LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, 2019 (45. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 1. szám

AZ IRODALOM REKLÁMFŐNÖKE 101 szövetségest látott a magaskultúra képviselőiben, s az irodalmi élet olyan fajsúlyos szereplőinek adott szabad kezet a rádió műsorstruktúrájának alakításában, mint Németh László és Cs. Szabó László. Az irodalmi osztály működését megszervező Németh tántoríthatatlan minőségigénye, majd a hivatalában őt követő Cs. Szabó egyensúlyozó politikája, kései önéletrajzi művében is felemlegetett „diplomatikus erdélyi érzéke”­ tette lehetővé, hogy a kortárs kultúra legfontosabb képviselői sze­replési lehetőséghez juthattak a Magyar Rádió műsorán. „Csak nemzedékem javá­hoz kellett fordulnom, hogy emelkedjék a színvonal. Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Márai Sándor, Tamási Áron, Keresztury Dezső, Németh Andor, Halász Gábor, Szerb Antal, Kolozsvári Grandpierre Emil, Berda József, Képes Géza, Jékely Zoltán, Vas István, Radnóti Miklós, Devecseri Gábor, Zelk Zoltán, Gál István, Szabolcsi Bence, Mátrai László mind alkalmi munkatársam volt kilenc és fél éven át” - idézte fel a leggyakrabban felolvasó szerzők névsorát az egykori osztályvezető.„ A Rádió­élet korabeli műsorismertetései szerint Szerb Antal 33 alkalommal szerepelt a rádió­ban irodalom- és művelődéstörténeti tárgyú előadásaival. Csak a Németh László által megrendelt Száz könyv című sorozat keretében nem kevesebb mint 16 felolva­sást tartott (összehasonlításul: Babits Mihály ugyanekkor 15-öt) a világirodalom olyan klasszikusairól, mint Swift Gullivere, Voltaire Candide-ja, Goethe Wertherje vagy Rousseau Vallomásai, de önálló előadások és kultúrtörténeti „csevegések” is fűződtek Szerb nevéhez.­ Cs. Szabó László irodalmi szerkesztőként fél évre általában 4-5 előadást beszélt meg a szerzőkkel, melyek tematika szempontjából rendszerint egymáshoz, illetve a többi előadó szövegéhez is kapcsolódtak, az írók és a rádiós szerkesztő egymást tá­mogató munkáját példázva.­ Feltehető, hogy Szerb Antal rádiós esszéi is ilyen kom­pozíciókba illeszkedtek, melyek közül eredeti változatban csak a jelen kötetben egy­­begyűjtött kéziratok maradtak fenn. A Nagy emberek gyermekcipőben alcíme ugyanakkor nem egészen pontos, hiszen többet is, kevesebbet is vállal a szerző rá­dióelőadásainak szövegközlésénél. A Petőfi Irodalmi Múzeum Szerb Antal-hagya­­tékában fellelt V. 5462/208-as számú dosszién alapuló kötet mintegy negyedét kite­ 5 Cs. Szabó László, Hülő árnyékban, Életrajzi írások (Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2004), 73. 6 Cs. Szabó László, „Kétnyelvűen - kettős hűségben, Válaszok Czigány Györgynek”, Kortárs, 4. sz. (1983): 620. 7 Vö. Nagy Csaba, Szerb Antal bibliográfia (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001).­­ „A műsorszerkesztés kettős szervességet igyekszik érvényesíteni: egyrészt az előadó elgondolá­sában szervesen összefügg a fél esztendőre elosztó négy-öt felolvasás, másrészt minden héten összefüggenek a látszólag szétszórt területről válogatott előadások is... A látszólag független előadások tehát minden héten belül titkos magyar egységet alkotnak. Ezt a magyar önismereti szemináriumot egy idegen előadás gyűrűjébe foglalom” Idézi: Salaimon István, ,,»A mikrofon nem katedra...«, Cs. Szabó László a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetője (1935-1944)”, Forrás, 11. sz. (2005): 21. [Eredetileg: „Előretörnek a Rádiónál a fiatal írók és tudósok, (Cs. Szabó László nyilatkozata)”, Szabadság, 1935. szept. 22., 35. sz., 4.]

Next