LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 17. évfolyam (1991)
1991 / 1. szám - CALINESCU, MATEI: Olvasás és újraolvasás: a megértés térbeli és időbeli modelljei
Matei Calinescu OLVASÁS ÉS ÚJRAOLVASÁS: A MEGÉRTÉS TÉRBELI ÉS IDŐBELI MODELLJEI Az olvasás időbeli és térbeli dimenziói A Kabbala védelmében című esszéjében Jorge Louis Borges mellékesen megemlít néhányat azon különös olvasási módszerek közül, amelyeket a Kabbala misztikus bölcsei használtak annak érdekében, hogy megragadják a bibliai passzusok mélyebb, elrejtett, ezoterikus értelmét. E „hermeneutikai" vagy „kriptográfiai" módszerek között a következőket találjuk: „...a szent szövegek függőleges olvasása, az úgynevezett busztrophédon olvasás (egy sort jobbról balra, a következőt pedig balról jobbra), az ábécé egyes betűinek következetes felcserélése, a betűk számértékének összeadása stb."" Ha elgondolkozunk rajta, hogy ezek miféle sajátos eltéréseket jelentenek „természetes", modern olvasási módszereinktől, az segíthet a közönséges szöveg előrehaladó olvasásában rejlő konvenciók tisztázásában, akár fikciós jellegű az illető szöveg (regény vagy novella, reális vagy fantasztikus), akár nem fikciós jellegű (újsághír, tudományos leírás, levél vagy szerződés). Ha figyelmünket azokra a teljességgel elsajátított és tökéletesen egyértelmű utasításokra irányítjuk, amelyeket egy közönséges szöveg olvasásakor követünk - azaz, hogy pontosabbak legyünk, egy olyan szöveg olvasásakor, amelyet nem tekintünk sem nyelvileg játékosnak, sem rejtjeles üzenetet vagy kriptogrammot tartalmazónak, nem okoz nehézséget tudatosítanunk, hogy az olvasás „természetes" mozgása egyirányú, s ezt az irányt a leírt szavak hagyományos, vízszintes sorokban (balról jobbra olvasandó) elrendezése és e sorok függőleges, hasábszerű (felülről lefelé olvasandó) felsorakoztatása határozza meg. Míg az olvasás alapvetően lineáris volta bizonyosan egyetemes sajátosság (mely a gondolat nyelvi kódolásának linearitásából következik), a további konvenciók, mint nyugaton a balról jobbra olvasás, különbségeket mutathatnak az egyes kultúrák között. Héberül például jobbról balra kell olvasni. Hogy az olvasás általános értelemben időbeli folyamat, az kézenfekvő és magától értetődő tény: minden szöveg lejegyzett üzenetek sorozata, amelyeket időben egymás után kell megfejteni. De miféle idő az olvasás ideje? Mik a jellemzői? Mr 1 Jorge Luis BORGES: AZ idő újabb cáfolata. Ford., vál.: SCHOLZ László. Bp. 1987. 35.