Kutas Népe, 1992. december (18. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) (2) A 13. § (2) bekezdésének­­V pontjában meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy: a/1 földek kataszteri jövedelme (a továbbiakban: AK-értéke) feleljen meg a részarány-földtulajdonosokat az ingatlannyilvántartás szerint megillető összesített AK-értéknek; de földeken, valamint a szövetkezet közös használatában álló földeken belül az azonos művelési ágú, illetve a művelés alól kivett területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak; c/­e földek egy hektárra vonatkozó összesített átlagos AK-értéke, legfeljebb tíz százalékos eltéréssel, feleljen meg a részarány-földtulaj­donosok tulajdonaként nyilvántartott földek egy hektárra számított átlagos AK-értékének. (3) Ha a jogosult e törvény és a Kpt. alapján többféle jogcímen is igényelhet a szövetkezettől termőföldet, akkor kérelmére a részére kü­lönböző jogcímeken juttatandó termőföldterületeket lehetőleg egy tagban kell kijelölni. 15. § (1) A 13. § (2) bekezdésének új 1/és a)pontjában meghatározott földeket a 14. §-ban meghatározottakon túlmenően úgy kell kijelölni, hogy: a/ az egyes földalapokon, illetőleg a szövetkezet által ki nem jelölt földeken belül az azonos művelési ágú területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak;­­ az erdő és a legelő művelési ágú termőföld lehetőleg egy tagban maradjon;­­y a talajvédelmi feladatot ellátó, a meliorációs és öntözési létesítmé­nyekkel berendezett terület működőképessége, illetőleg a talajvédelmi követelményeknek megfelelő földhasznosítás továbbra is biztosítható legyen; Ez az a földterület, amelyen gazdasági központ, gazdasági épület áll, az okszerű gazdálkodás követelményei szerint hasznosítható legyen; s/a Kpt.-ben meghatározott árverezők részére belterülethez csatlakozó vagy ahhoz közel eső termőföldek is rendelkezésre álljanak.­­ha a szövetkezet termőföldje több települést érint, a kijelölt termő­földekből az érintett települések az AK-érték arányában részesedjenek; g/az AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedést tartalmazó termőföldek a kijelölt földterületek között arányosan jelenjenek meg;­­ a Kpt. 17. §-ában meghatározott földalap (13. § / pont) képzése során a szövetkezet tulajdonába polgári jogcímen került földet is figye­lembe kell venni;­­ a­­ lakott tanyákhoz tartozó termőföldek kivételével, melyek kijelö­léséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges - nemzeti park területe, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó és a fokozottan védett terület, továbbá - szántó, gyümölcsös, kert, szőlő, művelési ágba tartozó termőföld kivételével, amelynek kijelöléséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges - egyébként védett természeti terület ne kerüljön bele. (2) A Kpt.-ben meghatározott árverésre nem jelölhető ki az a föld, amely a kijelölés időpontjában is személyi használatban vagy tartós földhasználatban van. (3) Az (1) bekezdés V pontjában meghatározott rendelkezést kell alkalmazni védelemre tervezett területek esetében is. Védelemre tervezett területeken a nyilvántartásba vett, és a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vont területeket kell érteni. 16. § (1) A részarány-földtulajdonosok tulajdonaként elkülönített földterü­letek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakasza a szövetkezet tulajdonában marad. (2) A Magyar Állam tulajdonaként elkülönített földterületek hasz­nálatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakasza állami tulajdonba kerül. (3) A Kpt. szerinti árverésre kijelölt földterületek használatához szü­kséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakaszai a földrészletek területének arányában felosztva, a földrészletekkel együttesen kerülnek a Kpt. szerint árverésre. 17. § (1) Ha a 16. § (1)—(3) bekezdéseiben meghatározott feltételek együ­ttesen állanak fenn, az érintett útszakasz - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdonba kerül. (2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén a tulajdonában álló utak - eltérő megállapodás hiányában - kártalanítás ellenében a helyi önkormányzat tulajdonába kerülnek. 18. § A Magyar Állam tulajdonaként a földeket (földrészleteket) úgy kell elkülöníteni, hogy azok összesített AK-értéke feleljen meg az ingatlannyilvántartás szerint a Magyar Államot megillető AK-értéknek, és ezek elsősorban azon a településen, illetőleg a településnek azon a részén legyenek kijelölve, ahol eredetileg voltak. 19. § A 15. § (1) bekezdésének V pontja szerint meghatározott védett természeti területeket - a lakott tanyákhoz tartozó termőföldterületek kivételével - a Magyar Állam tulajdonába és a természetvédelmi szervek kezelésébe kell adni. Amennyiben a szövetkezet tulajdonából ezáltal földterület kerülne ki, a szövetkezetet azonos AK-értékben természetvédelmi oltalom alatt nem álló, a Magyar Állam tulajdonában levő csereterülettel - ha az nem lehetséges, pénzben vagy más módon - kártalanítani kell. 20. § (1) A termőföldeknek a különböző tulajdonú földalapok (13. §) céljára történő elkülönítésével kapcsolatban az e törvényben meghatározott feltételek megvalósulásának ellenőrzése céljából az érdekeltek helyi érdekegyeztető fórumot (a továbbiakban: fórum) alakítanak. (2) A fórum a településen földdel rendelkező szövetkezetenként, illetőleg a szövetkezet működése által érintett településenként alakítható meg. Megalakítását az igénybejelentők vagy a szövetkezet legkésőbb 1992. február 29-ig a helyi (a fővárosban a kerületi) önkormányzatnál kez­deményezhetik, amely a fórumot a bejelentéstől számított tizenöt napon belül köteles megalakítani. Ha a szövetkezet működése több önkormány­zatot érint, a fórumot az érdekelt önkormányzatok közösen alakítják meg. (3) A fórum munkájában a helyi önkormányzat(ok) megbízottja(i), a kárpótlási igényt bejelentők közül a képviselőtestület által megválasztott 3-11 személy, a szövetkezet megbízottja és a részarány-földtulajdonosok képviselője vesz részt. A fórumban a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell. (4) A fórum ügyrendjét maga állapítja meg, működési feltételeit a megalakító önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére. 21. § (1) A szövetkezet a 13. § szerinti földalapok elkülönítésének tervezetét a Kpt. 15. §-a (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megfelelően - az értékesítéstől számított 30 napon belül - köteles a fórumnak véleményezésre megküldeni, amely nyolc napon belül tehet észrevételt a tervezetre. (2) A szövetkezet az (1) bekezdés szerinti elkészítése során összeállítja a kijelölt földrészletek (táblák) jegyzékét és azokat a földhivatal által előzetesen rendelkezésre bocsátott 1:10 000 mératrányú átnézeti térképen ábrázolja. (3) Ha a szövetkezet nem ért egyet a fórum észrevételével, a felek az észrevétel közlésétől számított nyolc napon belül megkísérlik az egyezség létrehozását. A megkötött egyezséget meg kell küldeni jóváhagyás végett a szövetkezet székhelye szerinti illetékes megyei kárrendezési hivatalnak. (4) Ha a (3) bekezdésben említett egyezség nem jött létre, akkor a szövetkezet az egyezségkötésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül köteles a tervezetet és az észrevételeket megküldeni a székhelye szerint illetékes megyei kárrendezési hivatalnak. (5) A kárrendezési hivatal az észrevételek alapján 15 napon belül határozatot hoz, amelyben:­­helybenhagyja a szövetkezet által készített tervezetet, vagy­­ megállapítja, hogy a tervezet sérti a Kpt. és e törvény földkijelölésre vonatkozó szabályait, és megfelelő határidő kitűzésével kötelezi a szövetkezetet a törvénysértés megszüntetésére. (6) A határozathozatal során a földhivatal szakvéleményét, valamint védett természeti terület esetében az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági nyilatkozatát meg kell szerezni. (7) A határozat ellen a szövetkezet, illetve a fórum vagy a részarány­földtulajdonosok képviselője fellebbezhet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Ha a Hivatal jogerős határozatának bírósági felü­lvizsgálását kérik, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. (8) Ha a szövetkezet a jogerős határozatban foglaltaknak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a kijelölést a határozat alapján a szövetkezet költségére a földhivatal végzi el. 22. § Ha a szövetkezet közös használatában lévő földek AK-értéke kisajátítás, nem értékarányos földcsere, művelésiág-változás vagy más ok miatt kevesebb mint a részarány-földtulajdonost az ingatlannyilvántartás szerint megillető AK-érték, ez utóbbi AK-értéket és a tulajdonként kimutatott területnagyságot tényleges állapotnak megfelelően tulajdonosként arányosan csökkenteni, és erről a földhivatalt értesíteni kell. A részarány-földtulajdonost - legfeljebb 2000 Ft/AK-érték alapulvételével, a szövetkezet választása szerint készpénzben vagy szövetkezeti üzletrész formájában - kártalanítani kell. 23. § (1) A szövetkezet köteles a földkijelölés egyeztetett (megállapított) tervezetét a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz, továbbá a földhivatalhoz haladéktalanul megküldeni. (2) A földhivatal a részére megküldött térkép és táblakijelölés alapján - az állami költségvetés célelőirányzatából - gondoskodik az árverésre kijelölt táblák földmérési és földminősítési szempontú előkészítéséről. Ennek során a helyszínen ellenőrzi a kijelölt táblák adatainak az ingatlan­nyilvántartás adataival való megegyezését, és érvényesíti a földminőség­ben és a művelési ágban bekövetkezett - a gazdálkodó szerv által be nem jelentett - változásokat. 24. § A szövetkezet közös használatából kikerült erdőben és legelőn - ha jogszabály másként nem rendelkezik - osztatlan közös gazdálkodást kell folytatni. 25. § (1) A Kpt. szerinti, árverésre való kijelöléssel nem érintett valamennyi földet a tagok, a Kpt. 17. §-ában meghatározott mértékű földet pedig a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni, kivéve, ha a jogosult e jogáról lemond. A tulajdonba adásra a vagyonnevesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A közgyűlés úgy határozhat, hogy az (1) bekezdésben meghatározott földekből a 8. §-ban felsorolt személyek részére is juttat tulajdoni részarányt. (3) A Kpt. szerinti árverés lebonyolítása után megmaradó szövetkezeti tulajdonú földet a vagyonnevesítés szabályainak megfelelő alkalmazá­sával a tagok tulajdonába kell adni. (4) E törvény erejénél fogva a föld fekvése szerinti települési önkor­mányzat tulajdonába kerül - kivéve, ha az önkormányzat e jogáról lemond­­ az az állami tulajdonú termőföld, amelyet az állam adott a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába és amelyet 1993. március 31. napjáig a Kpt. végrehajtásával összefüggésben árverésen nem értékesítet­tek. E rendelkezés a védett természeti területekre nem vonatkozik. 26. § A 25. § szerinti változást az ingatlannyilvántartásban a tulajdonos részaránytulajdonaként kell feltüntetni. 27. § A részarány-földtulajdonos kérésére az ingatlannyilvántartásban feltü­ntetett tulajdoni részarányoknak az AK-értéknek megfelelő nagyságú és értékű földet részére ki kell adni. A föld önálló ingatlanná alakításának költsége és a tulajdonjoga, ingatlannyilvántartási bejegyzésének eljárási illetéke a tulajdonost terheli. 11. FEJEZET A szervezeti változások átmeneti szabályai Egyesülés, szétválás, átalakulás és megszűnés 28. § (1) Szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, gazdasági társaság­gá történő átalakulása és megszűnése (a továbbiakban: szervezeti változás) esetében - ha a szervezeti változás cégbejegyzése e törvény hatálybalé­pése előtt nem történt meg - e törvény és az Szvt. szabályai szerint kell el­járni. A 4. § (3) bekezdése szerinti kisszövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulására e szabály nem vonatkozik. (2) Ha a szétváló szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról e törvény hatálybalépése előtt már határozott, a leendő szövetkezetek e törvény és az Szvt. szabályai szerint kötelesek eljárni és alapszbályukat megállapítani. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság jogkörében az Szvt. szerinti alapszabály megállapításáig terjedő időtartamra a leendő szövetkezet tagjai által megválasztott igazgatóság (ügyvezető elnök) és felügyelő bizottság (megbízott könyvvizsgáló) jár el. (3) Ha a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulását a szövetke­zet átalakulási közgyűlése e törvény hatálybalépése előtt már elhatározta, a cégbejegyzéshez az is szükséges, hogy a szövetkezet közgyűlése az átalakulást legalább kétharmados szavazattöbbséggel megerősítse. (4) Az Szvt. hatálybalépése előtt alakult szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetében a végelszámolás (felszámolás­ befejezése után fennmaradó vagyoni eszközökből az állami tulajdonban álló ingatlanokat az azok fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak kell átadni, feltéve, hogy a Kpt. végrehajtása után ilyen vagyonrész maradt. 29. § A vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozatot tizenöt napon belül a távollevő érdekeltekkel írásban közölni kell, és e határidő lejártát követő további két hónapon belül lehet szervezeti változást (ideértve a kiválást is) kezdeményezni. Árverés tartása esetén - az árverésre bocsátott vagyontárgy megszerzésére irányuló igénnyel - az árverés megkezdéséig lehet szervezeti változást kezdeményezni. 30. § A szervezeti változásokkal összefüggő vagyonmegosztásból eredő vagyonátruházás adó- és illetékmentes. Kiválás 31. § (1) Az e törvény hatálybalépése és 1992. december 31-e közötti időszakban a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetből egyénileg és csoportosan is ki lehet válni. Általános fogyasztási szövetkezetből és lakásszövetkezetből az e törvény hatálybalépésétől 1992. június 30-ig terjedő időszakban csoportosan ki lehet válni. (2) A kiválásra e törvény szabályait kell alkalmazni akkor is, ha azt e törvény hatálybalépése előtt kezdeményezték, és a vagyon megosztásáról a közgyűlés még nem határozott. 32. § Az általános fogyasztási szövetkezetből az azonos településen lakó, a lakásszövetkezetből az elkülöníthető épületegységben (épületben, építményben stb.) érdekelt tagok együttesen válhatnak ki. A kiváláshoz az érintett tagok által megalakított részközgyűlés legalább kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozata szükséges. A részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem rendszeresített. 33. § (1) A kiváláshoz nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására. (2) Ha az általános fogyasztási szövetkezetből a székhelytelepülésen lakó tagok szándékoznak kiválni, a kiváláshoz szükséges a közgyűlés hozzájárulása. (3) A szövetkezet vagyonából a kiváló tagokra jutó arányos részt (jo­gokat és kötelezettségeket) ki kell adni, amelyről a közgyűlés határoz. Ha a kiváló tagok új szövetkezetet alapítanak vagy más szövetkezetbe együt­tesen belépnek, a fel nem osztható vagyonból rájuk jutó részt e szövet­kezetnek kell átadni. A vagyonrész kiadása - ha a közgyűlés másképp nem dönt - a gazdasági év végén történik. 34. § (1) A kiválással összefüggő vagyonátruházás adó- és illetékmentes. E szabályt kell alkalmazni az 1988. január 1-je és e törvény hatálybalépése között történt kiválás kapcsán felmerült általános forgalmi adó tekin­tetében is. (2) Az (1) bekezdés második mondata alapján fennálló adótúlfizetés pénzügyi rendelkezésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 35. § (1) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezet kivételével a vagyon megosztásáról a 33. § (3) bekezdése alapján hozott közgyűlési határozat felülvizsgálatát a kiváló tagok - az Szvt. 13. §-a alapján - a bíróságtól kérhetik. (2) Ha a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a kivinni szándé­kozott vagyonrészek összértéke a szövetkezet vagyonának tíz százalékát eléri, a 39—47. §-okban szabályozott vagyonmegosztási eljárást kell alkalmazni. Ennél kisebb mértékű vagyonkiviteli szándék esetében a kiváló tag­árverés helyett a vagyonmegosztást - az ezt tárgyaló ered­ménytelen közgyűlés napjától számított harminc napon belül benyújtott keresettel - a bíróságtól is kérheti. A szövetkezeti szakcsoportokra vonatkozó szabályok 36. § (1) E törvény hatálybalépésétől új szövetkezeti szakcsoport nem alakítható. (2) Az e törvény hatálybalépése időpontjában működő szövetkezeti szakcsoport tagjai - ha az a szövetkezet, amelynek keretében működtek, nem létesít velük tagsági viszonyt -, a tagértekezlet döntésének megfele­lően, a szakcsoportot az erre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával jogutód nélkül megszüntethetik, és szövetkezetet, gazdasági társaságot vagy egyesületet alapíthatnak, amely tagja lehet - az Szvt. erre vonatkozó szabályainak alkalmazásával - a szövetkezetnek. (3) A volt szakcsoport vagyonának szövetkezetbe (gazdasági társa­ságba, egyesületbe) való bevitele adó- és illetékmentes. 37. § Ha a tagértekezlet­­ a mezőgazdasági, illetőleg az ipari szövetkezeti szakcsoport esetében 1992. december 31. napjáig, barnás szövetkezeti szakcsoport esetében pedig 1992. június 30. napjáig a 36. § (2) bekezdésében felsoroltak közül egyik döntést sem hozza meg, a szakcsoport az említett határnapot követő harmincegyedik napon e törvény erejénél fogva megszűnik. 38. § A szakcsoport megszűnésekor - a szakcsoportra vonatkozó jog­szabályok szerint - el kell számolni azzal a szövetkezettel, amelynek kere­tében a szakcsoport működött. A vagyon megosztása a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben A vagyonmegosztás előkészítése 39. § (1) Szervezeti változás kezdeményezése esetén a szövetkezet vagyonát a közgyűlés döntésének megfelelően vagy szakértői becsléssel vagy egy­szerűsített, eszköz szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagyonérté­keléssel fel kell mérni. Gazdasági társasággá történő átalakulás esetében szakértői értékbecslésre kerül sor. (2) Az így megállapított vagyonértéknek megfelelően kell meghatá­rozni az egyes üzletrészek névértékét is. A névértéket a szövetkezeti üzlet­rész-értékpapíron fel kell tüntetni. (3) A kezdeményezett szervezeti változások alapján a szövetkezet köz­gyűlése kétharmados szótöbbséggel meghatározza, hogy a szövetkezet vagyontárgyai közül melyek kerülnek külön-külön, s melyek csoporton­ként a vagyonmegosztási eljárásra. Először a gazdaságilag önállóan működtethető vagyontárgyat, vagyoncsoportot (a továbbikban: vagyon­tárgyat) kell elkülöníteni. (4) A szövetkezet követeléseit és tartozásait (ideértve a ki nem fizetett részjegyeket is) az egyes vagyontárgyakhoz kell kapcsolni. A köve­teléseket és a tartozásokat az egyes vagyontárgyak között azok megálla­pított értékének arányában kell megosztani. (5) A követelést, illetőleg a tartozást lehetőleg ahhoz a vagyontárgyhoz kell kapcsolni, amely a vagyontárgy működtetésével összefüggésben a követelések, W vagyontárgyra való felhasználás céljából vagy annak működtetésével kapcsolatban a tartozás keletkezett. (6) A vagyoncsoportosításhoz, továbbá a tartozások megosztásához a szövetkezet hitelezőjének hozzájárulása szükséges. Be kell szerezni a hitelező hozzájárulását ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdonosa a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást átvállalhassa. A hitelezőt a közgyűlésre (39. § (3) bekezdés) meg kell hívni. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a hitelező a felhívástól számított nyolc napon belül nem nyilatkozik. Vagyonmegosztás közgyűlési határozattal 40. § (1) A szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról a/ a szövetkezet megszűnése esetén egyhangúan megszavazott;­­ a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a gazdasági társaságba belépő tagok egyszerű szótöbbségével, illetőleg valamennyibe be nem lépő tag által egyhangúlag megszavazott; ez a szövetkezet szétválása, illetőleg kiválás esetén az egyes sz­étváló, kiváló szervezetekbe kerülő tagok külön-külön egyszerű szótöbbségével, valamint valamennyi egyénileg kiváló tag által egyhangúlag megszavazott határozattal dönt. (2) Az (1) bekezdés szerinti közgyűlési határozat egyben a leendő tulajdonosok tartozását vállaló nyilatkozatának is minősül. (3) A közgyűlési határozattal kiadott vagyontárgyra jutó szövetkezeti ü­zletrészt be kell vonni. Vagyonmegosztás árveréssel 41. § (1) Azon vagyontárgyak tekintetében, amelyekre nézve a 40. § (1) bekezdése szerinti határozatot a közgyűlés nem hozta meg, árveréssel történő vagyonmegosztásra kerül sor. (2) A szövetkezet vagyontárgyait a tagok és a szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülállók (a továbbiakban: kívülálló tulajdonosok) részvételével kell árverésre bocsátani (zárkörű árverés). Az árverezők egyénenként és csoportosan is licitálhatnak. (3) Az árverező a szövetkezeti üzletrész­ értékpapírjával - vagy az arról kiállított más értékpapírral - annak névértéke összegéig vehet részt az árverésen. (Folytatás a 3. oldalon)

Next