LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 17. évfolyam (1991)

1991 / 1. szám - CALINESCU, MATEI: Olvasás és újraolvasás: a megértés térbeli és időbeli modelljei

Matei Calinescu OLVASÁS ÉS ÚJRAOLVASÁS: A MEGÉRTÉS TÉRBELI ÉS IDŐBELI MODELLJEI Az olvasás időbeli és térbeli dimenziói A Kabbala védelmében című esszéjében Jorge Louis Borges mellékesen megemlít néhá­nyat azon különös olvasási módszerek közül, amelyeket a Kabbala misztikus bölcsei használtak annak érdekében, hogy megragadják a bibliai passzusok mélyebb, elrej­tett, ezoterikus értelmét. E „hermeneutikai" vagy „kriptográfiai" módszerek között a következőket találjuk: „...a szent szövegek függőleges olvasása, az úgynevezett busztrophédon olvasás (egy sort jobbról balra, a következőt pedig balról jobbra), az ábécé egyes betűinek következetes felcserélése, a betűk számértékének összeadá­sa stb."" Ha elgondolkozunk rajta, hogy ezek miféle sajátos eltéréseket jelentenek „természetes", modern olvasási módszereinktől, az segíthet a közönséges szöveg elő­rehaladó olvasásában rejlő konvenciók tisztázásában, akár fikciós jellegű az illető szöveg (regény vagy novella, reális vagy fantasztikus), akár nem fikciós jellegű (új­sághír, tudományos leírás, levél vagy szerződés). Ha figyelmünket azokra a teljességgel elsajátított és tökéletesen egyértelmű uta­sításokra irányítjuk, amelyeket egy közönséges szöveg olvasásakor követünk - azaz, hogy pontosabbak legyünk, egy olyan szöveg olvasásakor, amelyet nem tekintünk sem nyelvileg játékosnak, sem rejtjeles üzenetet vagy kriptogrammot tartalmazó­nak­­, nem okoz nehézséget tudatosítanunk, hogy az olvasás „természetes" mozgása egyirányú, s ezt az irányt a leírt szavak hagyományos, vízszintes sorokban (balról jobbra olvasandó) elrendezése és e sorok függőleges, hasábszerű (felülről lefelé ol­vasandó) felsorakoztatása határozza meg. Míg az olvasás alapvetően lineáris volta bizonyosan egyetemes sajátosság (mely a gondolat nyelvi kódolásának linearitá­sából következik), a­ további konvenciók, mint nyugaton a balról jobbra olvasás, különbségeket mutathatnak az egyes kultúrák között. Héberül például jobbról bal­ra kell olvasni. Hogy az olvasás általános értelemben időbeli folyamat, az kézenfekvő és magá­tól értetődő tény: minden szöveg lejegyzett üzenetek sorozata, amelyeket időben egymás után kell megfejteni. De miféle idő az olvasás ideje? Mik a jellemzői? Mr 1 Jorge Luis BORGES: AZ idő újabb cáfolata. Ford., vál.: SCHOLZ László. Bp. 1987. 35.

Next