LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 29. évfolyam (2003)

2003 / 4. szám - MŰHELY - EISEMANN GYÖRGY: 1895 : Líra és bölcselet : Komjáthy Jenő: A homályból

Eisemann György 1895 LÍRA ÉS BÖLCSELET - Komjáthy Jenő: A homályból - „Sohasem volt áradozóbb költő. Az első fenséges sortól kezdve - 'Ki fény vagyok, homályban éltem...' - végig egy hatalmas ár az egész kötete, egy óriási himnusz, széles, diadalmas, magával ragadó, mindent elborító, zuhogó lendület. A szavak Niagarája ez, a költemények Amazonja. Minden, csak nem tömör. Áradozó, esz­mékben, úgy mint szavakban. [...] Egész költészete egy költemény vagy egy sem, mert a szám fogalma csak szilárd dolgokra alkalmazható, Komjáthy költészete pedig folyó."1 Komjáthy Jenő (1858-1895) életében a halála volt a legfeltűnőbb. A szinte teljes ismeretlenségben élő, a felvidéki Szenicen tanító költő egyetlen, A homályból című verseskötete 1895 elején, szerzőjének halálával egy időben jelent meg.2 E könyv a modernizálódó magyar líra alakulástörténetében először mutatja fel a korszak jellegzetes formációját, a pusztán gyűjteményes jellegen túllépő kötetkompozíciót. A szerkesztett kötet persze ősrégi jelenség; a tematikus vagy hangnemi rokonság mentén létrejövő ciklusok irodalmunkban sem ismeretlenek Balassi Bálinttól Kisfaludy Sándoron át Arany Jánosig. Komjáthy Jenő műve azonban megkísérli, hogy lírai beszédének szinte minden összetevőjét - motivikáját, képiességét, stílu­sát, én-alakzatainak sorát - túlvezesse előfordulásainak helyi értékén, s a kötetet egységes alkotássá teremtse és fordítva, az egyes verseket a megkomponált egész felől juttassa többletjelentéshez. El­járása a modern hermetikus költészeteszményt követi, mely a művet minden külső vonatkozástól mentesen, mintegy külön világ­ként, önálló létmódú alkotásként képzeli el. Ez a Nietzsche nyomán „esztétistá­nak" is nevezhető felfogás radikálisan megosztja az emberi világtapasztalatokat egy mindennapi­ társadalmi és egy' művészi dimenzióra, s az utóbbinak az előb­bitől való teljes függetlenségét, sőt olykor magasabbrendűségét állítja. Komjáthy lírájában ez a különállás határozott bölcseleti jelleggel, sajátos misztikus-teozófiai világképpel társul. 1 Babi­ts Mihály: Az irodalom halottjai. Nyugat 1910. I. 608. 2 A kötet legújabb, gondozott kiadását S. Varga Pál rendezte sajtó alá. Komjáthy Jenő összes költeményei. Unicornis, Bp., 1995.

Next