásának legfontosabb feladatait szabályozza ezért minden olvasó figyelmébe ajánljuk. Általános szabályok 1.1 A szövetkezetekről szóló 1992. évi törvény (a továbbiakban: Szvt.) e törvény kihirdetése napján lép hatályba. 2. § (1) Az Szvt. rendelkezéseit a hatálybalépése időpontjában működő szövetkezetekre az e törvényben foglaltak szerint kell alkalmazni. (2) E törvény rendelkezéseit, továbbá a szövetkezetekről szóló 1991. évi III. törvény és a­ 63. §-ban felsorolt más jogszabályokat az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetekre - ha a törvény másként nem rendelkezik - 1992. június 30. napjáig lehet alkalmazni. (3) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezetre a (2) bekezdésben említett jogszabályokat, valamint e törvény szabályait 1992. december 31. napjáig lehet alkalmazni. (4) Az új (módosított) alapszabály elfogadását követően a (2) és (3) bekezdésben, valamint az 59. § (2) bekezdésében említett jogszabályok a szövetkezetre nem alkalmazhatók. (5) Az Szvt. hatálybalépése után alakult szövetkezetre csak az Szvt. szabályai alkalmazhatók. I. FEJEZET A tagok és a szövetkezet közötti vagyoni viszonyok rendezése Vagyonnevesítés 3. § (1) Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetnek az 1991. de­cember 31-ig mérleg szerinti, a részjegy tőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e törvény rendelkezései és a közgyűlés határozatai szerint fel kel osztani (vagyonnevesítés), és erről az érdekelteket értesíteni kell. (2) A szövetkezet vagyonához tartozik az állam által 1988. december 31-ig pénzügyi támogatásként juttatott, a szövetkezet 1988. december 31-ig mérlegében állami vagyonként kimutatott vagyon is. (3) Nem tartozik a szövetkezet vagyonához a földről szóló 1987. évi I. törvénynek az 1989. évi XXI. törvény 3. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlan, ha arra a helyi önkormányzat a tulajdonszerzési szándékát az e törvény hatálybalépésétől számított egy hónapon belül bejelentette. (4) A vagyonnevesítés (4-11. §, 25. §) adó- és illetékmentes. (5) A vagyon nevesítését a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1992. április 30. napjáig kell befejezni. 4. § (1) A vagyonnevesítés során nem osztható fel: a/ az általános fogyasztási szövetkezet (a továbbiakban ideértve a Hangya szövetkezetét is) vagyonának harminc százaléka;­­ a lakás-, a takarék- és az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) vagyona; (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonrész az Szvt. szerinti fel nem osztható vagyonnak minősül. (3) Az 1982. január 1-je után nem átalakulás útján létrejött kissz­övetkezet a vagyonnevesítés során teljes vagyonát feloszthatja. 5. § A vagyont szövetkezeti üzletrészben­­ a 9. § keretében részjegy formájában is­­ kell felosztani. A vagyonnevesítés során megállapított szövetkezeti üzletrészekre az Szvt. szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet által kiállított szövetkezeti üzletrész kívü­lálló személyre csak az Szvt. szerinti új (módosított) alapszabály cégbíróságai elfogadását követően ruházható át.­­ Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni,­­aki 1991. január 1-je napján tagja volt és e törvény hatálybalépésének napján is tagja a szövetkezetnek, valamint­­ aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította, legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek, illetőleg e volt tag örökösét,­­ aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította (7. §), illetőleg a tagsági viszony helyreállítására jogosultnak az örökösét,­­­továbbá a 8. § (3) bekezdésében említett személyeket. (2) Az (1) bekezdés / pontjában megjelölt személyek, illetőleg a c/ pontban említett örökösök a vagyonnevesítésre vonatkozó igényüket e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelenthetik be. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (3) Az (1) bekezdés­­/pontjában megjelölt örökösnek a bejelentéssel egyidejűleg az öröklésre való jogosultságát igazolnia kell. 7. § (1) Azok,­­akik 1987. december 31-e után szövetkezeti tagsági viszonyukat megszüntették, vagy akiknek tagsági viszonya a szövetkezeti határozattal szűnt meg, és a szövetkezettel - a fogyasztási szövetkezetet kivéve - a 6. §-ban meghatározott időpontban munkaviszonyban állnak, továbbá is akiknek mezőgazdasági szövetkezetben fennállott tagsági viszonya a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 332. §-ának végrehajtása folytán szűnt meg,­­­akik földjüket a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövet­kezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módo­sításáról szóló 1990. évi IX. törvény alapján visszaigényelték, és tagsági viszonyuk ezzel összefüggésben szűnt meg, bejelentés alapján vissza­nyerik tagságukat. A bejelentést a szövetkezet vezetőségéhez (igazgatósá­gához) - jogvesztés terhével - e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül lehet megtenni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetében a szövetkezettel (jogelődjével) 1988. január 1-je óta munkaviszonyban eltöltött időt tagsági viszonyban eltöltött időnek kell tekinteni. (3) A tagsági viszony helyreállítása esetében a részjegy jegyzésére az Szvt. 52. §-ának (2)—(3) bekezdését kell alkalmazni. 8. § (1) A közgyűlés a vagyonnevesítés keretében szövetkezeti üzletrészt juttathat /a szövetkezet alkalmazottainak,­­/a szövetkezet volt tagjainak, azok örököseinek, (/mezőgazdasági szövetkezetnél a rendszeres munkát végző segítő családtagoknak is. Az /, 1/, (/ pontokban megjelölt személyek részére nevesített vagyon együttesen nem haladhatja meg a szövetkezet nevesítésre kerülő teljes vagyonának tíz százalékát. (2) A közgyűlés köteles vagyonnevesítésben részesíteni azt a volt tagját, akinek legalább ötéves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg, és a vagyonnevesítésre vonatkozó igényét az e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül bejelenti. E határidő elmulasztása jogvesz­téssel jár. Az átlépett tag vagyonnevesítésére a tagi vagyonnevesítés sza­bályait kell alkalmazni. (3) A (2) bekezdés alapján a tag a volt szövetkezetétől csak az átlépésig terjedő időszakra, attól a szövetkezettől pedig, melynek jelenleg tagja, csak az átlépést követő időtartamra jogosult vagyonnevesítésre. 9. § (1) Abban a szövetkezetben, ahol e törvény hatálybalépéséig részjegyet nem rendszeresítettek, a vagyonnevesítés során a tagok részére (6. §) a közgyűlés által meghatározott értékű részjegyet kell juttatni. A részjegy juttatása ilyenkor az üzletrésztőke terhére történik. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott eset kivételével a vagyonnevesítés során a korábban jegyzett részjegyek összege ingyenesen nem egészíthető ki, és a tagok részére részjegy ingyenesen nem juttatható. (3) Az (1) bekezdés szerinti részjegytőke mértéke nem haladhatja meg az üzletrésztőke tíz százalékát. (4) A vagyon nevesítése a korábban jegyzett részjegyet nem érinti. 10. § (1) A tag szövetkezeti üzletrészének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének, figyelembe véve a tagsági viszony időtartamát, a személyes közreműködés súlyát és arányát, a vagyoni hozzájárulás mértékét. (2) Az általános fogyasztási szövetkezetben, ha az alapszabály alacsonyabb mértéket nem határoz meg, egy tag legfeljebb százezer forint értékű üzletrészt szerezhet meg, és a tisztségviselő ebbéli minőségére tekintettel előnyben nem részesíthető. 11. § (1) Ha a szövetkezet a korábbi jogszabályok alapján vagyonjegyet vagy szövetkezeti vagyonrészt megtestesítő értékpapírt adott, annak névértékét - a vagyonjegy vagy más értékpapír bevonása mellett - a vagyonnevesítés során megállapított üzletrész névértékével össze kell vonni, és az összevont értéknek megfelelően kell a szövetkezeti üzletrész értékét megállapítani. (2) Ha a korábbi jogszabályok alapján kapott vagyonjegyet vagy más értékpapírt kívülállóra átruházták, részére­­ a vagyonjegy (értékpapír) bevonása mellett azzal azonos névértékű­­ üzletrészt kell adni, de ő egyébként vagyonnevesítésre nem jogosult. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a tag részére az új szövetkezeti ü­zletrészben meghatározott részvagyon nyilvántartás szerinti névértéke nem lehet kevesebb a tag részére korábban kiadott értékpapírok együttes névértékénél. (4) A vagyonnevesítésről szóló közgyűlési határozat felülvizsgálatára az Szvt. 13. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. I. § A korábbi jogszabályok alapján jegyzett célrészjegy - mint az Szvt. 54. §-a szerinti más formájú vagyoni hozzájárulás­­ továbbra is érvényben marad. A közgyűlés azonban e kötelezettség teljesítését lényegesen befolyásoló szervezeti változás (28-29. §) esetén jogosult annak feltételeit megváltoztatni; ebben az esetben a felek azonnali hatályú rendkívüli elmondással is élhetnek. Ezek a jogok az új (módosított) alapszabály elfogadásáig gyakorolhatók. A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok 13. § (1) Vételi jog illeti meg — a helyileg kialakult áron —­­a szövetkezeti szakcsoport tagját a legalább 5 éve használatában álló földre, ha haszonbérlőt a legalább 5 éve használatában álló földre, valamint­­/a volt szövetkezeti tagot a megváltott földjére, ha azt a megváltás óta megszakítás nélkül használja, amennyiben tulajdonszerzési szándékát a szövetkezet felhívásától számított egy hónapon belül bejelenti. (2) A mezőgazdasági szövetkezet a közös használatában álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből - helyrajzi szám szerint meghatározva - elkülöníti:­­ a tagok, a velük azonos jogállású személyek és a kívülállók (a továbbiakban együtt: részarány-földtulajdonos) tulajdonában levő földet;­­ a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 17. §-ában meghatározott földalapot; (/a Magyar Állam tulajdonában lévő földeket; (V) Kpt. 15-16. és 18-20. §-aiban meghatározott földet az ott megjelölt árverés céljára. (3) A mezőgazdasági szövetkezet a tagjával megállapodhat abban, hogy ha a tag a szövetkezet tulajdonába került termőföldek után az őt megillető kárpótlási jegyét a szövetkezetnek átadja, a szövetkezet a tag részaránytu­lajdonát a kárpótlási jegy kiállítása alapjául szolgáló aranykorona (a továbbiakban: AK) értékében visszaállítja. (4) A (3) bekezdésben említett megállapodás csak a Kpt. 20-23. §-ában meghatározott árverés lefolytatása után fennmaradó földterületre vonatkozóan köthető meg. 14. § (1) A 13. § (2) bekezdésének /és­­/pontjaiban meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy azok azon a településen, illetőleg elsősorban a település azon részén legyenek kijelölve, ahol azok a tulajdonosoktól a szövetkezet közös használatába kerültek. (Folytatás a 2. oldalon) XVIII. évfolyam 1. szám 1992. január Ára: 9,90 Ft

Next