Kutas Népe, 1992. december (18. évfolyam, 1-12. szám)

1992-02-01 / 2. szám

KUTAS NÉPE A SZÉKKUTASI ÚJ ÉLET TSZ, A TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖS LAPJA XVIII. évfolyam 2. szám 1992. február Ára: 9,90 Ft A sertésnek van piaca, a gabona még mindig nem kell Varga Imre és Szenti Imre szövetkezeti helyzetjelentése Nem hiszem, hogy van ma Magyarországon olyan ember, aki nyugodtan kijelentheti: tudja, mi lesz a mezőgazda­sággal. A megjelent szövetke­zeti törvény, az átmeneti sza­bályok már több passzusukban korrigálásra szorulnak. Azt hiszem, ezekben a hónapokban is a legfontosabb vezetői fo­gásnak a nyugalom, a kapko­dás­mentes gazdálkodásnak kell lennie. A szövetkezet vezetősége azt hiszem, ennek az elvárásnak maximálisan megfelel. A földeket, az idő­járás függvényében, az utolsó négyzetméterig megműveltük. Az állattenyésztésben a piac­hoz igazodó gazdasági munka folyik. Egyértelű, bárhogyan is alakul a jövő: a ’92-es esztendő nem szenvedhet csorbát. Ez pedig csak úgy érhető el, ha mindenki egyet akar, együtt cselekszik, s azon lesz, hogy a megszerzett javakat ne herdál­ják el. , Január végén Varga Imre elnökhelyettestől és Szenti Imre ágazat­vezetőtől kértünk általános helyzetjelentést. A növénytermesztésről Szenti Imre adott összefoglalót. - Kezdem a legrosszabbak 120 hektár cukorrépa a földben maradt. A hosszú januári fagy miatt a koronájától lefelé már feketedik a növény. A minisz­térium a kártalanításra benyúj­tott kérvényünket elutasította. Nincs más választásunk, mint­hogy előbb feltárcsázzuk, majd felszántjuk a területet. Ezek után sem lehetünk még „nyu­godtak”, ugyanis a földbe ke­rült 500 mázsányi répa nem tudjuk milyen kárt okoz. Kü­lönösen száraz tavasz esetén okozhat gondot a földbe jutot­­tatott növény. Félő, az oda el­vetett növény még annyit sem hoz, mint amennyibe kerül a művelési költség. Egyébként ilyen helyzetre még az idősek sem emlékeznek. Jelenleg 600 hektár szántat­­lan, amit a januári fagy kienge­dése után elkezdtünk szántani, azonban az újabb hideg leál­líttatta a gépeket. Kedvező időjárás esetén 10-12 nap alatt végeznénk a munkával. Ha február derekáig felszántjuk a területeket, úgy nem lehet gondunk. A tavaszi vetésű növények magvait megvásároltuk. A vetőmagárakról egy kis ízelítő: a kétvonalas kukorica ezer csírája 500-600 forint, s egy hektárra 3000-3500 forint értékű kell. A három vonala­sokból 450-500 forintba, míg a 4 vonalasokból 400 forintba kerül ezer csíra. Durván 18 ezer forintért vásárolhatjuk meg mázsáját. Tavaly nekünk a kétvonalas vetőmag-kukorica mázsájáért 5 ezret fizettek! A napraforgó ára egyelőre nem változott. A cukorrépa-vető­mag közel 2000 forinttal drá­gul az elmúlt évhez képest. Összeségében a vetőmagárak 40-50 százalékkal emelkedtek. A napraforgó felvásárlási ára már köztudott csökkenni fog. Sajnos, minden, felvásárlási joggal rendelkező társaság, vállalat monopolhelyzetben van. Néhány szót mondanék a földben lévő növények hely­zetéről. Az őszi búzák állapota a tartós fagy miatt egyre rom­lik. A felfagyási kárt még nem tudtuk felmérni. A fejtrágyázást az időjárás függvényében vé­gezzük. A viharsarki táblákon tetemes futrinkakárt fedeztünk fel. Ezt tavaszi vetésű árpával pótoljuk ki. A gazdaság többi területéről Varga Imre szólt. Az elnök­­helyettes előbb az állattenyész­tést tette górcső alá.­­ Az állattenyésztésben alap­vetően megváltozott a helyzet: az irányítatlan piac következ­tében az országban mintegy hárommillióval kevesebb sertés van az elmúlt évhez képest, mindenki hízott sertést, illetve malacot akar vásárolni, így most nincs értékesítési gondunk. Az ár is folyamatosan kúszik felfelé. A tavalyi 48 forintos mélyponthoz képest most 74 forintot fizetnek az átvevők kilójáért. Az elmúlt évi káosz következtében mi is csökkentettük a sertésszámot, de az év derekára ismét feltölt­hetjük az állományt - mégpedig külön anyagi ráfordítás nélkül. A minőségi vágószarvas­marha piaca, sajnos, nagyon nyomott, nehezen találni rá vevőt. Csak a gyenge minőségű keresztezett tejhozamú vágóárut keresik: tömegcikként szállítják ki a volt Szovjetunió területére. Tejből hiány van az országban. A feldolgozóipar a felkínált tejmennyiséget megvásárolja tőlünk. Sőt az árat literenként egy forinttal emelte. Az extra minőségű tejért 17, az első osz­tályúért 16, a másodosztályúért 14 forintot fizetnek. A juhászatról csak annyit: a szövetkezet átalakulásával en­nek a területnek a sorsa teljesen bizonytalan. Egy azonban biz­tos, hogy a június 30-ig szóló szerződéshez tartjuk magunkat. Az átvevők egy kiló gyapjúért nem adnak 35 forintnál többet. A tavaly szétesett báránypiac ugyanakkor stabilizálódni lát­szik. A felkínált árut most már folyamatosan megvásárolják. Azt hiszem, érdekli a tagsá­gunkat a gazdaság általános helyzete is. Egyelőre a tavalyi pénzügyi mérlegen dolgoznak a szakemberek. Vannak még kintlevőségeink: a Szekszárdi Húskombinát tartozik jelentő­sebb összeggel. Az idén kötött szerződések után már 30 napon belül megkapjuk az állatok után járó pénzt. Terményünk még mindig van eladatlan, sajnos, a bizonytalanság itt is megma­radt. Január 8-án eladtunk 40 ezer mázsa kukoricát, de ebből csak 17 ezer mázsát vittek el, s fizettek ki. Lucernapeletből még 7 ezer mázsa eladatlan. Ajánlatunk van, de mint az előbbi példa is bizonyítja, erre nem számíthatunk. A foglalkoztatottság területén nem valami rózsás a helyzet: jelenleg 120-an vannak átme­neti munkanélküli-segélyen. Szigorúan csak az állattenyész­tés az a terület, ahol valamennyi dolgozónak munkát tudunk biztosítani. A többi munkahe­­lyen csökkentett létszámú fog­lalkoztatás van. Az előnyugdí­jazást 20-an választották. Ezek után a taglétszám a követke­zőképpen alakult: 487 aktív tag, 432 nyugdíjas és 25 járadékos. A háztáji kiosztásában nincs változás: az évek óta megszo­kott módon és mértékben kap mindenki földet. Egyetlen pont azonban teljesen bizonytalan, nevezetesen, hogy milyen nö­vényféleségre találunk szerző­dést. A paprikások például egyelőre nem nyilatkoznak. A korábbi években azt hi­szem megszokott volt, hogy a téli időszakban a gépjavítók álltak a figyelem középpont­jában. Nem akarok túlzásba esni, de ezen a fronton hadiálla­pot van. Csak a legszükségeseb­beket tudjuk a gépeken elvégez­ni. Úgy is fogalmazhatok, hogy nem az igény, hanem a rendel­kezésre álló pénz diktál... A Mezőgazdasági Termelők Csongrád megyei Érdek­­védelmi Szövetsége az alábbi levelet kapta a Földművelésügyi Minisztériumtól: Hivatkozva a Csongrád és Békés megyei cukorrépa-termelő mezőgazdasági üzemek, kistermelők és magánvállalkozók képviseletében dr. Szerdahelyi Péter helyettes államtitkár úrhoz intézett levelükre, a rendkívüli időjárási körülmények miatt földben maradt cukorrépa által keletkezett károk ellen­­tételezésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom. Január hó elején a minisztérium vezető testülete áttekintette az egész cukorvertikum helyzetét, így többek között a rend­kívüli időjárási­ körülmények miatt földben maradt cukorrépa következtében keletkezett károk és feszültségek pénzügyi rendezésének lehetőségét. Erről előterjesztés készült az Agrárpiaci Rendtartást Koordi­náló Bizottság részére. A bizottság állásfoglalása szerint a rendkívüli időjárási kö­rülmények következtében felmerült károk és veszteségek pénzügyi rendezésére, intervenciós támogatására, sajnos, nem lát lehetőséget. A minisztérium vezetése állásfoglalásának kialakításánál figyelembe vette a vertikumban kialakult rendkívüli helyzetet és az agrárpiaci rendtartás céljaira az állami költségvetés által biztosított pénzügyi lehetőségeket. Tekintettel arra azonban, hogy az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság feladatairól szóló kormányrendeletek szerint a költségvetés által rendelkezésre bocsátott források alapvető felhasználási célja a bel- és külkereskedelmi forga­lom szabályozása, valamint a piaci egyensúlyt szolgáló inter­venciós beavatkozások, a bekövetkezett vis maiorok keze­lésére a szűkös pénzügyi lehetőségek nem nyújtanak fedezetet. A bizottság állásfoglalása szerint a rendkívüli időjárási kö­rülmények okozta károk rendezése hatáskörét meghaladja. Előzőekben foglaltak alapján kérem Önt, hogy tájékoz­tatásomat elfogadni szíveskedjék. Üdvözlettel: Botos Károly főosztályvezető Adóbevallás február 28-ig Felhívjuk a község lakosságának figyelmét, hogy Székkutas Község Önkormányzata megalkotta a helyi adókról szóló ren­deleteit, melyek alapján 1992. január 1-től bevezetésre került:­­ a magánszemélyek kommunális adója és­­ a helyi iparűzési adó. Kérjük azokat, akiknek a lakóháza már nem adómentes (ezt a lakhatási engedélyből tudhatják meg) és akik nem ma­gánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendel­keznek (pl.: szolgálati lakás), 1992. február 28-ig a község­házán tegyenek adóbevallást. Továbbá adóbevallásra kötelezettek a vállalkozói tevékeny­séget főállásban folytatók is a helyi iparűzési adó tekintetében (ugyancsak 1992. február 28-ig). Nemcsak kamatozik, de KÉNYELMES és GAZDASÁGOS is! AVOTALÄ /7 ETET Keresse fel kirendeltségünket! Székkutas, Vásárhelyi út (volt Lenin u.) 5/A. Tel.: 41-289

Next