LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 38. évfolyam (2012)
2012 / 2. szám - MŰÉRTELMEZÉS - KALAVSZKY ZSÓFIA: Az ötvenéves Rozsdatemető (műelemzés)
Az ötvenéves Rozsdatemető 171 határozzák meg, ugyanakkor számos írásban jelennek meg e műfaji megjelölés kiegészítőjeként - a stílusra és a műformára utalva, vagy azoknak forrásait jelezni kívánva - olyan meghatározások, mint amilyenek a riport, a riportázs-regény,2 a dokumentum,''' a jegyzőkönyv, vagy a krónika.5 Az előző csoporthoz képest ugyan kevésbé gyakran, de a regény szerkezetét, kompozícióját és tematikáját érintik az oknyomozó regény,6 a detektív-história,1 a nyomozási jegyzőkönyv6 és a bűnügyi nyomozási meghatározások. Végül a szöveg „térszerűségének" és egy újabb, harmadik műfaji kódnak a jelenlétéről tanúskodnak a védőbeszéd, vádbeszéd 10 megnevezések. Az 1970-es évektől született írásokban is olyan meghatározásokkal találkozhatunk, amelyek a regény műfajának egyszerre több forrását jelölik meg: detektívregény,11 oknyomozó krónikád. Dérczy Péter az oknyomozó regény és a „proletár családregény" jegyeit felmutató szöveget egyenesen „antiregénynek", formateremtő műnek nevezi.18 Számos leíró fordulat utal a Rozsdatemető műfaji heterogenitására, a regény által egybeolvasztott különböző műfaji eredőkre: „hű krónika",14 „újságírói tollal megírt riportsorozat".15 Kránicz Gábor és Schein Gábor „a szociográfia diskurzusának" jelenlétét említi, Schein pedig kitér a védőbeszéd jelenlétére is: „egy bevallottan elfogult tanú elbeszélését" olvashatjuk.16 Spiró György szenvedélyes, 2003-as rövid esszéjében, amelyben a mű elhallgatása, fabuizálása ellen emel szót, arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fejes-regény az 1970-es évektől megsokasodó családregények, illetve a műfajt problematizáló, lebontó, újraíró szövegek szempontjából kitüntetett fontosságú, hiszen magának a családregénynek a műfaja — állítja Spiró - a Rozsda . ILLÉS László: Fejes Endre: Rozsdatemető. Kortárs 1963. 297-299. 8 TÉRTI Tamás: Fejes Endre: Rozsdatemető. Új írás 1963. 249-252. 4 BÍRÓ Ferenc: ,az emberi méltóság jegyében. Fejes Endre: Rozsdatemető, Tiszatáj 1963. február, 8. 5 TÉRTI Tamás: Fejes Endre: Rozsdatemető. Néhány körülíró megnevezés a korabeli kritikából: „családregény-csontváz" (PAPP Tibor: Nehéz egyensúly. Magyar Műhely 1963/6. 63.), „családregények modorára emlékeztető leírás" (ILIA Mihály: Tehetség próbája. Fejes Endre: Rozsdatemető. Tiszatáj 1963. február, 8.), „zsugorított családregény" (SIMON Zoltán: ,4 művészi stílus, avagy a stílus művészete. Alföld 1965/6. 53.). 6 IIIA Mihály: Tehetség próbája. Fejes Endre: Rozsdatemető. TÓTH Dezső: Riportregény az illúziók bűneiről. ^ Népszabadság 1969. jan. 29. 1 PAPP Tibor: Nehéz egyensúly. 8 BÍRÓ Ferenc: Az emberi méltóság jegében. Fejes Endre: Rozsdatemető. 9 SIMON Zoltán: Vita eg regény körül. Alföld 1963/5. 90. 10 FARKAS László: Fejes Endre: Rozsdatemető. Jelenkor 1963. 283. 11 ZAPPE László: Fejes Endre, a Rozsdatemető írója. Irodalomtörténet 1976/3. 604. 12 POMOGÁTS Béla: Oknyomozó családregény. In uő: Regénytükör. Kozmosz, Budapest, 1977. 177. (Kozmosz Könyvek) 18 DÉRCZY Péter: Fejes Endre novellái és regényei. Palócföld 1983/36. 58-59. 14 BÁLINT Éva-VERES András: A sikerképtelenség környezetrajza. Fejes E. Rozsdatemető, Konrád Gy. A látogató, Kertész A. Makra [1974]. In VERES András: Mű, érték, műérték. Kísérletek az irodalmi alkotás megközelítésére. Magvető Kiadó, Budapest, 1979. 259. 15 BÁN Zoltán András: Rozsdatemető. Beszélő 1997/5. 87. 16 KRÁNICZ Gábor: Prózatörténetek a magar irodalomból. Fejes Endre: Rozsdatemető. Bálint Tibor: Zokogó majom, Kertész Ákos: Makra. Bárka 2011/3. 64. SCHEIN Gábor: Fejes Endre: Rozsdatemető. In GINTLI Tibor (szerk.): Magar irodalom. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. 909.