Kutas Népe, 1992. december (18. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) (2) A 13. § (2) bekezdésénekV pontjában meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy: a/1 földek kataszteri jövedelme (a továbbiakban: AK-értéke) feleljen meg a részarány-földtulajdonosokat az ingatlannyilvántartás szerint megillető összesített AK-értéknek; de földeken, valamint a szövetkezet közös használatában álló földeken belül az azonos művelési ágú, illetve a művelés alól kivett területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak; c/e földek egy hektárra vonatkozó összesített átlagos AK-értéke, legfeljebb tíz százalékos eltéréssel, feleljen meg a részarány-földtulajdonosok tulajdonaként nyilvántartott földek egy hektárra számított átlagos AK-értékének. (3) Ha a jogosult e törvény és a Kpt. alapján többféle jogcímen is igényelhet a szövetkezettől termőföldet, akkor kérelmére a részére különböző jogcímeken juttatandó termőföldterületeket lehetőleg egy tagban kell kijelölni. 15. § (1) A 13. § (2) bekezdésének új 1/és a)pontjában meghatározott földeket a 14. §-ban meghatározottakon túlmenően úgy kell kijelölni, hogy: a/ az egyes földalapokon, illetőleg a szövetkezet által ki nem jelölt földeken belül az azonos művelési ágú területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak; az erdő és a legelő művelési ágú termőföld lehetőleg egy tagban maradjon;y a talajvédelmi feladatot ellátó, a meliorációs és öntözési létesítményekkel berendezett terület működőképessége, illetőleg a talajvédelmi követelményeknek megfelelő földhasznosítás továbbra is biztosítható legyen; Ez az a földterület, amelyen gazdasági központ, gazdasági épület áll, az okszerű gazdálkodás követelményei szerint hasznosítható legyen; s/a Kpt.-ben meghatározott árverezők részére belterülethez csatlakozó vagy ahhoz közel eső termőföldek is rendelkezésre álljanak.ha a szövetkezet termőföldje több települést érint, a kijelölt termőföldekből az érintett települések az AK-érték arányában részesedjenek; g/az AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedést tartalmazó termőföldek a kijelölt földterületek között arányosan jelenjenek meg; a Kpt. 17. §-ában meghatározott földalap (13. § / pont) képzése során a szövetkezet tulajdonába polgári jogcímen került földet is figyelembe kell venni; a lakott tanyákhoz tartozó termőföldek kivételével, melyek kijelöléséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges - nemzeti park területe, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó és a fokozottan védett terület, továbbá - szántó, gyümölcsös, kert, szőlő, művelési ágba tartozó termőföld kivételével, amelynek kijelöléséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges - egyébként védett természeti terület ne kerüljön bele. (2) A Kpt.-ben meghatározott árverésre nem jelölhető ki az a föld, amely a kijelölés időpontjában is személyi használatban vagy tartós földhasználatban van. (3) Az (1) bekezdés V pontjában meghatározott rendelkezést kell alkalmazni védelemre tervezett területek esetében is. Védelemre tervezett területeken a nyilvántartásba vett, és a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vont területeket kell érteni. 16. § (1) A részarány-földtulajdonosok tulajdonaként elkülönített földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakasza a szövetkezet tulajdonában marad. (2) A Magyar Állam tulajdonaként elkülönített földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakasza állami tulajdonba kerül. (3) A Kpt. szerinti árverésre kijelölt földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakaszai a földrészletek területének arányában felosztva, a földrészletekkel együttesen kerülnek a Kpt. szerint árverésre. 17. § (1) Ha a 16. § (1)—(3) bekezdéseiben meghatározott feltételek együttesen állanak fenn, az érintett útszakasz - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdonba kerül. (2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén a tulajdonában álló utak - eltérő megállapodás hiányában - kártalanítás ellenében a helyi önkormányzat tulajdonába kerülnek. 18. § A Magyar Állam tulajdonaként a földeket (földrészleteket) úgy kell elkülöníteni, hogy azok összesített AK-értéke feleljen meg az ingatlannyilvántartás szerint a Magyar Államot megillető AK-értéknek, és ezek elsősorban azon a településen, illetőleg a településnek azon a részén legyenek kijelölve, ahol eredetileg voltak. 19. § A 15. § (1) bekezdésének V pontja szerint meghatározott védett természeti területeket - a lakott tanyákhoz tartozó termőföldterületek kivételével - a Magyar Állam tulajdonába és a természetvédelmi szervek kezelésébe kell adni. Amennyiben a szövetkezet tulajdonából ezáltal földterület kerülne ki, a szövetkezetet azonos AK-értékben természetvédelmi oltalom alatt nem álló, a Magyar Állam tulajdonában levő csereterülettel - ha az nem lehetséges, pénzben vagy más módon - kártalanítani kell. 20. § (1) A termőföldeknek a különböző tulajdonú földalapok (13. §) céljára történő elkülönítésével kapcsolatban az e törvényben meghatározott feltételek megvalósulásának ellenőrzése céljából az érdekeltek helyi érdekegyeztető fórumot (a továbbiakban: fórum) alakítanak. (2) A fórum a településen földdel rendelkező szövetkezetenként, illetőleg a szövetkezet működése által érintett településenként alakítható meg. Megalakítását az igénybejelentők vagy a szövetkezet legkésőbb 1992. február 29-ig a helyi (a fővárosban a kerületi) önkormányzatnál kezdeményezhetik, amely a fórumot a bejelentéstől számított tizenöt napon belül köteles megalakítani. Ha a szövetkezet működése több önkormányzatot érint, a fórumot az érdekelt önkormányzatok közösen alakítják meg. (3) A fórum munkájában a helyi önkormányzat(ok) megbízottja(i), a kárpótlási igényt bejelentők közül a képviselőtestület által megválasztott 3-11 személy, a szövetkezet megbízottja és a részarány-földtulajdonosok képviselője vesz részt. A fórumban a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell. (4) A fórum ügyrendjét maga állapítja meg, működési feltételeit a megalakító önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére. 21. § (1) A szövetkezet a 13. § szerinti földalapok elkülönítésének tervezetét a Kpt. 15. §-a (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megfelelően - az értékesítéstől számított 30 napon belül - köteles a fórumnak véleményezésre megküldeni, amely nyolc napon belül tehet észrevételt a tervezetre. (2) A szövetkezet az (1) bekezdés szerinti elkészítése során összeállítja a kijelölt földrészletek (táblák) jegyzékét és azokat a földhivatal által előzetesen rendelkezésre bocsátott 1:10 000 mératrányú átnézeti térképen ábrázolja. (3) Ha a szövetkezet nem ért egyet a fórum észrevételével, a felek az észrevétel közlésétől számított nyolc napon belül megkísérlik az egyezség létrehozását. A megkötött egyezséget meg kell küldeni jóváhagyás végett a szövetkezet székhelye szerinti illetékes megyei kárrendezési hivatalnak. (4) Ha a (3) bekezdésben említett egyezség nem jött létre, akkor a szövetkezet az egyezségkötésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül köteles a tervezetet és az észrevételeket megküldeni a székhelye szerint illetékes megyei kárrendezési hivatalnak. (5) A kárrendezési hivatal az észrevételek alapján 15 napon belül határozatot hoz, amelyben:helybenhagyja a szövetkezet által készített tervezetet, vagy megállapítja, hogy a tervezet sérti a Kpt. és e törvény földkijelölésre vonatkozó szabályait, és megfelelő határidő kitűzésével kötelezi a szövetkezetet a törvénysértés megszüntetésére. (6) A határozathozatal során a földhivatal szakvéleményét, valamint védett természeti terület esetében az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági nyilatkozatát meg kell szerezni. (7) A határozat ellen a szövetkezet, illetve a fórum vagy a részarányföldtulajdonosok képviselője fellebbezhet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Ha a Hivatal jogerős határozatának bírósági felülvizsgálását kérik, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. (8) Ha a szövetkezet a jogerős határozatban foglaltaknak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a kijelölést a határozat alapján a szövetkezet költségére a földhivatal végzi el. 22. § Ha a szövetkezet közös használatában lévő földek AK-értéke kisajátítás, nem értékarányos földcsere, művelésiág-változás vagy más ok miatt kevesebb mint a részarány-földtulajdonost az ingatlannyilvántartás szerint megillető AK-érték, ez utóbbi AK-értéket és a tulajdonként kimutatott területnagyságot tényleges állapotnak megfelelően tulajdonosként arányosan csökkenteni, és erről a földhivatalt értesíteni kell. A részarány-földtulajdonost - legfeljebb 2000 Ft/AK-érték alapulvételével, a szövetkezet választása szerint készpénzben vagy szövetkezeti üzletrész formájában - kártalanítani kell. 23. § (1) A szövetkezet köteles a földkijelölés egyeztetett (megállapított) tervezetét a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz, továbbá a földhivatalhoz haladéktalanul megküldeni. (2) A földhivatal a részére megküldött térkép és táblakijelölés alapján - az állami költségvetés célelőirányzatából - gondoskodik az árverésre kijelölt táblák földmérési és földminősítési szempontú előkészítéséről. Ennek során a helyszínen ellenőrzi a kijelölt táblák adatainak az ingatlannyilvántartás adataival való megegyezését, és érvényesíti a földminőségben és a művelési ágban bekövetkezett - a gazdálkodó szerv által be nem jelentett - változásokat. 24. § A szövetkezet közös használatából kikerült erdőben és legelőn - ha jogszabály másként nem rendelkezik - osztatlan közös gazdálkodást kell folytatni. 25. § (1) A Kpt. szerinti, árverésre való kijelöléssel nem érintett valamennyi földet a tagok, a Kpt. 17. §-ában meghatározott mértékű földet pedig a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni, kivéve, ha a jogosult e jogáról lemond. A tulajdonba adásra a vagyonnevesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A közgyűlés úgy határozhat, hogy az (1) bekezdésben meghatározott földekből a 8. §-ban felsorolt személyek részére is juttat tulajdoni részarányt. (3) A Kpt. szerinti árverés lebonyolítása után megmaradó szövetkezeti tulajdonú földet a vagyonnevesítés szabályainak megfelelő alkalmazásával a tagok tulajdonába kell adni. (4) E törvény erejénél fogva a föld fekvése szerinti települési önkormányzat tulajdonába kerül - kivéve, ha az önkormányzat e jogáról lemond az az állami tulajdonú termőföld, amelyet az állam adott a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába és amelyet 1993. március 31. napjáig a Kpt. végrehajtásával összefüggésben árverésen nem értékesítettek. E rendelkezés a védett természeti területekre nem vonatkozik. 26. § A 25. § szerinti változást az ingatlannyilvántartásban a tulajdonos részaránytulajdonaként kell feltüntetni. 27. § A részarány-földtulajdonos kérésére az ingatlannyilvántartásban feltüntetett tulajdoni részarányoknak az AK-értéknek megfelelő nagyságú és értékű földet részére ki kell adni. A föld önálló ingatlanná alakításának költsége és a tulajdonjoga, ingatlannyilvántartási bejegyzésének eljárási illetéke a tulajdonost terheli. 11. FEJEZET A szervezeti változások átmeneti szabályai Egyesülés, szétválás, átalakulás és megszűnés 28. § (1) Szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása és megszűnése (a továbbiakban: szervezeti változás) esetében - ha a szervezeti változás cégbejegyzése e törvény hatálybalépése előtt nem történt meg - e törvény és az Szvt. szabályai szerint kell eljárni. A 4. § (3) bekezdése szerinti kisszövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulására e szabály nem vonatkozik. (2) Ha a szétváló szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról e törvény hatálybalépése előtt már határozott, a leendő szövetkezetek e törvény és az Szvt. szabályai szerint kötelesek eljárni és alapszbályukat megállapítani. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság jogkörében az Szvt. szerinti alapszabály megállapításáig terjedő időtartamra a leendő szövetkezet tagjai által megválasztott igazgatóság (ügyvezető elnök) és felügyelő bizottság (megbízott könyvvizsgáló) jár el. (3) Ha a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulását a szövetkezet átalakulási közgyűlése e törvény hatálybalépése előtt már elhatározta, a cégbejegyzéshez az is szükséges, hogy a szövetkezet közgyűlése az átalakulást legalább kétharmados szavazattöbbséggel megerősítse. (4) Az Szvt. hatálybalépése előtt alakult szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetében a végelszámolás (felszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközökből az állami tulajdonban álló ingatlanokat az azok fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak kell átadni, feltéve, hogy a Kpt. végrehajtása után ilyen vagyonrész maradt. 29. § A vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozatot tizenöt napon belül a távollevő érdekeltekkel írásban közölni kell, és e határidő lejártát követő további két hónapon belül lehet szervezeti változást (ideértve a kiválást is) kezdeményezni. Árverés tartása esetén - az árverésre bocsátott vagyontárgy megszerzésére irányuló igénnyel - az árverés megkezdéséig lehet szervezeti változást kezdeményezni. 30. § A szervezeti változásokkal összefüggő vagyonmegosztásból eredő vagyonátruházás adó- és illetékmentes. Kiválás 31. § (1) Az e törvény hatálybalépése és 1992. december 31-e közötti időszakban a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetből egyénileg és csoportosan is ki lehet válni. Általános fogyasztási szövetkezetből és lakásszövetkezetből az e törvény hatálybalépésétől 1992. június 30-ig terjedő időszakban csoportosan ki lehet válni. (2) A kiválásra e törvény szabályait kell alkalmazni akkor is, ha azt e törvény hatálybalépése előtt kezdeményezték, és a vagyon megosztásáról a közgyűlés még nem határozott. 32. § Az általános fogyasztási szövetkezetből az azonos településen lakó, a lakásszövetkezetből az elkülöníthető épületegységben (épületben, építményben stb.) érdekelt tagok együttesen válhatnak ki. A kiváláshoz az érintett tagok által megalakított részközgyűlés legalább kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozata szükséges. A részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem rendszeresített. 33. § (1) A kiváláshoz nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására. (2) Ha az általános fogyasztási szövetkezetből a székhelytelepülésen lakó tagok szándékoznak kiválni, a kiváláshoz szükséges a közgyűlés hozzájárulása. (3) A szövetkezet vagyonából a kiváló tagokra jutó arányos részt (jogokat és kötelezettségeket) ki kell adni, amelyről a közgyűlés határoz. Ha a kiváló tagok új szövetkezetet alapítanak vagy más szövetkezetbe együttesen belépnek, a fel nem osztható vagyonból rájuk jutó részt e szövetkezetnek kell átadni. A vagyonrész kiadása - ha a közgyűlés másképp nem dönt - a gazdasági év végén történik. 34. § (1) A kiválással összefüggő vagyonátruházás adó- és illetékmentes. E szabályt kell alkalmazni az 1988. január 1-je és e törvény hatálybalépése között történt kiválás kapcsán felmerült általános forgalmi adó tekintetében is. (2) Az (1) bekezdés második mondata alapján fennálló adótúlfizetés pénzügyi rendelkezésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 35. § (1) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezet kivételével a vagyon megosztásáról a 33. § (3) bekezdése alapján hozott közgyűlési határozat felülvizsgálatát a kiváló tagok - az Szvt. 13. §-a alapján - a bíróságtól kérhetik. (2) Ha a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a kivinni szándékozott vagyonrészek összértéke a szövetkezet vagyonának tíz százalékát eléri, a 39—47. §-okban szabályozott vagyonmegosztási eljárást kell alkalmazni. Ennél kisebb mértékű vagyonkiviteli szándék esetében a kiváló tagárverés helyett a vagyonmegosztást - az ezt tárgyaló eredménytelen közgyűlés napjától számított harminc napon belül benyújtott keresettel - a bíróságtól is kérheti. A szövetkezeti szakcsoportokra vonatkozó szabályok 36. § (1) E törvény hatálybalépésétől új szövetkezeti szakcsoport nem alakítható. (2) Az e törvény hatálybalépése időpontjában működő szövetkezeti szakcsoport tagjai - ha az a szövetkezet, amelynek keretében működtek, nem létesít velük tagsági viszonyt -, a tagértekezlet döntésének megfelelően, a szakcsoportot az erre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával jogutód nélkül megszüntethetik, és szövetkezetet, gazdasági társaságot vagy egyesületet alapíthatnak, amely tagja lehet - az Szvt. erre vonatkozó szabályainak alkalmazásával - a szövetkezetnek. (3) A volt szakcsoport vagyonának szövetkezetbe (gazdasági társaságba, egyesületbe) való bevitele adó- és illetékmentes. 37. § Ha a tagértekezlet a mezőgazdasági, illetőleg az ipari szövetkezeti szakcsoport esetében 1992. december 31. napjáig, barnás szövetkezeti szakcsoport esetében pedig 1992. június 30. napjáig a 36. § (2) bekezdésében felsoroltak közül egyik döntést sem hozza meg, a szakcsoport az említett határnapot követő harmincegyedik napon e törvény erejénél fogva megszűnik. 38. § A szakcsoport megszűnésekor - a szakcsoportra vonatkozó jogszabályok szerint - el kell számolni azzal a szövetkezettel, amelynek keretében a szakcsoport működött. A vagyon megosztása a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben A vagyonmegosztás előkészítése 39. § (1) Szervezeti változás kezdeményezése esetén a szövetkezet vagyonát a közgyűlés döntésének megfelelően vagy szakértői becsléssel vagy egyszerűsített, eszköz szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagyonértékeléssel fel kell mérni. Gazdasági társasággá történő átalakulás esetében szakértői értékbecslésre kerül sor. (2) Az így megállapított vagyonértéknek megfelelően kell meghatározni az egyes üzletrészek névértékét is. A névértéket a szövetkezeti üzletrész-értékpapíron fel kell tüntetni. (3) A kezdeményezett szervezeti változások alapján a szövetkezet közgyűlése kétharmados szótöbbséggel meghatározza, hogy a szövetkezet vagyontárgyai közül melyek kerülnek külön-külön, s melyek csoportonként a vagyonmegosztási eljárásra. Először a gazdaságilag önállóan működtethető vagyontárgyat, vagyoncsoportot (a továbbikban: vagyontárgyat) kell elkülöníteni. (4) A szövetkezet követeléseit és tartozásait (ideértve a ki nem fizetett részjegyeket is) az egyes vagyontárgyakhoz kell kapcsolni. A követeléseket és a tartozásokat az egyes vagyontárgyak között azok megállapított értékének arányában kell megosztani. (5) A követelést, illetőleg a tartozást lehetőleg ahhoz a vagyontárgyhoz kell kapcsolni, amely a vagyontárgy működtetésével összefüggésben a követelések, W vagyontárgyra való felhasználás céljából vagy annak működtetésével kapcsolatban a tartozás keletkezett. (6) A vagyoncsoportosításhoz, továbbá a tartozások megosztásához a szövetkezet hitelezőjének hozzájárulása szükséges. Be kell szerezni a hitelező hozzájárulását ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdonosa a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást átvállalhassa. A hitelezőt a közgyűlésre (39. § (3) bekezdés) meg kell hívni. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a hitelező a felhívástól számított nyolc napon belül nem nyilatkozik. Vagyonmegosztás közgyűlési határozattal 40. § (1) A szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról a/ a szövetkezet megszűnése esetén egyhangúan megszavazott; a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a gazdasági társaságba belépő tagok egyszerű szótöbbségével, illetőleg valamennyibe be nem lépő tag által egyhangúlag megszavazott; ez a szövetkezet szétválása, illetőleg kiválás esetén az egyes szétváló, kiváló szervezetekbe kerülő tagok külön-külön egyszerű szótöbbségével, valamint valamennyi egyénileg kiváló tag által egyhangúlag megszavazott határozattal dönt. (2) Az (1) bekezdés szerinti közgyűlési határozat egyben a leendő tulajdonosok tartozását vállaló nyilatkozatának is minősül. (3) A közgyűlési határozattal kiadott vagyontárgyra jutó szövetkezeti üzletrészt be kell vonni. Vagyonmegosztás árveréssel 41. § (1) Azon vagyontárgyak tekintetében, amelyekre nézve a 40. § (1) bekezdése szerinti határozatot a közgyűlés nem hozta meg, árveréssel történő vagyonmegosztásra kerül sor. (2) A szövetkezet vagyontárgyait a tagok és a szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülállók (a továbbiakban: kívülálló tulajdonosok) részvételével kell árverésre bocsátani (zárkörű árverés). Az árverezők egyénenként és csoportosan is licitálhatnak. (3) Az árverező a szövetkezeti üzletrész értékpapírjával - vagy az arról kiállított más értékpapírral - annak névértéke összegéig vehet részt az árverésen. (Folytatás a 3. oldalon)